Keresés
Keresési eredmények
-
A CANVAS üzleti modell alkalmazása egy inkubációs szervezet kialakításában az egyetemi szektorban
1-10Megtekintések száma:69Európában és a világon a felsőoktatási intézmények korábbi oktatói-kutatói küldetése megváltozott, feladatkörei bővültek, a vele szemben támasztott elvárások nőttek. Jelen kutatásban arra kerestük a választ, hogy nemzetközi benchmark tapasztalatokra alapozva milyen üzleti modellben tud és képes egy hazai felsőoktatási intézmény és stratégiai partnersz ervezetei piacorientált inkubációs tevékenységet végezni. A vizsgálatunk célja egy olyan működő modell felállítása volt, amely képes bemutatni a nemzetközileg versenyképessé válás feltételeit, indikátorait. Módszerként a Canvas üzleti modellt, mint keretrendszert használtuk, mely egy adott piaci szereplő üzleti logikáját, – értékteremtését, – funkcionális elemeit és az azok közötti kapcsolatot írja le.
-
Vállalkozói hajlandóság vizsgálata a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar mesterszakos hallgatói körében
31-40Megtekintések száma:93Napjainkban nagy érdeklődés övezi a vállalkozások világát, számos kezdeményezés van arra is, hogy a fiatalokat bevezessék a vállalkozói lét rejtelmeibe. A vállalkozásindítás és -vezetés különböző kompetenciákat, illetve magasfokú kockázatvállalást igényel, hiszen egy kezdő vállalkozónak a tapasztalatai hiányában ez ismeretlen terület. Számos akadályozó tényezővel lehet találkozni, ami sok esetben már az alapítástól is elijeszti az egyént. Jelen kutatásomban arra vállalkoztam, hogy felmérjem a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar mesterszakos hallgatóinak vállalkozói hajlandóságát és a vállalkozói léthez szükséges kompetenciáikat. Kutatási kérdésem arra irányult, hogy milyen jövőbeli terveik vannak a hallgatóknak, szeretnének-e vállalkozni, milyen akadályozó tényezőket gondolnak a vállalkozásokkal kapcsolatban, illetve hogyan értékelik magukat meglévő kompetenciáik mentén a vállalkozásindítás, illetve – vezetés tekintetében. Kutatási kérdéseim vizsgálatára egy kérdőívet állítottam össze, ami a demográfiai kérdéseken túl, meglévő vállalkozói tapasztalatokat, terveket, akadályozó tényezőket és alapvető kompetenciákat vizsgál. A kérdőíves felmérés 2022 márciusában valósult meg, személyes megkereséssel. 84 mesterszakos hallgató töltötte ki a kérdőívet. A kutatás következtetései alapján megállapítható, hogy megoszlik a minta annak tekintetében, hogy vállalkoznának-e a fiatalok, illetve akadályozó tényezők sora van jelen a fiatalok életében, viszont a vállalkozói léthez szükséges felsorolt kompetenciáikat önbevallás alapján magasra értékelik.
-
Sport, nonprofitok, civilek: Foglalkoztatás és önkéntesség vizsgálata Magyarországon és Romániában
90-101Megtekintések száma:131Magyarországon és Romániában a rendszerváltás körül kezdtek egyre nagyobb számban megjelenni a civil szervezetek, amelyek túlnyomó többségükben valamilyen kulturális, sport vagy közcélú feladat ellátására jöttek létre. Ugyanezen időszakra tehető a két országban a foglalkoztatás szerkezetének komoly megváltozása is, hiszen, az addig a munkáltatói oldalon túlnyomórészt az állam által dominált munkaerőpiacon, egyre nagyobb szerep jutott a magántulajdonban álló munkáltatóknak is. Ezzel egyidejűleg fokozatosan megjelentek azon civil szervezetek is, amelyek munkáltatóként munkavállalókat is foglalkoztattak. A főállású munkavállalók foglalkoztatása mellett a civil szervezetek esetén kifejezetten jellemző, hogy a tevékenységek egy jelentős részét önkéntesek részvételével tudják megoldani. Az önkénteskedés mind Magyarországon, mind pedig Romániában egyre gyakoribb. Különösen gyakran fordul elő az önkéntes munkavégzés a sportokkal foglalkozó civil szervezetekben, a kisebb-nagyobb sportesemények szervezése kapcsán. A tanulmány célja az érintett szektorok foglalkoztatási jellegzetességeinek feltárása az önkéntességgel összefüggésben, különös tekintettel a sportok területén aktív nonprofit és civil szervezetek vizsgálatára, illetve a sport területén mérhető önkéntességre. A hipotézisvizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy A különböző politikai múlt miatt valóban volt némi késedelem Romániában a civil szféra fejlődésével kapcsolatosan. Mind Magyarország, mind pedig Románia esetében jelentős az önkéntes munkavégzés szerepe. A sport területén a különböző sportegyesületek, sportklubok üzemeltetése, valamint a nagy sportesemények szervezése kapcsán megkerülhetetlenné vált az önkéntesek szerepe.
