Keresés

Keresési eredmények

• A tér és a közgazdaság-tudomány kapcsolatának korlátai a határ menti területek kutatásában

  98-116

  Pásztor Szabolcs

  Megtekintések száma:

  162

  A tanulmány az ismert közgazdasági elméletekből kiindulva közelíti meg a továbbfolytatódó kereskedelmi liberalizációnak, integrációnak és a határok eltűnésének lehetséges következményeit. A kérdések, hipotézisek megfogalmazása után a szerző azt mutatja be, hogy a különböző közgazdasági elméletek
  hogyan látják az integrációt és a határok eltűnését a határ menti területek fejlődését illetően. A közgazdasági elméletek eredményein keresztül felvázolja azon téregységek fejlődési pályáját, melyek életében jelentős befolyásoló szerepet tölt be az államhatár, majd az elméletek legfontosabb eredményeit összegezve
  arra a következtetésre jut, hogy egyelőre a csökkenő kereskedelmi költségekhez kapcsolódó regionális átrendeződés domborodik ki az integráció területi hatásával kapcsolatosan. Felhívja a figyelmet arra is, hogy az elméletek nem adnak egyértelmű és tiszta válaszokat, ezért a határ menti területek fejlődésének
  kutatásában a kizárólagos közgazdasági megközelítés túlzottan leegyszerűsítő lehet, tehát leginkább empirikus kutatás vezethet az integráció hatásainak pontos feltérképezéséhez.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: F15, O18, R12

• A Journey Through the Theory of Economic Development

  Delcea Lavinia Sidonia

  Megtekintések száma:

  142

  The theory of development economics changed signifcantly from the first attempts of defining the concepts in the 50s until nowadays. The contributions to the development theory are at the same time closely related to the historical context of the underdeveloped and developing countries. This paper tries to facilitate the understanding of the way development economics evolved, by presenting the main contributions to the theory. The research methodology used in this study is analytical, based on the gatherinf of the information, its organisation in a logical way, the presentation and analysis of the most significant ones, and finally the drawing of relevant conclusions. The main findings of this paper are that after five decades of strong ideas and recipes of economic development we have reached a point of uncertainty regarding what is beneficial or harmful for the nations' economic development.

  Journal of Economic Literature (JEL) classification: O10.

• Economic Freedom and the Process of Economic Growth: An Empirical Analysis Based on a New Measure

  5-30

  Kapas Judit

  Czegledi Pal

  Megtekintések száma:

  356

  This paper, relying on a conceptualization of economic freedom in terms of kinds of government actions, develops a new measure of economic freedom. However, this is not art for art’s sake; instead, it allows us to provide an explanation for how particular institutions of economic freedom enhance economic development, a view upon which scholars agree. We develop two concepts related to economic freedom, namely the freedom-compatible and freedom-non-compatible institutions and use them as tools in an analysis of the process of economic growth, especially the relationship between economic freedom and long-run income. The major argument is that freedom-compatible institutions are primary determinants of income, while freedom-non-compatible institutions depend upon them and are partly the outcomes of the growth process itself, a fact which is explained by the Misesian theory of interventionism. Our regression analyses support our theoretical insights.

  JEL Classification: B53, H10, O10

• A gazdasági, technológiai és intézményi fejlettség összefüggésének empirikus vizsgálata: az innovátor és imitátor országok megkülönböztetése

  3-21

  Csugány Julianna

  Megtekintések száma:

  204

  A gazdasági növekedés hajtóerejének tekintett technológiai haladás kétféleképpen valósulhat meg a világ országaiban. Egyrészt realizálódhat önálló kutatás-fejlesztési tevékenység eredményeként, azaz innováció-vezérelt módon, másrészt a más országban már eredményesen működő újdonságok adaptálásával, azaz imitáció útján is. A technológiai fejlődés lehetőségét mindkét esetben alapvetően a formális és informális elemekből egyaránt építkező országspecifikus intézményrendszer teremti meg. A tanulmány célja, hogy a technológiai fejlődéshez szükséges intézményi környezet legfontosabb elemei alapján klaszterelemzés segítségével megkülönböztesse az innovátor és imitátor országokat. A gazdasági fejlettség és a technológiai-intézményi környezet mentén végzett klasszifikáció alátámasztja, hogy a gazdasági, technológiai és intézményi fejlettség egymással szorosan összefügg a vizsgált országokban.

