Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Új kihívások a légiközlekedés kontrollingjában – szisztematikus irodalomelemzés
    21-33
    Megtekintések száma:
    68

    A légiközlekedés az elmúlt évtizedben nagyon változó környezetben, de nagy mértékben növekvő iparággá vált, különös tekintettel az ULCC (ultra low cost carrier) légitársaságok esetében Európában. Ezeknek a légitársaságoknak a feltörekvése magával hozta a repülőterek bevételeinek komoly változását is, amelyet tovább árnyal a digitalizáció, az AI egyre nagyobb térhódítása. A cikk célja, hogy egy szisztematikus irodalomelemzésen keresztül elemezze, hogy a kontrolling módszerek milyen szerepet töltenek be ezekben a folyamatokban kiemelt figyelmet fordítva az európai, illetve középkelet-európai régióra. A kutatást PRISMA módszertan alkalmazásával végeztem a Scopus és a Web of Science adatbázisokat felhasználva a 2005 és 2025 közötti szakirodalom tekintetében. Keresésemet három fő téma köré csoportosítottam: az ULCC légitársaságok költségcsökkentési módszerei, a repülőterek bevételnövelési lehetőségei és a digitalizáció hatása a légiközlekedésben, elsősorban a kontrolling rendszerekben. A cikk rámutat arra, hogy a kontrolling módszerek nem egységesek, nem képesek integrálódni a gyors változáshoz és az operáció komplexitásához. Az egyik fő konklúziója a tanulmánynak, hogy érdemes lehet egy új, az iparágra specifikus kontrolling módszert kidolgozni amely szintetizálni tudja az ULCC-k működési kereteit, a repülőterek üzemeltetését és a digitalizációval érkező fejlődési lehetőségeket. A cikk célja, hogy alapot képezzen az ehhez szükséges kutatásokhoz, és a modell kidolgozásához.

  • Fogyasztói magatartás vizsgálata a közösségi médiában a kézilabda területén
    55-65
    Megtekintések száma:
    442

    A közösségi média nagyjából két évtizede robbant be köztudatba, és forradalmasította a marketing kommunikációról és az információ átadásról kialakított képünket ebben az időszakban. Olyan kapukat nyitott meg, amikre előtte nem is volt példa. A sportvállalatok számára is profitábilis lehet, ha hatékony marketingkommunikációt tudnak folytatni a már meglévő és a lehetséges fogyasztóik felé. Ahhoz, hogy hatékonyak tudjanak lenni ebben a környezetben fontos, hogy vizsgálják a fogyasztói magatartást, hogy a felhasználók valós igényeit feltérképezzék és az igényeket kielégítsék. Online kérdőív segítségével felmértük a kitöltőink fogyasztói igényeit és a közösségi média piacát marketing szempontból. Kézilabda specifikus kutatást végeztünk, a vizsgálati mintát tekintve kizártuk a kézilabdát semmilyen szinten nem követő személyeket. Vizsgáltuk a korosztálybeli különbségeket, és az eszközhasználatot is egyaránt. Eredményeinket tekintve kijelenthető, hogy fontos az alapos piackutatás, hogy hatékony marketingkommunikációt tudjon egy kézilabda klub végezni a különböző közösségi média platformokon.

  • Az ETNOCENTRIKUS MAGATARTÁS VIZSGÁLATA A CETSCALE MODELL ALKALMAZÁSÁVAL
    Megtekintések száma:
    234

    Napjainkban a helyi gazdaság és társadalom védelme már nem csak nemzetek szintjén, de globális szinten is erősen támogatott. Vizsgálatunk Sumner (1906) etnocentrizmus fogalmára épített Shimp és Sharma (1987) féle CETSCALE modellre épült. A fogyasztói kérdőíves felmérést 2021 őszén egy omnibusz kutatás keretében bonyolítottuk le egy reprezentatív mintán (N=1000). A minta nemre, korra, településtípusra és régiókra nézve tükrözi az alapsokaság összetételét. A kutatás során a leíró statisztikai módszerek mellett faktor- és klaszteranalízist végeztünk annak érdekében, hogy feltárjuk a hazai etnocentrikus értékek mentén kialakuló fogyasztói szegmenseket. Mivel 2014-ben ezt az állítássort már elemeztük egy szintén reprezentatív nagymintás vizsgálat keretében, így a hét évvel korábbi eredményekkel való összehasonlításra is lehetőségünk volt. Várakozásaink szerint a 2020. évi járvány fokozta az elköteleződést a magyar termékek iránt. Előzetes feltevésünk ugyanakkor nem igazolódott be, az elemzések során kiderült, hogy számottevő változás nem történt a korábbi állapothoz képest. A CETSCALE állítások mentén két faktort sikerült azonosítani, és azok segítségével három szegmenst elkülöníteni, melyek a Nacionalista, a Patrióta és a Kozmopolita elnevezéseket kapták az értékcsoportokhoz való igazodásuk alapján. A hazai gazdaság szereplőinek alapvető érdeke, hogy a jövőben erősödjön a patrióta magatartás, aminek a stratégiáját ki kell dolgozni.

