Folyóiratcikk

• The impact of energy crisis on variance- and Gini-optimized portfolio structures – case of Hungary

  1-13

  Tömöri Gergő

  Csontos György

  Megtekintések száma:

  320

  Crises in the 2020s have shocked global stock markets with unprecedented sud- denness. This has had a particularly strong impact on the Central European countries outside the euro area and exposed to heightened geopolitical conflicts, and within them, Hungary, which has had a particular government response to the crisis. Our research objective was to investigate the impact of the energy crisis on the Hungarian stock market as a consequence of the combination of greening policies, the post-Covid reopening and the EU sanctions policy on Russian energy imports, focusing on the portfolio optimization of the Hungarian blue chips and the stocks of the biggest complex (renewable and non-renewable) energy producer and trader company in the Hungarian market. In this context, our aim is to determine the impact of the turbulent crisis phenomena in the period 2020-2023, with a focus on energy price inflation, on the structure of a portfolio of the 5 stocks mentioned above optimized based on mean-variance and mean-Gini model. Since based on both methods, although differently, significantly increased the portfolio weight of the same energy company stocks in the energy crisis, it can be concluded that the change in the composition of the diversified portfolio reflected the impact of macroeconomic conditions on the stock market.

  pdf (Angol)

  309

• A fenntartható fogyasztói attitűdök vizsgálata

  14-24

  Bakosné Kiss Virág Ágnes

  Török Barbara

  Megtekintések száma:

  566

  A fenntarthatóság témája világszinten ismert, hiszen egy globális problémára igyekszik megoldást találni. Célja olyan alternatívák létrehozása és használata inputok és outputok felhasználása során, amik kevesebb szennyezést okoznak, csökkentve a Föld által biztosított megújuló és nem megújuló erőforrások igénybevételét. A fenntartható fejlődés céljául tűzte ki azt, hogy úgy alakítsa át a kormányzati, termelési, gyártási, fogyasztási és egyéb folyamatokat, hogy lehetőséget adjon a Föld hosszú távú fennmaradására. Az exponenciálisan növekvő lakosság és az egyre nagyobb mértékben felmerülő fogyasztás és túlfogyasztás még nagyobb ütemben kezdte el szennyezni a világunkat. Elég csak a levegő fokozott szmogszennyezettségre, az elsivatagosodásra, a szennyezett vizekre vagy a globális klímaváltozásra gondolni ahhoz, hogy rájöjjünk, mekkora problémával is nézünk szembe. Primer kutatásunk kérdőíves megkérdezésre épült, mely a magyar és spanyol kitöltők közötti különbséget igyekezett feltárni a fenntartható, azonbelül is elsősorban a környezettudatos magatartás kapcsán. Jelen tanulmányban csak a magyar kitöltők (N=357) eredményeire összpontosítva mutatjuk be az egyes fogyasztói csoportokat a környezettudatos magatartás mentén. A vizsgálathoz leíró statisztikai elemzést, főkomponens- és klaszterelemzést használtunk. A kutatásunkból kiderült, hogy kitöltők többféle módszerrel is igyekeznek csökkenteni az egyéni károsanyag-kibocsátásukat. Ezenkívül legfontosabbnak azt tartják, hogy már gyerekkorban megkezdődjön a környezettudatos nevelés. A főkomponens analízis eredményeink nem csengtek egybe a korábbi kutatási eredményekkel a témában, de hasonló mintázatokat mutattak. Jelen kutatásban a dimenziók az Öko-fitt-karriertudatosság, a Trendkövetés, az Önzetlen patrióta értékek és a Kedvező vállalatmegítélés lettek. A klaszterelemzés alapján elmondható, hogy a leginkább a fenntarthatósági célok iránt elkötelezett csoportban, a Fenntartható Tudatosok szegmensben nincsenek sokan, azonban az elmúlt évektől eltérően van egy erősen fenntarthatóság és hazai értékek párti csoport, akik nagyobb létszámban jelentek meg a mintánkban.

