Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Az egészséges táplálkozás fogyasztói megítélése – Egy feltáró kutatás eredményei
    57-66
    Megtekintések száma:
    676

    Jelen kutatás legfőbb célkitűzése az volt, hogy feltárja a debreceni, vagy Debrecenben élő fogyasztók attitűdjeit az egészséges táplálkozással kapcsolatban, illetve az egészséges táplálkozás kivitelezhetőségét mindennapi életükben. A primer adatgyűjtés módszere a fókuszcsoportos interjú volt, két fókuszcsoportban eltérő (egészségpreventív és egészségrizikó) egészségmagatartással rendelkező, Debrecenben élő fogyasztók vettek részt. A két csoport eredményei rendkívül jól tükrözik, hogy a különböző egészségmagatartást mutató fogyasztók milyen eltérő véleménnyel rendelkeznek azonos kérdésekben. Az egészségpreventív csoport tagjai szerint az egészséges táplálkozás nagy szerepet játszik az egészségmegőrzésben és segít fenntartani testi, lelki jólétünket. Ezen csoport tagjairól elmondható, hogy igen tudatosak, ha az egészségük megőrzéséről van szó. Lehetőség szerint változatosan étkeznek, különös figyelmet fordítva az élelmiszerek összetételére, minőségére és frissességére, rendszeresen végeznek valamilyen sporttevékenységet és kerülik az egészségre ártalmas viselkedésformákat. Ezzel szemben az egészségrizikó magatartású fogyasztók úgy vélik, hogy az egészséges táplálkozás drága és rendkívül körülményes, mind a beszerzést, mind az elkészítést illetően. Emellett – habár elismerik, hogy szerepe egyre inkább felértékelődik és a médiában is egyre nagyobb figyelmet kap – szerintük ezt a fajta táplálkozást manapság szinte lehetetlen kivitelezni. Jelen kutatás korlátja, hogy feltáró jellegű, ennek megfelelően kismintás fókuszcsoportos vizsgálat történt, amely kvalitatív információkat szolgáltatott. Így az eredmények nem általánosíthatók a teljes sokaságra, viszont jól megalapoznak további jövőbeli kvantitatív vizsgálatokat, melynek során a feltárt összefüggéseket kérdőív segítségével lehet majd számszerűsíteni.

    JEL besorolás: I12, M31

  • A magyarok táplálkozási szokásainak és tápláltsági állapotának jellemzői – Szakirodalmi áttekintés
    45-55
    Megtekintések száma:
    640

    A hazai és nemzetközi kutatási eredmények felhívják a figyelmet az egészséges táplálkozás területét érintő változtatásokra. A szekunder adatok tanúsága szerint a megfelelő tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-ellátottsághoz, valamint a hiányállapotok és a túlzott bevitel okoz­ta egészségproblémák megelőzéséhez elenged­hetetlen a változatos táplálkozás, különösen a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelése, az állati eredetű zsírok, a magas só- és cukortartalmú élelmiszerek fogyasztásának mérséklése, továbbá a gabonafélék, különösen a teljes kiőrlésű gabonák, a zsírszegény tej és tejtermékek, illetve a halak fogyasztásának növelése. Ennek érdekében kiemelten fontos a magyar lakosság tájékoztatása az egészséges táplálkozás irányelveiről, és elengedhetetlen a korszerű, közérthető élelmiszeralapú ajánlások terjesztése, valamint az egészséges élelmiszerválaszték biztosítása és elérhetővé tétele. Az egészséges táplálkozáson túl a megfelelő fizikai aktivitás – már a napi rendszerességgel végzett séta is – mérhető egészségnyereséget jelent mind az egyén, mind a társadalom számára.

    JEL-kód: I12

  • A só- és cukormentes táplálkozás kvalitatív vizsgálata a zöldségkonzervek piacán
    71-82
    Megtekintések száma:
    278

    A boltok polcain elterjedtek a „mentes” élelmiszerek, úgymint az egészségtudatos táplálkozás fontos összetevői. A kutatásunk alapját képezi egy olyan lehetséges zöldségkonzerv piaci helyzetének és bevezetési lehetőségeinek elemzése, amely akár kielégítheti a fogyasztók só- és cukormentes étkezéshez fűződő igényeit. A szekunder adat- és információgyűjtéssel nyújtottunk alapot a további kutatásoknak. A primer kutatásnál három kvalitatív módszert alkalmaztunk, amely a netnográfiai vizsgálat, a szakértői interjú és a fókuszcsoportos kutatás volt. A netnográfia során az előzetesen összegyűjtött kulcsszavak alapján vizsgáltuk az interneten, főleg a közösségi oldalakon a fogyasztói igényeket a só- és cukormentes konzervekre vonatkozóan. A konzerviparban jártas szakértővel folytatott interjú során a konzervek sajátossága és a mentes konzervek jellemzőinek a megvitatása álláspontja volt a középpontban. A fókuszcsoportos kutatás pedig az egyetemisták elképzeléseit volt hivatott megismerni a konzervekről és azok vásárlóiról egyaránt. Többek között fényt derítettünk arra, hogy a mentes szóhoz a fogyasztók az egészség kifejezését társítják, azonban a mentesség hangsúlyozása hiányérzetet válthat ki. A mentes konzervek vizsgálata során arra jutottunk, hogy a fiatal, idejükkel spóroló, egészségtudatos fogyasztók alkothatják a célcsoportot. A célpiac miatt javasoljuk az online platformokon történő népszerűsítést, ahol akár edukációs kampányokat is ajánlott lenne alkalmazni.