  • JÁTÉKOSÍTÁS, MINT A HR ÚJ STRATÉGIAI ESZKÖZE
    Megtekintések száma:
    1188

    A globalizáció, a megváltozott munkavállalói preferenciák, a technológia fejlődése, a változások kihívások elé állítják a szervezeteket. A meglévő humán erőforrás gazdálkodási rendszereket felül kell vizsgálni, vagy akár újakat kell létrehozni. A „hobbim a munkám, a munkám a hobbim”, tartja a mondás, de vajon hogyan lehet elérni, hogy bevonzzuk a potenciális munkaerőt és utána meg is tudjam tartani? A HR egyik lehetséges válasza erre a gamifikáció, azaz játékosítás. Az X, Y, és Z generációs munkavállalók jelentős különbségeket mutatnak elődeikhez képest, újszerű megoldásokra van szükség a hosszantartó, produktív és lojális munkakapcsolat, illetve elégedettség fenntartásához. A tanulmány célja feltárni a gamifikáció kialakulásának történetét, népszerűségének növekedését, és annak okait. A játékosítás módszereinek ismertetését követően hazai és nemzetközi szakirodalmak alapján mutatja be a játékosítás alkalmazási területeit. A kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy a jól alkalmazott játékosítás hatékony megoldást lehet az egészségmegőrzés, az oktatás, a tanulás, a motiváció, az üzleti élet, a marketing és a humán erőforrás gazdálkodás területein egyaránt.

  • A játékosjogok klubfinanszírozási jelentősége hazai és külföldi futballklubok beszámolói alapján
    76-85
    Megtekintések száma:
    82

    A futballpiac alakulását napjainkban nem kizárólag a pályán zajló események határozzák meg, hanem egyre inkább a játékospiaci tranzakciók is, amelyek gazdasági jelentősége az elmúlt években látványosan megnövekedett. Az átigazolások a futballklubok működésének kiemelt pénzügyi eseményei közé tartoznak, mivel a játékosjogok értékesítése, valamint azok számviteli kezelése alapvető szerepet játszik a klubok pénzügyi stratégiájában. Jelen tanulmány három különböző országban működő futballklub – az FTC Labdarúgó Zrt. (amely a magyar számviteli törvény szerint), valamint a Borussia Dortmund és a Juventus FC (amelyek IFRS alapján) készítik beszámolóikat – 2020 és 2024 közötti pénzügyi kimutatásait vizsgálja. Összehasonlító elemzés keretén belül keresi arra a választ, hogy a sportágba áramló, növekvő pénzmennyiség és a transzferpiac általános felértékelődése hogyan tükröződik a klubok pénzügyi beszámolóiban. A kutatás célja, annak vizsgálata, hogy a játékosjogok értékesítéséből származó bevételek milyen mértékben és arányban járulnak hozzá a különböző országokban működő futballklubok összbevételéhez, illetve kimutatható-e e bevételi komponens súlyának növekedése a 2020–2024 közötti időszakban. Az elemzés összehasonlító megközelítéssel értékeli a transzferbevételek relatív jelentőségét a klubfinanszírozás rendszerében, és arra keresi a választ, hogy a játékospiaci aktivitás fokozódása miként jelenik meg a vizsgált klubok pénzügyi beszámolóiban, különösen a bevételi struktúrák átalakulásán keresztül.