  pdf

  535

• Növekvő környezetvédelmi elvárások és a kényszerszerű papírmentes ügyintézés hatása a vállalati fentarthatóságra

  25-33

  Sereg Nikolett

  Megtekintések száma:

  256

  A hatályban lévő környezetvédelmi jogszabályok és irányelvek, valamint az érintettek által támasztott elvárások növekvő nyomást helyeznek a vállalatok fenntarthatósággal kapcsolatos törekvéseire. Ilyen törekvések például az életciklus elemzési módszerek, az erőforrás-kímélő technológiák, a környezet terhelését csökkentő gyakorlatok és az önkéntes környezeti szabályok alkalmazása. A digitalizáció elősegíti a vállalatok ezen tevékenységét, sőt a COVID-19 világjárvány szülte kényszerhelyzet a digitális transzformáció folyamatát még inkább felgyorsította. Gazdálkodó szervezetek tömkelege kényszerült olyan digitális megoldásokat találni, mellyel a személyes jelenlét jogszerűen és hatékonyan kiváltható. Ennek következtében a papíralapú ügyintézés visszaszorult, kilátásba helyezve ezzel a papírmentes ügyintézés elterjedésének reményét. A tanulmány célja, egyrészt bemutatni a magyarországi vállalatok környezetvédelmi tevékenységre ható ösztönzőket, másrészt nyomatékosítani, hogy az irodai papírmentesítés mennyire fontos mérföldkő a fenntartható fejlődés szempontjából.

  pdf

  198

• Működő tőke és jövedelmezőség a magyarországi növénytermesztő gazdaságokban

  34-44

  Makai Szabolcs

  Lakatos Vilmos

  Megtekintések száma:

  225

  Tanulmányunk a működőtőkével foglalkozó szakirodalom tematikus elemzése, amelynek célja a működőtőke-gazdálkodással kapcsolatos legújabb kutatások és értelmezések bemutatása. A tanulmány második felében a tőkemegfelelés és a működőtőke hatékonyságának értékelését és azok eredményeit saját adatgyűjtésünk alapján, a szakirodalom megállapításaival összevetve mutatjuk be.

  pdf

  181

• Orvos-beteg és az egészségügyi team kommunikációja a Visegrádi országokban – általános irodalmi áttekintés

  45-56

  Pozsgai Éva Julianna

  Bíró Klára

  Megtekintések száma:

  311

  A tanulmány célja az volt, hogy egy általános szakirodalom kutatáson és elemzésen keresztül megvizsgálja és összehasonlítsa az orvos-beteg, valamint az egészségügyi team-en belüli kommunikációval kapcsolatos preferenciákat, az egészségügyi team-en belül a kommunikációs készségekkel kapcsolatos attitűdöket a Visegrádi országokban. Mind a négy vizsgált országban készültek önálló empirikus kutatásokon alapuló publikációk, azonban egységes, validált kérdőív használatán alapuló, összehasonlító elemzést Bányai és munkatársai 2021-ben végeztek. Kutatásukból kiderült, hogy a nem, az életkor, az iskolai végzettség és a rossz egészségi állapot meghatározza az orvos-beteg kommunikáció minőségének megítélését a betegek részéről mindegyik országban. Az egészségügyi teamen belüli kommunikáció egyéni-, hívatás béli- és rendszer korlátokkal sújtott. A kommunikációs készségek fejlesztése hozzájárul az egészségügyi dolgozók körében a deperszonalizáció és kiégési szindróma megelőzéséhez, valamint a kommunikációs készségek elsajátításának jól megtervezett folyamata a szakápolók pozitív hozzáállását eredményezheti. Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon az egészségügyi ellátás különböző szintjein végzett önálló kutatások eredményei szerint a betegek elvárták a pontos, egyértelmű tájékoztatást a betegségükről, a kezelésük módjáról, a szakértelmet, a kezelés hatékonyságát. Az egészségügyi szolgáltatásokkal akkor voltak elégedettek, ha a jó kezelést a beteg állapotáról szóló egyszerű tájékoztatás, érthető és hozzáférhető magyarázat követte a hozzátartozóknak. Az egészségügyi személyzet kommunikációs készségei gyenge pontokként kerültek megjelölésre, a kommunikációs készségek fejlesztése a szakember képzésben háttérbe szorult. A betegközpontú egészségügyi ellátórendszer megvalósulása érdekében hatékony humán erőforrás programok kidolgozása szükséges. Ezek feltétele az egészségügyi kommunikáció területén végzett további kutatások. Javasolható a PPOS kérdőív használata, mellyel felmérésre kerülhetnek és összehasonlíthatóvá válnak mind a négy ország egészségügyi szakember társadalmának kommunikációval kapcsolatos attitűdje az egészségügyi ellátás különböző szintjein.

