dEjournals Nyitóoldal
Economica
Nyitólap Aktuális Megjelenés alatti
Archívum Keresés
Regisztráció Bejelentkezés

Economica

Évf. 14 szám 3-4 (2023)
Folyóiratcikk

Magyarországi és regionális közösségi közlekedési vállalatok tudatos internetes megjelenésének netnográfiai vizsgálata

Megjelent:
2024-03-20
DOI Linkhttps://doi.org/10.47282/economica/2023/14/3-4/12838
Szerző
Farkas Attila
Megtekintés
pdf
Kulcsszavak
munkáltatói márka márkaépítés közösségi média online megjelenés
Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Farkas, A. (2024). Magyarországi és regionális közösségi közlekedési vállalatok tudatos internetes megjelenésének netnográfiai vizsgálata. Economica, 14(3-4), 1-12. https://doi.org/10.47282/economica/2023/14/3-4/12838
Absztrakt

Az elmúlt években a munkaerő felvétele és megtartása érdekében a vállalatok között erős verseny indult meg. A koronavírus járvány időszakában ez a versengés fokozódott. A munkaerőpiacon végbemenő változásokra válaszul, a munkáltatók részéről ez a kihívás új módszereket igényel, egyre inkább előtérbe került a munkáltatói márkaépítés. A kommunikációs csatornák átrendeződésével előtérbe került az online megjelenés, azon belül is a közösségi oldalak használata, mind munkaadói, mind munkavállalói részről. A kutatás tárgya a közösségi közlekedésben érdekelt vállalatok munkáltatói márkaépítése az interneten, elsősorban a közösségi oldalakon, azon belül is a népszerű Instagram oldalon. A tanulmány célja bemutatni a munkáltatói márkaépítés jelentőségét az online térben, a közösségi oldalakon megjeleníthető témákat és az adott reakciókat, az online megjelenés eredményességét és hatását. A primer kutatás során a netnográfia módszerével tártam fel közösségi vállalatok megjelenésének különbségeit és hasonlóságait nemzetközi és hazai közlekedési vállalatok körében. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a közösségi vállalatok egyre szélesebb körben és fokozódó intenzitással használja a közösségi oldalakat számos témában, így a munkáltatói márkaépítésben is, azonban célzott megjelenéssel fokozható az eredményesség, mivel a társadalmi témák, felelősségvállalással kapcsolatos tartalmak megjelenítése, mérhető reakciókat váltanak ki. Megállapítható, hogy a közösségi média a céges tevékenységek bemutatására, identitás kialakítására, szervezeti üzenetek, értékek közvetítésére alkalmas felület.

