dEjournals Nyitóoldal
Economica
Nyitólap Aktuális
Archívum Keresés
Regisztráció Bejelentkezés

Economica

Évf. 17 szám 1-2 (2026)
Folyóiratcikk

„Jól lenni jó helyen” – a well-being megjelenése a vállalatok közösségimédia-kommunikációjában

Megjelent:
2026-03-21
DOI Linkhttps://doi.org/10.47282/economica/2026/17/1-2/16384
Szerzők
Pelyák Lejla,
Dajnoki Krisztina
Megtekintés
pdf
Kulcsszavak
munkahelyi jóllét munkáltatói márka netnográfia közösségi média HR
Licenc

Copyright (c) 2026 Lejla Pelyák, Dajnoki Krisztina

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Pelyák, L., & Dajnoki, K. (2026). „Jól lenni jó helyen” – a well-being megjelenése a vállalatok közösségimédia-kommunikációjában. Economica, 17(1-2), 79-90. https://doi.org/10.47282/economica/2026/17/1-2/16384
Absztrakt

A munkavállalói elvárások folyamatos változása arra ösztönzi a munkaadókat, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a jóllétre és annak fejlesztésére. A munkahelyi jóllét és a munkáltatói márkaépítés az utóbbi években kiemelt szerepet kapott a hazai üzleti szférában. Kutatásunk célja, hogy feltárja, miként jelennek meg a jólléti gyakorlatok a magyar vállalatok közösségimédia-kommunikációjában és hogyan használják ezeket márkaépítésre. A WhereWeWork.com által készített felmérés alapján az 50 legvonzóbb munkahely közül a Coloplast Hungary, a Yettel Magyarország és a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary foglalta el a dobogót, így ezen vállalatok elemzését végeztük el netnográfiai módszerrel. Eredményeink szerint a Coloplast emberközpontú kultúrája jól tükröződik online tartalmaiban, a Mercedes-Benz kiegyensúlyozottan kommunikál toborzásról és márkaépítésről, míg a Yettel esetében ez kevésbé jellemző.

 