  Journal of Economic Literature (JEL) codes: O31, O33, O43

• Policy (Institutional) Diversity and Economic Development

  5-31

  Daianu Daniel

  Megtekintések száma:

  103

  Diversity, or variety, is the essence of economic life in the sense of underlying choice; economic calculation gives numerical substance to how people make choices in their daily endeavours, either as consumers or entrepreneurs. How does variety/diversity takes shape in the realm of institutions and policy making? Is the range of choices open-ended? The last couple of decades has revealed an overwhelming offensive of the neo-liberal paradigm in
  terms of defining “best practices”. Even language was shaped accordingly with market reforms being seen in a quasi-single theoretical and policy framework. Are we heading towards increasing uniformity with regard to institutional and policy set ups, worldwide? An affirmative answer would underline the successful market based transformation of a series of command economies. Some convergence between institutional patterns in the USA and the
  EU economies might be alluded to in the same vein A supportive argument for this line of reasoning could be that what matters for individual achievement, in the end, are equal opportunities. But this argument can be turned around when debating the merits of various institutional set ups in terms of creating fair chances for people. A sceptical answer would highlight the mounting challenges which confront societies, whether rich and poor, and the international community in general –in spite of the high hopes of not long ago. The demise of the “New Economy”, the series of corporate scandals in wealthy economies and the subsequent recourse to new regulatory legislation, recurrent financial and currency crises throughout the world, and the controversies surrounding the activity of IFIs, should compel “ideologues”, of all sorts, to be more humble in their prescriptions. This essay argues that there is substantial scope for institutional and policy diversity to operate as a means to foster economic development; that there might be a paradigmatic cycle in the dynamic of economic policies.

• A politikai vezetés és a gazdasági növekedés: A vezető személye számít?

  101-116

  Zolcsák Dóra

  Megtekintések száma:

  171

  A cikk a politikai vezetés gazdasági növekedésben játszott szerepét foglalja össze, s áttekinti azokat az irodalmakat, amelyekben a vezető és maga a vezetés (leadership) válik hangsúlyossá a gazdasági teljesítmény egyik lehetséges magyarázataként. Az írás az intézményi közgazdaságtan főáramából indul ki, amely egyelőre mostohán kezeli az egyén szerepét, s leginkább az intézményrendszer fontosságára fókuszál. Az intézményi felfogással szembeni kritikák magva leginkább az, hogy az általuk használt mutatók endogének és a politikai kimenetre összpontosítanak. Hatékony gazdaságpolitikát viszont a vezetők is létrehozhatnak, ezért válhat fontossá, hogy magyarázó tényezőként bevonjuk őket az empirikus elemzésekbe.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: B3, O4, P48

• Külön út - külön siker

  125-148

  Vass Kitti

  Megtekintések száma:

  159

  Tanulmányomban az Európai Unió egyik tagállamát, a korporatív gazdaság egyik példájának tekinthető Ausztria kis, nyitott, föderális berendezkedésű államát veszem górcső alá. Az osztrák gazdaságban a második világháború utáni újjáépítési periódust viharos gazdasági expanzió jellemezte; az olajválságot követően pedig a fejlett tőkés országok között egyedülálló módon alacsony infláció és alacsony munkanélküliség, valamint az átlagosnál dinamikusabb gazdasági növekedés állította az országot a figyelem központjába. A felfokozott külső gazdaságpolitikai érdeklődés miatt ekkor került széles körű vizsgálat alá az osztrák modell, azaz az osztrák gazdaságpolitika és az intézményrendszer. Az 1980 as évek elején azonban a gazdaságban strukturális problémák jelentkeztek, melynek eredményeként a növekedési ütem jelentős mértékben lelassult, míg a 2000-ben bekövetkező politikai változások végre ismét kedvező gazdaságpolitikai fordulatot hoztak. Az alábbiakban elsőként a második világháború utáni újjáépítés során kialakult gazdasági helyzetet mutatom be, majd az osztrák társadalmi partnerség kialakulását, változásait és szerepét vizsgálom. Ezt követően napjaink Ausztriáját elemzem a fenntarthatóan kiegyensúlyozott államháztartás szempontjából, fókuszálva az államháztartás helyzetére és a szövetségi berendezkedésből adódó komplex fiskális kapcsolatokra.