    JEL-kódok: M31, Q13

  • A táplálkozás és testmozgás kiemelkedő szerepe az egészséges életmódban
    49-60
    Megtekintések száma:
    1244

    Az életmóddal összefüggő betegségek, mint például a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, a szív- és érrendszeri vagy stresszel összefüggő betegségek, illetve a csontritkulás mindenki számára jól ismertek, és megelőzésükben vagy kialakulásukban az életmódbeli elemek, mint például az étrend vagy a testmozgás kulcsszerepet játszanak.  Ahhoz, hogy megelőzzük ezen fent említett betegségek kialakulását, kellő figyelmet kell fordítanunk az egészséges életmódra és a prevencióra. A mai modern világunkban már rengeteg olyan ismerettel rendelkezünk, amelyek nagyban hozzájárulnak az említett betegségek megelőzéséhez, ennek ellenére még mindig sokan küzdenek velük. Fontos tényező, hogy a rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás hozzájárul az egészségesebb életmód kialakításához, és védelmet nyújt a betegségek széles skálájával szemben.

    JEL-kódok: I10, I12, I19

  • Fiatal versenysportolók étkezési szokásainak vizsgálata
    79-88
    Megtekintések száma:
    502

    Napjainkban a mozgás és az egészségmegőrzése egyre hangsúlyosabban jelenik meg mind a közéletben, mind a tudományos világban. Ehhez kapcsolódóan számos tudományos fejlődéssel, új ajánlással találkozhatunk. Jelen kutatásban a sportoló ifjúságot vizsgáltuk, elsősorban étkezési szokásaikat illetően, hiszen a megfelelő étrend összeállítása sokban hozzájárul, hogy a sportolók a lehető legjobb eredményt tudják elérni.  Kutatásunkban az aktuális tudományos trendek, kutatási eredmények feltérképezése után kérdőíves megkérdezéssel vizsgáltuk a célcsoport tagjait, azaz a versenysportot űző 15-35 közötti fiatalokat. A szűrések és az adattisztítás után 190 fő maradt a mintában. A vizsgálatok jelen tanulmányban leíró statisztikai elemzésekre épültek.  Eredményeinkből kiderült, hogy alanyainknál nem lép fel különbség a felkészülési- és versenyidőszak alatti étkezés esetében, ez mindkét periódusban jellemzően az ajánlásoknak megfelelően 3-5 alkalom. Ezenkívül megállapíthatjuk, hogy már az egészen fiatal sportolók is tisztában vannak a tudatos táplálkozás fontosságával, és igyekeznek ennek megfelelő, kiegyensúlyozott étkezést folytatni. Ami viszont kevésbé fest jó képet tájékozottságukról, hogy nem ismerik vagy nem tartják fontosnak a különböző egészség- és teljesítményvédő, illetve -fejlesztő élelmiszerek fogyasztását, illetve nem is érdeklődnek az ehhez kapcsolódó új lehetőségek iránt.

    JEL besorolás: M31, H12, Z2

  • A csemegekukorica minőségének szerepe az egészséges táplálkozásban
    39-48
    Megtekintések száma:
    69

    A csemegekukorica, mint egészséges élelmiszer jelentősége világszerte folyamatosan növekszik. A friss fogyasztásra és befőzésre alkalmas szuper csemegekukorica hibridek kutatása és összehasonlító elemzése kiemelt jelentőséggel bír az élelmiszeriparban. Vizsgálataink során három szupercsemegekukorica hibrid karotinoid tartalmát hasonlítottuk össze, hogy adatokat gyűjtsünk az egészséges állapotáról. Tesztjeink új eredménye, hogy a csemegekukorica tartalmazza a legtöbb luteint és zeaxantint. Azt találtuk, hogy a zeaxantin és a lutein mennyiségét a genotípus határozza meg. Megállapítottuk, hogy a karotinoidokat a környezeti feltételek befolyásolják. A lutein, zeaxantin, β-cryptoxanthin, β-karotin koncentrációja nem csökkent a termés növekedésével, ami megerősíti a csemegekukorica hibrid szelekció fontosságát az egészséges táplálkozás szempontjából. Vizsgálataink során a lutein és a zeaxantin mennyisége magasabb volt, mint a béta-kriptoxantin és a béta-karotin mennyisége. A karotin fogyasztása számos pozitív hatással van az emberi szervezetre, csökkentheti a rákos megbetegedések, az érrendszeri megbetegedések, vagy az A-vitamin hiányából adódó farkasvakságot.