Hivatkozások
  1. [1] Backhaus, K., & Tikoo, S. (2004). Conceptualizing and researching employer branding. Career Development International. 9(5), 501-517.https://doi.org/10.1108/13620430410550754
  2. [2] Balogh, R., & Bácsné, B. É. (2020). The role of sports and well-being programmes in choosing workplaces in the future. International Review of Applied Sciences and Engineering. 11(3), 280-286. https://doi.org/10.1556/1848.2020.00148
  3. [3] Beer, M., Spector, B., Lawrence, P. R., Mills, D. Q. & Walton, R. E. (1984). Managing human assets, New York: The Free Press, 209 p. https://doi.org/10.1002/HRM.3930240310
  4. [4] Bharadwaj, S., Khan, N. A., & Yameen, M. (2022). Unbundling employer branding, job satisfaction, organizational identification and employee retention: a sequential mediation analysis. Asia-Pacific Journal of Business Administration, 14(3), 309-334. https://doi.org/10.1108/APJBA-08-2020-0279
  5. [5] Biswas, M. K. & Suar, D. (2016). Antecedents and consequences of employer branding. Journal of Business Ethics, 136, 57-72. https://doi.org/10.1007/s10551-014-2502-3
  6. [6] Dajnoki, K., & Héder-Rima M. (2020). A munkáltatói márka meghatározása és Szlogen Alapú értelmezése. Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok, 15(3-4), 93-106. https://doi.org/10.14232/jtgf.2020.3-4.93-106
  7. [7] Dajnoki, K., Kőmíves, M., Szabados, N., & Bába É. (2020). Factors influencing well-being at work. Hadtudomány, 30(E-szám), 183-192.https://doi.org/10.17047/Hadtud.2020.30.E.183
  8. [8] Deutsch Sz., Fejes E., Kun Á., & Medvés D. (2015). A jóllétet meghatározó tényezők vizsgálata egészségügyi szakdolgozók körében. Alkalmazott pszichológia, 15.(2), 49-71.
  9. [9] Dierickx, L., Van Hoye, G., Kozusznik, M. W., & Kanwal, H. (2025). Well-being policies and applicant attraction: The mediating role of employer brand personality. German Journal of Human Resource Management, 39(1), 57-92.https://doi.org/10.1177/23970022241284463
  10. [10] Dörnyei, K. & Mitev, A. (2010). Netnográfia avagy on-line karosszék-etnográfia a marketingkutatásban. Vezetéstudomány, 41(4), 55-68. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2010.04.06
  11. [11] Farkas, A. (2024). Magyarországi és regionális közösségi közlekedési vállalatok tudatos internetes megjelenésének netnográfiai vizsgálata. Economica, 14(3-4), 1-12. https://doi.org/10.47282/economica/2023/14/3-4/12838
  12. [12] Farooq, B. F., Mushtaq, N., & Munaqib, P. (2024). Impact of employer branding on job satisfaction: A conceptual framework. Asian Journal of Economics, Business and Accounting, 24(8), 10-9734. https://doi.org/10.9734/ajeba/2024/v24i81443
  13. [13] Fehér, A., Farkas, N. D., Boros, H. M., Véha, M., & Szakály, Z. (2020). Az egészségtudatos élelmiszer-fogyasztás netnográfiai vizsgálata a digitális korban. Táplálkozásmarketing. 7(1), 19-38. https://doi.org/10.20494/TM/7/1/2
  14. [14] Gál, T., Soós, M., & Szakály, Z. (2017). Egészségtudatos táplálkozással kapcsolatos fogyasztói insight-ok feltárása netnográfiával - esettanulmány. Vezetéstudomány - Budapest Management Review, 48(4). 46-54.
  15. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2017.04.07
  16. [15] Gulyás, L., & Fazekas, A. (2013). Az e-HRM megjelenése, avagy a humán erőforrás menedzsment fejlődésének hetedik szakasza. Közép-Európai Közlemények, 6(4), 165-173.
  17. [16] Gyáni, G., & Kövér, G. (2006). Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Osiris Kiadó. Budapest. 396 p. ISBN: 9633893895
  18. [17] Horváth Cs. (2016): Ösztönzés. Hadtudományi Szemle, 9(1), 455-470.
  19. [18] Idrus, S., Jihan A. J., Rahman, A. S., Arta, D. N. C. & Kespandiar, T. (2023). The evolution of human resource management: the necessity of facing the industrial revolution 4.0. Jurnal Ilmiah Manajemen, 4(1), 91-97.
  20. [19] Kapoor, B. (2023). Richard Mosley, Employer Brand Management: Practical Lessons from the World's Leading Employers. Wiley, 2014, 306 pp.,₹ 2,785. ISBN: 9781118898529 (Hardback).
  21. [20] Kaposi, Z. (2002). Magyarország gazdaságtörténete 1700–2000. Dialóg Campus Kiadó. 431 p. ISBN: 963-9310-22-0
  22. [21] Kozák, A., & Dajnoki K. (2019). Dolgozói vélemények a munkaerőmegtartást célzó intézkedésekről. Taylor: Gazdálkodás- és szervezéstudományi folyóirat: A virtuális intézet Közép-Európa kutatására közleményei. 36(2), 56-65.
  23. [22] Kozinets, R. V. (2002). The Field Behind the Screen: Using Netnography For Marketing Research inOnline Communities. Journal of Marketing Research. 39(February), 61-72 https://doi.org/10.1509/jmkr.39.1.61.18935
  24. [23] Maharani, A., Maulana, A., & Dovi Kurniawan, Y. (2021). Will Employer Branding Through Exploring Dynamics Between Organizational Learning, Organizational Culture and Employee Wellbeing?. IJEBD (International Journal of Entrepreneurship and Business Development), 4(4), 452-461. https://doi.org/10.29138/ijebd.v4i4.1437
  25. [24] Nguyen, H. T. (2022). Analysis of employer branding strategy of Facebook and experiences for Vietnam high-tech corporation. International Journal of All Multidisciplinary Research Studies. 1(2), 19-27.