-
A csoportos órákat tartó fitneszedzők képzettségének vizsgálata debreceni fitneszklubokban
15-22Megtekintések száma:70A fitnesz szolgáltatók által kínált edzések bárki számára könnyen elérhetőek, számtalan típusú, méretű fitneszközpont áll a sportolni vágyók rendelkezésére, amelyet azért is szükséges kihangsúlyozni, mert a mindennapos testmozgás fontos színterei lehetnek ezek a sportlétesítmények. Azt, hogy mi alapján választanak a fitnesz fogyasztók edzőtermet, számos tényező befolyásolhatja, kiemelt szerepet játszanak ebből a szempontból a szektorban dolgozó fitnesz szakemberek. Ahhoz, hogy egy fitnesz vállalat versenyben maradhasson a piacon, nélkülözhetetlen, hogy a megfelelő személyiséggel és szaktudással rendelkező edzőket alkalmazzon, sok esetben azonban elmarad a képzettséget igazoló okmányok ellenőrzése. Kutatásunkban 20 fitneszedzővel készítettünk interjút, akik olyan fitneszteremben dolgoznak, amelyek csoportos órákat is kínálnak a fogyasztóknak. Vizsgáltuk az edzők legmagasabb végzettségét és edzői munkához kapcsolódó végzettségeit, valamint azt is, ezt mennyire ellenőrzik a munkáltatóik. Eredményeink szerint a legtöbb megkérdezett edző OKJ-s végzettséggel rendelkezik, azonban megdöbbentő, hogy alkalmazásuk előtt a legtöbb fitnesz szolgáltató egyáltalán nem ellenőrizte képzettséget igazoló papírjaikat. A fitnesz szakemberek végzettségének ellenőrzése a fitneszklubok érdeke lenne, hiszen nem csak a balesetek lennének ezzel elkerülhetőek, hanem a csoportos órák látogatottságát is növeli, ha megbízható, pozitív személyes példát mutató edzőket alkalmaznak.
-
Az európai integráció geopolitikai-geoökonómiai értelmezésének változása a kelet-közép-európai régióban az 1980-as évek végétől napjainkig
70-81Megtekintések száma:731990 után a kelet-közép-európai országok helyzete geopolitikai és geoökonómia szempontból megváltozott. A rendszerváltozásnak köszönhetően újra annak az Európának a részeivé váltak, melyből a második világháború után a Szovjetunió kiszakította őket. A térség államai a rendszerváltozás utáni első évtizedben az európai integráció felé fordultak. 2004-ben megvalósult az Európai Unió keleti bővítése Európa újraegyesítése. A tagság bő első évtizede után elmondható, hogy a kelet-közép európai országok gazdasági és számos egyéb szempontból profitáltak a tagságból. Érdekeiket EU tagként sokkal erőteljesebben tudják érvényesíteni, mint belépésük előtt. Azonban az integráció mélyítéséhez kapcsolódó hozzáállásuk átalakulóban van az elmúlt időszakban. Megfogalmazódott az igény arra, hogy véleményüket hangsúlyosabban képviseljék. Ennek következtében a gazdasági integráció geopolitikai-geoökonómiai értelmezése a korábbi korszakoknál jóval széleskörűbbé vált és esetenként jóval többet magában foglal, mint azt a hagyományos értelmezésből következne.
-
A kiegészítő melléklet információtartalmának vizsgálata különböző tevékenységet végző vállalkozások példáin keresztül
41-52Megtekintések száma:79Minden vállalkozásnak a gazdálkodásról, a számviteli törvénynek megfelelően, az éves beszámolóban, valós képet kell kialakítania a vállalat vagyoni-, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A vállalkozások beszámolók alapján történő értékelhetőségéhez egységes információ-szolgáltató rendszer szükséges. A beszámolók adatai a múltra vonatkoznak, és azokat a kiegészítő mellékletben kell magyarázatokkal kiegészíteni. A tanulmány 15 vállalat kiegészítő mellékletének információtartalmát vizsgálja annak függvényében, hogy azok mennyiben tesznek eleget a törvény által előírt kötelezettségeknek. A vállalatok szakértői mintavétel segítségével az élelmiszer kiskereskedelmi, szolgáltató és a feldolgozó iparból kerültek kiválasztásra. Az elemzésbe bevont vállalatok egyszerűsített éves és éves beszámolót készítenek. Mindhárom tevékenységi körhöz tartozó vállalkozások kiegészítő mellékleteiről elmondható, hogy leginkább az egyszerűsített éves beszámolót készítők esetében tartalmaztak több hiányosságot, míg az éves beszámolók kiegészítő mellékletei jobban kielégítik a törvény előírásait. Ennek oka lehet, hogy a különböző piaci szereplők különbözőképpen ítélik meg a kiegészítő mellékletek elkészítését és fontosságát is.
-
Foglalkoztatás Koronavírus-válság idején, tapasztalatok az Észak-Alföld Régióból
48-57Megtekintések száma:92A Pandémia következtében kialakult válsághelyzet munkaerőpiacra gyakorolt hatása különösen jelentős volt. Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy a munkavállalók hány %-át hozta bizonytalan helyzetbe a járvány, vannak-e ágazati sajátosságok. További kérdést jelentett az is, hogy a szervezetek mely iparágakban tudtak élni a Home Office lehetőségével és milyen gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek. Szekunder adatok alapján a különböző gazdasági ágazatokat eltérő mértékben sújtotta a vírushelyzet, a kibocsátásra gyakorolt hatás szerint alacsony, közepes és magas szinteket különít el egymástól a szakirodalom. A globális átlaghoz képest (megközelítőleg 50%) Magyarországon magasabb arányt képvisel a foglalkoztatottak aránya (megközelítőleg 60%) a “magas” vagy “közepesen magas” mértékben sújtott ágazatokban, amelyekben igazán bizonytalan helyzetbe kerültek a dolgozók. Német regionális eredmények alapján szolgáltatáson belül az oktatás, a pénzügy és a telekommunikáció azok a területek, ahol a leginkább alkalmazható a távmunka a folyamatos működés és a foglalkoztatottság fenntartása érdekében. Primer kutatás keretében az Észak-Alföld Régióban egy alacsony, közepes és magas mértékben sújtott ágazatban tevékenykedő szervezet vezetőjével készítettünk interjút. Az “alacsony” kategóriában nem történt lényeges változás, “közepes”-nél az akvizíciós tevékenység háttérbe szorult, “magas” esetében létszámleépítés is történt. Összességében elmondható, hogy a Pandémia katalizálta a digitalizációs folyamatokat, a kényszerből bevezetett vagy kiterjesztett Home Office feltételezhetően fejlesztő hatással volt a szervezetekre, amely hatás a vírushelyzet után sem maradhat nyom nélkül. A megszerzett tapasztalatokat akkor tudja igazán hasznosítani a szervezet, ha a hátrányokat kiküszöbölve és az előnyöket erősítve tér vissza a “normal” kerékvágásba.
