A hazai olvasási attitűdök empirikus elemzése
https://doi.org/10.30716/RSZ/25/2/3
Szerzők
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
Copyright (c) 2025 Virág Ágnes Bakosné Kiss, József Kovács, Róbert Sándor Szűcs, Barbara Török
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
Hogyan hivatkozzuk
Elfogadott 2026-05-18
Publikált 2026-05-18
Absztrakt
Az olvasás az egyik legrégebbi rekreációs, oktatási és fejlesztő tevékenység, mely nem csak a szókincs-, a tudás, de képzelőerő fejlesztését, illetve a mentális egészséget is támogatja. A könyvpiacot már többször prognosztizálták gyengülő, érdektelenségre számottevő piacnak, azonban az eredmények és fogyasztói trendek nem ezt igazolják. A pandémia alatt és után az olvasás ismét növekedési pályára állt, és a könyvolvasás trendisége, maga az olvasás szubkultúra-képző hatása ismét stabillá vált. Ezt segítette, hogy a szórakoztató - és a szépirodalom mellett, illetve azokon belül új irányzatok kezdték meg hódító útjukat. Regionálisan vizsgálva az EU-n belül hazánk a középmezőnyben helyezkedik el a szabadidős olvasási szokások alapján.
A primer kutatásunkban kérdőíves megkérdezéssel vizsgáltuk az ezzel kapcsolatos fogyasztói attitűdöket 647 hazai kitöltő véleményét bevonva. A célkeresztben a leginkább kereslet-generáló „könyvmolyok” csoportja állt. A vizsgálat során attitűdmérés segítségével igyekeztünk feltárni a szokásokat. Az állítássorok segítségével sikerült főkomponens- és klaszterelemzéseket is végeznünk, melyek alapján megállapítottuk, hogy az olvasócsoportok eltérően tekintenek az olvasás közösségépítő jellegére, fejlesztő hatására, korai fejlesztő jellegére, illetve az ajándék jellegére. Szignifikánsan elkülönültek vizsgálatunk során az olvasás iránt teljes mértékben elkötelezett, annak közösségteremtő jellegét elismerők, a magányos könyvmolyok, illetve további csoportok.
Az eredményeink alapján elmondható, hogy a különböző fogyasztói szegmensek mentén a marketingstratégia, és azonbelül is a kommunikációs lehetőségek differenciálása kiemelt jelentőségű ebben az iparágban, hiszen erre a piacra sem tekinthetünk homogén egészként, még a nagy-könyvfogyasztók esetében sem.
Hivatkozások
- Bernát A., Hudácskó Sz. (2020): Könyvolvasási és könyvvásárlási szokások, 2020. TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt., Budapest. p. 49. https://mkke.hu/mediatar/fajlok/tarki_olvasas2020_tanulmany2 Letöltve: 2025.08.28.
- Bernát A., Sallay G., Sarnyai B., Csordás-Takács A. (2023): Az olvasási szokások alakulása hordozható eszközökön. eKönyv Magyarország, Budapest, p 60. https://onlineplatformok.hu/files/338263b9-4265-4ec7-9e77-df9d7bf32ba8.pdf Letöltve: 2025.08.28.
- Bocsi, V. (2011): A szabadidő értékszociológiai meghatározottsága a campusok világában. In: Láczay M., Bocsi V. (szerk.) Tanulmányok 1.: Az esélyteremtő és tehetséggondozó multikulturális műhely első konferenciakötete. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 30-40, (Multikulturális műhely, 2062-9834) ISBN: 9789633181614
- Bocsi V (2024): Az olvasás mint szabadidős tevékenység. In: Pusztai G. (szerk) Trendek és magyarázatok ifjúsági mintákban. In: Mesterség és intelligencia az oktatáskutatásban: Tanulmányok Kozma Tamás tiszteletére pp. 275-287 . ISBN:9786156012227; 9786156012234
- Bukodi, E. (2007): Social stratification and cultural consumption in Hungary: Book readership. Poetics, 35(2–3), pp. 112-131, DOI: https://doi.org/10.1016/j.poetic.2007.03.001
- Eurostat (2024): Younger people and women in the EU read more books. https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/w/ddn-20240809-2 Letöltve: 2025.08.28.
- Gyenes E. (2005): Olvasási szokások. Találkozások a kultúrával 5. https://mek.oszk.hu/15800/15881/15881.pdf Letöltve: 2025.08.15.
- Kiss V. Á., Török, B., Kovács, J., Kontor, E., Földi, K. (2025): A könyvmolyok olvasási és könyvvásárlási szokásainak vizsgálata. Marketing & Menedzsment, 59(1), pp. 15–25. https://doi.org/10.15170/MM.2025.59.01.02
- Kopcsay L. (2016): A marketingcsatorna menedzselése. Akadémiai Kiadó. Budapest. pp. 264. ISBN:9789630594387 https://doi.org/10.1556/9789630597630
- KSH (2021): A könyvkiadás főbb jellemzői. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/kkiadas/2020/index.html?fbclid=IwAR05Vm2-IV6TQSea8irFBb80rWJ5JquF99ZZaPPEGvzOy9cpVxYZNeyOPGA Letöltve: 2023.09.20.
- KSH (2024): Az olvasás világnapja. A könyvolvasás gyakorisága a felnőtt népesség körében (2023).https://www.ksh.hu/infografika/2024/olvasas-vilagnapja_hu.pdf Letöltve: 2025.04.10.
- Marton Á., Lencsés Á. (2012): Infláció, könyvtárak, könyvkiadás Magyarországon 1948 és 2010 között. Könyvtári Levelező/Lap, 24(6), pp. 3-6. https://epa.oszk.hu/00300/00365/00123/pdf/EPA00365_Konyvtari_levelezo_lap_2012_06_03-06.pdf
- NMHH (2023): A digitalizáció csak lassan érvényesül a könyvpiacon. https://nmhh.hu/cikk/243784/A_digitalizacio_csak_lassan_ervenyesul_a_konyvpiacon Letöltve: 2025.04.10.
- OSZK (2023): Olvasásfejlesztési és -népszerűsítési világkörkép. https://www.ki.oszk.hu/sites/default/files/hirfajlok/olvasasfejlesztes.pdf Letöltve: 2025.07.31.
- Redenczki I. (2022): Nemzetközi kitekintés – a 2021-es év három olvasáskutatási vizsgálatának módszertani áttekintése. Közösségi Kapcsolódások 2022(1), pp. 113–123. http://doi.org/10.14232/kapocs.2022.1.113-123
- Sajtos L., Mitev A. (2007): SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó, Budapest. p. 404. ISBN: 9789639659087
- Szenczi, B., Fejes, J. B., Vígh, T., Hódi, Á., Tary, B. (2024): Javaslatok a szövegértés tantárgyakba ágyazott fejlesztéséhez – az olvasási motiváció támogatása I. Anyanyelv-pedagógia, 17(1), pp. 5–21. http://doi.org/10.21030/anyp.2024.1.1
- Tóth M. (2019): A 3-18 év közötti hazai lakosság olvasási és könyvtárhasználati szokásai 2019-ben. http://www.azenkonyvtaram.hu/documents/11543/49234/Toth_Mate_gyerek_olvasas_konyvtarhasznalat.pdf Letöltve: 2025.08.10.
- Wigfield, A., Guthrie, J.T. (2000): Engagement and motivation in reading. In: Kamil, Michael L., Mosenthal, P. B., Pearson, P.D., Barr, R. (eds.) Handbook of reading research, Vol. 3. Routledge, New York. p. 403–422. ISBN: 9781315200613
