Folyóiratcikk

A játékosjogok klubfinanszírozási jelentősége hazai és külföldi futballklubok beszámolói alapján

Megjelent:
2025-12-31
Szerzők
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc

Copyright (c) 2025 Norbert Nagy, Zoltán Bács

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Nagy, N., & Bács, Z. (2025). A játékosjogok klubfinanszírozási jelentősége hazai és külföldi futballklubok beszámolói alapján. Economica, 16(3-4), 76-85. https://doi.org/10.47282/economica/2025/16/3-4/15668
Absztrakt

A futballpiac alakulását napjainkban nem kizárólag a pályán zajló események határozzák meg, hanem egyre inkább a játékospiaci tranzakciók is, amelyek gazdasági jelentősége az elmúlt években látványosan megnövekedett. Az átigazolások a futballklubok működésének kiemelt pénzügyi eseményei közé tartoznak, mivel a játékosjogok értékesítése, valamint azok számviteli kezelése alapvető szerepet játszik a klubok pénzügyi stratégiájában. Jelen tanulmány három különböző országban működő futballklub – az FTC Labdarúgó Zrt. (amely a magyar számviteli törvény szerint), valamint a Borussia Dortmund és a Juventus FC (amelyek IFRS alapján) készítik beszámolóikat – 2020 és 2024 közötti pénzügyi kimutatásait vizsgálja. Összehasonlító elemzés keretén belül keresi arra a választ, hogy a sportágba áramló, növekvő pénzmennyiség és a transzferpiac általános felértékelődése hogyan tükröződik a klubok pénzügyi beszámolóiban. A kutatás célja, annak vizsgálata, hogy a játékosjogok értékesítéséből származó bevételek milyen mértékben és arányban járulnak hozzá a különböző országokban működő futballklubok összbevételéhez, illetve kimutatható-e e bevételi komponens súlyának növekedése a 2020–2024 közötti időszakban. Az elemzés összehasonlító megközelítéssel értékeli a transzferbevételek relatív jelentőségét a klubfinanszírozás rendszerében, és arra keresi a választ, hogy a játékospiaci aktivitás fokozódása miként jelenik meg a vizsgált klubok pénzügyi beszámolóiban, különösen a bevételi struktúrák átalakulásán keresztül.

Hivatkozások
  1. [1] Ács, P. (2015): Sport és Gazdaság. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs
  2. [2] András, K. (2003). Üzleti elemek a sportban, a labdarúgás példáján. Doktori Disszertáció.Budapest: BKÁE, Gazdálkodástani PhD-Program https://phd.lib.uni-corvinus.hu/150/1/andras_krisztina.pdf
  3. [3] András, K. (2011). Piacméretet növelni, de hogyan? – a hivatásos sport példáján. In Dragóner, I. & Györfi, J. (Eds.) Sportszakember továbbképzési konferencia sorozat III (pp. 27-32). Budapest: Nemzeti Sportszövetség
  4. [4] Bába, É B. (2017). Magyar futballtársaságok szervezeti kérdései. Taylor, 9(2), 5–13. https://www.iskolakultura.hu/index.php/taylor/article/view/13094
  5. [5] Bács, B. A. (2022). Az európai nemzetközi klubfutball bevétel-termelő képességének összehasonlító elemzése, (2022) https://ojs.lib.unideb.hu/economica/article/view/12612/11330
  6. [6] Beke J. (2014): Nemzetközi számvitel, Akadémiai Kiadó, Budapest, 271 p.
  7. [7] Borussia Dortmund (2021,2022,2023,2024,2025): Annual financial report; Half-yearly financial report
  8. [8] Downward, P., Dawson, A., & Dejonghe, T. (2009). Sports economics. Routledge.
  9. [9] FTC Labdarúgó Zrt. (2021,2022,2023,2024,2025): Éves beszámoló
  10. [10] Havran, Z. (2017). A Játékosok Vásárlásának És Képzésének Jelentősége a Hivatásos Labdarúgásban: A Közép-Kelet-Európai És a Magyarországi Játékospiac Sajátosságai
  11. [11] Juventus FC (2021,2022,2023,2024,2025): Annual financial report; Half-yearly financial report
  12. [12] UEFA (2021,2022,2023,2024): European Club Finance and Investment Landscape Report