    JEL-Kódok: I1, L15

  • Az egészséges táplálkozás szerepe és jelentősége
    49-63
    Megtekintések száma:
    1727

    A gyümölcs- és zöldségfogyasztás és a fizikai aktivitás növelése egy praktikus stratégia vala­mennyi korosztály számára, hogy megőrizzék egészségüket és a krónikus betegségek kocká­zatát csökkentsék. Az egészségfejlesztés terü­letén a rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozási szokások kialakítása és megszilár­dítása a köznevelési intézményekben – ahol a gyerekek életmódjába beépülhet – hosszú tá­von eredményezhet egy egészségesebb felnö­vekvő generációt (HIDVÉGI és BÍRÓ, 2015).
    A rendszeres sportolással, fizikai aktivi­tással az elhízás csökkenthető. Több hazai és nemzetközi kutatás bemutatja azt, hogy a heti többszöri rendszeres testmozgás vagy a fizi­kai aktivitás egészség-előnnyel jár, illetve a rendszeresen sportoló populációban kevesebb azoknak a száma, akik a BMI index alapján a túlsúlyos vagy az elhízott kategóriába tartoz­nak (DONNELLY et al., 2013; WIKLUND, 2016; HERPAINÉ et al., 2017). Ezért a né­pegészségügyi stratégiáknak, a beavatkozási területeknek az egészséges táplálkozáson túl a testmozgást ösztönző programok is nélkülöz­hetetlen elemei kell, hogy legyenek.

    JEL-kód: I12

  • Az egészségvédő élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói attitűdök vizsgálata
    39-55
    Megtekintések száma:
    383

    A kutatásunk legfőbb célkitűzése az egészségvédő élelmiszerek szerepének elemzése a mindennapi táplálkozás során. A szekunder kutatás során hazai és külföldi releváns szakirodalmak segítségével vizsgáltuk az egészség és egészségmagatartás általánosságait és jellemzőit. Részletesen ismertettük az egészségi állapot hazai tendenciáit. Elemeztük a funkcionális élelmiszerek legfontosabb jellemzőit és a személyre szabott táplálkozás tényezőit. A szakirodalmi áttekintésre alapozott primer kutatásunk során online kérdőíves felmérést hajtottunk végre, amelynek során 231 főt kérdeztünk meg. A megkérdezésünk nem tekinthető reprezentatívnak, azonban a nemek aránya a mintasokaság összetételét illetően közel azonos a hazai lakosságra vonatkoztatva. A kérdőíves felmérés során vizsgáltuk az egészségvédő élelmiszer-kategóriák fogyasztási gyakoriságát, majd elemeztük a válaszadók megítélését az egészségvédő élelmiszerek tényleges egészségre gyakorolt hatását illetően. Felmértük az egészségvédő élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói attitűdöket. Vizsgálat alá vontuk a lehetséges egészségügyi kockázatok és problémák megítélését a fogyasztók szemszögéből. Mértük a különböző egészségvédő tényezők befolyásoló szerepét a vásárlások során. Továbbá feltérképeztük a személyre szabott táplálkozással kapcsolatos programokban való részvételi szándékot. Eredményeink alapján kiderült, hogy az elemzés alá vont egészségvédő élelmiszerek jelentős részét heti 1-2 alkalommal fogyasztják a válaszadók. Megállapítható, hogy a megkérdezettek kevésbé tartják tudományosan megalapozottnak a vizsgált élelmiszer-kategóriákat. A válaszadóknál egyértelműen azonosítható a különféle egészségügyi problémákkal szembeni preventív magatartás. Azonban bizonytalanság is tapasztalható, hiszen nehezen tudják eldönteni a válaszadók, hogy amit tesznek a betegségek megelőzése érdekében, az elegendő-e vagy sem. Ebben a bizonytalan helyzetben kizárólag a témakörben járatos szakemberek nyújthatnak számukra tényleges segítséget.

    JEL besorolás: M31

  • Táplálkozási szokások vizsgálata a debreceni egyetemisták körében
    39-50
    Megtekintések száma:
    735

    Napjainkban egyre inkább előtérbe került az étkezés fontossága az egészség megőrzésében és helyreállításában, hiszen nő a cukorbetegséggel, a szív- és érrendszeri betegséggel, valamint a különböző ételallergiával küzdők száma. Manapság sok esetben problémát jelent, hogy mi az ajánlott élelmiszerek köre, illetve, hogy mit jelent az egészséges táplálkozás. Vizsgálatunk középpontjába a fiatal debreceni egyetemisták táplálkozási szokásait helyeztük, hiszen ezen korosztály egészségtudatosságának vizsgálata kitüntetett szerepet kap mind hazai, mind pedig nemzetközi szinten. A kutatás elsődleges célja feltérképezni, hogy a debreceni egyetemisták mindennapos étkezési szokásai mennyire követik a dietetikusok által megalkotott egészségtudatos és helyes táplálkozáshoz szükséges élelmiszerek táplálkozási piramisának ajánlásait. Primer vizsgálatunk alapját megfigyeléses eljárás képezte, mely során véletlenszerűen kiválasztott hallgatók ételfogyasztási naplója alapján megfigyelhettük, hogy milyen minőségű és mennyiségű ételeket fogyasztanak étkezéseik során. Az eredmények segítségével összehasonlíthatóvá vált a dietetikusok által elvárt és a tényleges fogyasztási szokás, mely alapján megállapítható, hogy a debreceni egyetemisták étkezési szokásai elmaradnak az egészségesnek vélt táplálkozási ajánlástól.