  Journal of Economic Literature (JEL): H62, H63

• Hazai kutatói attitűdök és gazdasági eredmények összefüggésének empirikus vizsgálata

  20-38

  Szigethy László

  Megtekintések száma:

  137

  A tanulmány empirikus úton vizsgálja a hazai közfinanszírozású kutatóhelyeken tevékenykedő kutatók innovációval és a szellemi tulajdon menedzselésével kapcsolatos attitűdjeit, illetve a hozzájuk köthető különféle formájú gazdasági eredményeket, rámutatva a köztük lévő szoros összefüggésre. Az elemzés
  során egyfajta kutatói tipológiát alakítunk ki, amelynek alapjai a kutatók attitűdjei alapján létrehozott klaszterek. Klaszterképző változóként az attitűdváltozókból létrehozott főkomponensek szolgáltak. A kutatás elsődlegesen két hipotézis vizsgálatára irányult. Egyrészt arra, hogy az előbbi módon létrehozott kutatói klaszterek szignifikánsan eltérő gazdasági jellemzőkkel rendelkeznek, másrészt arra, hogy annak a klaszternek a legnagyobb a gazdasági teljesítménye, amely a legkedvezőbb attitűdökkel rendelkezik a kutatási eredmények gazdasági hasznosítása szempontjából. A kutatás során alapvetően mindkét hipotézist megerősítő eredményeket kaptunk.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: O32, O34, D01

• Új irányok a városfejlesztésben: a sétálható városok nyújtotta lehetőségek

  23-42

  Szűcs Petra

  Lukovics Miklós

  Kézy Béla

  Megtekintések száma:

  314

  Napjainkban egyre inkább fókuszba kerülnek a városokban az úgynevezett urbanizációs hátrányok: a zaj, légszennyezettség, túlzsúfoltság stb. A gépjárművek
  egyre több helyet követelnek maguknak, s ez rontja az emberek számára szükséges élettér minőségét, ami társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt káros. Megoldást jelenthet a fenntartható városi mobilitás, melynek közismert eleme a környezetbarát tömegközlekedés, kevésbé közismert eleme a sétálhatóság. Utóbbi egyre inkább előtérbe kerül fenntartható városfejlesztési stratégiák készítése során, azonban elsősorban az USA és Nyugat-Európa nagyvárosaira készültek eddig sétálhatósági mérések. Tanulmányunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogyan értelmezhető a sétálhatóság fogalma európai közepes méretű városokra, és mindez milyen városfejlesztési potenciált hordoz. Kutatásunk során primer felméréseket végeztünk Szegeden és Valenciában, hogy a sétálhatóságot és fejlesztési lehetőségeit vizsgáljuk. Kutatásunk igazolta, hogy a sétálhatóság koncepciója közepes méretű városokban is hasznos városfejlesztési eszköz lehet.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: R42

• A területi tőke kiegyensúlyozott és erőltetett növekedésének regionális tényezői

  62-80

  Jóna György

  Megtekintések száma:

  181

  Ebben a tanulmányban, Kornai János erőltetett gazdasági növekedésről szóló elmé­leti megállapításait adaptálva, összehasonlítom a hazai kistérségek erőltetett és harmonikus területitőke­növekedését a 2004 és 2010 közötti időszakban. Az empi­rikus mérésnél a területitőke­koncepció komplex módszertanát alkalmazom. Longi­tudinális eredményeim szerint az erőltetett területitőke­növekedés jellemző oka, hogy az infrastrukturális háttér rovására fejlesztettek más ágazatokat, és ezzel egy időben nőttek a területi­társadalmi egyenlőtlenségek. Mindez a területi tőke erőltetett növekedését és káros hatását okozta. A túlfűtött területitőke­növekedést kezelni lehet területfejlesztési, gazdaságpolitikai és társadalompolitikai eszközök együttes, összehangolt alkalmazásával.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: C62, C68, Q01, R58

• Human Capital and EU-Enlargement

  83-92

  Meyer Dietmar

  Megtekintések száma:

  98

  The enlargement of the European Union is an almost everywhere accepted necessity, but at the same time of course also a compromise. Economies or regions of different economic, social, institutional, etc. development become united in Europe with a territory from the Atlantic to the Eastern borders of Poland, Slovakia and Hungary, from the Baltic Sea to the Mediterranean Sea. This integration process going along with the worldwide globalisation will imply a new distribution, or a redistribution of the factors of production. First of all the human capital will be touched by this development.2 One of the most important results found by social sciences in the 20th century is the realisation of the immense role played by human factors in the process of economic development. The extremely high efficiency of human capital and the high mobility could diminish the regional differences in the economic development and therefore in the social life. But even this is one reason for the mentioned re-allocation of the human capital. In the frame of a very simple static model (See e. g. Bishi – Kopel [2002]) the flow of human capital between different regions – called the European Union and the New Member States – will be analysed. The introduction of search costs extends the field of policy-analysis.

