dEjournals Nyitóoldal
Economica
Nyitólap Aktuális
Archívum Keresés
Regisztráció Bejelentkezés

Economica

Évf. 17 szám 1-2 (2026)
Folyóiratcikk

Amikor a változás már nem opció, hanem kényszer: felszámolási eljárások és a humán aspektus

Megjelent:
2026-02-23
DOI Linkhttps://doi.org/10.47282/economica/2026/17/1-2/16255
Szerző
Igaz Szabolcs
Megtekintés
pdf
Kulcsszavak
változásmenedzsment krízismenedzsment felszámolás csoportos létszámleépítés tömeges elbocsátások
Licenc

Copyright (c) 2026 Szabolcs Igaz

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Igaz, S. (2026). Amikor a változás már nem opció, hanem kényszer: felszámolási eljárások és a humán aspektus. Economica, 17(1-2), 34-49. https://doi.org/10.47282/economica/2026/17/1-2/16255
Absztrakt

A rosszul kezelt változás management és a felszámolási eljárás gyakran ok-okozati összefüggésben áll egymással. A proaktív és hatékony változás management stratégiák csökkenthetik a felszámolás alá kerülés valószínűségét. Azonban, ha a szervezet nem tud megfelelően alkalmazkodni a változó körülményekhez, az végső soron a felszámolási eljárás megindulását is eredményezheti. Ezen összefüggés megértése, a változások eredményeként fellépő kihívások időben történő felismerése, majd a megfelelő változás management stratégia kiválasztása létfontosságú lehet a társaságok túlélése érdekében.

Jelen tanulmányban azon esetkörrel foglalkozom, amikor a szervezeteknek nem sikerül a felszámolási eljárás elkerülése. Bemutatásra kerül, hogy a felszámolás alatt a legismertebb változás management elméletek miképpen tudnak segíteni a szervezeti változások kezelésében, valamint egy konkrét példán keresztül – a felszámoló, mint a bíróság által kinevezett fizetésképtelenségi szakértő szemszögéből – miképpen valósul meg a gyakorlatban a változás management tevékenység ténylegesen.

Hivatkozások
  1. [1] Alshaabani, A., Hamza, K. A., & Rudnák, I. (2021). Impact of diversity management on employees’ engagement: The role of organizational trust and job insecurity.
  2. [2] Bagga, S. K., Gera, S., & Haque, S. N. (2023). The mediating role of organizational culture: Transformational leadership and change management in virtual teams. Asia Pacific Management Review, 28, 120–131. https://doi.org/10.1016/j.apmrv.2022.07.003
  3. [3] Bridges, W. (2003). Managing transitions: Making the most of change (2nd ed.). Da Capo Press.
  4. [4] Bujdosó, D. E., & Rudnák, I. (2024). Az elbocsátás kultúrája a versenyszférában egy magyarországi eset alapján. In J. T. Karlovitz (Ed.), Applied sectoral policies (pp. 471–482). ISBN 978-3-903317-13-0
  5. [5] Burnes, B. (2020). The origins of Lewin’s three-step model of change. The Journal of Applied Behavioral Science, 56(1), 32–59. https://doi.org/10.1177/0021886319892685
  6. [6] Errida, A., & Lotfi, B. (2021). The determinants of organizational change management success: Literature review and case study. International Journal of Engineering Business Management, 13, 1–15. https://doi.org/10.1177/18479790211016273
  7. [7] Ferge, Z. (2016). A csoportos létszámleépítés kérdései az Európai Bíróság újabb ítéleteiben. Pécsi Munkajogi Közlemények, 9(1), 88–115. https://journals.lib.pte.hu/index.php/pmjk/article/view/6155
  8. [8] Harrison, R., Fischer, S., Ramesh, L. W., Ashfaq, C., Babalola, T., Mears, S., & Dao, H. L. (2021). Where do models for change management, improvement and implementation meet? A systematic review of the applications of change management models in healthcare. Journal of Healthcare Leadership, 13, 85–108. https://doi.org/10.2147/JHL.S289176
  9. [9] Hiatt, J. M. (2006). ADKAR: A model for change in business, government and our community. Prosci Learning Center Publications.
  10. [10] Ibrahim, S. N. H., Suan, C. L., & Karatepe, O. M. (2019). The effects of supervisor support and self-efficacy on call center employees’ work engagement and quitting intentions. International Journal of Manpower, 40(4), 688–703. https://doi.org/10.1108/IJM-12-2017-0320
  11. [11] Kotter, J. P. (1995). Leading change: Why transformation efforts fail. Harvard Business Review, 59–67.
  12. [12] Laig, R. B. D., & Abocejo, F. T. (2021). Change management process in a mining company: Kotter’s 8-step change model. Journal of Management, Economics, and Industrial Organization, 5(3), 31–50. https://doi.org/10.31039/jomeino.2021.5.3.3
  13. [13] Lewin, K. (1947). Frontiers in group dynamics: Concept, method and reality in social science; social equilibria and social change. Human Relations, 1(1), 5–41. https://doi.org/10.1177/001872674700100103
  14. [14] Mansaray, H. E. (2019). The role of leadership style in organisational change management: A literature review. Journal of Human Resource Management, 7(1), 18–31. https://doi.org/10.11648/j.jhrm.20190701.13
  15. [15] Prugberger, T. (2018). A csoportos létszámleépítés magyar szabályozása az európai uniós és a tagállami szabályozások tükrében. Miskolci Jogi Szemle, 13(2/1), 5–16.
  16. [16] Sancak, I. E. (2023). Change management in sustainability transformation: A model for business organizations. Journal of Environmental Management, 330, 117165. https://doi.org/10.1016/j.jenvman.2022.117165
  17. [17] Waterman, R. H., Jr., Peters, T. J., & Phillips, J. R. (1980). Structure is not organization. Business Horizons, 23(3), 14–26.