Keresés

Keresési eredmények

• Hazai kutatói attitűdök és gazdasági eredmények összefüggésének empirikus vizsgálata

  20-38

  Szigethy László

  Megtekintések száma:

  243

  A tanulmány empirikus úton vizsgálja a hazai közfinanszírozású kutatóhelyeken tevékenykedő kutatók innovációval és a szellemi tulajdon menedzselésével kapcsolatos attitűdjeit, illetve a hozzájuk köthető különféle formájú gazdasági eredményeket, rámutatva a köztük lévő szoros összefüggésre. Az elemzés
  során egyfajta kutatói tipológiát alakítunk ki, amelynek alapjai a kutatók attitűdjei alapján létrehozott klaszterek. Klaszterképző változóként az attitűdváltozókból létrehozott főkomponensek szolgáltak. A kutatás elsődlegesen két hipotézis vizsgálatára irányult. Egyrészt arra, hogy az előbbi módon létrehozott kutatói klaszterek szignifikánsan eltérő gazdasági jellemzőkkel rendelkeznek, másrészt arra, hogy annak a klaszternek a legnagyobb a gazdasági teljesítménye, amely a legkedvezőbb attitűdökkel rendelkezik a kutatási eredmények gazdasági hasznosítása szempontjából. A kutatás során alapvetően mindkét hipotézist megerősítő eredményeket kaptunk.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: O32, O34, D01

• Az euroszkepticizmus útjai Magyarországon: Gazdaságpolitika és európai uniós percepciók válságkörülmények között

  5-22

  Martin József Péter

  Megtekintések száma:

  573

  A tanulmány a gazdaságpolitika, annak megítélése, valamint az Európai Unióval kapcsolatos megítélések (percepciók) viszonyrendszerét vizsgálja. Vizsgálódásának tárgya Magyarország elmúlt tíz esztendeje, különös tekintettel a válságban eltöltött évekre. Az elemzés – több tekintetben komparatív perspektívába helyezve Magyarországot – a hazai gazdasági tényeket és attitűdöket összeveti a déli és a keleti periféria más országaiéval. Fő kérdései: miért és hogyan vált Magyarország euroszkeptikus országgá? Mitől függ az EU-ról kialakított kép változása? Van-e összefüggés a gazdaságpolitika és az unióval kapcsolatos attitűdök között? A gazdaságpolitika megítélését mennyiben igazolják vissza a gazdaság kemény mutatói?

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: O520 , Z130 , P160

• Fenntarthatóságra fókuszáló befektetők? – Az egyéni ESG befektetési szándékot meghatározó tényezők vizsgálata a strukturális egyenletek modellje segítségével

  90-113

  Lengyel Orsolya Lili

  Harangozó Gábor

  Megtekintések száma:

  322

  A tanulmány célja az egyéni ESG befektetési szándékot meghatározó tényezők vizsgálata. A saját kutatási modell Ajzen tervezett viselkedés elméletének szakirodalmi alapú kiegészítésével és a témára adaptálásával került kialakításra. A modell alapján az összefüggések és a megfogalmazott hipotézisek tesztelését egy hazai, 228 fős mintán, a parciális legkisebb négyzetek alapú strukturális egyenlet modellezésével (PLS-SEM) végeztük el. A kutatási modell és az alkalmazott módszertan is újszerű a vizsgálat kontextusában.

  Az eredmények alapján elmondható, hogy mind az általános, mind pedig a fenntarthatóságra fókuszáló befektetésekhez kapcsolódó attitűdök pozitívan befolyásolják az ESG befektetési szándékot. Az ESG befektetésekhez kapcsolódó szubjektív normák, illetve az önhatékonyság érzése is támogatja az ESG befektetési szándékot. Ezen túlmenően elmondható, hogy a nők ESG befektetési attitűdje és szándéka is magasabb, mint a férfiaké. Az eredmények segítenek jobban megérteni az egyéni ESG befektetési szándék hátterében álló tényezőket, különös tekintettel a hazai kontextusra.

  JEL kódok: D12, Q56, Q58.

