dEjournals Nyitóoldal
Economica
Nyitólap Aktuális
Archívum Keresés
Regisztráció Bejelentkezés

Economica

Évf. 16 szám 3-4 (2025)
Folyóiratcikk

Az eredmény alakulásának vizsgálata az IFRS-ekre történő áttérés során

Megjelent:
2025-12-31
DOI Linkhttps://doi.org/10.47282/economica/2025/16/3-4/15623
Szerző
Szekeres Alexandra
Megtekintés
pdf
Kulcsszavak
IFRS eredmény áttérés Wilcoxon
Licenc

Copyright (c) 2025 Alexandra Szekeres

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Szekeres, A. (2025). Az eredmény alakulásának vizsgálata az IFRS-ekre történő áttérés során. Economica, 16(3-4). https://doi.org/10.47282/economica/2025/16/3-4/15623
Absztrakt

A kutatás az IFRS-ekre való áttérés hatását vizsgálja a magyar számviteli környezetben működő társaságok esetében. A vizsgálat fókuszában azok az első alkalmazók állnak, amelyek egyedi beszámolóikat is az IFRS-ek szerint készítik. A leíró statisztikai elemzés alapján az adózott (nettó) eredmény átlagosan magasabb az IFRS-ek szerint, mint a magyar számviteli rendszerben, mind a magas, mind az alacsony befektetett eszközigényű vállalatok esetében. Az eltérés mértéke azonban nem számottevő, különösen az alacsony eszközigényű vállalatoknál. Az eredmények nagy szórása miatt extrém értékek kiszűrésére került sor, de az adatok így sem mutattak normál eloszlást. A Wilcoxon-féle rangösszeg próba mindkét klaszternél 5% feletti p-értéket mutatott, így nem igazolható szignifikáns különbség a két számviteli rendszer szerinti adózott (nettó) eredmény között. Ezt a gyenge kapcsolatot mutató hatásnagyság értékek is alátámasztják. Összességében az IFRS-áttérés nem gyakorol érdemi hatást az adózott (nettó) eredmény alakulására.

Hivatkozások
  1. [1] Alexander, D. – Nobes, C. (2013): Financial accounting an international introduction. Pearson Education Limited, Edinburgh, 508 p.
  2. [2] Alfredson, K. – Leo, K. – Picker, R. – Pacter, P.– Radford, J. (2007): Applying international financial reporting standards. Milton, Australia : John Wiley & Sons Australia, 1235 p.
  3. [3] Baranyi, A., Batók, J., Fóriánné, H. M., Für, I., Gál, V. A., Gulyás, É., Hegedűs, M., Kómár, A., Kovács, R., Kovás, T., Moizs, A. Parádi-Dolgos, A., Pataki, L., Sipiczki, Z., Szarka, G., Szóka, K., Tatay, T., Tóth, G., Varga, J. & Végh, R. (2019): A bankszektor számviteli sajátosságai. In. T. Kovács, K. Szóka & J. Varga (Eds.), Pénzügyi intézményrendszer Magyarországon (pp.241-276). Soproni Egyetemi Kiadó. DOI 10.35511/978-963-334-336-4
  4. [4] Becsky-Nagy (2016): The Special Aspects of Venture Capital’s Value Creating Mechanisms in Hungary. Journal Of Entrepreneurship Management And Innovation. 12: 3 pp. 31-55., 26 p.
  5. [5] Böcskei, E. – Dékán Tamásné Orbán, I. – Bács, Z. – Fenyves, V. (2017) Nemzeti sajátosságok az immateriális javak és tárgyi eszközök értékelésében. SZÁMVITEL ADÓ KÖNYVVIZSGÁLAT: SZAKMA 59 : 2 pp. 22-24. , 3 p
  6. [6] Dadkhah, M., Oermann, M., Hegedűs, M., Raman, R., Dávid, L. D. (2024): Diagnosis Unreliability of ChatGPT for Journal Evaluation. Advanced Pharmaceutical Bulletin. 14(1): 1–
  7. [7] Deloitte (2018): Összefoglaló jelentés a 2018. évi IFRS felmérés eredményeiről
  8. [8] Fenyves, V., Dékán Tamásné Orbán, I., Bács, Z., Böcskei, E. (2015): Representation of the going concern concept in the financial statements. Prezentacja going concern concept w sprawozdaniach finansowych. Nauki o Finansachi - Financial Sciences, 25 (4): 24–38. https://doi.org/10.15611/nof.2015.4.02
  9. [9] Hegedűs M., Csányi P. (2019): Könyvvizsgálat speciális esetei IFRS szerint. In: Kovács T., Szóka K., Resperger R. (szerk.): 2020 – Gazdasági változások és kihívások az új évtized küszöbén. Soproni Felsőoktatásért Alapítvány. 49–62.
  10. [10] Katona F. – Tömöri G. (2021): Comparison Of Hungarian And Romanian Soft Drink Producer Companies Based On Their Financial Situation, SEA: Practical Application Of Science, 25 (1), pp. 15-21
  11. [11]Lakatos L. – Kovács D. – Mohl G. – Rózsa I. – Szirmai A. (2018): A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok elmélete és gyakorlata, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Budapest, 1215 p.
  12. [12] Madarasiné, Sz. A., Kovács, D. M. & Mohl, G. (2019): Nemzetközi számviteli ismeretek. Perfekt Gazdasági Tanácsadó Oktató és Kiadó Zrt., 247 p.
  13. [13] Molnár Cs. (2015): Döntés-előkészítő folyamat az IFRS-ek hazai bevezetésére. Szakma 2015/2. sz., pp. 65-67.
  14. [14] Tarpataki, E., Filyó, J. & László, N. (2022): Magyar vállalkozások áttérése az IFRS-alapú beszámolóra a hitelbírálatok során használt mutatószámok tükrében. Hitelintézeti szemle, 21(1), 95-112. https://doi.org/10.25201/HSZ.21.1.95
  15. [15] Tömöri, G – Bács, Z. (2015): Application of cost analysis methods in pharmacoeconomic decisions. Procedia Economics and Finance, 32, 416-422.
  16. [16] Tömöri G. – Csontos, G. (2025): The impact of energy crisis on variance-and Gini-optimized portfolio structures – case of Hungary. ECONOMICA, 16(1-2), pp. 1-13.
  17. [17] Tömöri G. – Horváth, R. (2024): Közép-európai gyógyszergyártó vállalatok forgótőke helyzetének elemzése. ECONOMICA, 15(3-4), pp. 1-13.
  18. [18]Wilcoxon F. (1992): Individual comparisons by ranking methods. Breakthroughs in statistics. Springer, New York, NY, 1992. pp. 196-202.