• A dualitás kérdése a rendszerváltást követő gazdasági fejlődésben

  71-90

  Szanyi Miklós

  Megtekintések száma:

  199

  E tanulmány képet kíván adni az átalakuló gazdaságok KMT-alapú gazdaságfejlődési modelljének egyik fő dilemmájáról és annak megoldási lehetőségeiről. Először a dualitás kérdését vizsgálja1.
  Jellemzi a két struktúrát, bemutatja a kettő közötti eltéréseket, valamint a vizsgált két vállalatcsoport gazdasági beágyazódásának sajátosságait. Rámutat a vámszabad területi szabályozás hatásaira. A magyar vállalkozások számára adódó alacsonyabb szintű bekapcsolódási lehetőségek közül kiemeli a bérmunkakapcsolatokat mint jellemző formát. Feltárja azokat a tényezőket, amelyek a két szektor közötti
  átjárást nehezítik. A tanulmány második fele a dualitást csökkenteni képes tudásátadás, a multinacionális cégektől kiinduló átcsorduló (spillover) hatások jelentőségét taglalja, illetve a mérésükre tett kísérletek
  tapasztalatait.

  JEL: F23, L53

• Ökológiai marketingstratégiák és a jövőkutatás

  169-188

  Szolnoki Győzőné Karkus Mária

  Megtekintések száma:

  220

  A tudományos jövőkutatás mindkét ágának: a prognosztikának és a jövőképalkotásnak fontos eleme a természeti környezet. Minden tudomány, a közgazdaságtan és a környezet-gazdaságtan is arra törekszik, hogy riasztó vagy vonzó jövőképek kidolgozásával befolyásolja a gazdasági szereplők döntéseit. A fenntartható fejlődés fogalma, elvei olyan jövőkép megvalósítására mozgósítanak, amely megkísérli a jelenlegi és jövőbeni gazdasági, környezeti, társadalmi érdekek összehangolását. Ehhez preventív környezetpolitikára lenne szükség és olyan értékrendváltásra, amikor a gazdasági szereplők döntései során a környezeti érdek legalábbis egyenrangúvá válik a gazdasági érdekekkel. Megfelelő gazdasági-társadalmi feltételek között az ökomarketing alkalmas eszköz a gyakran ellentétes vállalati célok és érdekek összehangolására. A tanulmány első része a jövőkutatás és a környezet kapcsolatával foglalkozik, a második az ökomarketing fogalmát ismerteti, valamint rendszerezi az ökológiai marketingstratégiákat.

• A külföldi működőtőke-befektetések és a gazdasági növekedés összefüggéseinek vizsgálata európai példák alapján

  150-166

  Nagy Éva

  Megtekintések száma:

  122

  Az elmúlt évtizedben a külföldi működőtőke szerepéről és a multinacionális vállalatok jelenlétének gazdasági hatásairól Magyarországon is számos tanulmány jelent meg. A tanulmány azt a kérdést járja körül, hogy milyen szerepet játszottak a külföldi működőtőke-befektetések (azok jellege, nagysága stb.) Magyarország átalakulásában, modernizációjában és világkereskedelembe való integrálódásában. A rövid elméleti és történelmi áttekintést követően bemutatja néhány olyan európai ország tapasztalatait, amelyeket gyakran említ a szakirodalom Magyarországgal összehasonlítva, mivel méretük, lakosságuk, földrajzi elhelyezkedésük, valamint gazdasági fejlettségi szintjük alapján hasonló gazdaságpolitikai dilemmák és választások elé kerültek, majd megvizsgálja, hogy milyen hatással volt a külföldi működőtőke beáramlás az adott gazdaságok növekedésére és - szélesebb értelemben - társadalmi fejlődésére, valamint azt is, hogy az milyen nem kívánatos következményekkel is járt.