    JEL-kódok: A13, P56

  • Funkcionális élelmiszerek, fogyasztói attitűdök és személyre szabott táplálkozás
    3-17
    Megtekintések száma:
    465

    A kutatás eredményei szerint a magyar fogyasztók táplálkozási szokásai még mindig a tradicionális elvet követik, a klasszikus értékek úgy, mint az élelmiszerek élvezeti értéke, kiváló íze lényegesen fontosabbak, mint például az új értékek közé sorolható egészségtudatosság. A magyar lakosság 50%-a nem akar változtatni régi táplálkozási szokásain, és mindössze 5% azok aránya, akik az elmúlt hat hónap során áttértek egy általuk egészségesebbnek vélt táplálkozási módra. Ugyanakkor hazánk nincs jelentősen lemaradva a valóban egészségtudatos fogyasztók arányában a fejlett országokkal történő összehasonlításban. Erre utal, hogy az Egyesült Államokban és Magyarországon is körülbelül 20% azon fogyasztók aránya, akik már több mint hat hónapja egészségesebben táplálkoznak, és a visszaesés esélye régi táplálkozási szokásaikra minimális. Az eredmények jelzik, hogy a fejlett államok és Magyarország között nem az egészségtudatos fogyasztók arányában van lényeges különbség, hanem az egészség-rizikómagatartás elterjedtségében. A jelenlegi helyzetben nincs más lehetőség, mint a lakosság figyelmének felhívása olyan élelmiszerekre, amelyek többlet-táplálkozási előnnyel rendelkeznek. A funkcionális élelmiszerek fontos pozíciót tölthetnek be a lakosság egészséges táplálkozásra nevelésében és tudatformálásában. Nem mindegy ugyanakkor, hogy ezt milyen stratégia mentén teszik a vállalatok. Emiatt lényeges kérdés, hogy hogyan pozícionáljuk az új funkcionális élelmiszereket a célcsoportok körében. Jó példa erre a Wellness márkanevű, növelt szelén- és E-vitamin-tartalmú tojás koncepciójának fogyasztói tesztelése. Felmérésünk szerint a fogyasztók számára a wellness szó nem egyeztethető össze a dúsítási technológiákkal, inkább az elvonásra, a valamilyen összetevőben történő csökkentésre asszociálnak a fogyasztók a szó hallatán. Ráadásul a tojás, mint természetes táplálék nem igényel dúsítást, mivel a vásárlók eleve egészségvédő élelmiszerként tekintenek rá. Tejtermékeknél – ellentétben a tojással – a szelénnel történő dúsítás sikeres koncepciónak bizonyult, de ebben az esetben is csak a szelén élettani hatásainak ismeretében vásárolnák meg az új dúsított termékeket a fogyasztók, akár magasabb áron is. A vázolt anomáliák felvetik a tudomány és a marketing között lévő kommunikációs rés megoldásának kérdését. Míg a marketing fogyasztóbarát stílusban és emocionális érvekkel igyekszik egészségvédő élelmiszerek vásárlására ösztönözni a vevőket, addig a tudomány racionális elvek mentén olyan felszívódási és humánklinikai vizsgálati eredményeket közöl, melyek a bioaktív összetevőket tartalmazó új élelmiszerek hatásosságát támasztják alá. A tudományos megközelítés viszont nehezen, vagy egyáltalán nem értelmezhető a fogyasztók részéről, aminek végeredménye a bizonytalanság, majd a vásárlás elutasítása. A két fél eltérő irányú gondolkodásának következményeként alakult ki a tudomány és a fogyasztó közötti kommunikációs rés, amelynek egyik oldalán a „mindentudó” szakemberek, a másikon az információhiánnyal és tévhitekkel küzdő, bizonytalan fogyasztók állnak. Stratégiai feladat tehát a bizonytalan fogyasztók arányának csökkentése és a vásárlási hajlandóság növelése a funkcionális élelmiszerek piacán. Erre lehet jó példa az az optimalizált és a gyakorlatban is használható modell, amit a személyre szabott táplálkozással kapcsolatos fogyasztói preferenciák befolyásolására dolgoztunk ki Ronteltap elméleti modellje alapján.

  • Egészséges táplálkozás vizsgálata a posztadoleszcensek körében szociológiai tényezőkkel kiegészítve
    45-58
    Megtekintések száma:
    343

    Rohamosan fejlődő világunkban az egészséges életmód egyre nagyobb figyelmet kap. Soha nem lehet elég korán elkezdeni prevenciót és a fokozatos fejlesztést. Kutatásunkban a posztadoleszcensek egészséges, mérsékletes táplálkozási szokásait elemeztük társadalmi aspektusokkal kiegészítve. Kutatásunk során primer és szekunder adatgyűjtést végeztünk. Módszereink között leíró statisztikák, kereszttáblás elemzés, faktoranalízis és klaszteranalízis található. Szociológiai szempontból a leválási dimenziókat vizsgáltuk meg, mellyel megerősítettük, hogy az egyetemi polgárság a posztadoleszcensek egy csoportját képezik. Az egészséges táplálkozást élelmiszercsoportok és társadalmi vonatkozású faktorok segítségével elemeztünk. A klaszteranalízis során 5 klasztert különítettünk el, amelyeket a faktorokat mentén értékeltünk. A faktor- és klaszteranalízis alapján megállapítottuk, hogy a megkérdezett hallgatók az egészséges táplálkozást fontos társadalmi értéknek tekintik.