Hivatkozások
  1. ] Ambler, T., & Barrow, S. (1996). The employer brand. Journal of Brand Management, 4(3), 185-206. https://doi.org/10.1057/bm.1996.42
  2. ] Backhaus, K., & Tikoo, S. (2004). Conceptualizing and researching employer branding. Career Development International, 9(5), 501-517. https://doi.org/10.1108/13620430410550754
  3. ] Baloghová, É. (2020). Vállalati imázs hatása a munkavállalókra. Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok, 1, 1-10. https://doi.org/10.33565/MKSV.2020.01.01
  4. ] Barrow, S., & Mosley, R. (2005). The Employer Brand. Bringing the Best of Brand Management to People at Work. John Wiley és Sons Ltd.
  5. ] Bányai, E. & Novák, P. (szerk.), (2015). Online üzlet és marketing. Akadémiai Kiadó.
  6. ] BeSocial (2021). Magyar Tinik a Neten online felmérés. https://besocial.hu/magyar_tinik_a_neten/magyar-tinik-a-neten-2021.pdf (letöltés dátuma: 2023.01.12.)
  7. ] Biswas, M. K. (2012). Employer branding: A human resource strategy. In: Pradhan, R. K., & Poddar, C. K. (szerk.), Human Resources Management in India: Emerging Issues and Challenges (pp. 5-18), New Century Publications.
  8. ] Chovan, B. (2019). Munkáltatói márka jelentősége az emberi erőforrás menedzsment fejlődésében. Doktori Értekezés. Szent István Egyetem.
  9. ] Chovan, B. (2019). Munkáltatói márkaépítés szerepe a fluktuáció csökkentésében. Közép-európai közlemények, 12(2), 115-127. http://acta.bibl.u-szeged.hu/68062
  10. ] Csermely, M. (2011). Vállalati alkalmazkodás a változó munkavállalói karrierpreferenciákhoz és motivációkhoz. (TDK dolgozat). https://dtk.tankonyvtar.hu/xmlui/handle/123456789/5507 (letöltés dátuma: 2023.02.07.)
  11. ] Dajnoki, K., & Héder, M. (2020). A munkáltatói márka meghatározása és szlogen alapú értelmezése. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok. 15(3-4), 93-106. https://doi.org/10.14232/jtgf.2020.3-4.93-106
  12. ] Enyedi, I. (2009). A vonzó és sajátos munkaadói arculat kialakítása – employer branding. Humánpolitikai Szemle, 20(1), 77-83.
  13. ] Gossler, E. (2019). Kell-e csocsóasztal a BGEseknek? – avagy miként befolyásolja a Budapesti Gazdasági Egyetem hallgatóinak munkahelyválasztását az employer branding. In: Ilyésné Molnár, E. (szerk.), Válogatott tanulmányok kutató hallgatók munkáiból az EFOP 3.6.1-16-2016-00012 számú projekt keretében végzett kutatások eredményeiből (pp. 123-222). Budapesti Gazdasági Egyetem.
  14. ] Gosztola, J. (2018). Elárulta a MÁV: 600-800 ember hiányzik a vasúttársaságtól. https://www.penzcentrum.hu/karrier/20181206/elarulta-a-mav-600-800-ember-hianyzik-a-vasuttarsasagtol-1072699# (letöltés dátuma: 2023.01.03.)
  15. ] Gulati, T. (2019). Futuristic Employer Branding Strategies: A Perspective beyond the Traditional HR with Social Media. Amity Global Business Review, 9, 27-31.
  16. ] Héder-Rima, M., & Dajnoki K. (2020). Kultúrám a márkám – A munkáltatói márkaépítés és a szervezeti kultúra kapcsolata. Marketing és Menedzsment. 54(2) 5-15. https://doi.org/10.15170/MM.2020.54.02.01
  17. ] Hollensen, S. (2007). Global Marketing. Edinburgh. Pearson Education Limited.
  18. ] Horváth, D. & Bauer, A. (2021). Marketingkommunikáció. Akadémiai Kiadó.
  19. ] Hrportal.hu (2021). Annyi ember hiányzik a Volánnál, hogy járatok maradnak ki. https://www.hrportal.hu/hr/annyi_ember_hianyzik_a_volannal__hogy_jaratok_maradnak_ki-20210824.html (letöltés dátuma: 2023.01.04)
  20. ] Kádár, B. & Takács, Sz. (2016). HR és a kommunikáció együttműködése: avagy (meg)értjük egymást? (… és mások értenek minket?) Magyar Public Relations Szövetség. https://www.hrportal.hu/hr/hr-es-kommunikacio-egyuttmukodese-avagy-megertjuk-egymast-es-masok-ertenek-minket-20160713.html (letöltés dátuma: 2023.02.07)
  21. ] Kajos, A., & Bálint, B. (2014). A marketingszemlélet és a HR találkozása – A munkáltatói márkaépítés értelmezése, irodalma és kutatási irányai. Vezetéstudomány, 45(6), 69-79. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2014.06.07
  22. ] Kékkői, Z. (2018.04.04.). „Welcome to the digital jungle!” A közösségi média leghatékonyabb toborzási felülete és eszköztára [előadás]. HR Digital Connect Konferencia, Budapest.
  23. ] Kietzmann, J. H. (2017). Crowdsourcing – A revised definition and an introduction to new research. Business Horizons, 60(2), 151-153. https://doi.org/10.1016/j.bushor.2016.10.001