• „Vásárolj hazait(ól)”?! Vásárlói ideológiák és üzletválasztási preferenciák a hazai élelmiszer-kiskereskedelemben

  35-63

  Láng Edina

  Láng László

  Megtekintések száma:

  260

  A cikk egy 2011 nyarán elvégeztetett, reprezentatív kérdőíves felmérés (N=619) eredményein alapul. A megkérdezés célja azoknak az érzelmi és normatív attitűdöknek az azonosítása volt, amelyek befolyásolhatják a hazai élelmiszer- és napifogyasztásicikk-kiskereskedelem vásárlóit a hazai kontra külföldi üzletek, üzletláncok választását érintő döntéseikben. Erős, szignifikáns összefüggést mutattunk ki a gazdasági nacionalizmusnak elkeresztelt attitűd és a hazai üzletek preferenciája között, általában is, és különösen az üzletek hazai/külföldi háttere közötti különbségtételre hajlamos és képes vásárlók körében. Nem találtunk említésre méltó kapcsolatot más vásárlói ideológiák (nacionalizmus, patriotizmus, kozmopolitizmus vagy éppen a „tiszta” fogyasztói etnocentrizmus) és a hazai üzletek előnyben részesítése között. A gazdasági nacionalizmus faktora viszont kölcsönhatásba lép a kognitív, az észlelt üzletjellemzőkre épülő, hazai kontra külföldi láncokkal kapcsolatos preferenciaképzéssel, és javítja a csak az utóbbiakra mint független változókra épített regressziós modell magyarázó erejét.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: M31, Z13, M39

• Kivándorlás vagy maradás? A hűség szerepe az egyéni döntésekben

  3-21.

  Golovics József

  Megtekintések száma:

  252

  A tanulmányban arra a kérdésre keresem a választ, hogy napjainkban az országok közötti jelentős fejlettségbeli különbségek és alacsony mobilitási költségek ellenére miért tartózkodnak mégis sokan a nemzetközi migrációtól. Álláspontom szerint ez a kivándorlás lelki aspektusaival magyarázható, amelyet újszerű módon nem a mobilitási költségek között tárgyalok, hanem a személyközi kapcsolatokban megjelenő altruizmusra vezetek vissza. Ennek segítségével azt mutatom be, hogy az így definiált hűség a korábban tárgyaltaknál fontosabb szerepet játszhat a migrációs döntésekben, s napjaink megváltozott környezetében ellenösztönzője lehet a kivándorlásnak.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D01, D03, F22

• A múlt élő emlékei? A redisztribúció új hulláma az ezredfordulón

  83-104

  Voszka Éva

  Megtekintések száma:

  203

  A gazdaságon belüli újraelosztás, a vállalatok állami támogatása az elmúlt években megint fontos terepe lett a gazdaságpolitikának. A napi sajtó optikája azonban csalóka: nem vadonatúj fejleményről van szó. A redisztribúció végigkísérte a gazdasági átalakulást. A cikk az ezredfordulón elindult újabb hullám egyik megkülönböztető jellemzőjét, a hazai magánvállalkozások középpontba állítását vizsgálja, bemutatva a változatos módszereket, a hátterüket adó ideológiákat és a mozgatórugókat. Az elemzés szerint az újraelosztás ténye és alapvető motivációja független a hivatalban lévő kormányok politikai színezetétől, legfeljebb a megközelítések változnak. A hazai magánvállalkozások támogatása a közvetlen politikai célokat nézve kudarc, szociológiai szempontból a régi, tervgazdaságból ismert attitűdöket erősíti. Egyértelműen kedvező gazdasági hatásokat sem sikerült kimutatni, de ezek esélye függ az újraelosztás módszerétől is. A cikk végkövetkeztetése az, hogy a legjobb támogatás a támogatások csökkentése, s helyettük az általános gazdálkodási feltételeknek az üzleti szereplők számára kedvező változtatása.

• Az ügyfélcentrikus szervezeti kultúra fejlesztése: a Magyar Posta példája: Liberalizáció és szervezeti változások a postai szektorban

  143-158

  Farkas Éva

  Petrovics Mária

  Megtekintések száma:

  370

  Esettanulmányunk egy szervezeti változásokkal, szervezeti innovációkkal foglalkozó kutatás keretei közé illeszkedik, a tudásigény megváltozását és a postai piac liberalizációja generálta változásokat vizsgálja a Magyar Posta Zrt-nél. A dolgozat elsősorban a hivatali szemlélet átalakulásának folyamatára, valamint az elvárt tudáskészlet összetételének módosulására koncentrál, illetve arra, milyen szervezeti változások segítették elő az ügyfélcentrikus szervezeti kultúra kialakulását. Az interjúk alapján azt mondhatjuk, hogy a „hivatalból szolgáltatóvá válás” folyamata a mai napig nem zárult le, viszont a munkavállalók körében
  egyre inkább megfigyelhető az ügyfélcentrikus szemlélet. A vezetői szinteken egyelőre a hierarchia és a status quo megőrzésére több figyelmet fordítanak, mint a szervezeti kultúra új értékeinek képviseletére.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: D23, M14