dEjournals Nyitóoldal
Economica
Nyitólap Aktuális Megjelenés alatti
Archívum Keresés
Regisztráció Bejelentkezés

Economica

Évf. 15 szám 3-4 (2024)
Folyóiratcikk

A pénzügyi tudatosság fejlesztésének fontosságai és kihívásai

Megjelent:
2024-12-11
DOI Linkhttps://doi.org/10.47282/economica/2024/15/3-4/13818
Szerző
Póta Cserne Panka
Megtekintés
pdf
Kulcsszavak
pénzügyi tudatosság emberi erőforrás pénzügyi oktatás képzett munkaerő
Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Póta, C. P. (2024). A pénzügyi tudatosság fejlesztésének fontosságai és kihívásai. Economica, 15(3-4), 44-52. https://doi.org/10.47282/economica/2024/15/3-4/13818
Absztrakt

A pénzügyileg tudatos lakosság előmozdítja egy ország versenyképességét és biztosabbá teszi a gazdaság stabilitását. A pénzügyi tudatosság és az oktatás előmozdítására van szükség a középiskolás diákok, a fiatal felnőttek és az idősebb korosztályok körében is. Szintetizáló kutatásunk szekunder adatgyűjtésen alapszik. A tanulmányban bemutatásra kerül a hazai pénzügyi tudatosság fontossága és a fejlesztésére irányuló kezdeményezések, illetve ennek kihívásai különös tekintettel az emberi erőforrás tényezőkre. Megállapítható, hogy Magyarországon számos kezdeményezés van arra vonatozóan, hogy már az iskolai tanulmányok keretében elsajátíthassák a diákok a későbbiekben elengedhetetlen pénzügyi és gazdasági alapokat. Az oktatásban részt vevő tanárok számára elérhetőek bizonyos képzések, de komoly problémát jelenthet a pedagógusok alacsony száma.

 

 

 

