Keresés
Keresési eredmények
-
Trendek és tendenciák a magyarországi állami egyetemek HR-rendszereinek továbbfejlesztése területén
115-146Megtekintések száma:305Az elmúlt években elfogadottá vált, hogy a szervezetek sikerességében, illetve a hazai és nemzetközi versenyképesség megőrzésében és fejlesztésében a hagyományos sikertényezők mellett egyre fontosabb szerepet játszik az emberi erőforrások menedzselése (HRM/HR) (Gordon – Whitchurch 2007). A fejlett világ országaiban – főleg az angolszász „pionírok” esetében – a közszféra (beleértve az egyetemeket is) messze maga mögött hagyta a normatív jellegű, a formális szabályozáson alapuló „bürokratikus-rendészeti, taylori” rendszert (Karoliny et al. 2003). A 70-es évektől jelentek meg az üzleti megoldások mindenhatóságát és a hatékonyságot hirdető „új közszféramenedzsment” (New Public Management, NPM) modell képviselői, és az 1980-as évek elején elkezdték a széles körű reformprogramok megvalósítását. E törekvések olyan modellt és tapasztalatot nyújtottak, amelyek alkalmazhatók voltak Európa átalakuló országaiban, beleértve hazánkat is. A leírtakhoz kapcsolódva arra vállalkoztunk, hogy – a teljesség igénye nélkül, a szakirodalmi források és tizenegy hazai egyetem gyakorlata alapján – áttekintsük a HR helyzetének átalakulását és modernizációjának lehetőségeit ezen a területen.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21; H19; M52;M53;M54
-
Közgazdaságtan vagy közgazdaság-tudomány? II. rész: A XX. század legfontosabb eredményei
76-97Megtekintések száma:173A cikk alapvető kérdése: vajon tudomány-e a közgazdaságtan, és ha igen, akkor tekinthető-e önálló tudománynak? A választ az elmúlt század legfontosabb közgazdasági eredményeiből kiindulva keresi. A szerző arra a következtetésre jut, hogy napjaink főáramú közgazdasági elméletei nagyrészt Ramsey, Neumann és Haavelmo munkáira vezethetők vissza. Tudománnyá válását nagyban elősegítette a matematika és a természettudományok, főleg a fizika eredményeinek alkalmazása. Mindezt Roy E. Weintraub ún. történeti-rekontrukciós módszerével és Lakatos Imre racionális rekonstrukciója segítségével mutatja meg.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: B23, C01, C02
-
A személyiség és a képességek szerepe az egyetemi sikerességben: avagy igazolható-e a szűrő hipotézis a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karának hallgatói körében végzett felmérés alapján
133-158Megtekintések száma:180Tanulmányunk azt a kérdést járja körül, hogy milyen befolyással bír a tanulmányi eredmények alakulására az értelmi és érzelmi intelligencia, valamint a személyiségstílus. Mindezt a Debreceni Egyetem közgazdász hallgatói körében végzett felmérések segítségével vizsgáljuk meg. Elemzésünkben főként regreszszióanalízisre támaszkodtunk. Az eredmények segítségével két kérdésre kívánunk választ kapni. Egyrészt arra, milyen kapcsolat van az említett változók és a vizsgált szakon való sikeres szereplés közt, másrészt, hogy rendelkezik-e a felsőoktatás tisztán információs (szűrő) funkcióval is, vagy csupán termelékenységet növel. Kapott eredményeink az egyes felmérések esetében némileg eltérnek, de általában elmondhatjuk, hogy az egyetemi eredményességet szignifikánsan befolyásolja a hallgató neme, szüleinek végzettsége, értelmi intelligenciája, intro- vagy extrovertáltsága, gondolkodó vagy észlelő személyiségstílusa, valamint a minták egy részénél érzelmi intelligenciája és észlelő vagy ítélkező személyiségstílusa. Mivel ezek nem mindegyike függ a felsőoktatás hatásától, elmondhatjuk, hogy bizonyítékot találtunk a felsőoktatás szűrő funkciójának jelenlétére.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21, J24
-
A Journey Through the Theory of Economic Development
Megtekintések száma:142The theory of development economics changed signifcantly from the first attempts of defining the concepts in the 50s until nowadays. The contributions to the development theory are at the same time closely related to the historical context of the underdeveloped and developing countries. This paper tries to facilitate the understanding of the way development economics evolved, by presenting the main contributions to the theory. The research methodology used in this study is analytical, based on the gatherinf of the information, its organisation in a logical way, the presentation and analysis of the most significant ones, and finally the drawing of relevant conclusions. The main findings of this paper are that after five decades of strong ideas and recipes of economic development we have reached a point of uncertainty regarding what is beneficial or harmful for the nations' economic development.
Journal of Economic Literature (JEL) classification: O10.
-
A literature review of Happiness and Economics and guide to needed research
117-131Megtekintések száma:664Happiness and Economics as a new branch of behavioural economics has had a major impact on economic theory and economic policy: Several studies have been published in the last 20 years in leading journals. Furthermore, several governments have decided to collect data about the well-being of their citizens. The author claims that utility cannot only be measured by the choices individuals do: Reported happiness and life satisfaction data is also an acceptable empirical estimate for individual utility. Consequently, happiness research can bear new knowledge and important understanding of human welfare. Therefore, this paper gives an overview of the existing literature. Methods and approach of scholars is critically analysed and shortcomings are discussed. Thereafter, findings on major economic issues like growth, unemployment and inflation are presented. Besides, governmental policy and implications for society are debated. Lastly, future research possibilities are mentioned.
Journal of Economic Literature (JEL) Classification: D60 D63 I31
-
Egy új kar beágyazódása a régióba: Köszöntőféle tanulmány a debreceni közgazdászképzés alapításának 10. évfordulójára
1-13Megtekintések száma:120Ebben az írásban a debreceni közgazdászképzés megalapításának 10 éves évfordulója alkalmából a Közgazdaságtudományi Kar képzésének helyzetét - az ország más közgazdasági képzéseihez hasonlítva - igyekszünk bemutatni. Elemezzük a kar jelentkezési rekrutációjának regionalitását, a végzettek elhelyezkedési jellemzőit és a munkaerő-piaci helyzetét.
-
A nemzetközi diplomamobilitás stratégiai irányvonalai – a Magyarországon tanulmányokat folytató külföldi hallgatók motiváció, valamint a külföldi tanulmányokat befolyásoló tényezők vizsgálata
3-38Megtekintések száma:383Kutatásunk során a Magyarországon tanulmányokat folytató külföldi hallgatók motivációit vizsgáltuk. Kérdőíves kutatásunk célja az volt, hogy mind a keresleti,
mind a kínálati oldalon feltárjuk azokat a lehetőségek, amelyek alapján a hazájukon kívül tanulmányokat folytatni kívánó fiatalok Magyarországot, mint lehetséges célországot jelölik meg. A kutatás első fázisában a befelé irányuló hallgatói mobilitás statisztikai vizsgálatát végeztük el. A magyar felsőoktatásról alkotott kép azért is érdekes, mert ugyan a legtöbb hallgatót küldő országok között ma még a közvetlen szomszédos országokat találjuk (Szlovákiát, Romániát, Szerbiát és Ukrajnát), ugyanakkor Norvégia mellett az ázsiai (Kína, Irán) és afrikai (Nigéria) országok hallgatóinak dinamikus növekedése figyelhető meg (Oktatási Hivatal statisztikai adatbázisa). A kutatás második fázisában került sor a kérdőíves felmérésre, amellyel arra kerestük a választ, hogy:
– milyen tényezők játszottak szerepet abban, hogy a külföldi hallgató hazáján kívül folytasson tanulmányokat (mikor döntött a külföldi tanulás mellett, honnan szerezte információit, melyek voltak azok a tényezők, amelyek befolyásolták ország- és intézményválasztását stb.),
– mennyiben elégedett a választott képzéssel, az oktatásszervezéssel, továbbá a képzés befejezését követően mik a jövőbeni tervei,
– a képzési, megélhetési költségek alakulására vonatkozó milyen előzetes információkkal rendelkezett, melyek voltak a finanszírozás forrásai, hogyan alakultak a megélhetési költségei, illetve megtérültek-e ezek a költségek, milyen volt a szabadidő és a tanulás aránya, valamint a szabadidő eltöltésének lehetőségei,
– mennyiben elégedett az intézményi szolgáltatásokkal (technikai felszereltséggel, oktatótermek felszereltségével, könyvtári szolgáltatással, intézményi programokkal).
Cikkünkben, a terjedelmi korlátokra való tekintettel, a külföldi tanulmányokat befolyásoló tényezők vizsgálatára térünk ki.Journal of Economic Literature (JEL) kódok: I2, J1
-
A Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karán végzettek karrierkövetéses vizsgálata
105-113Megtekintések száma:114A Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karán 2002 őszi szemeszterében első alkalommal végeztünk végzett hallgatóink körében karrierkövetéses vizsgálatot. A kutatás célja a Karon folyó képzés fejlesztésének elősegítése, minőségének emelése, a Kart választani kívánó leendő hallgatók informálása a végzés utáni elhelyezkedési lehetőségekről.
-
Innovatív online banki szolgáltatások megítélésének vizsgálata – diszkrét választási kísérlet egyetemista fogyasztók körében
64-91Megtekintések száma:358Tanulmányunkban az innovatív online banki szolgáltatások irányába tanúsított fogyasztói preferenciákat vizsgáljuk gazdálkodástudományi képzésben résztvevő hallgatók körében. Kutatási célunk elérése érdekében diszkrét választási kísérletet hajtottunk végre az elemezni kívánt célcsoporttal. A kísérletünkben szerepeltetett hipotetikus döntési helyzeteink alternatíváit az ATM-okostelefon integráció lehetősége, a valós idejű banki ügyintézés rendelkezésre állása, az NFC fizetés elérhetősége és a tranzakciónkénti költség jelentették. Modellbecsléseink alapján megállapítottuk, hogy mindhárom vizsgált szolgáltatás (ATM-okostelefon integráció, valós idejű banki ügyintézés, NFC fizetés) pozitív megítélést élvez a kitöltők körében, míg a költség emelkedése negatívan hat a megkérdezettek hasznosságérzetére. A preferencia-heterogenitás kezelése érdekében becsült látens osztályú modell eredményei rávilágítottak arra, hogy létezik egy fogyasztói csoport, amely nagyon erős preferenciákat, és ezen keresztül magas (átlagosan 70 Ft-os) fizetési hajlandóságot mutat az NFC szolgáltatás meglétének irányába. Ezen osztályba pedig nagyobb valószínűséggel kerülnek felsőoktatási szakképzésben résztvevő, nem debreceni lakcímmel rendelkező férfi hallgatók.
-
Munkapiaci rugalmatlanság és a munkanélküliségi idősorok egységgyök-tulajdonsága: problémafelvetés
103-114Megtekintések száma:140A cikk a munkanélküliség idősorainak vizsgálatára vonatkozó irodalmat, illetve az e tesztek mögött meghúzódó közgazdasági magyarázatokat tekinti át. Választ keresünk arra, hogy mi az elméleti alapja a munkanélküliség idősoraiban az egységgyök létezését kutató teszteknek. Amellett érvelünk, hogy az e tesztek előtt álló egyik fő nehézséget a munkapiaci intézményrendszer megváltozása jelenti. A hagyományos egységgyöktesztek emiatt meglehetősen gyengévé válnak, míg a panel egységgyöktesztek a kérdés közgazdasági oldalát egyszerűsítik le. Következtetésünk, hogy az úgynevezett közel egységgyök-folyamatokra vonatkozó tesztek egyfajta kiutat jelenthetnek.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: C22, E24
-
Közgazdaságtan vagy közgazdaság-tudomány? I. rész: A 20. század legfontosabb eredményei
5-34Megtekintések száma:176A cikk alapvető kérdése: vajon tudomány-e a közgazdaságtan, és ha igen, akkor tekinthető-e önálló tudománynak. A választ az elmúlt század legfontosabb eredményeiből kiindulva keresi. A szerző arra a következtetésre jut, hogy napjaink főáramú közgazdasági elméletei nagyrészt Ramsey, Neumann és Haavelmo munkáira vezethetők vissza. Tudománnyá válását nagyban elősegítette a matematika és a természettudományok, főleg a fizika eredményeinek alkalmazása. Mindezt Roy E. Weintraub úgynevezett történeti rekonstrukciós módszerével és Lakatos Imre racionális rekonstrukciója segítségével mutatja meg.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: B23, C10, C20
-
Ökológiai marketingstratégiák és a jövőkutatás
169-188Megtekintések száma:220A tudományos jövőkutatás mindkét ágának: a prognosztikának és a jövőképalkotásnak fontos eleme a természeti környezet. Minden tudomány, a közgazdaságtan és a környezet-gazdaságtan is arra törekszik, hogy riasztó vagy vonzó jövőképek kidolgozásával befolyásolja a gazdasági szereplők döntéseit. A fenntartható fejlődés fogalma, elvei olyan jövőkép megvalósítására mozgósítanak, amely megkísérli a jelenlegi és jövőbeni gazdasági, környezeti, társadalmi érdekek összehangolását. Ehhez preventív környezetpolitikára lenne szükség és olyan értékrendváltásra, amikor a gazdasági szereplők döntései során a környezeti érdek legalábbis egyenrangúvá válik a gazdasági érdekekkel. Megfelelő gazdasági-társadalmi feltételek között az ökomarketing alkalmas eszköz a gyakran ellentétes vállalati célok és érdekek összehangolására. A tanulmány első része a jövőkutatás és a környezet kapcsolatával foglalkozik, a második az ökomarketing fogalmát ismerteti, valamint rendszerezi az ökológiai marketingstratégiákat.
-
Az emberierőforrás-menedzselés magyarországi változásai: Két egymást követő Cranet felmérés eredményei alapján
92-110Megtekintések száma:400A rendszerváltás óta Magyarországon a menedzsment más területeivel együtt az emberi erőforrások menedzselése is lényeges átalakuláson ment keresztül – és sok tekintetben ma is a folyamatos változások
terepe. A tanulmány, miközben az emberierőforrás-menedzsment mai magyar sajátosságait és annak változásait igyekszik megragadni, azok megítélése során összehasonlításra – az azonosságok és különbözőségek feltárására – törekszik két, a Cranet-felmérés által biztosított empirikus adatok segítségével. Ezek alapján bemutatjuk, hogy az emberi erőforrások menedzselésének magyar jellemzői és gyakorlata milyen területeken és milyen mértékben hasonlít a kutatási hálózatban résztvevő 32 országban, illetve ezenbelül a kelet-közép-európai régióba tartozó 6 országban azonosított sajátosságokhoz.Journal of Economic Literature (JEL) kód: J24, M12 és M54
-
A modern osztrák közgazdaságtan „modernitása” : (Peter. J. Boettke – Christopher J. Coyne: The Oxford Handbook of Austrian Economics, Oxford: Oxford University Press, 2015, 816 oldal)
92-98.Megtekintések száma:154Peter J. Boettke és egykori tanítványa, Christopher J. Coyne a kortárs modern osztrák közgazdaságtan legmeghatározóbb kutatói közé tartoznak. Az általuk szerkesztett kötet, a The Oxford Handbook of Austrian Economics nagyon impresszív vállalkozás, amely a kézikönyvek szokásos terjedelmét felülről feszítve gyűjti egybe a kortárs modern osztrák közgazdaságtan „témáit”. A szerzők nyilvánvaló célja ugyanis a modern osztrák közgazdaságtan által kutatott problémakörök tematikai felvonultatása.
-
Több hitel, nagyobb kockázat
185-200Megtekintések száma:168A tanulmány célja, hogy megvizsgálja a Magyarországon az utóbbi években tapasztalt gyors hitelnövekedés jellemzőit. A hitelek elérhetősége, a hitelállomány nagysága óriási jelentőséggel bír a gazdaságban. Előbbi kulcsfontosságú a fogyasztásukat simítani szándékozó háztartások és a beruházni kívánó vállalatok számára, míg utóbbinak a monetáris transzmisszió és az esetleges kockázatok szempontjából van jelentősége. A dolgozatban megvizsgáljuk a hitelexpanzió okait, mind a háztartások, mind a vállalatok hitelezésének esetében. Ezt követően bemutatjuk, hogy a nagyobb hitelállomány javíthatja a monetáris transzmisszió hatékonyságát. Ugyanakkor a nagymértékű hitelnövekedés kockázatokkal is jár - dolgozatunkban a mikrogazdasági kockázatokkal, a bankrendszer hitelkockázatával foglalkozunk. Külön foglalkozunk annak egyre nagyobb jelentősége miatt a devizahitelezéssel. Bemutatjuk Krugman (1999) modelljét az ázsiai válsággal kapcsolatban, majd egy kevésbé szélsőséges esetet vizsgálva rámutatunk, hogy a devizában történő eladósodás növekedése csökkenti a monetáris politika képességét az aggregált kereslet befolyásolására.Journal of Economic Literature (JEL) kód: E51. -
Gröxit: Grönland esete az Európai Közösséggel
34-53Megtekintések száma:339A Brexit tárgyalások kapcsán különösen érdekessé és újra aktuálissá vált az EU történetének a hazai köztudatban kevésbé ismert epizódja: Grönland 1973-ban Dániával együtt belépett, majd 1985-ban kilépett az Európai Közösségből. A tanulmány áttekintést ad Grönland be- és kilépésének körülményeiről, majd összehasonlító elemzésre vállalkozik. Egyrészt az Egyesült Királyság tervezett kilépésének fényében vizsgálja a Gröxitet, másrészt Izland majdnem-belépésével veti össze. A tanulmány arra jut, hogy Grönland esete kulcsfontosságú részleteit tekintve egyáltalán nem hasonlít a Brexitre, ugyanakkor lényegi tanulságként levonható, hogy a két terület szuverenitásában és gazdasági, politikai súlyában mutatkozó különbségek alapvetően magyarázzák az EK/EU hozzáállását a kilépéshez. Az Izlanddal való összevetésből a halászati szektor fontossága adódik.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F53, P52
-
Az elszegényedés térökonómiai vizsgálata Dél-Alföldön
61-75Megtekintések száma:132A tanulmány a gazdasági válságnak és az azzal együtt járó negatív gazdasági jelenségeknek a hatását vizsgálja a Dél-Alföld régióban élők jövedelmi szegénységére. A jövedelmi szegénység regionális alakulását a keresőtevékenységből élők jövedelmi adataiból képzett szegénységi mérőszámok segítségével mutatja be. Ezt követően azt vizsgálja, hogy a gazdasági teljesítmény változása miként befolyásolja a szegénységi mutatókat. A számítások során beigazolódik, hogy nemcsak adott megye gazdasági növekedése, hanem a környező megyék gazdasági teljesítménye is jelentős hatást gyakorol a szegénységi ráta alakulására. A gazdasági növekedés azonban nem elegendő a szegénység mélységének csökkentésére, tehát a szegénységben élők helyzetének javítására más eszközöket is igénybe kell venni. Végül a területi
autokorreláció meglétét, illetve hiányát vizsgálja meg a régióban.Journal of Economic Literature (JEL) kód: I32, R12
-
Kornai 90: Beszámoló a Komparatív közgazdaságtan és gazdasági rendszerek: Kornai János gondolatainak hatása című tudományos tanácskozásáról; Budapesti Corvinus Egyetem, 2018. január 18.
75-82Megtekintések száma:173A Budapesti Corvinus Egyetem 2018-ban több rendezvénnyel is tiszteleg Kornai János előtt, aki januárban ünnepelte 90. születésnapját. Kornai jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem kötelékébe tartozik, az Összehasonlító és Intézményi Gazdaságtan Tanszék tiszteletbeli professor emeritusa, és többek között – 2001
júniusa óta – a Debreceni Egyetem díszdoktora. A 2018. január 18-án tartott egész napos angol nyelvű tudományos tanácskozás házigazdája az Összehasonlító és Intézményi Gazdaságtan Tanszék vezetője, Rosta Miklós egyetemi docens volt. -
Reflections on the Role of Institutions on the Chinese Road to a Market Economy
49-82Megtekintések száma:114At the onset of transformation there has been a close to consensus view that the market system has no alternative. While this insight has found its place in the current mainstream on development economics, the so-called Washington consensus or post-Washington consensus (Kolodko, 2000, pp.119-141 andpp. 348-356; and Williamson, J, 2000, Srinivasan, T.N.,2000), very few would venture to repeat in an academic writing the once famous dictum of Vaclav Klaus: the third road leads to the third world. Much of western Europe has remained within the framework of the welfare state, despite its obvious limitations. Also in
the transforming economies, the rollback of the state has proven to be much less than the tough normative language adopted by early reformers would have indicated. Actually, it is the structure rather than the size of public spending in these countries that may be a source of social and economic strains by providing less than optimal conditions for sustaining economic growth. -
Minőség az oktatásban
149-182Megtekintések száma:264Az írás célja, hogy az oktatás minőségügyének alapkérdéseit oktatásgazdaságtani aspektusból megvizsgálja. Bevezetőnkben a minőséggel kapcsolatos alapvető koncepciókat tekintjük át, majd nemzetközi összehasonlító vizsgálatok, a PISA és az IALS felmérések eredményeinek bemutatásán keresztül vizsgáljuk a magyar felsőoktatás színvonalát. Megkíséreljük feltárni, milyen okokra vezethető vissza a hazai oktatás ezen felméréseken tapasztalható gyenge teljesítménye. Ezek után azokkal az oktatásban használatos minőségértékelésekkel, illetve azok indikátoraival foglalkozunk, amelyek széles körben elérhetőek, így elsősorban a nyilvános iskolai, illetve felsőoktatási rangsorok indikátorait tekintjük át. Végül pedig egy empirikus felmérés eredményein keresztül megkíséreljük feltárni, melyek a munkaadók felsőoktatással szembeni minőségelvárásai.