-
Online vásárlói magatartás az Észak- és Dél-Alföld régiókban
13-24Megtekintések száma:183A tanulmány célja annak feltárása, hogy az alföldi régiókban milyen a fogyasztók online vásárláshoz kapcsolódó attitűdje, az mennyiben különbözik az országos kutatási eredményektől, a vásárlók hogyan ítélik meg az online beszerzés előnyeit és hátrányait, valamint az élelmiszerek online beszerzésének milyen regionális sajátosságai vannak. A szakirodalom feldolgozását hazai és külföldi szerzők témához kapcsolódó publikációinak összehasonlító elemzésével végeztük, amelynek során kiemeltnek tekintettük a vásárlási döntést befolyásoló tényezőket, az online csatornák használatának előnyeit és hátrányait. A szekunder kutatás során a globális, majd a magyarországi online kiskereskedelem változásán túlmenően vizsgáltuk az FMCG szektorban zajló folyamatokat és a vásárlói magatartást is. Primer kutatásunk során Magyarország két régiójára fókuszáltunk. A megkérdezést standardizált, strukturált, online kérdőív segítségével végeztük a Debreceni Egyetem és a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola hallgatóinak közreműködésével. A feldolgozható kérdőívek száma 623 volt, a megkérdezettek szocio-demográfiai jellemzőit az online vásárlás meghatározó ismérvei szerint mértük. Az alföldi régióban élő lakosok online vásárlásának aránya 6 százalékponttal alacsonyabb az országos átlagnál, amely az élelmiszerek online vásárlásában fokozottan gyengébb eredménnyel jelenik meg. Az online vásárlás előnyei közül azonos megítélésű a kényelem és az időtakarékosság fontossága, míg más tényezők pl. házhozszállítás értékelése eltérő volt. Az Észak-Alföldön és Dél-Alföldön élő online vásárlók hátrányként leginkább a fizetési feltételeket és az adatbiztonságot emelték ki. A válaszadók jövőbeni online vásárlási szándéka bizonytalan és azt korlátok között képzelik el, illetve a potenciális vásárlás csak a tartós élelmiszerekhez kapcsolható. Online vásárlás régióspecifikus (Észak- és Dél-Alföld) illetve termékspecifikus (élelmiszer) vizsgálata. A regionális sajátosságokon alapuló, online vásárlásra irányuló attitűdök indokolják azt, hogy az üzletláncoknak célszerűbb lenne differenciált marketingstartégiát alkalmazni, amely elsősorban a marketingkommunikációt és az értékesítés-szervezést érintheti.
-
Z generációs egyetemi hallgatók motivációjának vizsgálata a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar és Informatikai Kar hallgatói köréből vett mintán
81-91Megtekintések száma:164Napjainkban a szervezetek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a munkavállalók motiválására, hiszen a szervezet eredményességét nagyban befolyásolja a dolgozók motivációs szintje, ismervén azt, hogy motivált dolgozó jobban teljesít és hűségesebb maradhat a szervezethez. A munkavállalók eredményes motiválásához elengedhetetlen, hogy a vezetők ismerjék a különböző ösztönzési lehetőségeket. Jelen tanulmányban elsősorban a belső motivációval foglalkozom, hiszen már bizonyították, hogy a külső motivációs eszközök önmagukban nem elegendők a munkavállalók kívánt motivációs szintjének eléréséhez. Általános célkitűzésem, hogy felmérjem a környezetemben lévő hallgatók motivációs jellemzőit, azon belül is a külső és belső motiváció viszonyát. A cikk első részében összefoglalom a belső motivációval kapcsolatos szakirodalmat, mely a jelen kor igényeihez alkalmazkodva egyre gyakorlatiasabb módon mutatja be a témát. A folytatásban a kutatásomat ismertetem, melyhez az Aspirációs Index rövidített változatát használtam fel. Kvantitatív kutatásomban összesen 470 fő vett részt a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karról és Informatikai Karról. Az eredmények értékeléséhez leíró és matematikai statisztikai módszereket egyaránt felhasználtam. A válaszok elemzése után arra a következtetésre jutottam, hogy az intrinzik motiváció nagyobb hatással van a hallgatókra, mint az extrinzik, ám a pénz továbbra is egy nélkülözhetetlen motivációs eszköz. Különbséget véltem felfedezni a férfiak és a nők, valamint a különböző szakokon tanulók válaszaiban, ezek alapján arra a következtetésre jutottam, hogy nem szabad a generációt egy séma szerint kezelni, érdemes az egyéni jellemzőket figyelembe véve kialakítani az ösztönzési módszereket, technikákat. Összegzésként a vezetőknek javaslatokat fogalmazok meg a kutatási eredmények alapján levont következtetésekből. Így reményeim szerint a jövőben nagy tömegben a munkaerőpiacra lépő Z generációt a vezetők hatékonyabban tudják majd motiválni.