• Varieties of development paths in post communist countries with special regard to the transition in Hungary

  5-25

  Szanyi Miklós

  Megtekintések száma:

  175

  Transition in Central and Eastern Europe was carried out in various ways. However, the different countries’ current economic structure, institutions and main economic performance measures are rather similar. The question asked is whether these countries follow a specific kind of development model? What seems likely is that they differ substantially from CIS countries in many aspects. But they also seem to differ from existing models of capitalism more than they do from each-other. Based on this information, the varieties of capitalism literature assumes that such a model does indeed exist. However, no comprehensive positive description of the model has so far been provided. This paper tries to define the main elements of the CEE capitalist models. These are small open economies, with close integration into the world economy through foreign investments, a relatively limited and declining role of state redistribution, the problems of dual economic structure and insufficient job creation, a relatively large shadow economy and “business capture”-type cronyism. Further research is required to properly describe the elements and interactions among them.

  Journal of Economic Literature (JEL) classifications: D72, E65, P31

• Az eurózónához való csatlakozás időzítése

  45-62

  Jankovics László

  Megtekintések száma:

  262

  A magyar gazdaságpolitika előtt álló egyik legaktuálisabb kihívás a közös valuta átvétele időpontjának meghatározása. A tanulmány ennek a komplex kérdéskörnek a közgazdasági és politikai gazdaságtani elemzését végzi el, térségi összefüggésben tárgyalva a hazai trendeket. Kiindulópontként leszögezhető, hogy az euró bevezetése várhatóan 0,5–1 százalékpont addicionális többletet generálna a reál GDP hosszú távú növekedési üteméhez a kelet-közép-európai országokban. A közös valutára kitűzött jelenlegi 2010-es hivatalos céldátum technikailag tartható hazánk számára, hiszen 5 évre a közös valuta bevezetésétől nem állt jobban a maastrichti konvergenciakritériumok tekintetében a jelenlegi eurózóna-tagok jelentős része sem. Az írás sorra veszi az euró bevezetése időpontjának halogatása melletti szokásos érveket és ellenérveket annak fényében, hogy a globalizált pénzügyi piacok és a masszív spekulációs tevékenység mellett inkább önveszélyes, mint hatásos fegyver egy kis, nyitott ország számára a pénzügypolitikai autonómia fenntartása. Az euróövezethez történő csatlakozás sikeres levezénylése szempontjából kulcsfontosságúnak ígérkezik az erős politikai elkötelezettség mind az új tagok, mind az uniós intézmények részéről, ami szükséges lehet a népszerűtlennek ígérkező konszolidációs intézkedések meghozatalához. A tanulmány végkövetkeztetése szerint a pénzügyi stabilitás elérése sokkal könnyebb lehet a közös valutát használó országként, ebből következik, hogy az eurót nem célszerű a felzárkózás gátjaként interpretálnunk, hanem lehetőségként a felzárkózás gyorsítására.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E42, E58, F33

• A felsőoktatás minőségének néhány gazdasági vetülete

  14-30

  Lakatos Péter Levente

  Makó Csaba

  Megtekintések száma:

  314

  Jelen írás a világ legnevesebb egyetemi rangsoraira, az OECD éves jelentéseire, illetve az Eurostat adatira támaszkodva igyekszik igazolni egyrészt azt, hogy a versenyképes gazdaság versenyképes (felső)oktatást is igényel, másrészt, hogy a felsőoktatás minősége és a gazdasági fejlettség között szignifikáns összefüggés van. Továbbá, hogy ebben a folyamatban a minőségkultúra alakításán, iránymutatásain, segítő vizsgálódásán, a jó gyakorlatok összegzésén és építő javaslatok tételén keresztül a felsőoktatási minőségbiztosítási szervezetrendszernek kiemelkedő feladata és felelőssége van. Végül arra mutat rá, hogy az egyetemek és az ügynökségek szoros együttműködése a stakeholderekkel kiemelt terület, ami hosszabb távon hozzájárulhat egy sokkal inkább képesség alapú kimeneti rendszer térnyeréséhez. Kívánatosnak tartja továbbá az egyetemek és a tudományos kutatóhálózatok, kutatóintézetek kapcsolatának szorosabbá és élőbbé tételét (ahol nem az).

