Tanulmányok

Hazai kutatói attitűdök és gazdasági eredmények összefüggésének empirikus vizsgálata

Megjelent:
June 18, 2012
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Szigethy, L. (2012). Hazai kutatói attitűdök és gazdasági eredmények összefüggésének empirikus vizsgálata. Competitio, 11(1), 20-38. https://doi.org/10.21845/comp/2012/1/2
Absztrakt

A tanulmány empirikus úton vizsgálja a hazai közfinanszírozású kutatóhelyeken tevékenykedő kutatók innovációval és a szellemi tulajdon menedzselésével kapcsolatos attitűdjeit, illetve a hozzájuk köthető különféle formájú gazdasági eredményeket, rámutatva a köztük lévő szoros összefüggésre. Az elemzés
során egyfajta kutatói tipológiát alakítunk ki, amelynek alapjai a kutatók attitűdjei alapján létrehozott klaszterek. Klaszterképző változóként az attitűdváltozókból létrehozott főkomponensek szolgáltak. A kutatás elsődlegesen két hipotézis vizsgálatára irányult. Egyrészt arra, hogy az előbbi módon létrehozott kutatói klaszterek szignifikánsan eltérő gazdasági jellemzőkkel rendelkeznek, másrészt arra, hogy annak a klaszternek a legnagyobb a gazdasági teljesítménye, amely a legkedvezőbb attitűdökkel rendelkezik a kutatási eredmények gazdasági hasznosítása szempontjából. A kutatás során alapvetően mindkét hipotézist megerősítő eredményeket kaptunk.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: O32, O34, D01

Hivatkozások
  1. Buenstorf, G. (2009): Is commercialization good or bad for science? Individual-level evidence from the Max Planck Society. Research Policy, Vol. 38:281–292.
  2. Buzás Norbert (2004): A vállalkozói szellem szerepe a spin-off cégek alapításában. Megjelent: Czagány László – Garai László (szerk.): A szociális identitás, az információ és a piac. JATEPress, Szeged:257–266.
  3. Csíkszentmihályi Mihály (2009): Az öröm művészete. Nyitott könyvműhely, Budapest.
  4. Drucker, P. F. (1993): Innováció és vállalkozás az elméletben és a gyakorlatban. Park Könyvkiadó, Budapest.
  5. Elster, J. (1983): Sour Grapes. Cambridge University Press, Cambridge.
  6. Fabrizio, K. R. – Di Minin, A. (2008): Commercializing the laboratory: Faculty patenting and the open science environment. Research Policy, Vol. 37:914–931.
  7. Gál Zoltán (2005): Az egyetemek szerepe a regionális innovációs hálózatokban. Megjelent: Buzás Norbert (szerk.): Tudásmenedzsment és tudásalapú gazdaságfejlesztés. JATEPress, Szeged:269–292.
  8. Hámori Balázs – Szabó Katalin (2010): A gyenge hazai innovációs teljesítmény intézményi magyarázatához. Közgazdasági Szemle, október:876–897.
  9. Hirshleifer, J. – Riley, J. G. (1992): The Analytics of Uncertainty and Information. Cambridge University Press, Cambridge.
  10. Kahneman, D. – Tversky, A. (1979): Prospect Theory: An Analysis of Decision under Risk. Econometrica, Vol. 47:263–291.
  11. Kocsis Éva – Szabó Katalin (1996): Technológiai korszakhatáron, rugalmas technológiák – regionális hálózatok. OMFB, Budapest.
  12. Kopp Mária – Rózsa Sándor – Skrabski Árpád (2008): A Hungarostudy 2002 és a Hungarostudy 2006 követéses vizsgálat kérdőívei. Megjelent: Kopp Mária (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008. Semmelweis Kiadó, Budapest:34–46.
  13. KSH (2010): Kutatás és fejlesztés, 2009. Központi Statisztikai Hivatal. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/tudkut/tudkut09.pdf. Letöltve: 2010. október 22.
  14. Lengyel Balázs – Leydesdorff, L. (2008): A magyar gazdaság tudásalapú szerveződésének mérése. Közgazdasági Szemle, június:522–547.
  15. Lengyel Imre (2000): A regionális versenyképességről. Közgazdasági Szemle, december:962–987.
  16. Makra Zsolt – Kosztopulosz Andreász (2004): Az üzleti angyalok szerepe a növekedni képes kisvállalkozások fejlesztésében Magyarországon. Közgazdasági Szemle, július–augusztus:717–739.
  17. Matolcsy György (1998): Innováció és kis- és középvállalati fejlesztési stratégia. Megjelent: Tanulmányok a kis- és középvállalkozások fejlesztési stratégiájáról. OMFB, Budapest:13–50.
  18. OECD – NKTH (2009): OECD innovációpolitikai országtanulmányok: Magyarország. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, Budapest.
  19. Papanek Gábor – Borsi Balázs – Tompa Tamás (2007): A magyar gazdaság versenyképességét magyarázó tényezőkről. Külgazdaság, 3–4:10–38.
  20. Porter, M. E. – Stern, S. (1999): The New Challenge to America’s Prosperity: Findings from the Innovation Index. Council on Competitiveness Publications Office, Washington.
  21. Porter, M. E. – Stern, S. (2001): National Innovative Capacity. Megjelent: The Global Competitiveness Report 2001-2002. World Economic Forum, Genf:102–119.
  22. Putnam, R. D. (1995): Bowling Alone: America’s Declining Social Capital. Journal of Democracy, január:65–78.
  23. Scitovsky Tibor (1990): Az örömtelen gazdaság. Gazdaságlélektani alapvetések. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
  24. Smith, E. R. – Mackie, D. M. (2001): Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.
  25. Stahlberg, D. – Frey, D. (1999): Attitűdök I. Struktúra, mérés és funkciók. Megjelent: Hewstone, M. – Stroebe, W. – Codol, J. P. – Stephenson, G. M. (szerk.): Szociálpszichológia: európai szemszögből. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest:163–187.
  26. Szabó Katalin – Hámori Balázs (2006): Információgazdaság. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  27. Ullmann-Margalit, E. (1977): The Emergence of Norms. Clarendon Press, Oxford.
  28. Varga Attila (2004): Az egyetemi kutatások regionális gazdasági hatásai a nemzetközi szakirodalom tükrében. Közgazdasági Szemle, március:259–275.
  29. World Economic Forum (2009): The Global Competitiveness Report 2009-2010. World Economic Forum, Genf.