-
A térségi turizmusfejlesztés szervezeti- és fogyasztói piaci aspektusai az Alsó-Ipoly mentén
8-19Megtekintések száma:92A turizmus makroszintű irányításától függően, akár top down, vagy akár bottom up, vagy integrált turizmusfejlesztési módszert követnek, a stratégiakészítést megalapozó helyzetelemzés szerves része a turizmus szervezeti és fogyasztói piacának felmérése. A turizmus szervezeti piaca érintettjeinek koordinálása egy desztinációmenedzsment szervezet feladata lehetne, azonban a vonalas kiterjedés és településhálózat, a sajátos elhelyezkedés, a kedvezőtlen demográfia számos problémát vet fel. Egy fejlesztési koncepció elkészítéséhez végzett vizsgálat eredményeit összegzi a tanulmány, beazonosítva a két érintetti csoport véleményének azonosságait és különbözőségeit a vizsgált térség turisztikai igényeit illetően. Ez kiterjed a preferált turizmusfajtákra, az egyes turisztikai terméket alkotó szolgáltatásokra vonatkozóan (abszolút érték, rangsor, átlaghoz való viszony). Az Alsó-Ipoly mente egyes aspektusok (vízi és vízparti, kerékpáros és ökoturizmus) tekintetében különleges pozíciót foglalhat el speciális termék- és desztinációfejlesztés, illetve élménymenedzsment, esetleg látogatómenedzsment elemek kombinálásával. Bár a szervezeti piac erőforrásainak korlátozottsága határt szab a fogyasztói elképzelések megvalósításának, azonban a fejlesztés sikerességét a határok kijelölése befolyásolja, ami inkább minőségi, mint mennyiségi kérdés, és a szegmentálással és a differenciált kínálattal függ össze. A desztinációmenedzsment szervezeti funkciókat pedig az aktuálisan megvalósításra kerülő projekt vezető szervezete látja el. Így a fenntartási időszakok átfedése miatt, amennyiben a projektek kellően összehangoltak, TDM szervezet hiányában is folyamatos turisztikai koordináció valósul meg. A fogyasztói piacra irányuló kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy a korlátozott természeti erőforrásokból származó problémák megoldása nem csupán a turisztikai szolgáltatók és fenntartók oldaláról, de a turisták tekintetében is jelentős piaci magatartás-változtatást igényel.
-
Az „Alföld szíve” élménypontjainak ismertsége és elismertsége
67-74Megtekintések száma:74Egy földrajzi térség fejlesztésének célja elsősorban az adott terület eredményes működtetése, lakosainak megfelelő lakóhely és jólét biztosítása megfelelő színvonalú gazdasági, kulturális, technológiai és ökológiai feltételek megteremtésével. Ritchie–Crouch (2003) szerint az a turisztikai desztináció versenyképes, amely képes a turisztikai bevételek növelésére, a turisták folyamatos vonzására, a látogatók számára emlékezetes, elvárásaiknak megfelelő élmények nyújtására, valamint ezeken túl profit termelésre. Ám eközben a helyi lakosság jólétének is meg kell maradnia vagy emelkednie úgy, hogy a feltételek a jövő generációi számára is megőrzésre kerüljenek (vagyis a fenntarthatóság elvei érvényesüljenek). A turisztikai kereslet dinamikus növekedése magával vonja a desztinációk közötti verseny fokozódását is. Az erős verseny a célterület turizmusmarketingjéért felelős szervezet számára kihívást jelent az imázsépítés, a termékfejlesztés és a kommunikáció területén is. A turizmus sikeres fejlesztésére azonban csak egy jól működő, jól együttműködő rendszerben van mód. Az együttműködés mind területi, mind pedig turisztikai termékek szintjén szükséges. Jász-Nagykun-Szolnok megye turisztikai azonosítását szolgáló szlogen, az „Alföld szíve” kifejezés ugyan mindenben megfelel a jelszavakkal szemben általában támasztott követelménynek, ám sikerességének megítélése piaci felmérésekhez kell, hogy kötődjön. Ennek alátámasztásához célterületi belföldi turizmusban résztvevők körében 2019 nyarán végzett nagymintás (n=1037) felmérés szolgál. A megkérdezettek 71,6%-a az „Alföld szíve” márkanévvel jól beazonosítja a megyét, a rossz válaszok aránya elhanyagolható volt. A turisztikai márka ismertségén túl a kutatás kitért a megye különböző turizmusfajtákhoz kötődő attrakcióira is. A megye turisztikai attrakciói közül 29 kínálati elemet értékeltek a megkérdezettek aszerint, hogy meglátogatták-e más vagy ismerik-e. A felmérés eredményei alapján nagyon jól ismert kínálati elemek a Tisza-tó, Abádszalók, a Jászberényi Állat- és Növénykert, Cserkeszőlő, a felüdülőhely, a Tiszavirág Fesztivál, Szolnok, valamint a RepTár, Interaktív Repülőmúzeum, Szolnok. Habár a turisztikai attrakciók ismertsége a megyei válaszadók körében kedvezőnek ítélhető, 12 kínálati elemet a nem megyei válaszadók kevesebb, mint 10%-a látogatott csak meg a felmérés időpontjáig, s mindegyik attrakció esetében a válaszadók minimum egynegyede elutasító is egy lehetséges látogatással kapcsolatban. A kutatás következtetései rámutatnak arra, hogy a térség meglévő attrakcióinak kihasználásával és fejlesztésével a turizmus minél több szegmensének érintésével komplex élménycsomagokat nyújtó turisztikai innováció szükséges a desztinációban, amely a látogatószám érdemi emeléséhez vezethet.
-
Együttműködések szükségessége a gyógyszeripari, biotechnológiai fejlesztési folyamatokban az Észak-alföldi régióban
30-46Megtekintések száma:72Publikációnkban a piros biotechnológia iparágat vizsgáltuk, mint a magyarországi Észak-alföldi régió egyik húzóágazata. Részletesen kitértünk arra, hogy az említett magas tőkeigényű, hosszú megtérülésű, „high risk – high benefit” iparág fejlődése milyen hatással lehet a regionális innovációra, továbbá milyen elvárásokat határoz meg a különböző együttműködési lehetőségek terén, az értéklánc különböző pontjain. Elmondható, hogy az iparágnak komoly, sok évtizedre visszanyúló gyökerei vannak a régióban. Ugyanakkor új kihívásokkal is jár a „biotech ipar” spiráljának követése, és szinte definíciószerűen szükséges a modern, innovatív egyetemi háttér a szektor bővüléséhez és egyáltalán a betelepedéséhez. A 2020-as években új „versenytársak” érkeztek, mint például a járműipar, akkumulátor-gyártás, melyek szintén hasonló, magas hozzáadott értéket képviselő, magas innováció-igényű iparágak. Az összes hasonló területen az együttműködések mentén iparági klaszterek alakultak ki, melyek szellemi központjai a régió egyetemi bázisai. Mindezek mentén az adott szakterületek (jelen publikációban a biotechnológia) innovációs mechanizmusai és együttműködései a kockázatok kezelése miatt (is) megújultak, modernizálódtak, egyfajta motivációs tényezővé erősödtek.