  • Kreatív számvitel megítélésének, alkalmazásának vizsgálata
    23-33
    Megtekintések száma:
    298

    Tanulmányunk témájaként a kreatív számvitelt választottuk, amelyt sokan a csalással, illegális módszerekkel azonosítják. Megkérdeztük a hazai szakmabelieket, ők hogyan értelmezik ezen jelenséget, esetleg alkalmazzák-e bármilyen vonulatában. Ennek megvalósításához egy 16 kérdésből álló kérdőívet állítottunk össze, melyet kizárólag könyvelőknek, szakmabelieknek küldtünk ki, s végül 134 kitöltésnél, 2023. október 8-án zártuk le a válaszok fogadását. Dolgozatunkban inkább a megítélése jelenik meg a kreatív számvitelnek, de érintőlegesen az alkalmazását is feszegettük, viszont tisztában voltunk vele, hogy a túl személyes, direkt kérdésekre nem szívesen fognak válaszolni a megkérdezettek. Kutatási kérdéseink közül egy a kreatív számvitel megítélésével kapcsolatos, egy a számviteli alapelvek jelentőségét boncolgatja, kettő pedig összefüggéseket próbált keresni a kapott válaszok alapján. Célunk a tanulmány elkészítésével, a kérdőív kiküldésével a kreatív számvitel megítélésének javítása, valamint felhívni a figyelmet alkalmazásának fontosságára, természetesen legális kereteken belül. Továbbá szeretnénk ezáltal elérni, hogy a szakmabeliekben akár csak elinduljon egy gondolat, miszerint ne annyiból álljon a számviteli szolgáltatásuk, hogy elvégzik a rutinszerű munkálatokat, hanem gondolják végig minden cégük esetében, milyen tevékenységekkel, esetleg választási lehetőségek módosításával tudják elérni az optimális működést, adófizetést, s ezáltal a vállalat nagyobb arányú jövedelmezőségét.

  • A controllerek szervezeti szerepének változása – a hazai helyzetkép egy kérdőíves kutatás alapján
    Megtekintések száma:
    470

    A szerző a szakirodalom alapján bemutatja a vállalati controlling funkció kialakulását, alapvető feladatait, majd a controlleri szerep fejlődését. A szakirodalom eredményei alapján kérdőíves kutatás került elvégzésre a magyarországi controllerek és vállalati vezetők körében. A kitöltők válaszai alapján a szerző képet ad a controlleri munka helyzetéről. A leíró jellegű, nem reprezentatív, iránymutató kutatás eredményei szerint a válaszadók a szakirodalomban leírtakhoz hasonlóan vélekednek a controlling ideális szerepéről, amitől azonban a munkavégzésük során tapasztaltak eltérnek. A kitöltők szervezeteinél a controllerek főként jelentő szerepben vannak jelen, a döntéstámogató navigátori és a fejlett business partneri szerep ritkábban jelenik meg. A válaszadók inkább egyetértenek azzal, hogy a jövő változásokat hozhat a controlleri feladatokban, szerepük erősödni fog.

  • Gazdaságszerkezet vizsgálata Romániában és az Európai Unió egyes tagállamaiban
    44-54
    Megtekintések száma:
    269

    A romániai mezőgazdaság vizsgálata már több tanulmány tárgyát is képezte, más -más perspektívából, ugyanis Romániában a mezőgazdaságnak meghatározó szerepe van, nagy mértékben hozzájárul a GDP termeléshez és az ország magas agrárpotenciállal rendelkezik. Az Európai Unióban a mezőgazdaság helyzetének a bemutatására tíz évente általános mezőgazdasági összeírást végeznek. A tanulmány célja, hogy Románia és az Európai Unió egyes tagországainak (Magyarország, Lengyelország, Franciaország, Olaszország) a gazdaságszerkezeti vizsgálata a 2016-os évi gazdaságszerkezeti összeírás adatai, a 2010-es általános mezőgazdasági összeírás, és a 2020-as agrárcenzus előzetes adatai alapján.  Következtetések megfogalmazása az előbb említett adatok feldolgozásának segítségével, különös tekintettel a 2010-es általános mezőgazdasági összeírás és a 2020-as általános mezőgazdasági összeírás előzetes adatainak a feldolgozása által.