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: H52, I22, I23, I25, I26, O15

• A Miskolci Operafesztivál gazdasági és társadalmi-kulturális hatásainak elemző bemutatása

  114-130

  Kundi Viktória

  Megtekintések száma:

  118

  Jelen tanulmány a Miskolci Operafesztivál gazdasági és társadalmi-kulturális hatásait vizsgálja, bemutatva, hogy egy stagnáló gazdasági helyzetben lévő, nagyipari múlttal rendelkező városban miként képes prosperálni egy kulturális attrakció, amely a tudatos, kulturális alapú városfejlesztés eredményeképpen jött
  létre. A módszertani felvezetést követően, rövid elméleti felvezető után, Miskolc turisztikai adottságainak elemző bemutatása olvasható. A tanulmány további részben a módszertani fejezetben ismertetett módon lebonyolított empirikus vizsgálatok eredményeit láthatjuk.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: Z130

• A német transzferrendszer mint a gazdasági visszaesés okozója

  Orosz Ágnes

  Megtekintések száma:

  184

  A monetáris integráció elmélete alapján azt mondhatjuk, hogy az integráció egyik leglényegesebb előnye az a gazdasági növekedést generáló hatás, amelyet tagjai számára eredményez. Németország esetében viszont azt tapasztaljuk, hogy a növekedés nemhogy nem fokozódott, hanem inkább lelassult, és a keleti területek felzárkózása is megtorpant. Ez rávilágít arra a tényre, hogy a német valutaövezet nem működik megfelelően, és az eltelt időben sem javult a teljesítménye. Az „optimális valutaövezet”-elmélet fejlődésének megfelelően a kritériumokat endogénnek tekinthetjük. Ennek azt kellene jelentenie, hogy a valutaunió létrehozását követően a monetáris integráció egyre inkább optimálissá válik. Németország esetében a növekedési adatokat áttekintve arra következtethetünk, hogy a német valutaunió az eltelt időben sem vált optimálissá. Így felvetődhet az a kérdés, hogy Németország esetében melyek azok a speciális körülmények, amelyek az endogenitási feltétel ellenére megakadályozzák a valutaövezet optimalitásának javulását. Ennek megválaszolására a dolgozat megvizsgálja a politikai és monetáris integráció egymáshoz való viszonyát, különös tekintettel a fiskális politika kérdéseire. A tanulmány alapján az elmélet és a német példa közötti ellentmondás, illetve az endogenitási feltétel nem teljesülése magával a német transzferrendszerrel és a „transzferfüggőség” kialakulásával magyarázható.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E42, E62, E63, F01, F31, F36

• A kultúra szerepe a gazdasági növekedésben: összefoglalás, kritika és továbblépési utak?

  22-44

  Kapás Judit

  Megtekintések száma:

  235

  Az utóbbi két évtizedben egy meglehetősen széles, de szerteágazó empirikus irodalom alakult ki a kultúra gazdasági növekedésre gyakorolt hatásáról. Ez az irodalom exponenciálisan fejlődik napjainkban is, a növekedéselmélet és az intézményi közgazdaságtan érintkezési határán. A tanulmány strukturálja és bemutatja ezt az irodalmat, három fő ágra bontva azt, majd ezt követően összefoglalja az irodalmon belül felmerült kritikákat is. A kritikákban megjelölt két továbblépési út kapcsán a szerző javaslatot tesz a jövőbeli kutatások lehetséges irányultságára.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: O43, Z19

• Development economics - development policies: Some remarks on concepts, applications and fallacies

  46-58

  Mustó István

  Megtekintések száma:

  149

  This is a brief summary of the development theories and policies of the last 5 decades. The neoclassic economic approach, dependency paradigm and the contemporary "post-modern" concepts and strategies are analyzed and commented with reference being made to the respective problems and fallacies. Development, so the conclusion, is a self-regulating process in complex open and dynamic socioeconomic systems that are not susceptible to planning but which are progressively improving their ability to manage their increasing complexity and the mechanisms to adjust to changing circumstances.