-
Átalakuló vezetési feladatok Hajdú-Bihar megyei szervezetek példáján keresztül
89-97Megtekintések száma:81A permanens változás a szervezetek életének magától értetődő jelensége, amely minden nap érzékelteti hatását. A változásokra való reagálás egy szervezet számára a hosszú távú fennmaradás feltétele. Vizsgálatunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a változások hogyan hatnak a szervezetekre, milyen érzékelhető átalakulásokat és reakciókat váltanak ki, vagy generálnak a szervezetek működésében. Ennek megválaszolására félig strukturált interjúk keretében került sor Hajdú-Bihar megyei felsővezetőkkel, tulajdonosokkal. Eredményeink arra mutattak rá, hogy kiemelkedően fontos szerepet kap a változtatás végrehajtása során a következetesség, a csapatmunka és a folyamatos visszacsatolás. A vezetési feladatok a változtatás során átalakulnak, az egyes feladatok arányai eltolódnak. Az eredmények alapján érdemes újabb vizsgálatokat folytatni arra vonatkozóan, hogy a vezetési feladatok milyen szerepet töltenek be a szervezeti változások során.
-
Az élelmiszeriparban rejlő neuromarketing potenciál: szisztematikus irodalmi áttekintés
1-9Megtekintések száma:168A fogyasztók döntései gyakran nem racionális úton születnek, és ennek megértése kihívást jelent a kutatók és a marketingesek számára. A hagyományos kvantitatív kérdőívek nem elégségesek a mélyebb motivációk és attitűdök feltárására, így érdemes neuromarketing kutatásokhoz fordulni. A neurokutatás eszközeivel lehetőségünk van mélyebben megérteni a fogyasztók gondolkodását. Célunk egy olyan szisztematikus irodalmi áttekintés volt, amely összegzi az élelmiszeriparban végzett neuromarketing kutatások eredményeit Magyarországon és kiemeli az alkalmazási lehetőségeket. Kutatásunk során szisztematikus irodalmi áttekintést alkalmaztunk, amely strukturáltan és átláthatóan elemezte a kutatás szempontjából releváns szakirodalom eredményeit. A módszertan a PRISMA modellje alapján épült fel, így a főbb kritériumok meghatározása után strukturáltan tudtuk értékelni a találatokat. Az áttekintés rávilágított, hogy az elmúlt öt évben a legnépszerűbb neuromarketing eszköz a szemkamerás kutatás volt, amelyet gyakran kombináltak elektroenkefalográfiával, arcolvasással és elő-, utókérdőívekkel. Emellett kiderült, hogy az élelmiszeriparban egyre gyakrabban alkalmazzák a neuromarketinget akár a hirdetések tartalmának meghatározására és a csomagolások kiválasztására.
-
Jövőbiztos készségek – Várhatóan mire lesz szükség a jövő munkahelyein?
36-45Megtekintések száma:192A Mesterséges Intelligencia és a robotika fejlődésének köszönhetően számos magas szintű kognitív készség automatizálható, azonban különböző állásokat és munkaköröket eltérő mértékben érinthet a technológiai fejlődés. A magasan képzett szakmákat kevésbé fenyegeti az automatizálás veszélye, mivel ezek olyan készségeket és képességeket is igényelnek, amelyek továbbra is fontos szűk keresztmetszetei az automatizálásnak. Az OECD 2022-es eredményei szerint az automatizálás által leginkább veszélyeztetett munkakörök azonban nem fognak teljesen eltűnni, mivel az ezekben a foglalkozásokban szükséges készségeknek és képességeknek csak 18-27%-a automatizálható nagymértékben. Várhatóan inkább a munkaszervezést kell majd radikálisan átalakítani, és az ilyen munkakörökben dolgozóknak át kell majd képezniük magukat, mivel a technológiák számos feladatban felváltják a munkavállalókat.
Tanulmányomban célom az elmúlt évek szakirodalmi eredményei alapján összegezni azokat a legfontosabb készségeket, amelyek potenciálisan alkalmassá teszik a munkavállalókat a közeljövő – technológiai fejlődésből származó változatos – munkahelyi elvárásaira.
Vizsgálatom során a Scopus adatbázisában kulcsszavas keresést végeztem a jövő munkájának, munkahelyének, foglalkozásának, illetve a készségek, képességek, kompetenciák tekintetében. A keresési találatokat a 2021-2023 időszakra, az angol nyelvű folyóiratcikkekre, a gazdasági és üzleti területekre és releváns – a szerzők által cikkekhez társított – kulcsszavakra szűkítettem. Ezen cikkeken túl további releváns szakmai szervezetek (OECD, World Economic Forum) beszámoló anyagait is áttekintettem az említett időszakra. A feldolgozás során szempont volt a vizsgálatok földrajzi területi, regionális megkülönböztetése.
Eredményeim között kitérek az egyetemek és egyéb oktatási intézmények szerepére a negyedik ipari forradalom jelentette elvárások foglalkoztathatósági elvárásainak szempontjából, hogy a piaci elvárásoknak minél megfelelőbb készségek elsajátítását tudják biztosítani. Kiemelten ismertetem a vendéglátóiparban azonosított top 69 készséget és azok csoportosítását, továbbá a könyvelő szakemberekkel kapcsolatban azonosított 4 fontos készségcsoport elemeit. Ezen felül kitérek a vállalkozók oldaláról elvárhatónak tekintett jövőbiztos készségekre. Általánosságban ismertetem a soft skill-ek felértékelődését az elmúlt évek tudományos eredményei alapján.