  • Nemzetközi interakciók a nyelvrokonság tükrében
    Megtekintések száma:
    295

    A nemzetközi kereskedelem vizsgálata során számos tanulmány helyezi a hangsúlyt a közös valuta, a közvetlen működőtőke áramlás vagy a kereskedelmet befolyásoló más tényezőkre. Azonban kevés tanulmány foglalkozik a nyelvek, nyelvi hasonlóságok kereskedelemben betöltött szerepével. A téma kutatásának nehézségét, de egyben érdekességét is a nyelvek és azok helyzetének komplexitása adja. Sokan az ország hivatalos nyelvét veszik alapul a számításokhoz és elemzésekhez, de ezzel elesnek az országban még azon kívül létező és mindennapi használatban lévő más nyelvek okozta információk kiaknázásától. Közös nyelv hiányában a megtanult idegen nyelvek szolgálhatnak közvetítőnyelvként a kereskedelem intenzitásának növelése érdekében, ám rávilágítunk arra, hogy igazából egyedüliként az angol nyelv képes ezt a szerepet hatékonyan betölteni. További célként az Eurobarometer felméréseinek eredményét használva vizsgáljuk a finnugor nyelvrokonság szerepét a Finnország, Észtország és Magyarország között realizálódó kereskedelemben.

     

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F10; Z10

  • Automatizált controlling technológiák adaptációja a KKV-knál
    80-89
    Megtekintések száma:
    185

    Az automatizált controlling technológiák elterjedése jelentős hatással van a kis- és középvállalkozások (KKV-k) működésére, különösen a pénzügyi menedzsment területén. Ezek a technológiák lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy hatékonyabban kezeljék pénzügyeiket, csökkentsék költségeiket, és növeljék versenyképességüket. Az automatizáció előnyei közé tartozik a pontosság növekedése, a manuális munka csökkenése és a gyorsabb adatfeldolgozás, amely lehetővé teszi a vezetők számára a megalapozottabb döntéshozatalt. A digitális transzformáció révén a KKV-k hozzáférhetnek a legújabb technológiákhoz, mint például a mesterséges intelligencia, a felhőalapú megoldások és a big data elemzés, amelyek tovább növelik a controlling rendszerek hatékonyságát. A jövőben a KKV-k számára kulcsfontosságú lesz az új technológiák, például a blockchain, az IoT, és az AI integrálása, hogy fenntartható módon növeljék teljesítményüket és versenyképességüket.

  • GAZDASÁGPOLITIKAI DÖNTÉSEK ÉS AZ INFLÁCIÓ HATÁSA A MUNKAERŐPIAC – KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖZIGAZGATÁS – HELYZETÉRE
    Megtekintések száma:
    483

    Napjainkban hazánkat aktív monetáris és fiskális politikai döntések jellemzik, azonban a koronavírus, valamint az orosz-ukrán háború okozta válság és annak inflációs következményei ellentétes irányba terelnék a gazdaságpolitikai döntéseket, ami hosszútávon fenntarthatatlan. Tanulmányomban a fiskális és a monetáris politika közötti kapcsolatot, valamint a gazdasági válsághelyzet munkaügyi hatását vizsgáltam a makrogazdasági adatok, a Magyar Nemzeti Bank, valamint az Európai Uniós előrejelzések alapján. A gazdaságpolitikában 2010 után jelentős előrelépés történt, aminek köszönhetően fiskális egyensúly volt és a monetáris politika biztosította az árstabilitást, a munkaerőpiaci helyzet az elmúlt években fokozatosan javuló tendenciát mutatott. A két gazdaságpolitikai részterület között 2013 után megvalósult független, de konstruktív összhang hazánk makrogazdasági folyamatainak tartós javulását eredményezte. A kialakult válsághelyzet azonban gyors reakciót igényelt, amely alapjaiban változtatta meg a rövidtávú gazdaságpolitikai célokat. A magyar gazdaság a monetáris és fiskális politika összhangjának köszönhetően a pandémiás időszakban is jól teljesített az Európai Uniós átlaghoz mérten. A koronavírus és a háború okozta veszélyhelyzetben a gazdaságpolitika nehéz helyzetbe került, a válságból való kilábalás gazdaságélénkítést indokol, míg az inflációs nehézségek megfékezésére monetáris szigorításra van szükség.

  • A GENERÁCIÓVÁLTÁS MEGTERVEZETTSÉGE ÉS A CSALÁDI GAZDASÁGOK JÖVŐKÉPE KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK
    Megtekintések száma:
    425

    A családi gazdaságok hosszú távú fenntarthatóságának egyik kulcseleme a sikeres generációváltás, melynek témaköre sohasem volt még aktuálisabb a magyar családi gazdaságok számára, mint manapság. Ezt bizonyítja az is, hogy nincs már olyan mezőgazdasági konferencia, gazdafórum vagy rendezvény hazánkban, amelyen ne kerülne szóba. Azonban a gyakorlatban az tapasztalható, hogy a legtöbb gazdaság esetén az utódlásra való felkészülés hiányos, amely veszélyeztetheti a gazdaság jövőjét. Ezért kutatásomban kifejezetten arra kerestem a választ, hogy a gazdálkodók hogyan ítélik meg saját családi gazdaságuk jövőjét és azt a generációváltás hogyan befolyásolja.