  24. ] Kovács, K. (2017). Az Employer Branding helyzete Magyarországon. In: LIX. Georgikon Napok - 59th Georgikon Scientific Conference. (pp. 282-292) PE Georgikon Kar
  25. ] Kőmüves, Zs., Poór, J. & Karácsony, P. (2022). Vezetői motiváció a munkaerő-megtartás szolgálatában, különös tekintettel a dél-dunántúli régió kis- és középvállalkozásaira. Marketing és Menedzsment, 56(2), 72-82.
  26. ] Kőmüves, Zs., Szabó, Sz., Szabó-Szentgróti, G. & Hollósy-Vadász, G. (2022): Munkaerő-gazdálkodási körkép a dél-dunántúli régióban a pandémia idején. Modern Geográfia, 17(3), 13-27.
  27. ] Lamberton, C., & Stephen, A. T. (2016). A thematic exploration of digital, social media, and mobile marketing: Research evolution from 2000 to 2015 and an agenda for future inquiry. Journal of Marketing, 80(6), 146-172. https://doi.org/10.1509/jm.15.0415
  28. ] Lievens, F., Van Hoye, G. & Anseel F. (2007). Organizational Identity and Employer Image: Towards a Unifying Framework. British Journal of Management, 18(2), 45-59. https://doi.org/10.1111/j.1467-8551.2007.00525.x
  29. ] Lloyd, S. (2002). Branding from the inside out. Business Review Weekly, 24(10). 64–66.
  30. ] Mészáros, E. (2013). Hogyan és miért mérjük a szervezeti kultúrát? https://www.hrportal.hu/hr/hogyan-es-miert-merjuk-a-szervezeti-kulturat-20130322.html (letöltés dátuma: 2022.02.07)
  31. ] Minchington, B. (2010). Employer Brand Leadership – A Global Perspective. Collective Learning Australia.
  32. ] Ruch, W. (2002). Employer Brand Evolution: A Guide ToBuilding Loyalty in Your Organization. http://www.versantsolutions.com (letöltés dátuma: 2023.01.23)
  33. ] Saini, G. K., & Jawahar, I. M. (2019). The influence of employer rankings, employment experience, and employee characteristics on employer branding as an employer of choise. Career Developement International, 2(7). 636-657. https://doi.org/10.1108/CDI-11-2018-0290
  34. ] Sathya, S., & Indradevi, R. (2014). Branding for Talent Attraction and Retention of Employees: A Literature Review. International Journal of Scientific Research, 3(8) 202-204.
  35. ] Schuman, M. & Sartain, L. (2010). Tehetségmágnesek – A kiválóakat vonzó munkáltatói márka felépítése. HVG Kiadó.
  36. ] Slater, B. (2017). Employer Branding: Definition, Process, Strategy and Resources. https://beamery.com/resources/blogs/employer-branding-definition-process-strategy-and-resources (letöltés dátuma: 2023.01.23)
  37. ] Strutz, H. (1993). Handbuch der Personalmarketing. Gabler.
  38. ] Sullivan, J. (2004). Eight elements of a successful employment brand. https://drjohnsullivan.com/uncategorized/the-8-elements-of-a-successful-employment-brand/ (letöltés dátuma 2023.03.12)
  39. ] Székely, K. K. (2019). A munkáltatói márkaépítés kommunikációs vetülete a vidéki kis- és középvállalkozásoknál. In: Csiszári-Kocsir, Á. & Garai-Fodor, M. (szerk.) Vállalkozásfejlesztés a XXI. században, IX./2. kötet. Kihívások a marketing és a menedzsment területén a XXI. században (pp. 122-130). Óbudai Egyetem, Keleti Károly Gazdasági Kar.
  40. ] Szikszai-Németh K., & Nagy A. Sz. (2021). Employer branding a közösségi médiában. Debreceni Szemle, 29(1), 70-76. https://ojs.lib.unideb.hu/szemle/article/view/9427
  41. ] Szondi, R. (2017). Karriertervezés vizsgálata a Debreceni Egyetemen. Köztes Európa, 9(1-2), 169-176. http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/55033
  42. ] Szűcs-Kis, A. & Papp-Váry, Á (2021). Magyar megyeszékhelyek közösségimédia-kommunikációja: Facebook-, Instagram- és Youtube-jelenlét. In: Beszédek könyve polgármestereknek. (pp. 1-32) Raabe Kiadó.
  43. ] Tóth, Sz. (2022). A városi közösségi közlekedés vonzóbbá tételének lehetősége. Régiókutatás Szemle, 7(1), 58-66. https://doi.org/ 10.30716/RSZ/22/1/5
  44. ] Uglyai, Gy. (2006). Személyzeti marketing a hazai nagyvállalati gyakorlatban. Ph.D. értekezés. Soproni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Doktori Iskolája.
  45. ] Uricska, E. (2021). Online reputációmenedzsment a police_hu Instagram-profilján. Belügyi Szemle: A Belügyminisztérium szakmai tudományos folyóirata, 69(9), 1529-1547 https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.9.2
  46. ] Waldinger, D. (2018). Instagram – egy új marketingeszköz. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 27(5), 13-17.