Hivatkozások
  1. [1] Baker, H. K., Goyal, K., Kumar, S., Gupta, P. (2023). Does financial fragility affect consumer well-being? Evidence from COVID-19 and the United States. Global Business and Organizational Excellence, 42, 101-119. https://doi.org/10.1002/joe.22209
  2. [2] Béres, D., Huzdik, K. (2012). A pénzügyi kultúra megjelenése makrogazdasági szinten. Pénzügyi Szemle/Public Finance Quarterly, LVII. (3), 322-336.
  3. [3] Dewi, V. I., Febrian, E., Effendi, N., Anwar, M., Nidar, S. R. (2020). Financial literacy and its variables: The evidence from Indonesia. Economics and Sociology, 13(3), 133-154. https://doi.org/10.14254/2071-789X.2020/13-3/9
  4. [4] Farkas, F., Póta, Cs. P., Becsky-Νagy, P. (2022). Changes in Payment Patterns in Hungary During the Pandemic. WSEAS Transactions on Business and Economics, Vol. 19, Art. #93, p.1061-1074. DOI: 10.37394/23207.2022.19.93
  5. [5] Fazekas, B., Becsky-Nagy, P. (2021). A new theoretical model of government backed venture capital funding. Acta Oeconomica, 71(3), 487-506. https://doi.org/10.1556/032.2021.00024
  6. [6] Fazekas, B., Becsky-Nagy, P. (2018). Az állam a kockázati tőkés szerepében. Közgazdasági Szemle, 65(12), 1257-1280. http://doi.org/10.18414/KSZ.2018.12.1257
  7. [7] Fazekas, B., Becsky-Nagy, P. (2015). The role of venture capital in the bridging of funding gaps, A real options reasoning. Annals of University of Oradea – Economica Science, 24(1), 825-830.
  8. [8] Fejes, K. (2020). A pénzügyi tudatosság formálásának lehetőségei a középfokú oktatásban. XIV. Soproni Pénzügyi Napok „Gazdaságvédelem és pénzügyi kiutak” pénzügyi, adózási és számviteli szakmai és tudományos konferencia. Sopron. pp 80-88.
  9. [9] Garai-Fodor, M., Csiszárik-Kocsir, Á. (2018). Miért fontos a pénzügyi ismeretek oktatása a Z generáció véleménye alapján? Polgári Szemle, 14(1-3), 107-119.
  10. [10] Hasler, A., Lusardi, A., Yagnik, N., Yakoboski, P. (2023). Resilience and wellbeing in the midst of the COVID-19 pandemic: The role of financial literacy. Journal of Accounting and Public Policy, 42(2). 107079. https://doi.org/10.1016/j.jaccpubpol.2023.107079
  11. [11] Horváth, I. (2017). A nemzetközi és hazai pénzügyi, gazdasági oktatás eredményei a kutatások tükrében, A PénzSztár verseny, mint a pénzügyi, gazdasági műveltség fejlesztésének sajátos lehetősége. Új Pedagógiai Szemle, 2017/7-8.
  12. [12] Jakovác, K., Németh, E. (2017). A pénzügyi kultúra nemzeti stratégiái: tapasztalatok és tanulságok (National Strategies for Financial Literacy: Lessons from Experiences). Pro publico bono: Magyar közigazgatás, 1, 196-211.
  13. [13] Klapper, L., Lusardi, A. (2020). Financial literacy and financial resilience: Evidence from around the world. Financial Management, 49: 589-614. https://doi.org/10.1111/fima.12283
  14. [14] Kovács, L., Nagy, E. (2022). A hazai pénzügyi kultúra fejlesztésének aktuális feladatai. Gazdaság és Pénzügy, 9 (1), 2-19. doi: 10.33926/GP.2022.1.1
  15. [15] Kovács, L., Terták, E. (2018). Pénzügyi ismeretek. pp. 93-103. In: Pénzügyi kultúra (Szerk. Pál Zs.). Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 278 p. ISBN: 978-963-358-152-0
  16. [16] Magyar Nemzeti Bank (2008). Együttműködési megállapodás a pénzügyi kultúra fejlesztés területén a PSZÁF és az MNB között. www.mnb.hu/letoltes/0415mnbpszafmegallpodas-penzugyi-kultura-fejleszte.pdf (Megtekintve: 2024. 01. 07.).
  17. [17] Magyarország Kormánya (2017). Pénzügyi tudatosság fejlesztésének stratégiája. https://2015-2019.kormany.hu/download/5/39/21000/P%C3%A9nz%C3%BCgyi%20tudatoss%C3%A1g%20fejleszt%C3%A9s%C3%A9nek%20strat%C3%A9gi%C3%A1ja.pdf (Megtekintve: 2024. 01. 07.)
  18. [18] Nemzetgazdasági Minisztérium (2017). Pénzügyi tudatosság fejlesztésének stratégiája http://www.kormany.hu/download/5/39/21000/P%C3%A9nz%C3%BCgyi%20tudatoss%C3%A1g%20fejleszt%C3%A9s%C3%A9nek%20strat%C3%A9gi%C3%A1ja.pdf (Megtekintve: 2023. 10. 10.)
  19. [19] Németh, E. (2022). A pénzügyi kultúrához kapcsolódó képzések. Gazdaság és Pénzügy, 9(1), 68-101. DOI: 10.33926/GP.2022.1.4
  20. [20] Németh, E., Vargha, B. T., Domokos, K. (2020). Pénzügyi kultúra. Kik, kiket és mire képeznek? Összehasonlító elemzés 2016–2020. Pénzügyi Szemle, 65(4), 554-582 https://doi.org/10.35551/PSZ_2020_4_7
  21. [21] Németh, E., Zsótér, B., Béres, D. (2020). A pénzügyi sérülékenység jellemzői a magyar lakosság körében az OECD 2018-as adatainak tükrében. Pénzügyi Szemle, 65(2), 281-308. https://doi.org/10.35551/PSZ_2020_2_8
  22. [22] Németh, E., Jakovác, K., Mészáros, A., Kollár, P., Várpalotai, V. (2016). Pénzügyi kultúra fejlesztési programok felmérése. Állami Számvevőszék, Budapest, 52 p. ISBN: 978-615-5222-12-2
  23. [23] OECD-INFE (2020). 2020 International Survey of Adult Financial Literacy, Paris. https://doi.org/10.1787/145f5607-en. (Megtekintve: 2024. 01. 07.)
  24. [24] Paladino, G. (2023). Ask a Question and Get an Answer: A Study of the Framing Effect on Financial Literacy in Italy. Journal of the Knowledge Economy. https://doi.org/10.1007/s13132-023-01525-0
  25. [25] Pénz7 (2024). Együtt a pénzügyi kultúráért. https://www.penz7.hu/egyutt-a-penzugyi-kulturaert.cshtml (Megtekintve: 2023. 10. 10.)
  26. [26] Pénziránytű (2015). A magyar lakosság pénzügyi kultúrája. https://penziranytu.hu/magyar-lakossag-penzugyi-kulturaja (Megtekintve: 2023. 10. 10.)
  27. [27] Pénziránytű (2023). Tanár továbbképzés. https://penziranytu.hu/magunkrol (Megtekintve: 2023. 12. 07.)
  28. [28] Póta, Cs. P., Becsky-Nagy, P. (2022). The impact of digitalization the financial sector. Competitio, VOL. XXI. DOI:10.21845/comp/2022/1–2/6
  29. [29] Póta, Cs. P., Veres, M., Dávidházy, G. Á., Becsky-Nagy, P. (2021). Kényszeradta lehetőség a pénzügyi digitalizációban (Forced opportunity in financial digitalization) Controller Info, VOL. IX., Special Issue 2-7. DOI: 10.24387/CI.2021.különszám.1
  30. [30] Seraj, A. H. A., Alzain, E., Alshebami, A. S. (2022). The roles of financial literacy and overconfidence in investment decisions in Saudi Arabia. Frontiers in Psychology, 13: 1005075. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2022.1005075
  31. [31] Szóka, K. (2021). A pénzügyi kultúra és tudatosság meghatározása és magyarországi helyzete. Economica, XII(3-4).
  32. [32] Tömöri, G. (2014). Examination of impact of pharma R&D on profitability. Annals of the University of Oradea, Economic Science, 23 (1), 689-697.
  33. [33] Zsótér, B., Németh, E., Luksander, A. (2017). A társadalmi-gazdasági környezet változásának hatása a pénzügyi kultúrára. Pénzügyi szemle, 62(2), 251-266.