    JEL-kódok: A13, I12

  • Egészségtudatosság sajátos vonásai a 11-17 éves magyar fiatalok vonatkozásában az ezredfordulót követően a HBSC kutatás adatai alapján – Szakirodalmi áttekintés
    33-44
    Megtekintések száma:
    618

    A tanulmány célja a 11-17 éves magyar fiatalok egészségmagatartásának bemutatása. A kutatás során hazai és nemzetközi primer kutatásokon alapuló cikkek, valamint az "Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása” (HBSC) elnevezésű nemzetközi kutatás részeként Magyarországon végzett felmérés eredményeit elemeztük. A kutatás célja a 11 és 17 éves korosztály egészséget befolyásoló szokásainak és egészségi állapotának felmérése, az eredmények időbeli és nemzetközi trendjeinek követése és az egészségi mutatókat befolyásoló tényezők felderítése. Tanulmányunkban bemutatjuk az egészséget támogató (táplálkozás, fizikai aktivitás), illetve kockázatot jelentő magatartásformák (dohányzás, alkoholfogyasztás) eredményeit és jellegzetes változásait az elmúlt 5 hazai felmérés (2002, 2006, 2010, 2014, 2018) adatai alapján. A tanulmány során korábbi hazai kutatási eredmények adatait felhasználva végeztünk dokumentumelemzést, mely során tapasztalt kedvező adatok rávilágítanak arra, hogy elindult már egy folyamat, de még a hosszú út elején járunk. A legnagyobb problémát a gyerekek jelenlegi életmódjában a tudatos magatartás hiánya okozza. A legtöbben nincsenek tisztában az életmód egészségre gyakorolt hatásával.

    JEL-kódok: I12

  • Funkcionális élelmiszerek növekvő népszerűsége – A hazai cereáliapiac fogyasztói megítélése
    23-37
    Megtekintések száma:
    96

    Mai modern életstílusunk, a civilizációs betegségek, valamint az elöregedő társadalom problémája fokozottabb odafigyelést hívtak életre egészségünkre nézve, amelynek megőrzésében fontos szerepet tölt be az egészséges táplálkozás és a tudatosabb termékválasztás. A fogyasztók megnövekedett igényei és elvárásai túlmutatnak az élelmiszerek alapvető funkcióján és ízletességén. Egy élelmiszer akkor válik igazán versenyképessé az egészségtudatos fogyasztók körében, ha kedvező hatása van egészségünkre, úgynevezett funkcionális előnnyel rendelkezik.
    Hazánkban a funkcionális élelmiszerek egyre növekvő népszerűsége szintén az egészségtudatosság erősödésével indokolható. A cereáliapiac általános trendjeit vizsgálva, mint a funkcionális élelmiszerkategória egy kiváló példája, látszik, hogy a müzli és gabonapehely fogyasztása egyre növekszik, ami nyomon követhető az emelkedő mennyiségi eladásokban és árbevételekben is. A Neticle program által végzett kutatás alapján elmondható, hogy a fogyasztók az utóbbi években egyre inkább összefüggésbe hozzák az egészséget a cereáliapiac termékeivel.
    Összefoglalva tehát bebizonyosodott az a feltevés, miszerint az egészségtudatosság erősödésével a fogyasztók igényei is megváltoztak az élelmiszerpiacon, nagyobb hangsúlyt kap az egészséges táplálkozás, a vásárlók nyitottabbak a termékek egészséggel kapcsolatos üzeneteire. Az egészségtudatosság tekintetében felmerülő új igények megfelelő beazonosításával, hatékony termékfejlesztéssel és az egészségüzenetekre fókuszáló marketingkommunikációval a funkcionális terméket előállító vállalatok is profitálhatnak.

    JEL-kódok: I12, I15, M31

  • Fogyasztói preferenciák vizsgálata a növényi alapú táplálkozással kapcsolatban
    3-20
    Megtekintések száma:
    621

    Napjainkra a nem fertőző, krónikus betegségek világszerte az elsőszámú halálokká léptek elő. Ám míg a fejlett, civilizáltabb társadalmakban a probléma visszaszorulóban van, azalatt a civilizációs betegségek a kevésbé fejlett társadalmak felé vették az irányt, elterjedve ezzel az egész világon. A probléma fő forrásai között szerepel a helytelen táplálkozás, a megfelelő étrend összeállításával mérsékelhető a krónikus betegségek terjedése és súlyossága. A cikk keretei között a növényi alapú táplálkozással és annak jellemzőivel foglalkozunk. Célkitűzésünk az volt, hogy a megismerjük elsősorban a magukat vegetáriánusnak vallók, kisebb részt pedig a mindenevő csoportok növényi alapú (vegetáriánus) étrendekkel kapcsolatos motivációit, véleményeit. Fő megállapításaink közé tartozott, hogy a vegetáriánusok elsősorban a testi-lelki egészség miatt követik a növényi alapú étrendet, csaknem kétharmaduk szigorúan be is tartja étrendjét, melynek árszínvonalát nem tartja magasabbnak, mint a mindenevő étrendet. Fontos eredmény volt még, hogy a növényi étrendet követők többsége étrendjét egészségesnek, önmagát pedig egészségtudatosnak vallja. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a növényi étrendet követők nagyon magas arányban elégedettek saját étrendjükkel.

    JEL-kódok: I10, I12

  • A kávéfogyasztási szokások vizsgálata
    59-70
    Megtekintések száma:
    1583

    A kávéfogyasztás napjainkban egy széleskörűen elterjedt tevékenység, mely jellemző a világ minden pontjára. Kijelenthető, hogy igen népszerű ital, melynek számos változata ismert. A koffein számtalan hatását tartjuk számon, az emberi szervezetre vonatkozóan, mely magába foglalja az egészségre kedvező és a káros hatásokat egyaránt. Magyarországon 2018-ban az évi egy főre jutó kávéfogyasztás 3,1 kilogramm volt, mellyel a világ kávéfogyasztási listáján a 24. helyet foglalta el.