  26. [25] O’Connor, R. C., Wetherall, K., Cleare, S., McClelland, H., Melson, A. J., Niedzwiedz, C. L., O’Carroll, R. E., O’Connor, D. B., Platt, S., Scowcroft, E., Watson, B., Zortea, T., Ferguson, E. & Robb, K. A. (2021). Mental health and well-being during the COVID-19 pandemic: longitudinal analyses of adults in the UK COVID-19 Mental Health & Wellbeing study. The British Journal of Psychiatry, 218(6), 326–333. doi:10.1192/bjp.2020.212
  27. [26] Page, K. M. & Vella-Brodrick, D. A. (2009). The what, why and how of employee well-being: A new model. Social Indicators Research, 90, 441-458. https://doi.org/10.1007/s11205-008-9270-3
  28. [27] Page, K. M. & Vella-Brodrick, D. A. (2013). The working for wellness program: RCT of an employee well-being intervention. Journal of Happiness Studies, 14(3), 1007-1031. https://doi.org/10.1007/s10902-012-9366-y
  29. [28] Pataki-Bittó, F. & Kun Á. (2021). Az otthoni munkavégzés és a jóllét. Új Munkaügyi Szemle. 2(4), 43-54.
  30. [29] Pelyák L. (2024). A munkahelyi jóllét dimenziói: az elégedettség és a munka-magánélet egyensúlyának összefüggései. Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kari Tudományos Diákköri Konferencia, Debrecen.
  31. [30] Poór, J., Kassim I., Németh, G., & Szretykó, Gy. (2017). HR-Tanácsadás In: Menedzsment-tanácsadási kézikönyv. Innováció & megújulás & fenntarthatóság. Elektronikus Kiadvány. (Szerk.: Poór J.) Akadémiai Kiadó. Budapest. ISBN: 978 963 454 011 3 https://mersz.hu/poor-menedzsment-tanacsadasi-kezikonyv
  32. [31] Rothausen, T. J. (2013). Hedonic and Eudaimonic Job-Related Well-Being: Enjoyment of Job and Fulfillment of Job Purpose. Working paper.
  33. [32] Saeed, S., Hassan, I., Dastgeer, G., & Iqbal, T. (2023). The route to well-being at workplace: examining the role of job insecurity and its antecedents. European Journal of Management and Business Economics. 32(1), 47-72. https://doi.org/10.1108/EJMBE-02-2020-0025
  34. [33] Schultz, P. P., Ryan, R. M., Niemiec, C. P., Legate, N., & Williams, G. C. (2015). Mindfulness, work climate, and psychological need satisfaction in employee well-being. Mindfulness, 6, 971-985. https://doi.org/10.1007/s12671-014-0338-7
  35. [34] Statista (2025a). Number of Facebook users in Hungary from September 2018 to March 2025. https://www.statista.com/statistics/1029770/facebook-users-hungary/?srsltid=AfmBOoouk7dgUjVE-w1uPbGIvUUVIOpk-SCC-GWe6ct8AhFdDxMM_9hG
  36. [35] Statista (2025b). Social media usage in Hungary - statistics & facts. https://www.statista.com/topics/6592/social-media-usage-in-hungary/#topicOverview
  37. [36] Szombathelyi Cs. (2012). A munkahelyi jóllét kutatásának előzményei és jelenlegi megközelítése & a stressztől a jóllétig. Alkalmazott pszichológia. 3, 33-45.
  38. [37] Szondi, R., & Gergely É. (2021). A teljesítményértékelés és visszajelzések összefüggései a karriersikerrel. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok. 16(1&2), 91-101. https://doi.org/10.14232/jtgf.2021.1-2.91-101
  39. [38] Szopos, E.-C. (2024). Megtartás-menedzsment sajátosságai hazai kutatási tapasztalatok tükrében. Economica, 15(1-2), 113-122. https://doi.org/10.47282/economica/2024/15/1-2/14236
  40. [39] Szőts-Kováts, K. (2006). Merre tart az emberi erőforrás menedzsment?. Vezetéstudomány-Budapest Management Review, 38(1. ksz), 46-55. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2006.ksz1.05
  41. [40] Thang, N. N., & Trang, P. T. (2024). Employer branding, organization's image and reputation, and intention to apply: the moderating role of the availability of organizational information on social media. Frontiers in sociology, 9, 1256733. https://doi.org/10.3389/fsoc.2024.1256733
  42. [41] Tomka B. (2003). Szociálpolitika a 20. századi Magyarországon európai perspektívában. Századvég Kiadó. Budapest. 240 p. ISBN: 9639211621
  43. [42] Ulrich, D. (1997). Human resource champions: The next agenda for adding value and delivering results. Harvard Business School Press. 304 p. ISBN: 0875847196
  44. [43] Varga, A., & Héder-Rima, M. (2021). A munkáltatói márkaépítés és a z generáció munkahelyválasztási preferenciái. Gazdálkodástudományi Közlemények, 9(1), 67-74.
  45. [44] Váradi, N. (2024). Online marketingeszközök hatékonyságának vizsgálata a horgászok körében. Economica, 14(3-4), 68-82. https://doi.org/10.47282/economica/2023/14/3-4/11391
  46. [45] Vieira, J., Gomes da Costa, C., & Santos, V. (2024). Talent management and generation z: a systematic literature review through the lens of employer branding. Administrative Sciences, 14(3), 49. https://doi.org/10.3390/admsci14030049
  47. [46] Wallace, J. (2022). Making a healthy change: a historical analysis of workplace wellbeing. Management & Organizational History, 17(1-2), 20-42. https://doi.org/10.1080/17449359.2022.2068152
  48. [47] Xueyun, Z., Al Mamun, A., Masukujjaman, M., Rahman, M. K., Gao, J., & Yang, Q. (2023). Modelling the significance of organizational conditions on quiet quitting intention among Gen Z workforce in an emerging economy. Scientific reports, 13(1), 15438. https://doi.org/10.1038/s41598-023-42591-3
Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei