Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Economic Principles of Predatory (Exclusionary) Pricing in the US and in the EU their (mis)Application in Some Recent Competition Law Cases of the European Community Commission and the Court of First Instance
    26-45
    Megtekintések száma:
    156

    Predatory pricing is one of the most debated issue among the many possibly abusive behaviors of a dominant firm. The general prohibition of the abuse of a dominant power in the competition law is meant
    to render more difficult to use that power but not to disable them to compete. The borderline between a rough but lawful competitive behavior of a dominant firm and the illegal abuse of the market power could sometimes be very narrow. One of that narrow line is associated with the so called predatory pricing or exclusionary pricing. One of the necessary preconditions for predatory pricing is that the firm is required to set the price below costs. But could it be a sufficient condition as well? Before the AKZO-case lawyers and economists seemed to agree that predatory pricing requires a second phase, after the dominant firm successfully got its prey in the first phase, the recoupment phase during which the dominant firm is able the regain all of his former losses occurred in the first phase. Since the AKZO-case, the Commission succeeded to convince Courts of the EU that it would be enough to make probable but not certain that there had to be a recoupment phase but we don’t have to wait until it really happens. Most of the economists still think that predatory pricing is meaningless without recoupment, and what is more important, it would be beneficial to the consumers during the first phase unless there is no certainty of a second phase.

    Journal of Economic Literature (JEL) classifications: K21, L12, L41

  • Nyugat-Balkán: a mezőgazdaság lehetőségei az EU-csatlakozás küszöbén
    52-73
    Megtekintések száma:
    154

    A nyugat-balkáni országok deklarált célja azonos, mégpedig az Európai Unióhoz történő mielőbbi csatlakozás, aminek egyik fontos területe a mezőgazdaság. A vizsgált országok ebből a szempontból nagy
    különbségeket mutatnak, azonban közös bennük, hogy a szektor súlya nagyobb, mint az uniós átlag. Jelen tanulmány áttekinti az alapvető mezőgazdasági indikátorokat, amelyek segítségével pontos képet
    lehet kapni az agrárszektor szerepéről, helyzetéről, termelési szerkezetéről, teljesítményéről és a külpiaci kapcsolatairól. A szektor teljesítményének változásait az azok hátterében meghúzódó okok követik (az inputfelhasználás alakulása, üzemszerkezet, árak és cserearányok, illetve az agrárpolitika). Az elemzés a legfrissebb elérhető évekre koncentrál. Az elmúlt néhány év alatt Szerbia a régió vezető mezőgazdasági termelőjévé és egyetlen nettó exportőrévé vált. A helyzet azonban számos veszélyforrást rejt magában (eltolódott ágazati egyensúly, elaprózódott birtokszerkezet, relatíve alacsony hozamok, előnytelen exportszerkezet, élelmiszerhigiénia és minőségellenőrzési rendszerek), amelyek miatt fájdalmas és nehéz feladatok várnak még a térség országaira.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q15, Q17, Q18

  • A Fisher ráta és a beruházások gazdaságossági rangsora
    5-22
    Megtekintések száma:
    196

    A tanulmány a Fisher ráta és a Fisher metszéspont létrejöttének mechanizmusát, feltételeit, gazdasági összefüggéseit, valamint a beruházások gazdaságossági rangsorképzésében betölthető szerepét vizsgálja. A ráta azt mutatja meg, hogy két, egymással versengő beruházási projekt nettó jelenértéke milyen kamatláb mellett válik azonossá. Ez az információ elsősorban akkor jelentős, ha a rangsorképzés a nettó jelenérték alapján történik. A nettó jelenértékek azonban három fő torzító tényező miatt nem hasonlíthatók össze. A torzító hatásoktól megtisztított nettó jelenérték ráták (azonos kalkulatív kamatláb mellett) ugyanahhoz a rangsorhoz vezetnek, mint a belső kamatláb. Következőleg a Fisher ráta ismeretének nincs érdemleges gyakorlati jelentősége, alapvetően elvi-elméleti és tudománytörténeti jelentőséggel bír. A Fisher ráta oksági hátterének elemzése segítheti a nettó jelenérték tartalmi összefüggéseinek alaposabb megértését.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: M21

  • A gazdasági, technológiai és intézményi fejlettség összefüggésének empirikus vizsgálata: az innovátor és imitátor országok megkülönböztetése
    3-21
    Megtekintések száma:
    196

    A gazdasági növekedés hajtóerejének tekintett technológiai haladás kétféleképpen valósulhat meg a világ országaiban. Egyrészt realizálódhat önálló kutatás-fejlesztési tevékenység eredményeként, azaz innováció-vezérelt módon, másrészt a más országban már eredményesen működő újdonságok adaptálásával, azaz imitáció útján is. A technológiai fejlődés lehetőségét mindkét esetben alapvetően a formális és informális elemekből egyaránt építkező országspecifikus intézményrendszer teremti meg. A tanulmány célja, hogy a technológiai fejlődéshez szükséges intézményi környezet legfontosabb elemei alapján klaszterelemzés segítségével megkülönböztesse az innovátor és imitátor országokat. A gazdasági fejlettség és a technológiai-intézményi környezet mentén végzett klasszifikáció alátámasztja, hogy a gazdasági, technológiai és intézményi fejlettség egymással szorosan összefügg a vizsgált országokban.

    Journal of Economic Literature (JEL) codes: O31, O33, O43

  • Az ágazaton belüli kereskedelem az elméleti magyarázatok és az empirikus vizsgálatok tükrében
    78-104
    Megtekintések száma:
    185

    A több mint negyed századig uralkodó, modern kereskedelmi elméletnek számító Heckscher-Ohlin (HO) modellt a XX. század második felében egyre több kihívás érte. A tökéletes versenyt, állandó skálahozadékot és homogén termékeket feltételező, 2*2*2-es (termék-tényező-ország), eleganciáját technikai egyszerűségében hordozó modell, úgy tűnt, két jelentősebb területen nem kínál megfelelő válaszokat az empirikus tények magyarázatához. A modell konklúzióját, azaz hogy az országoknak azoknak a termékeknek a termelésében lesz komparatív előnyük, amelyek előállításához intenzíven használják az országban relatív bőségben rendelkezésre álló termelési tényezőt, először a Leontief-paradoxon, majd az ágazaton belüli kereskedelem empirikus tényei tették kétségessé. A tanulmány ez utóbbi jelenséggel foglalkozik, első részében bemutatva és rendszerezve a jelenség legjelentősebb elméleti modelljeit, a másodikban pedig - -a területen folyó empirikus vizsgálatok alapján - az intraindusztriális kereskedelmet befolyásoló legfontosabb tényezőket.

  • Versenyelőnyök: elmélet és gyakorlat
    51-70
    Megtekintések száma:
    163

    A vállalat által kialakított versenyelőny alapvetően befolyásolja annak nyereségességét és piaci pozícióját. A cikk bemutatja, hogy az értékelésnek ezeken kívül számos más kritériuma is van, amelyet a menedzsmentnek figyelembe kell vennie a versenyelőnyök meghatározásánál, ilyenek például a forrásigény vagy a hálózati feltételek. A tanulmány kifejti, hogy a műszaki és gazdasági fejlődés felgyorsulása, a gazdasági folyamatok globalizálódása, valamint az interdependenciák hálózatának kialakulása következtében, milyen új versenyelőnytípusokkal kell számolnia a vállalatvezetésnek. A versenyelőnyök kiválasztásánal nagyon fontos szempont még, a versenyelőny sebezhetősége. Ezek után a cikk megkísérli a versenyelőny elmélet "törvényszerűségeinek" összefoglalását, majd pedig a versenyelőny - kiválaszásának legfontosabb menedzsment technikáira tér ki. Végezetül kiemeli, hogy a tárgyalt versenyelőnyök és ezek megszerzését segítő technikák sikerének kulcsa a vállalat csúcsvezetőjében rejlik, és a "csúcsvezető személyiségpiramisa" modellen keresztül bemutatja, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie egy vállalatvezetőnek.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: O30, O32

  • A monetáris politika eltérő hatása az USA-ban és az eurózónában – azaz gondolatok az eltérő kibocsátási reakcióról
    113-132
    Megtekintések száma:
    141

    Angeloni és szerzőtársai 2003-as tanulmányukban kvantitatív módszerekkel nem találták a választ arra kérdésre, hogy miért reagál az Egyesült Államokban érzékenyebben a fogyasztás egy monetáris politikai lépésre, mint az eurózóna országaiban. E dolgozatban kvalitatív módon vázol fel egy lehetséges választ a fenti problémára. A szerző elsősorban a pénzügyi közvetítőrendszer, az ebből következő pénzügyi vagyonszerkezet és az erre épülő transzmissziós mechanizmusok különbségében látja a lehetséges megoldást. Módszerünkkel nem tudunk választ adni arra a kérdésre, hogy a felvázolt strukturális eltérésekből következő érzékenységkülönbség megmagyarázza az Angeloni és szerzőtársai által kimutatott mértéket.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: E21, E44, E52, G20

  • Az európai uniós támogatások hatásának vizsgálata
    83-102
    Megtekintések száma:
    267

    Nagy általánosságban elfogadott nézet, hogy az Európai Unióból érkező támogatások jelentős növekedési többletet generálnak. A strukturális alapok potenciális hatásait számszerűsítő, az Európai Bizottság által elvégeztetett modellszimulációk alá is támasztják a pozitív várakozásokat. Az alapok tényleges hatását vizsgáló empirikus tanulmányok azonban meglehetősen szerény, az alapoknak tulajdonítható növekedési és felzárkózási többletről számolnak be1. Ennek az ellentétnek a feloldását tűzte célul a jelen írás, mely a következő logikai szálon halad. Először bemutatja az EU-ban kialakult értékelési folyamatot és típusait, majd megvizsgálja az egyes értékelési módszerekből levonható tanulságokat az esettanulmányok, a modellszimulációk és az ökonometriai tanulmányok mélyebb elemzésével. A cikk következtetése, hogy a regionális politika szándékai csak korlátozottan érvényesülnek, melynek okai többek között a támogatások kiszorító hatásában, a járadékvadászatban és a kormányok erkölcsi kockázatában keresendő.

  • The Concept of Innovative Fiscal Policy: Theory and Empirical Evidence
    Megtekintések száma:
    142

    This contribution addresses the question of what are the main constituents of an innovative fiscal policy in the context of sustainability. We apply the concept of sustaining and disruptive innovation to fiscal policy. On the one hand, innovative fiscal policy is able to be sustaining whereby public finance will incrementally improve without leaving its decisive structure. On the other hand, innovative fiscal policy should be disruptive as well in the context of long term sustainability, whereby the structure of public finances can be profoundly restructured as a reaction to future challenges. By using the Finnish recovery in the early 1990s, we can refine our argument about the use and necessity of the mixture of fiscal rules and independent institutions in favour of fiscal sustainability. We also shed light on the key sources of the expansionary consolidation that emerged in the aftermath of the fiscal adjustment in the early 1990s. We emphasise that innovative fiscal policy with a mixture of legislated fiscal rules and independent fiscal anchor is more likely to be associated with sustainability if the economy has weaker growth potential which does not provide enough social trust towards the consolidation efforts of the government.

    Journal of Economic Literature (JEL) classification: E61, E62, Q01

  • A régiók és az európai integráció: A régiók európaizálódása Közép- és Kelet-Európában
    54-68
    Megtekintések száma:
    102

    Az európaizálódás folyamata, azaz a nemzeti jogszabályoknak, intézményeknek és döntéshozatali mintáknak az EU politikai gyakorlatához való hozzáigazítása a nemzeti politikai rendszerek jelentős átalakulásához vezet. Az állami intézmények horizontális dimenziójában mindez elsősorban a végrehajtó és a törvényhozó hatalom viszonyát, a vertikális dimenzióban pedig a központi államnak a régiókhoz, tartományokhoz való viszonyát érinti. Az írás Közép- és Kelet-Európa három államában, Lenygelországban, Magyarországon és Csehországban lezajlott európaizálódási folyamatok eredetét és tartósságát vizsgálja meg. A vizsgálatok középpontjában elsősorban az intézményi alkalmazkodások állnak.

  • Was there a stock market bubble in Hungary?
    Megtekintések száma:
    248

    Bubble is one of the most frequently used and colorful terms in economics. However, it is rarely explained in detail, most economists more or less agree on what it means. In the following paper we are going to show that the widely accepted explanation of bubble contains controversial, tautological reasoning. It is challenged from the theoretical side, but practical consequences will also be mentioned. Two questions hiding in the title above will be answered. First is to give a conceptual framework for analyzing stock prices to decide whether we can label as a bubble particular movements, upward and downward tendencies in stock prices. Second, with a coherent and consistent definition we will be able to answer the question whether there was a bubble in the Hungarian stock market between 1995-2002.

  • Nem-keynesi hatások érvényre jutása a keresleti oldalon
    83-103
    Megtekintések száma:
    123

    Az ún. nem-keynesi hatások vizsgálata mára a makro-gazdaságpolitikai kutatások egyik kitüntetett területe lett. Népszerűvé válása érthető, hiszen a vizsgálódás középpontjában az a kérdés áll, hogy miként
    magyarázható a fiskális konszolidáció már rövid távon is növekedést gerjesztő hatása. Arra keresik a szerzők a választ, hogy melyek azok az általános jellemzők, amelyek biztosítják a fiskális multiplikátor előjelváltását. A dolgozat a nem-keynesi hatások egyik lehetséges magyarázatát, a kereslet-oldali megközelítést teszi elemzés tárgyává azzal a céllal, hogy bemutassa: a fogyasztási csatornán keresztül érvényre jutó rövid távú expanziós hatások csak akkor várhatók, ha a fiskális kiigazítást olyan környezetben hajtja végre a kormány, ahol nem, vagy csak kevéssé érvényesül a likviditási korlát, valamint ahol a pénzügyi közvetítő rendszer fejlett, illetve dinamikusan mélyül.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: E62, E65.

  • Közgazdaságtan vagy közgazdaság-tudomány? I. rész: A 20. század legfontosabb eredményei
    5-34
    Megtekintések száma:
    174

    A cikk alapvető kérdése: vajon tudomány-e a közgazdaságtan, és ha igen, akkor tekinthető-e önálló tudománynak. A választ az elmúlt század legfontosabb eredményeiből kiindulva keresi. A szerző arra a következtetésre jut, hogy napjaink főáramú közgazdasági elméletei nagyrészt Ramsey, Neumann és Haavelmo munkáira vezethetők vissza. Tudománnyá válását nagyban elősegítette a matematika és a természettudományok, főleg a fizika eredményeinek alkalmazása. Mindezt Roy E. Weintraub úgynevezett történeti rekonstrukciós módszerével és Lakatos Imre racionális rekonstrukciója segítségével mutatja meg.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: B23, C10, C20

  • Varieties of development paths in post communist countries with special regard to the transition in Hungary
    5-25
    Megtekintések száma:
    166

    Transition in Central and Eastern Europe was carried out in various ways. However, the different countries’ current economic structure, institutions and main economic performance measures are rather similar. The question asked is whether these countries follow a specific kind of development model? What seems likely is that they differ substantially from CIS countries in many aspects. But they also seem to differ from existing models of capitalism more than they do from each-other. Based on this information, the varieties of capitalism literature assumes that such a model does indeed exist. However, no comprehensive positive description of the model has so far been provided. This paper tries to define the main elements of the CEE capitalist models. These are small open economies, with close integration into the world economy through foreign investments, a relatively limited and declining role of state redistribution, the problems of dual economic structure and insufficient job creation, a relatively large shadow economy and “business capture”-type cronyism. Further research is required to properly describe the elements and interactions among them.

    Journal of Economic Literature (JEL) classifications: D72, E65, P31

  • A technológia szerepe a gazdasági növekedésben, ágazati megközelítésben
    61-74
    Megtekintések száma:
    130

    Ebben a rövid munkatanulmányban elsősorban a gazdasági növekedésben bekövetkezett változásokra koncentrálok. A kutatások1 során egyrészt arra a kérdésre keresem a választ, hogy ezek a változások – a vizsgált, 1976 és 2007 közötti időszakban – az úgynevezett teljes tényező-termelékenység (TFP) és a fizikai, valamint humán tőkeállomány változása miként járultak hozzá a kibocsátás növekedési üteméhez. A számításokat – a növekedés számvitel (growth accounting) alapján – néhány OECD tagországra vonatkozóan, illetve a technológia intenzitása szerint megkülönböztetett gépgyártási szektorokban végzem el. E mellett a panel regressziós módszertan segítségével azt vizsgálom, hogy a beruházási ráta és a foglalkoztatás alakulása hogyan befolyásolja ezekben az ágazatokban az egy munkavállalóra jutó kibocsátást (termelékenységet).

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E25, J24, L16.

  • A területfejlesztés geopolitikai-geoökonómiai jelentősége
    3-13
    Megtekintések száma:
    196

    A területfejlesztés mint tevékenység a történelem folyamán összekapcsolódott az állammal, és az folyamatosan jelen van a gazdaság és a társadalom életében. Egy ország gazdasági teljesítménye, gazdasági stabilitása determinálja annak geopolitikai szerepét és jelentőségét. A 21. század első évtizedében az államok közötti konfliktusok rendezésére alkalmazható eszközök átalakultak, az egyes országok gazdasága lett az a fegyvertár, mely segítségével az államok az új típusú, hagyományos erőszaktól mentes háborúikat, azaz a „gazdasági háborúkat” vívhatják. Ennek következtében a területfejlesztés eszközrendszerével is kibővült a fegyvertár, így e tevékenységnek kétségkívül van geopolitikai és geoökonómiai vonatkozása is. A tanulmány ezeket a területfejlesztés, a geopolitika és a geoökonómia közötti összefüggéseket igyekszik vizsgálni.

    JEL kódok: F59, O29

  • Magyarország függése a külső finanszírozástól
    145-156
    Megtekintések száma:
    87

    Tanulmányomban a hetvenes évektől napjainkig tekintem át a külföldi forrásbevonás főbb jellegzetességeit, elemzem a külkereskedelmi pozíciók, a GDP felhasználás, a kormányzati-költségvetési túlköltekezés rendre visszatérő adóssággeneráló összefüggéseit. Rámutatok az elmúlt több mint harminc év eladósodási és restrikciós hullámainak hasonlóságaira és különbségeire, valamint kísérletet teszek az ezredforduló néhány új jelenségének megragadására.

    JEL-kód: H6, F4

  • Növekvő állami szerepvállalás a világgazdaságban: szuverén vagyonalapok
    149-166
    Megtekintések száma:
    250

    A korábban passzív pénzügyi befektetőkként tevékenykedő szuverén vagyonalapok manapság a tőkepiacok egyre aktívabb résztvevői. E tanulmány átfogó képet kíván nyújtani ezekről a nemzetközi gazdasági rendszerben egyre jelentősebbé váló szereplőkről. Áttekinti kialakulásukat, céljaikat és a térnyerésükben szerepet játszó főbb tényezőket, végül pedig bemutatja befektetési tevékenységüket.

    JEL kód: E58, F21, F30, G15

  • Siker és motiváció a magyar vállalkozó-kutatók körében
    75-87
    Megtekintések száma:
    515

    A tanulmány 80 magyar egyetemi vállalkozó (spin-off cég) empirikus vizsgálatának eredményeit mutatja be. Célja a vállalkozásindítás motivációinak és a vállalkozói siker kapcsolatának az elemzése. A vizsgált
    motivációk a jólét iránti igény, a teljesítményvágy, a függetlenségvágy, valamint a vállalkozásindítás kutatási tevékenységgel összefüggő haszna. A cikk a vállalkozói sikert objektív és szubjektív oldalról egyaránt méri. Az objektív siker alkalmazott mérőszámai a bevétel és növekedése, az alkalmazottak száma, valamint a vállalkozás kora. A szubjektív siker a vállalkozó-kutatók önértékelésére utal. Az eredmények szerint a vállalkozásindítás legerősebb motivációja az anyagi kényszer, az egyetemi fizetéssel való elégedetlenség. A vizsgált motivációk a jövedelemkiegészítés kényszere kivételével mind szignifikáns kapcsolatban vannak a szubjektív sikerérzettel, amely az objektív siker kapcsán már nem mondható el. A kutatási tevékenység gyakorlati irányba való kiterjesztése fontos vállalkozói motiváció az egyetemi szférában, hiszen nemcsak a szubjektív sikerérzettel, hanem a cég bevételével és a bevétel növekedésével is szignifikánsan összefügg.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: L26; I23; O32