    Kutatásunk célja a kávéfogyasztási szokások feltárása volt hazai szinten, egy szekunder adatgyűjtésre alapozott kérdőíves felmérés eredményei alapján. Kutatásunk során nagy hangsúlyt fektettünk a kávéfogyasztás jótékony és káros egészségügyi hatásainak vizsgálatára is, ezért további célunk volt feltárni, hogy a hazai fogyasztók tisztában vannak-e a kávéfogyasztás egészségügyi hatásaival. Továbbá megvizsgáltuk a kávéfogyasztás okait és az elfogyasztott mennyiségeket is. A kutatásaink során meghatározott hipotézisünk a következő volt: „Azok az emberek, akik gyakran fogyasztanak kávét, nincsenek tisztában a kávé egészségügyi hatásaival”.

    Kutatásunk első lépéseként szekunder adatgyűjtést végeztünk, melyet egy primer információgyűjtés követett. Az utóbbi alapját egy fogyasztói megkérdezés jelentette, melyet online, kérdőív segítségével végeztünk el. Az általunk vizsgált minta nagysága 1664 fő. A mintasokaság statisztikailag nem reprezentálja Magyarország lakosságát, ezért a felmérést nem tekintjük reprezentatívnak, az eredmények csupán feltáró jellegűek. Kutatásunk során megállapítottuk, hogy bár a kávét gyakran fogyasztó emberek többsége tisztában van a kávé jótékony és káros egészségre gyakorolt ​​hatásával, ez nemek szerinti bontásban főként a nőkre igaz, a férfiakra kevésbé. A megkérdezett férfiak többsége csak a káros hatásokat ismeri. Eredményeink alapján, azok, akik tisztában vannak a kávé minden egészséget befolyásoló tulajdonságával, nem tudatosabbak az elfogyasztott kávé mennyiségét tekintve, azokkal szemben, akik csak a jó, a rossz vagy a tulajdonságok egyikét sem ismerik.

    JEL-kód: A13, P56

  • Táplálkozási szokások változása a pandémia alatt
    39-53
    Megtekintések száma:
    330

    A COVID-19 fertőzés jelentős mértékben hatott a lakosság mindennapi életvitelére, melynek oka elsődlegesen a járványellenes megszorító intézkedések voltak. Előtérbe kerültek az egészséget védő tényezők, melyek közül az egészséges táplálkozásnak kiemelt szerepe van az emberi szervezet kórokozókkal szembeni ellenállás fokozásában.  Ezen kívül a túlsúly kedvezőtlenül befolyásolja a betegség lefolyását, így társadalmunkra még nagyobb veszélyt jelent a vírus. Célunk volt vizsgálni, hogy milyen változásokat hozott a pandémia a mindennapi étkezésünkben, kiemelten a zöldség és gyümölcs fogyasztást. Az adatgyűjtés során szekunder és primer kutatást is végeztünk. Primer vizsgálatunkat online kérdőív segítségével végeztük, melyre 242 válasz érkezett. Megállapítottuk, hogy a megkérdezettek felénél változtak a táplálkozási szokások és egy harmada plusz kilókkal küzd a pandémia alatt. Nagyobb százalékban gondolják azt, hogy elegendő zöldség/gyümölcs fogyasztásuk, míg a napi ajánlott mennyiség bevitele már csak 29,6%-ra jellemző. Az eredmények rámutatnak arra, hogy a napi ajánlott zöldség/gyümölcs mennyiségével nincsenek tisztába a megkérdezettek, amely az egészséges táplálkozás szempontjából is alapvető problémaként tekinthető.

    JEL kód: I12

  • A csökkentett alkoholtartalmú és alkoholmentesített borok fogyasztói megítélése és perspektívái (Magyarországon)
    3-20
    Megtekintések száma:
    368

    A nemzetközi borkínálatban az utóbbi időszakban lényeges változások következtek be és megnövekedett a csökkentett alkohol tartalmú és az alkoholmentesített borok mennyisége és az irántuk megnyilvánuló fogyasztói érdeklődés. Utóbbit a változó fogyasztói szokások ezen belül nem kis mértékben az egészségtudatosság fejlődése, az egészségesebb táplálkozás mind általánosabbá válása okozza. Jelen tanulmány röviden áttekinti az alkoholmentesített, illetve csökkent alkohol tartalmú borok iránti kereslet egyes jellemzőit, a fogyasztói megítéléseket, foglalkozik az alkoholnak az egészségre gyakorolt hatásaival. A hazai borfogyasztói magatartáskutatásokra alapozva vizsgálja a borivás elutasítása mögött meghúzódó okokat, a borfogyasztás és az alkoholizmus kapcsolatára vonatkozó fogyasztói véleményeket. A feltárt jelensége, és az azokat befolyásoló preferenciák és attitűdök egy, az alkoholmentesített és csökkent alkohol tartalmú borok hazai lehetőségeit vizsgáló kutatás megalapozását kívánják előkészíteni.