Az összegyűjtött eredmények hasznos információként szolgálhatnak az egyéni humán tőke befektetési döntések, a szervezeti tréningek és akár az oktatási intézmények képzési keretrendszerének alakítása során is.
-
A negyedik ipari forradalom oktatásra és munkaerőpiacra gyakorolt hatása
27-34Megtekintések száma:269Az ipar és a munkaerőpiac jelenével és jövőjével foglalkozó szakirodalmak jelentős része kijelenti, hogy napjainkban a negyedik ipari forradalom zajlik. Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy feltárjuk a digitális transzformáció oktatásra és munkaerőpiacra gyakorolt hatását, valamint megvizsgáljuk, hogy az elmúlt évtizedekben milyen változások mentek végbe a magyar lakosság legmagasabb iskolai végzettsége tekintetébe. Célunk, hogy rávilágítsunk a megszerzett képzettségek és az ipar 4.0. megjelenése közötti összefüggésekre. A Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási adatai segítségével bemutatjuk, hogy hogyan alakult a magyar népesség iskolázottsága az elmúlt évtizedekben. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a rendkívüli gyorsaságú digitális fejlődés hatására a társadalmi és a gazdasági környezet egyaránt jelentős változáson ment keresztül. A magyar népesség iskolázottsága az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekszik, drasztikusan csökken az iskolázatlanok aránya, ezzel párhuzamosan nő a közép- és felsőfokú végzettséget szerzők aránya. Ez egy nagyon pozitív trend, hiszen felgyorsult világunkban a jövő munkavállalóinak ahhoz, hogy sikeresek legyenek a munkaerőpiacon, új készségeket kell elsajátítaniuk. A gyors technológiai fejlődés hatására az oktatási rendszerben számos megoldandó, eddig ismeretlen probléma kell majd megoldást találni. Annak érdekében pedig, hogy gazdaságunk a legnagyobb előnyt profitálhassa a jelenleg is zajló negyedik ipari forradalomból, az ipar, az oktatás és a munkaerőpiac minden eddiginél összehangoltabb működésére van szükség.
-
A megfelelő folyadékbevitel vizsgálata a debreceni 3-14 éves korosztály körében
100-108Megtekintések száma:99A megfelelő tápanyag és folyadékbevitel a fejlődő szervezetnek a legfontosabb, aminek a fiatalok, gyermekek többségénél meghatározó szerepe van az óvodában vagy iskolában eltöltött időnek, hiszen a hétköznapjaik során az intézményekben kell, hogy szervezetükbe juttassák az egészségüket szolgáló megfelelő mennyiségű folyadékot. Kutatásunkban a 3-14 éves korosztályt vizsgáltuk, a debreceni közoktatási óvodák és általános iskolák intézményeiben. A felmérés online kérdőív formájában történt, mely eredményeit SPSS statisztikai program és MS Office Excel segítségével értékeltük ki. Kapott eredményeink alapján a gyermekek 69,7%-a nem fogyaszt a korának nem megfelelő mennyiségű folyadékot mindennapjai során, mely a gyermekek fejlődéséhez és figyelmük fenntartásához elengedhetetlen lenne. Az iskolások esetében jellemzőbb a nem megfelelő folyadékbevitel, ennek orvoslására célszerű lenne az intézményekben engedélyezni a tanóra közbeni folyadékfogyasztást, esetleg ösztönözni ezt vízgépek elhelyezésével. A kapott eredmények alapján további ajánlásokat fogalmaztunk meg.
-
A magyar, szlovák és lengyel szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó társas vállalkozások üzemmérete és koncentrációja
41-50Megtekintések száma:85A tanulmány célkitűzése a magyar, szlovák és lengyel szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó társas vállalkozások méretkategóriájának, illetve ebből adódóan a koncentrációjának, valamint ugyanezen gazdaságok tőkeerősségének meghatározása. A kutatómunka során a FAOSTAT, illetve az EMIS adatbázisokat használtuk fel. Előbbi a vizsgált országok szántóföldi növénytermesztésének elemzésére, míg utóbbi a mintában szereplő vállalkozások pénzügyi adatainak feldolgozására szolgált. Az adatbázis szűrését követően a mintában 822 magyar, 226 szlovák, 967 lengyel társas vállalkozás szerepelt. A vizsgált gazdaságok mérlegfőösszeg, illetve árbevétel szerinti koncentrációját összehasonlítva – a lengyelek kivételével – a mérlegfőösszeg szerinti bizonyult nagyobb mértékűnek, ugyanakkor a koncentráció fokában nem történt változás 2018-ról 2020-ra egyik országban sem. Ezzel szemben az üzemméretbeli besorolás során a magyar és a szlovák társas vállalkozásoknál a mikro-, illetve a kis üzemméretű gazdaságok arányában jelentős eltérés volt tapasztalható 2018-ról 2020-ra. A 70 százalék feletti tőkeerősséggel jellemezhető vállalkozások aránya Magyarországon volt a legmagasabb. A legkedvezőtlenebb, 30 százalék alatti tőkeerősségű vállalkozások aránya Szlovákiában (26%) és Lengyelországban (24%) hasonlóan alakult. Ez jelentős külső forrás függésére utal.
