dEjournals Nyitóoldal
Economica
Nyitólap Aktuális
Archívum Keresés
Regisztráció Bejelentkezés

Economica

Évf. 16 szám 3-4 (2025)
Folyóiratcikk

Regionális gazdasági szerkezetváltás és munkaerőpiaci adaptáció – a debreceni ipari beruházások hatásainak elemzése

Megjelent:
2025-12-31
DOI Linkhttps://doi.org/10.47282/economica/2025/16/3-4/16090
Szerző
Szobonya Péter
Megtekintés
pdf
Kulcsszavak
ipari szerkezetváltás munkaerőpiac Ipar 4.0 kompetenciák toborzás Debrecen
Licenc

Copyright (c) 2025 Péter Szobonya

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Szobonya, P. (2025). Regionális gazdasági szerkezetváltás és munkaerőpiaci adaptáció – a debreceni ipari beruházások hatásainak elemzése. Economica, 16(3-4), 139-154. https://doi.org/10.47282/economica/2025/16/3-4/16090
Absztrakt

A tanulmány a Debrecenben 2015-2025 között megvalósuló nagyszabású ipari beruházások munkaerőpiaci hatásait vizsgálja, különös tekintettel a BMW, CATL és más multinacionális vállalatok által generált gazdasági szerkezetváltásra. A kutatás célja feltárni, hogy az új high-tech iparágak megjelenése hogyan alakítja át a regionális munkaerőpiac szerkezetét, milyen kompetencia-átrendeződést eredményez, és milyen vezetői kihívásokat vet fel. A módszertani megközelítés szakirodalmi elemzést, szekunder adatgyűjtést és szakértői konzultációkat ötvöz, a Déli valamint Északnyugati Gazdasági Övezetekben megvalósuló beruházásokra fókuszálva. A kutatás azonosította a debreceni munkaerőpiacon jelentkező "kettős sokkhatást": a több mint 20 000 új munkahely létrehozása mennyiségi sokkot, míg az iparági szerkezetváltás és a high-tech iparágakat képviselő nemzetközi cégek kompetenciaelvárásai minőségi sokkot eredményeznek. A munkaerőért folytatott verseny jelentős bérnövekedést eredményezett és új toborzási-megtartási stratégiák alkalmazását kényszeríti ki, emellett az interkulturális vezetés és a szervezetépítés is kritikus kihívássá vált a debreceni zöldmezős beruházások megvalósítása során. Debrecen gazdasági szerkezetváltása példaértékű folyamat a regionális fejlődés szempontjából, amely azonban jelentős adaptációs kihívásokat vet fel mind a munkavállalók, mind a vállalatok számára.

Hivatkozások
  1. Dajnoki, K., & Héder, M. (2017). „Új szelek fújnak” – a HR válasza a globalizáció és a változás kihívásaira. Hadtudomány, 27(E-szám), 84–93. https://doi.org/10.17047/HADTUD.2017.27.E.84
  2. Dayforce. (2025). Manufacturing workforce retention: 5 critical company culture action items. Dayforce US, Inc. https://www.dayforce.com/blog/manufacturing-workforce-retention-5-critical-company-culture-actions
  3. Dunning, J. H. (2002). Global Capitalism, FDI and Competitiveness: The Selected Essays of John H. Dunning, Volume II. Edward Elgar Publishing. https://doi.org/10.4337/9781843767060
  4. Enkhjav, T., & Varga, E. (2022). Ipar 4.0 és oktatás 4.0: Elvárt kompetenciák és készségek a társadalom 5.0-ban. Acta Carolus Robertus, 12(1), 107–115. https://doi.org/10.33032/acr.2876
  5. Enkhjav, T., & Varga, E. (2023). Analysis of the most common human resource competency models that need to be updated. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 64–76. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2023.05.06
  6. Frey, C. B., & Osborne, M. A. (2017). The future of employment: How susceptible are jobs to computerisation? Technological Forecasting and Social Change, 114, 254–280. https://doi.org/10.1016/j.techfore.2016.08.019
  7. Harloe, M. (1996). Cities in the Transition. In G. Andrusz, M. Harloe, & I. Szelenyi (Szerk.), Cities After Socialism (1. kiad., o. 1–29). Wiley. https://doi.org/10.1002/9780470712733.ch1
  8. Henderson, J. V. (1994). Comment on “Urban Concentration: The Role of Increasing Returns and Transport Costs,” by Krugman. The World Bank Economic Review, 8(suppl_1), 270–274. https://doi.org/10.1093/wber/8.suppl_1.270
  9. Kagermann, H., & Wahlster, W. (2022). Ten Years of Industrie 4.0. Sci, 4(3), Article 3. https://doi.org/10.3390/sci4030026
  10. Kotter, J. P. (2012). Leading Change ([Nachdruck], with a new preface by the author). Harvard Business Review Press.
  11. KSH. (2024). Az alkalmazásban állók száma gazdasági ág szerint, 2024. I–IV. negyedév [Dataset].
  12. KSH. (2025a). A 15–64 éves népesség gazdasági aktivitása, vármegye és régió szerint [Dataset].
  13. KSH. (2025b). A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a munkáltató székhelyének elhelyezkedése alapján, vármegye és régió szerint, negyedévente kumulált [Dataset].
  14. KSH. (2025c). Munkanélküliségi ráta, vármegye és régió szerint, negyedévente [Dataset].
  15. Lorenz, M., Rüßmann, M., Strack, R., Lueth, K., & Bolle, M. (2021). Man and Machine in Industry 4.0. Boston Consulting Group. https://www.bcg.com/publications/2015/technology-business-transformation-engineered-products-infrastructure-man-machine-industry-4
  16. Molnár E., & Radics Z. (2024). Iparosítás Debrecenben: Gazdasági szerkezetváltás geográfus szemmel. Debreceni Szemle, 32(4.), Article 4. https://doi.org/10.59424/debreceniszemle/2024/32/4./475-488
  17. Parkinson, M., Meegan, R., & Karecha, J. (2016). City Size and Economic Performance: Is Bigger Better, Small More Beautiful or Middling Marvellous? In Second Rank Cities in Europe. Routledge.
  18. Pirohov-Tóth, B., & Kiss, Z. (2023). A negyedik ipari forradalom oktatásra és munkaerőpiacra gyakorolt hatása. Régiókutatás Szemle, 5(2), 27–34. https://doi.org/10.30716/RSZ/20/2/3
  19. Schein, E. H. (2010). Organizational Culture and Leadership. John Wiley & Sons.
  20. Trompenaars, F., & Hampden-Turner, C. (2020). Riding the Waves of Culture: Understanding Diversity in Global Business. Hachette UK.
  21. Vida, G., Szakálné Kanó, I., & Lengyel, I. (2025). A gazdasági szerkezetváltás térbeli sajátosságai Kelet-Közép-Európában, 2000-2021. Területi Statisztika, 65(2), 216–242. https://doi.org/10.15196/TS650203