    JEL-kód: Q13

  • Az egészségtudatos életmód tényezőinek vizsgálata az amatőr férfisportolók körében
    61-70
    Megtekintések száma:
    287

    A kutatások világszerte az egészségtudatos életvitel iránti egyre növekvő keresletről számolnak be, és a Gfk (Growth from Knowledge) felmérései alapján ez a tendencia hazánkban is egyre dominánsabban ölt testet. Jelen tanulmányban négy, hobbi szinten sportoló középkorú férfit kérdeztünk az egészségtudatos életmódhoz való hozzáállásukról, kiemelten kezelve ezen belül az étkezést és a funkcionális élelmiszerek fogyasztását. A kutatásunk mélyinterjúkra épül, melynek keretében négy amatőr sportolót kérdeztünk a fent említett témákról. Az interjúk elkészítésekor nagy hangsúlyt fektettünk az alanyok spontán válaszaira és reakcióira. Eredményeink alapján elmondható, hogy a felmérésben szereplő amatőr sportolók, akik komolyan részt vesznek heti több alkalommal is edzésen, különösen odafigyelnek az egészséges táplálkozásra és a megfelelő, az edzést is kiegészítő rekreációs tevékenységek folytatására. Étkezésükbe beépítették és fenntartják az adott edzéshez szükséges funkcionális élelmiszerek fogyasztását, melyekről komoly szakmai ismeretekkel rendelkeznek. Főbb információforrásaik azonban jellemzően nem személyes konzultációk szakemberekkel, hanem az interneten elérhető információk.

    JEL-kódok: I12, M31

  • Fiatalok egészsége az életminőség és a fogyasztói magatartás tükrében
    87-95
    Megtekintések száma:
    80

    A társadalomkutatásokban egyre hangsúlyosabbá válik az életminőség társadalmi és egyéni szintű vizsgálata. Az életminőségnek az objektív tényezők mellett vannak szubjektív összetevői, és ezek mérésével kaphatunk teljes képet a fogyasztók érzékelt jóllétéről. A kutatás célja annak feltárása, hogy milyen értékelési mechanizmus jellemző a fiatalok életminőség-megítélésére, és ebben milyen szerepe van az egészség szubjektív értékelésének. A kutatási célkitűzésnek megfelelően először betekintést nyerünk a téma szakirodalmába, majd értékeljük az empirikus kutatás eredményeit.

  • Az egészségtudatos élelmiszer-fogyasztás netnográfiai vizsgálata a digitális korban
    19-38
    Megtekintések száma:
    630

    Az egészségtudatos életmód és az egészségesnek vélt élelmiszerek fogyasztása globális és hazai értelemben is egyre jelentősebb szegmensként jelenik meg. A digitalizációnak köszönhetően új és újszerű lehetőségek széles tárháza áll a fogyasztó rendelkezésére a számára hasznos információk megszerzésére. A kutatásunkban a legfőbb célkitűzésünk, hogy felmérjük a digitalizáció hatásait az egészségtudatos élelmiszer-fogyasztás terén. Jelen cikkben egy netnográfiai megfigyelés segítségével vonjuk górcső alá a közösségi média egyes platformjait (Facebook, Instagram és Youtube) és vizsgáljuk az influenszerek szerepét az egészségtudatos élelmiszer-fogyasztás esetében. A szekunder kutatás során tisztáztuk az alapvető definíciókat és feltérképeztük a legfrissebb és közeljövőbeli trendeket. A primer kutatásnál a netnográfiai felmérést két szakaszban bonyolítottuk le (2018. szeptember, október és 2019. december). A cél a két szakasz megfigyelési eredményeinek összehasonlítása mellett a kutatás kiszélesítése volt. A megfigyelésünket kizárólag magyar nyelvű oldalakon hajtottuk végre. Elemeztük az egészséges táplálkozással kapcsolatos Facebook-oldalakat és -csoportokat. A vizsgált témakörrel (pl. „egészséges életmód” és „tudatos táplálkozás”) kapcsolatos kifejezéseknél az esetek többségében ugyanazokat az oldalakat azonosítottuk. Tehát egy adott oldal több keresőkifejezésnél is megjelent. A csoportoknál pedig jellemző, hogy a csoport létrehozói egyszerre 4-5 kulcsszót is megadnak a címben. Felmértük az egészségtudatos, „mentes” és növényi alapú táplálkozással kapcsolatos ékezetes és ékezet nélküli hashtagek említés-számát. A vizsgált hashtagek többségénél megállapítottuk azt a tendenciát, hogy azok ékezetes változatai az elmúlt egy évben nagyobb növekedést értek el, mint az ékezet nélküliek. Továbbá rendszereztük a Youtube-csatornával rendelkező magyar influenszereket. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy hazánkban az egészséges táplálkozás és egészséges életmód témakörökben viszonylag kevés influenszer működtet nagyobb feliratkozószámmal rendelkező csatornát. Összességében elmondható, hogy a közösségi médiában az egészséges életmód említése komplex módon érvényesül, és kevésbé szűkíthető le csupán az egészségtudatos élelmiszer-fogyasztásra.