  • A magyar e-kereskedelem üzleti teljesítménymérésének gyakorlati tapasztalatai
    58-75
    Megtekintések száma:
    110

    Az internetes kereskedelem egyre nagyobb teret hódít az egész világon és hazánkban is fokozódik szerepe a gazdaságban. Azonban fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi inflációs környezet hátrányosabban érintette az e-kereskedelmet a hagyományos értékesítéssel szemben. Az élelmiszerek és napi fogyasztási cikkek áremelkedése megmutatkozott a  hagyományos fogyasztói kosarakban, míg a webkereskedelem során érezhető volt az alacsonyabb árfekvésű, helyettesítő termékek iránti kereslet növekedése, amely a kosárérték csökkenése felé hatott, nehézségeket támasztva ezzel a teljesítménycélok eléréséhez. A hagyományos boltok súlyának erősödése miatt az e-kereskedelem a teljes kereskedelmen belüli részesedése a 2021-es – rekordnak számító – 10,4%-os szintről 2022-ben visszaesett 9,6%-ra. Előrejelzések szerint tíz éven belül a kiskereskedelem 30%-a online csatornákon keresztül zajlik majd. Ezek a megváltozott vásárlói szokások pedig kihívások elé állítják a vállalkozások vezetőit. A kutatásom célja annak meghatározása, hogy a magyarországi e-commerce vállalkozások teljesítményét, milyen mértékben befolyásolják az egyes teljesítménymérési eszközök és rendszerek, hogyan alkalmazzák azokat, mit használnak fel a teljesítmény fokozására és ezek hogyan hatnak a vállalati teljesítménycélok megvalósítására. Kiemelten fontos megvizsgálni, hogy melyek azok a területek, amelyek fejleszthetők és melyek jelentenek korlátokat vagy kockázatot a célok eléréséhez. A cégvezetőknek a kardinális döntések meghozatalához szüksége van azon információkra, mely tényezők hogyan hatnak, melyek segítik nagyobb mértékben a célok megvalósítását. Ehhez szükséges felmérni a vállalkozások jelenleg alkalmazott teljesítményfokozási és -mérési gyakorlatát, valamint az elért eredményeket és meghatározni az egyes tényezők közötti összefüggéseket. A kutatást kérdőíves felmérés keretében végeztem el e-kereskedelmi vállalkozások körében.

    A kérdőíves felmérésben két blokkban összesen 24 db kérdés szerepelt. Az első blokkban általános alapinformációkat gyűjtöttem, majd az ezt követő blokkban a teljesítménymérés és értékelés gyakorlatát mértem fel. Itt megfogalmazásra kerültek teljesítménycélokra vonatkozó, a teljesítményt akadályozó és kockázati tényezőkre vonatkozó, a teljesítménymérés eszközeire, módszereire, az elért működési, a pénzügyi és a piaci alapú teljesítményre irányuló, majd a mért teljesítmény értékelését tartalmazó kérdések. Összesen 224 db válasz érkezett a felmérésre. Az adatok elemzése során főkomponens elemzést alkalmaztam az egyes változócsoportok szűkítésére, meghatároztam és egy főkomponensbe soroltam az egymáshoz közel álló értékeket a köztük meglévő összefüggések alapján. Meghatároztam a függő változót, majd a Backward módszer alapján kiválasztottam azokat a főkomponenseket, amelyek legjobb magyarázó erővel bírnak a függő változóra. Klaszterezéssel csoportokat alakítottam ki és megvizsgáltam a létrejött csoportok vagyoni, pénzügyi, jövedelmi mutatóit. A klaszterezést később a tesztekben használok. Növekvő profit és hozamnövekedés, javuló pénzügyi teljesítmény a 2. klaszterben volt megfigyelhető, amely vállalkozások számára fontos volt az új termékek bevezetése, hosszú távú növekedési célok kitűzése, az oldallátogatás és reklamációk számának mérése, tehát ezeket érdemes kiemelten szem előtt tartani az online piactérben működő vállalkozásoknak.