• Vállalati ás állami szerep a magyar iparfejlődésben a kilencvenes évek után

  7-22

  Török Ádám

  Megtekintések száma:

  122

  A magyar ipar fejlődése a kilencvenes évtizedben először kiábrándító, utána pedig kifejezetten gyors és sikeres volt. Ezt az ipari átalakulási folyamatot számos közlemény mutatta be általában, illetve a magyar ipar külpiaci teljesítményének tükrében. Az elemzések nagyobb része azonban mindenekelőtt statisztikai áttekintéseken alapult, és némileg elsikkadtak a folyamatok szereplői. Ebben a tanulmányban éppen ezért a fontosabb vállalati szereplők, illetve a kormányzat iparfejlődésre gyakorlot hatását, valamint viselkedését vizsgáljuk, és ebből következtetünk a 2003-2004 utáni magyar iparfejlődés stratégiai lehetőségeire. A tanulmány először a magyar ipar legfontosabb vállalati szereplőit tekinti át, majd külön kitér a külföldi iparvállalatok piaci jelenlátánek sajátosságaira, arr, hogy az Európai Unió 2000 óta kirajzolódó versenyképesség-javító ambíciói mennyiben tükröződhetnek a magyar gazdaságpolitikában. A kérdés tehát: lehet-e számítani az 1996 óta legalábbis tetszhalott magyar iparpolitika valamilyen mértékű újraéledésére, várható-e az európai normáknak megfelelő, mégis az ezredforduló körülinél jelentősen aktívabb állami szerep a magyar iparfejlődésben.

• Kompetenciamenedzsment és irányításirendszer-szabványok

  93-108

  Berényi László

  Megtekintések száma:

  273

  A tudás alapú gazdaság- és szervezetfejlesztés napjainkban összefonódik a kompetenciamenedzsment kérdésével. Az egyéni és szervezeti tudáselemek létrehozása és áramoltatása fontos kihívások. Kutatói és tanácsadó munkáim során számos szervezetnél tapasztaltam, hogy a tudásmenedzsment alkalmazása hasznos lenne, ám különböző okokból az nem valósul meg, sőt gyakran nem is ismerik a lehetőségeket.
  Tanulmányomban azt kívánom bemutatni, hogy a széles körben elérhető ISO 9001 szerint tanúsított irányítási rendszerek megteremtik a kereteket a tudásalapú fejlesztésekhez. A módszertani és tartalmi előnyök ismertetésén túl fontosnak tartom, hogy kitérjek a gyakorlati alkalmazás kritikus pontjaira is.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: D83, M19

• The economic impacts of direct payments on agricultural income – A Literature Review

  3-25

  Szerletics Ákos

  Jámbor Attila

  Megtekintések száma:

  579

  The economic impacts of direct payments is a widely studied field in the literature related to the Common Agricultural Policy. This article aims to provide a systematic review of the income-related impacts of direct payments. In doing so, the article screened the academic literature on the impacts of direct payments and identified 150 relevant ones, out of which 41 were written directly on income-related effects.
  Relevant articles can be classified into four groups: general, distributional, stabilisation and other impacts. Most of the literature criticised the ongoing system of direct payments and their effectiveness in producing income-related policy goals. We believe that our results can be useful for researchers and policymakers in better understanding the income-related impacts of direct payments.

  Journal of Economic Literature (JEL) classification: Q18

• A growth accounting fejlődése a növekedéselméletek tükrében

  85-103

  Nádasi Levente

  Megtekintések száma:

  160

  Jelen írásban röviden bemutatom az egyes növekedéselméletek fejlődését, számba véve az egyes fejlődési szakaszokban a növekedés legfontosabb forrásainak tekintett tényezőket. Mivel a termelési függvény egyik fontos paramétere, a helyettesítési rugalmasság értéke nem egységnyi, ahogyan azt a nemzetközi vizsgálatokban alkalmazott Cobb–Douglas-termelési függvény feltételezi, és a helyettesítési rugalmasság értéke 1-től eltérő is lehet, szükséges egy általánosabb, CES típusú (Constant Elasticity of Substitution – állandó helyettesítési rugalmasságú) „termelési függvény”-család alkalmazása is. Technikai kérdésként felmerül a termelési tényezők csoportosítása is. A helyettesítési rugalmasság egyben hatékonysági tényező is, ezért a termelési függvény ezen jellemzője kiemelt szerepet kap az elemzésben. Végül összefoglalom azokat a legjelentősebb irodalmakat, amelyek főként a növekedés összetételével (growth accounting) foglalkoznak, és megpróbálnak választ találni arra a kérdésre, hogy mely faktorok játszanak jelentős vagy kevésbé jelentős szerepet a gazdasági növekedésben. A growth accounting erősen összekapcsolódik a növekedéselméletekkel, így a megfelelő pontokon visszautalok az egyes növekedéselméletekre is.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E13, O47