    JEL besorolás: M31

  • A szülői egészségtudatosság és az étkezési preferenciáik vizsgálata a gyermekkori elhízás tükrében
    27-38
    Megtekintések száma:
    469

    A XXI. század egyik megatrendje, az egészségtudatos életmód és táplálkozás, amely kutatásunk alapját képezi. A téma számtalan aspektusa már ismert, ám a szülők egészségtudatossága, illetve élelmiszervásárlási szokásaik és ennek hatásai gyermekeik egészségére egy olyan téma, amelyről még csak elenyésző számú tanulmány készült, amely alátámasztja tanulmányunk relevanciáját. Feltáró kutatásunk célját a különböző szülői attitűdök, illetve preferenciák vizsgálata képezte, melynek keretein belül olyan Magyarországon élő édesanyákat és édesapákat kérdeztünk meg, akiknek gyermekei 0-14 év közöttiek. Primer kutatásunk során, kérdőíves megkérdezést alkalmaztunk, amelyet 206-an töltöttek ki, így a főbb gondolatok, irányelvek már tetten érhetők a szülők étkezési és nevelési szokásaikat tekintve. Kutatásunk főbb témakörei: az egészség és az egészséges életmód fontossága, a szülői tájékozódás formái és módja a témát illetően, a családok étkezési szokásai, illetve a szülői felelősségvállalás kérdésköre. A statisztikai elemzés során több szegmentumot sikerült elkülönítenem egymástól, melyek eltérő attitűdjei, preferenciái jól kimutathatók. Az eredményekből kiderült például, hogy a válaszadók az egyes értékcsoportok mentén másképp ítélik meg az étkezéseket vagy az információforrások fontosságát és hitelességét.

    JEL-kódok: I12, M31

  • A viselkedésváltozás szintjei a testtömeg-menedzselés folyamatában – Élelmiszerfogyasztás és fizikai aktivitás
    19-28
    Megtekintések száma:
    110

    A kutatás során a Viselkedésváltozás Transzteoretikus Modelljét alkalmaztuk. Ennek során lakossági kérdőíves megkérdezést hajtottunk végre az egészségesebbnek vélt élelmiszerfogyasztásra és a rendszeresebbnek vélt fizikai aktivitásra történő áttérés szakaszaira vonatkozóan.
    Az eredmények alapján megállapítható, hogy hazánkban az élelmiszerfogyasztási szokások megváltoztatása nehezebb, mint fizikai aktivitásra ösztönözni az egyéneket. Ezt bizonyítja az is, hogy az egészségesebbnek vélt élelmiszerfogyasztásra történő áttérés esetében a bezárkózók a megkérdezettek 21,6%-át teszik ki, addig a rendszeresebbnek vélt fizikai aktivitás esetében ez az arány csupán 8,0%. A változtatásoktól mindkét vizsgált esetben a férfiak zárkóznak el nagyobb arányban, viszont a fenntartás szakaszában szintén a férfiak vannak többségben. A szemlélődés, a felkészülés, valamint a cselekvés szakaszokban jellemzően a nők dominálnak, viszont ezek a szakaszok inkább az információszerzésről, a tevékenység megkezdésének előkészületeiről, illetve rövid távú, esetenként kampányszerű alkalmazásokról szólnak. Ezt az eredményt erősítik a magatartásváltozási mutatók értékei is. A fenntartás szakaszában a már minimum fél éve új szokásokra áttért fogyasztók szerepelnek és köztük a nők nagyon alacsony arányban képviseltetik magukat a férfiakkal szemben.

    JEL-kód: Q13

  • A koronavírus-járvány és felvásárlási láz néhány összefüggésének vizsgálata Győrben
    89-101
    Megtekintések száma:
    141

    Jelen publikáció megszületését napjaink eseményei generálták. A járványt övező vásárlási hullám ugyanis felkeltette érdeklődésünk – és jelen publikációban (egy feltáró publikáció keretében) néhány kérdés megválaszolását tűztük ki célul.  Az eredmények rávilágítanak arra is, hogy ebben az időszakban sokan tartalékkészleteket halmoztak fel a különböző termékekből. A legnagyobb mértékben a liszt felvásárlása növekedett, de például baromfihúsból és tésztafélékből is jelentősen többet vásároltak a megkérdezettek. A többnyire széles áruválasztékkal rendelkező nagyobb bolttípusok erre messzemenőkig alkalmasak voltak. Az adatok azt is jelzik számunkra, hogy jelentősen többet vásároltunk azokból a termékekből is, amelyek szükségesek egy háztartásban vészhelyzet idején és raktározásuk is könnyen megvalósítható. Ide tartoznak többek között a főzéshez nélkülözhetetlen zsiradékok, a tartós élelmiszerek (szalámik, konzervek, a rizs és az ásványvizek) is.

    JEL besorolás: M31, H12

  • Az élelmiszerjelölések szerepe a fogyasztók élelmiszerválasztásában
    39-53
    Megtekintések száma:
    78

    Az egészséges életmód egyik legfontosabb pillére az egészséges tápérték, melyben a FOP tápértékcímkék támogathatják a fogyasztókat a helyes döntés meghozatalában. A táplálkozással összefüggő civilizációs betegségek világszerte problémát jelentenek. Az egészséges táplálkozás elengedhetetlen az általános jó közérzethez és számos krónikus betegség megelőzéséhez. Különös figyelmet kell fordítani a FOP tápértékek használatára a megelőzés és az egészséges döntéshozatal érdekében. Fontos, hogy az emberek a lehető legegyszerűbben tudják értelmezni az élelmiszerek tápértékét. A csomagolásnak reális és pontos információt kell nyújtania a termékről.

    JEL-kód: M31