  • Az IFRS-ek szerinti követő értékelési modellek a bux index vállalatai körében
    69-77
    Megtekintések száma:
    260

    A kutatás fő célja az ingatlanok, gépek és berendezések, immateriális eszközök és befektetési célú ingatlanok követő értékeléséhez használt modellek vizsgálata a BUX index vállalatai esetében. Mivel a BUX index a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaságokat tartalmazza, kötelezően a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (továbbiakban: IFRS) szerint kell elkészíteniük pénzügyi kimutatásaikat. Kutatásomban megvizsgáltam a BUX index vállalatai által alkalmazott modelleket a követő értékelésre vonatkozóan. A kutatási kérdésként megfogalmaztam, hogy a BUX index vállalatai a magyar számvitelben használt modellhez hasonló bekerülési érték modellt alkalmaznak-e, vagy kihasználják az IFRS-ekre történt áttérést, és inkább olyan modelleket alkalmaznak, amelyek az eszközöket valós értéken mutatják be a könyveikben. A tanulmány rámutat, hogy a korábbi magyar számviteli rendszerben alkalmazott értékelési módszerek rutinjai megmaradtak az IFRS-ekre való áttérés után is.

  • TÖRÖKORSZÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KAPCSOLATAINAK FEJLŐDÉSE ÉS JÖVŐJE
    Megtekintések száma:
    413

    Törökország és az Európai Unió kapcsolatai az EU jogelődjeinek kialakulásáig vezethetők vissza. A kapcsolatok hosszú távon tekintve pozitív irányúak, hiszen fokozatos közeledés figyelhető meg a felek között. Rövidtávon e viszonyban azonban extrém mértékű kilengések is tapasztalhatóak. A múltban a fokozatos közeledést katonai puccsok és inváziók szakították meg. Probléma merült fel számos kérdés eltérő megközelítése miatt is, mely tekintetben a szereplők különböző nézőpontból vizsgálták Törökország jogállását, és azt, hogy európai országnak tekinthető-e egyáltalán. Napjainkban Törökország közel-keleti regionális politikai érdekei miatt saját Európai Uniós csatlakozását háttérbe szorítja. Ezzel a magatartással Törökország jelentős feszültséget idézhet elő a szomszédos Európai Uniós országokkal kapcsolatban, vagy olyan kétes kimenetelű konfliktusokba kapcsolódhat be, melyekkel rontja saját európai megítélését. Az országban elindult társadalmi változások előkészíthetik azt a lehetőséget, hogy Törökország belátható időn belül belépjen az Európai Unióba. Ehhez azonban jelen állás szerint évtizedek kellenek. A felek nem fogják a gazdasági kapcsolataikat felmondani, változás politikai szinten lehetséges.

     

  • A szellemi tulajdon gazdasági hatása Európában és Magyarországon
    83-89
    Megtekintések száma:
    266

    Az írás célja, hogy elméleti kutatás keretében megmutassa az Európai és a Magyar szellemi tulajdon helyzetét a vállalkozások életében. A tanulmányban gazdasági oldalról megközelítve igyekszünk elemezni és bemutatni ezt a külső szemlélő számára kizárólag jogi jelenségnek tűnő területet.

  • TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK AZ EURÓPAI UNIÓ, ILLETVE ROMÁNIA RÉGIÓIBAN
    51-61
    Megtekintések száma:
    369

    A gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek gyors növekedése az egyik legmeghatározóbb térbeli folyamatnak nevezhető. Az Európai Unió régiói közötti gazdasági különbségek mind politikai, mind gazdasági kutatások szempontjából állandó vizsgálatra adnak okot. Románia egyike azon európai uniós országoknak, amely esetében erőteljes a regionális egyenlőtlenségi szint. A tanulmány célja, hogy röviden bemutassa Románia régióinak gazdasági, jövedelmi egyenlőtlenségeit a 2014-2018-as időintervallumot vizsgálva.

  • „Jól lenni jó helyen” – a well-being megjelenése a vállalatok közösségimédia-kommunikációjában
    79-90
    Megtekintések száma:
    70

    A munkavállalói elvárások folyamatos változása arra ösztönzi a munkaadókat, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a jóllétre és annak fejlesztésére. A munkahelyi jóllét és a munkáltatói márkaépítés az utóbbi években kiemelt szerepet kapott a hazai üzleti szférában. Kutatásunk célja, hogy feltárja, miként jelennek meg a jólléti gyakorlatok a magyar vállalatok közösségimédia-kommunikációjában és hogyan használják ezeket márkaépítésre. A WhereWeWork.com által készített felmérés alapján az 50 legvonzóbb munkahely közül a Coloplast Hungary, a Yettel Magyarország és a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary foglalta el a dobogót, így ezen vállalatok elemzését végeztük el netnográfiai módszerrel. Eredményeink szerint a Coloplast emberközpontú kultúrája jól tükröződik online tartalmaiban, a Mercedes-Benz kiegyensúlyozottan kommunikál toborzásról és márkaépítésről, míg a Yettel esetében ez kevésbé jellemző.