-
„Maradj otthon” – Áttérés Home Office-ra az Észak-Alföld Régióban
37-47Megtekintések száma:190A covid járványból eredő változások maguk után vonták a Home Office soha nem látott mértékben történő elterjedését. Tanulmányunkban a munkahelytől távoli munkavégzés előnyeinek és hátrányainak vizsgálatához egy olyan szervezet Észak-Alföldi Régióját választottunk, ahol fontosak a személyes tárgyalások, így a veszélyhelyzet előtt csak ritkán alkalmazták azt, a megváltozott körülmények miatt viszont tömegesen tértek át rá. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a szakirodalomban szereplő tényezők közül melyek gyakorolják a legnagyobb hatást a távoli munkavégzéshez kapcsolódó dolgozói elégedettségre és annak a járványhelyzet utáni megmaradásának igényére. Regresszió elemzés eredményei alapján megállapítottuk, hogy a dolgozók elégedettségére a távoli munkavégzésre való áttérés nagyobb vágya, a személyes kommunikációs csatornákat helyettesítő megoldásokban való jártasság és a munka-magánélet egyensúly érzékelt javulása pozitív, a bevezetéshez kapcsolódó bizonytalanság és stressz negatív hatást gyakorol. Későbbiekben is szívesen dolgoznának ebben a formában a dolgozók, ha már a bevezetéskor erőteljesebben jelentkezett a távoli munkavégzésre való áttérés vágya, az átállásból adódó félelem, a magasabb életkor és a vezetői visszajelzés hiánya viszont inkább visszaterelné őket a munkahelyre. Javaslatként fogalmaztuk meg azt, hogy a folyamat teljes szakaszában fontos a vezetői támogatás, amely meg kell, hogy nyilvánuljon a dolgozók döntési folyamatba történő bevonásában, a személyes kommunikációs csatorna megfelelő helyettesítésében és a gyakrabban történő visszajelzésben. A munka-magánélet egyensúly javításában a vezető az időmenedzsment oldaláról lehet a követőinek a segítségére a feladatok priorizálásával. A Home Officehoz kapcsolódó tapasztalatszerzési folyamatban ezek az intézkedések segíthetnek abban, hogy a távoli munkavégzésnek inkább az előnyeit tapasztalják a munkavállalók.
-
Javaslatok a termőföld értékelés irányelveinek és jogszabályi alapjainak aktualizálásához
104-116Megtekintések száma:118A hazai termőföld értéke becsült piaci értéken nagyságrendileg néhány ezermilliárd forintra tehető, azonban valós természeti és közgazdasági értékének megállapítása összetett módszertani eljárást igényel. A termőföld értékelésére vonatkozó jelenleg érvényben levő hivatalos, jogszabályban rögzített módszertani irányelv (54/1997 FM rendelet) a hitelfedezeti értékelés céljából került megalkotásra illetve meghirdetésre az akkori jelzálog-intézményi követelményeknek megfelelően. Az azóta eltelt időszakban a társadalmi-gazdasági téren végbement változások szükségszerűvé tették a rendeletben foglalt módszertani alapok újragondolását, pontosítását helyenkénti módosítását. A szerzők az elmúlt két évtized tapasztalatainak felhasználásával a nemzetközi irányelvek és hazai jogszabályi alapok figyelembevételével javaslatokat dolgoztak ki a termőföld-értékelés aktualizálására vonatkozóan a jogalkotók és a vagyonértékelői szakma számára egyaránt.
-
Kecsketartás, kecsketejtermelés, kecsketej-termékek jelentősége, fogyasztása regionális kitekintéssel
97-109Megtekintések száma:97A kecsketej termelés dinamikus és folyamatosan bővülő ágazat, ami meghatározza emberek száz millióinak életét. A kecsketejet és a belőle készített sajtot tisztelték már az ősi Egyiptomban is, feltehetően elhelyezték ezeket az élelmiszereket az egyéb kincsek mellett egy es fáraók temetkezési helyein is. A kecsketej és az abból készült tejtermékek több szempontból is jelentős szerepet töltenek be a humán táplálkozásban. A fejlődő országokban az éhező, alultáplált emberek inkább kecsketejet fogyasztanak, mint tehéntejet. A kecsketej alkalmas egyes egészségügyi problémák kezelésére. Számos fejlett országban vannak folyamatosan bővülő piaci részesedéssel bíró ínyenc és egészségtudatos fogyasztók, akiknek a gasztronómiai igényeit hivatott kielégíteni a kecsketej és az abból készült termékek. Tanulmányunk célja szekunder források segítségével áttekinteni a (tejelő) kecsketartás, kecsketej termelés és fogyasztás regionális alakulását, valamint a kecsketej és az abból készült termékek táplálkozás élettani hatásait.
-
A generációváltás okozta nyomás az utódokon a karcagi családi gazdaságokban
69-81Megtekintések száma:139A mezőgazdaságban fontos szerepet töltenek be a családi gazdaságok. Ez egy olyan gazdálkodási forma, ahol a megszerzett tudás és a gazdaság vagyona akár több generáción keresztül is képes a családon belül maradni. Ezért is lehet, hogy a generációváltás kérdése egyre inkább előtérbe kerül napjainkban. Az utódlás azonban számos akadályba ütközhet. A gazdaságátadás egyik legnagyobb nehézsége lehet, ha a családi gazdaság nem rendelkezik olyan utóddal, aki tovább vihetné a családi hagyományokat. A gyakorlatban az tapasztalható, hogy az állam és az európai unió is megpróbálja ösztönözni a fiatal gazdálkodókat a mezőgazdasági tevékenység végzésére, ennek ellenére mégsem mondható túl népszerűnek. A felmérésünkben arra kerestük a választ, hogy mekkora a pszichológiai értelemben vett nyomás az utódokon a családi gazdaságuk átvételére, és ez a nyomás mennyire függ a gazdaság méretétől és az utód generációjától. A kérdőíves felmérést olyan családi gazdaságokkal végeztük el Karcagon, ahol aktuális az utódlás kérdése. A vizsgálat eredményei a megkérdezett gazdálkodók válaszai alapján azt mutatják, hogy az utódok nem érzik tehernek a gazdaság átvételét, sokkal inkább büszkék arra, hogy tovább vihetik családi hagyományaikat.