   

  pdf

  242

• Tudományos diákköri konferencián való részvétel hatásai a DETEP Program hallgatói körében

  57-69

  Olvasztó Zsófia

  Dajnoki Krisztina

  Megtekintések száma:

  141

  A tehetségmenedzsment jelentősége a felsőoktatásban mindig is meghatározó szereppel bírt. Az intézmények számára számos előnnyel jár a tehetséges hallgatók azonosítása, támogatása és fejlesztése. Nem csak a hallgatók számára előnyös ez a folyamat, hanem az egyetemek is profitálhatnak a tehetséggondozás megfelelő működése által. Tanulmányunkban a tudományos diákköri mozgalomban való részvételt vizsgáltuk a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjának (DETEP) hallgatói körében. A kérdőíves kutatás célcsoportját a program azon hallgatói adták, akik rendelkeztek korábbi TDK részvétellel (n=128). Eredményeik alapján megállapítható, hogy azon karoknál, ahol több a DETEP-es hallgató, a TDK részvételek száma és aránya is magasabb, melynek hátterében a hosszabb képzési idő állhat. Több tehetséges hallgató többszöri TDK részvétellel is rendelkezik. A válaszadók tudatosan vágnak bele a TDK részvételbe, valamint valószínűbb a kutatói pályán történő gondolkodás megjelenése, ha a TDK részvételük indokában megjelenik a PhD képzésre történő jelentkezés és a publikálási szándék. Az eredmények alapján az alábbi fejlesztő célú javaslatokat fogalmaztuk meg: a TDK mozgalomról és kutatói pályáról szóló tájékoztatók számának növelése, TDK népszerűsítő programok (korábbi (O)TDK résztvevők és sikeres konzulensek előadásai, Kortárssegítő Program, workshopok, kompetenciafejlesztő tréningek, kreatívok és „Én is TDK-s voltam” kisfilmek) alkalmazása, valamint egy honorárium rendszer bevezetése.

  pdf

  68

• A fast fashion és a fenntarthatóság viszonya

  70-79

  Szűcs Róbert Sándor

  Megtekintések száma:

  351

  A tanulmány a fast fashion iparág és a fenntarthatóság kapcsolatát vizsgálja kritikus szempontból, kiemelve az iparág környezeti és társadalmi hatásait, valamint a fogyasztói magatartás változásait. Elemzi a fenntarthatóság iránti növekvő igényt, és bemutatja a lehetséges megoldásokat és üzleti stratégiákat, amelyek a fast fashion iparág fenntarthatóbbá tételére irányulnak. A cél az, hogy a fast fashion iparág jelenlegi gyakorlatait és a fenntarthatósági törekvések közötti összefüggéseket feltárja, valamint a jövőbeli trendeket és az iparági változásokat ismertesse.

  pdf

  316

• Automatizált controlling technológiák adaptációja a KKV-knál

  80-89

  Juhász Marcell

  Megtekintések száma:

  106

  Az automatizált controlling technológiák elterjedése jelentős hatással van a kis- és középvállalkozások (KKV-k) működésére, különösen a pénzügyi menedzsment területén. Ezek a technológiák lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy hatékonyabban kezeljék pénzügyeiket, csökkentsék költségeiket, és növeljék versenyképességüket. Az automatizáció előnyei közé tartozik a pontosság növekedése, a manuális munka csökkenése és a gyorsabb adatfeldolgozás, amely lehetővé teszi a vezetők számára a megalapozottabb döntéshozatalt. A digitális transzformáció révén a KKV-k hozzáférhetnek a legújabb technológiákhoz, mint például a mesterséges intelligencia, a felhőalapú megoldások és a big data elemzés, amelyek tovább növelik a controlling rendszerek hatékonyságát. A jövőben a KKV-k számára kulcsfontosságú lesz az új technológiák, például a blockchain, az IoT, és az AI integrálása, hogy fenntartható módon növeljék teljesítményüket és versenyképességüket.

  pdf

  52

• A mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségei a fenntartható ellátási láncok fejlesztésében

  90-106

  Sarkadi Barnabás

  Buglyó-Nyakas Erzsébet

  Gál Tímea

  Megtekintések száma:

  135

  A logisztikai folyamatok egyre jelentősebb környezeti hatással járnak, amit részben a zöld logisztika ismeretének vagy prioritásának hiánya okozhat. A szállításból eredő kibocsátások, a termeléshez, raktározáshoz és anyagmozgatáshoz kapcsolódó energiafelhasználás, valamint a csomagolási hulladék mind komoly terhelést jelentenek. Ugyanakkor a környezetbarát megoldások javíthatják a vállalatok megítélését. A zöld ellátási lánc célja nemcsak a termékek eljuttatása a fogyasztóhoz, hanem a környezeti hatások csökkentése is, a hatékonyság és megbízhatóság fenntartása mellett. Az olyan fenntarthatósági stratégiák, mint a szénlábnyom mérséklése vagy az energiahatékonyság növelése, kulcsfontosságúak. A téma vizsgálatát szisztematikus irodalomelemzéssel végeztük a Web of Science adatbázis alapján (2014–2024), a PRISMA-módszertan alkalmazásával. Az eredmények szerint 2021-től előtérbe kerültek a digitális technológiák (pl. blockchain, Industry 4.0, mesterséges intelligencia), amelyek meghatározzák a zöld logisztika jövőjét és a további kutatási irányokat.

   

  pdf

  78

• A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazásának összehasonlító elemzése, két vállalat példáján keresztül

  107-119

  Bartha Dániel

  Megtekintések száma:

  132

  A cikkben összehasonlító elemzést végeztem a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) első alkalmazásáról, amelyet két magyar pénzügyi tevekénységet végző társaság, a Budapest Alapkezelő Zrt, valamint Fundamenta-Lakáskassza Kft. aspektusából vizsgáltam. A kutatás célja a magyar számviteli rendszer és az IFRS közötti különbségek feltárása, különös tekintettel az értékelési elvekre és módszerekre.

  A tanulmány bemutatja az IFRS 1, IAS 1 és IAS 12 standardokat, valamint az IFRS-re való átállás hatásait a pénzügyi kimutatásokra. A két vizsgált társaság közül a Budapest Alapkezelő Zrt. esetében az átállás csak minimális változásokat eredményezett, míg a Fundamenta-Lakáskassza Kft. esetében jelentősebb módosítások voltak megfigyelhetőek, különösen az értékpapírok és a halasztott adók elszámolásában. A kutatás arra a következtetésre jut, hogy az IFRS-nek megfelelő jelentések, részletesebb és átláthatóbb információkat nyújtanak a piaci szereplők számára. Az IFRS-re való átállás ugyanakkor jelentős adminisztratív és pénzügyi terhet róhat a cégekre, különösen a kisebb cégekre. A szerző a magyar számviteli rendszer további IFRS-hez való közelítését javasolja a költség-haszon arányok figyelembevételével.

  pdf

  77