     

  • ELŐSEGÍTI-E A KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A DÖNTÉSHOZATALT?
    Megtekintések száma:
    389

    Az elérhető információk befolyásolják a döntéseket, a nem megfelelően válogatott, hiányos, torz információk félrevezető képet adhatnak, s rossz döntésekhez vezethetnek. Egy vállalat külső piaci szereplőjéről elsőkörben a számviteli beszámolójából nyert adatokon keresztül juthat döntéstámogató információhoz. Ebből kifolyólag a kiegészítő melléklet, melynek célja a vállalkozás megbízható és valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének biztosítása, az egyik fő információforrások közé tartozik. Kutatási célom volt felmérni, hogy a vállalkozások vezetőit illetve gazdasági szakembereit milyen mértékben támogatják a partnervállalkozásaik kiegészítő mellékleteiből származó információk.

  • A MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALATOK HATÉKONYSÁGÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE MAGYARORSZÁGON ÉS ROMÁNIÁBAN
    41-48
    Megtekintések száma:
    179

    A teljesítménymérés alapvető fontosságú a nemzetgazdaság minden szektorában. Mégis különösen igaz ez a mezőgazdaságra, mert ebben a szektorban is egyre fontosabbá válik a hatékonyabb gazdálkodás, hogy a lakosságot megfelelő élelmiszerrel lássák el. A tanulmány a romániai és a magyar mezőgazdasági cégek teljesítményét vizsgálja. Összesen 5390 cég került kiválasztásra az elemzési adatbázisba, amelyek közül 3789 román, 1601 pedig magyar cég volt. A teljesítményelemzésben a vállalatok hatékonysága 2018 és 2020 között időszakban került megvizsgálásra a Data Envelopment Analysis módszerrel. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a román mezőgazdasági cégek statisztikailag szignifikánsan alacsonyabb hatékonysággal működnek, mint a magyarok. Az is megállapítható azonban, hogy a vállalkozások átlagos hatékonysága mindkét országot tekintve igen alacsony. Alacsony a teljesítmény az alágazati hatékonysági együtthatók átlagait figyelembe véve is. Nincs olyan év, amikor az átlagos hatékonysági együttható bármelyik ágazatban meghaladja az 50%-ot. Az Olajosmagvak és Gabonatermesztés alágazati elemzése viszont azt mutatja, hogy különösen Romániában igen magas az 50% alatti hatékonysági együtthatóval rendelkező cégek aránya. Hasonló megállapítások tehetők a baromfi- és tojástermelés alágazat esetében is. További kutatások szükségesek a mezőgazdasági vállalatok alacsony hatékonysági okainak pontosabb feltárásához.

  • A VISEGRÁDI-NÉGYEK ÉS ROMÁNIA TŐZSDEI VÁLLALATAINAK ÖSSZEHASONLÍTÓ PÉNZÜGYI ELEMZÉSE
    8-17
    Megtekintések száma:
    325

    A kutatás során 5 ország (Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Csehország és Románia) tőzsdén jegyzett vállalatainak elemzésére került sor 2014-2018 között. Az adatok a www.EMIS.com oldalról kerültek letöltésre, az sokaságból kikerültek a pénzintézetek, valamint azok a vállalatok, amelyeknek túl sok hiányzó adatai voltak, és azok, amelyek a vizsgált időszak teljes egészében nem voltak jegyezve az adott tőzsdén. A kutatás fő célja a vizsgált tőzsdék cégeinek a teljesítményének összehasonlítása volt. Elsőször a teljesítménymutatók, majd a piaci mutatók kerültek elemezésre. A variancia-analízis alkalmazásával a ROS, ROA, ROE mutatók esetében kerestem különbségeket az országok között, majd pedig kibővítettem néhány piaci mutatóval. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a tőzsdén jegyzett vállalatok számának különbözőségéből, valamint a vállalatok méreteinek eltéréséből adódóan nagy szórások figyelhetők meg országon belül és országok között is. Nem jelenthető ki egyetlen legjobb ország sem, mert szinte mindegyik mutató tekintetében más-más ország teljesít jobban a vizsgált időszakban. Fontos megemlíteni, hogy az egységnyi tőkével elérhető nyereség Magyarországon és Csehországban a legmagasabb, tehát a befektetők itt valószínűleg nagyobb hozamra számíthatnak. A varianciaanalízis során kevés olyan mutató volt, amelynél több évben is volt szignifikáns eltérés az országok között.