-
A COVID-19 járvány hatása Magyarországon az élet különböző területeire (munka, magánélet, egészségi és mentális állapot)
25-36Megtekintések száma:263A COVID-19 járvány óriási hatást gyakorolt az egész világra, azon belül a magyar lakosságra is. A kialakult helyzet rengeteg új korlátozással, szigorítással járt, és ennek következményeivel is meg kellett birkózni, amely az életmódunkra is hatással volt. Éppen ezért úgy gondoltuk, hogy érdemes lenne felmérni a lakosság körében, hogy ki hogyan reagált erre a kialakult helyzetre, milyen hatások érték, történt-e változás az életében. Az élet különböző területein vizsgáltuk meg a megkérdezettek véleményét, úgy, mint a magánélet, személyes kapcsolatok változása, munkahelyi szokások változásának bemutatása, valamint az egészségi és mentális állapotra gyakorolt hatások, de kíváncsiak voltunk az újonnan kialakult jó és rossz szokásokra egyaránt. A megkérdezés módszere kérdőíves felmérés volt, melyet online juttattunk el a megkérdezettekhez (n=362). A mintából kapott eredményeket kiértékeltük, leíró statisztikai elemzésnek vetettük alá, majd az összefüggések bemutatására kereszttáblás (crosstabs) vizsgálatot végeztünk el a háttérváltozók alapján (nem, az életkor, az iskolai végzettség, a foglalkozás, és a jövedelem). A minta eredményei nem reprezentatívak, de jól ábrázolják, összefoglalják a kialakult helyzetet.
-
A közösségi gazdaság az EU-28-ban és népszerűségük Magyarországon és Romániában
88-103Megtekintések száma:58A közösségi gazdaság a tercier szektorba történő berobbanását követően, alaposan átrendezte az erőviszonyokat, teljesen új alapokra helyezve át annak elérési módját. A tanulmány célja bemutatni napjaink egyik legnépszerűbb gazdasági mechanizmusát, a közösségi gazdaságnak a nevezéktanát, definícióit. A szolgáltató szektorban a kereskedelmi platformok (platform alapú vállalkozások) megjelenése virtuális piacterek sokaságát hozta létre, ahol fogyasztók és értékesítők közvetlenül egymással lépnek kapcsolatba, érdeklődési körüknek megfelelően. Fókusz alá veszi a magyarországi és a romániai közösségi gazdaság piacát, abból a célból, hogy az olvasó tisztább képet kapjon annak elterjedtségéről és formáiról. A cikk primer és szekunder kutatásokat egyaránt tartalmaz, épít szakirodalmi forrásokra, továbbá az Európai Bizottság nyílt hozzáférésű adatbázisára, melyet SPSS 24 szoftverrel elemeztünk. Vizsgáltuk a közösségi gazdaságot a fogyasztó és a szolgáltató szemszögéből egyaránt, felmértük a fogyasztók és szolgáltatók arányát a két ország és az EU-28 viszonylatában, a tapasztalt előnyöket és hátrányokat, az ily módon kínált szolgáltatások mellőzésének okait és a szolgáltatók sharing economy platformokon való részvételének indíttatásait. Ismereteink szerint a téma ilyen jellegű összevetése ez idáig még nem történt meg.
-
Mézfogyasztási és vásárlási szokások alakulása Hajdú-Bihar megyében
88-101Megtekintések száma:184A kutatásunk fő célja a hazai méhészeti ágazat piaci helyzetének és viszonyainak fogyasztók szemszögéből történő bemutatása. A méhészeti piac bemutatását azért tartottuk indokoltnak, mert az Európai Unió a világ második legnagyobb méztermelője, és az uniós rangsoron belül Magyarország a méztermelés volumenét tekintve előkelő helyet foglal el. Így a globális és uniós kereskedelmi változások, a piaci trendek, a fogyasztói szokások változása jelentős befolyásoló tényező a hazai viszonyokat illetően. A piaci helyzetet a kapcsolódó, releváns hazai és külföldi szakirodalom feldolgozásán keresztül kívánjuk bemutatni, és emellett statisztikai adatbázisokat is elemeztünk a kérdés vizsgálatához (az Európai Unió tagállami méhészeti programok adatszolgáltatása, KSH, OMME, Statista adatbázisa és jelentései). A magyar lakosság mézfogyasztása évről évre lassan növekvő tendenciát mutat, de még mindig nem érjük el az Európai Unió mézfogyasztási átlagát. A méz alapvető állati eredetű élelmiszerünk, számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik, ezért a fogyasztói és vásárlási szokások vizsgálata fontos kérdés. A fogyasztói és vásárlási szokások felméréséhez a kérdőíves megkérdezés módszerét választottuk. A kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy ma Magyarországon hogyan és milyen irányba változtak mézfogyasztási és mézvásárlási szokások, illetve van -e valamilyen eltérés regionálisan a megkérdezettek válaszai alapján. Az online kérdőív a marketing mix 4P-je alapján épült fel, ennek megfelelően voltak kérdéseink magára a termékre (méz), annak árára, beszerzési helyszínére, promóciós lehetőségeire és a mézfogyasztás módjára, gyakoriságára vonatkozóan is. A mintából kapott eredményeket kiértékeltük, leíró statisztikai elemzésnek vetettük alá, majd az összefüggések bemutatására irányuló vizsgálatot végeztünk el a háttérváltozók alapján, ezek között szerepelt a nem, az életkor, az iskolai végzettség, a település típus, és a megye. A válaszok kiértékelését az SPSS 22.0 adatelemző- és statisztikai program segítségével végeztük el. A minta eredményei nem reprezentatívak, de jól ábrázolják, összefoglalják a kialakult helyzetet.