  • A pénzügyi tudatosság fejlesztésének fontossága és kihívásai
    44-52
    Megtekintések száma:
    971

    A pénzügyileg tudatos lakosság előmozdítja egy ország versenyképességét és biztosabbá teszi a gazdaság stabilitását. A pénzügyi tudatosság és az oktatás előmozdítására van szükség a középiskolás diákok, a fiatal felnőttek és az idősebb korosztályok körében is. Szintetizáló kutatásunk szekunder adatgyűjtésen alapszik. A tanulmányban bemutatásra kerül a hazai pénzügyi tudatosság fontossága és a fejlesztésére irányuló kezdeményezések, illetve ennek kihívásai különös tekintettel az emberi erőforrás tényezőkre. Megállapítható, hogy Magyarországon számos kezdeményezés van arra vonatozóan, hogy már az iskolai tanulmányok keretében elsajátíthassák a diákok a későbbiekben elengedhetetlen pénzügyi és gazdasági alapokat. Az oktatásban részt vevő tanárok számára elérhetőek bizonyos képzések, de komoly problémát jelenthet a pedagógusok alacsony száma.

     

     

     

  • AZ AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK MEGÍTÉLÉSE ÉS HATÁSA A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓBAN
    Megtekintések száma:
    227

    Az európai uniós csatlakozás révén hazánk számos támogatási csatornán keresztül juthatott forráshoz. A hazai gazdálkodók az EU közös agrár- és vidékfejlesztési politikája révén szintén jelentős támogatási forrásból részesülhetnek. A támogatások objektív és szubjektív megítélése heterogén módon alakul hazánkban. A tanulmány a Dél-alföldi Régió egyik járásán keresztül mutatja be a támogatások megítélésének főbb szempontjait, továbbá arra keresi a választ, hogy milyen objektív és szubjektív tényezők hathatnak a támogatások megítélésére.

  • WELLNESS TURISZTIKAI UTAZÁSOK SORÁN KIALAKULT EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS VISELKEDÉSI SZÁNDÉK RÖVID TÁVÚ HATÁSA AZ EGÉSZSÉGMAGATARTÁSRA
    36-43
    Megtekintések száma:
    336

    Turisztikai célú utazások magatartásra gyakorolt hatása rövid és hosszú távú lehet, empiri-kus eredményekkel azonban főként az ökoturizmus területéről rendelkezünk. Jelen kutatási eredmények az egészségturisztikai utazások során kialakult viselkedési szándék, utazást kö-vető egészségmagatartásra gyakorolt rövid távú hatására koncentrál. A vizsgálat alapve-tően a nemzetközi szakirodalom iránymutatásai alapján készült, eltérést az alkalmazott sta-tisztikai számításokban mutat. Az elemzés a nem paraméteres próbákon belül Kruskal – Wal-lis teszt, további megerősítés céljából a leíró statisztikai számítások közül medián és módusz tesztek felhasználásával történt. A megkérdezettek válaszai alapján az egészségturisztikai utazás egy, az egészség fenntartását és fejlesztését segítő területen jelent meg.

  • AZ AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSBAN RÉSZESÜLŐ CSALÁDOK SZOCIODEMOGRÁFIAI ÉS GAZDÁLKODÁSI SAJÁTOSSÁGAI EGY DÉL-ALFÖLDI PÉLDÁN KERESZTÜL
    Megtekintések száma:
    183

    A rendszerváltás jelentős változásokat eredményezett a hazai vidék életében, míg korábban a hazai vidéki jövedelmek világszínvonalúak voltak, addig a rendszerváltás után sereghajtókká váltunk. Az európai uniós csatlakozás és az európai vidéki politika új megvilágításba helyezte a vidéki területeket és az itt élő lakosságot. A tanulmányban a csatlakozás után 15 évvel kerül bemutatásra, hogy milyen szociodemográfiai és gazdálkodási ismérvek jellemzik az európai uniós támogatásban részesülő családokat a Dél-alföldi Régióban.