A munkavállalói egészségtudatosság és a munkahelyi egészségfejlesztési lehetőségek többszempontú vizsgálata debreceni munkavállalók körében

Alexandra Pázmán-Iski; Andrea Bauerné Gáthy

doi:10.30716/RSZ/20/2/6

Évf. 5 szám 2 (2020)

Cikkek

A munkavállalói egészségtudatosság és a munkahelyi egészségfejlesztési lehetőségek többszempontú vizsgálata debreceni munkavállalók körében

Megjelent:

May 23, 2023

https://doi.org/10.30716/RSZ/20/2/6

Szerzők

Pázmán-Iski Alexandra,

Bauerné Gáthy Andrea

Megtekintés

Kulcsszavak

egészség egészségfejlesztés egészségtudatosság vállalat munkavállaló

Licenc

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.

How To Cite

Kiválasztott formátum: APA

Pázmán-Iski, A., & Bauerné Gáthy, A. (2023). A munkavállalói egészségtudatosság és a munkahelyi egészségfejlesztési lehetőségek többszempontú vizsgálata debreceni munkavállalók körében. Régiókutatás Szemle, 5(2), 59-72. https://doi.org/10.30716/RSZ/20/2/6

Absztrakt

Az embereket, felismerve a megfelelő egészségi állapotuk fontosságát az elmúlt évtizedekben egészségüket illetően egyre inkább a növekvő felelősség és tudatosság jellemzi. Az egészség megőrzése hosszú távon mind a munkavállaló, mind a munkáltató számára kifizetődő tevékenység. A munkavállalók egészségébe történő befektetés egyazon által befektetést jelent a vállalat sikeres működésébe, hiszen a legtöbb vállalat esetében maguk a munkavállalók a kulcstényezők, ami a cég eredményességét meghatározza. A vállalatok igen sokat nyerhetnek azzal, ha figyelmet fordítanak munkavállalóik egészségére, nem csak az új munkaerő bevonzása és megtartása válik egyszerűbbé, hanem a dolgozók hatékonysága is fokozódik. A munkavállalók egészségi állapotának megőrzése és javítása érdekében egészségtudatosságuk fejlesztésre szorul, mely folyamat megvalósulása érdekében sokat tehetnek a munkáltatók is. A munkáltatóknak számtalan lehetősége adódik a munkavállalói körben történő egészségtudatosság, egészséges táplálkozás és rendszeres testmozgás népszerűsítése érdekében. A vállalati egészségfejlesztés lehetőségének kihasználása rendkívül fontos és szükségszerű, hiszen egy hosszútávon megtérülő befektetést jelent az egyén és a vállalat számára egyaránt, ezért annak széles körű alkalmazása lenne indokolt.

Hivatkozások

Barry M.P. – Kristen E. D. – Irwin H. R. (2010): Water, Hydration and Health, Nutrition Reviews, Volume 68, Issue 8, 1 August 2010, pp. 439–458
Bácsné Bába É. – Szabados Gy. N. – Madarász T. (2017): Munkavállalók fizikai állapotfelmérésének tapasztalatai a KKV szektorban, Taylor gazdálkodás és szervezéstudományi folyóirat a virtuális intézet Közép-Európa kutatására közleményei, 2017. évsz., 2 sz. pp.28
Czine Péter (2019): A kiválasztási tesztek teljesítmény-előrejelző képességének vizsgálata, Régiókutatás Szemle 2019/1 sz., p. 12, DOI: 10.30716/RSZ/2019/1/1
Dajnoki K. – Héder M.(2017): „Új szelek fújnak” – a HR válasza a globalizáció és a változás kihívásaira, Hadtudomány, 2017. évi elektronikus lapszám, pp 84-92.
Dishman R.K. – Oldenburg, B. – O'Neal, H. – Shephard, R. J. (1998): Work site physical activity , interventions. American Journal of Preventive Medicine, 15 (4) pp.344-361
El-Baz, M. (2004): Building a Healthy Lifestyle: A Simple Nutrition and Fitness Approach, iUniverse Inc., NewYork, 119 p.
Harvard Health Article (2019): Vitamins and Minerals, Are You Getting What You Need?, pp.12. https://www.helpguide.org/harvard/vitamins-and-minerals.htm, (letöltve: 2019.11.06)
Hidvégi P. – Kopákné P.J. – Müller A. (2015): Az egészséges életmód, Líceum Kiadó, 81 p.,ISBN978- 615-5297-32-8
KSH (2012): Az alkalmazásban állók száma, http://www.ksh.hu/docs/hun/xjele/tabl19.html?lang=hu.2020.02.26
Madarász, T. – Bácsné Bába É. (2016): Survey on the Employees’ Fitness Condition and the Employers’ Health Preservation Possibilities in Case of small and medium-sized Enterprises. SEA: PRACTICAL APPLICATION OF SCIENCE IV: 2 (11) pp. 205-212., 8 p
Papp-Bata Á. – Csiki Z. – Szakály Z. (2018): Az egészségvédő élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói magatartás A hiteles tájékoztatás szerepe. Orvosi Hetilap, 2018, 159. évfolyam, 30. szám. pp. 1221- 1225.
Pfau C. – Pető K. – Fazekas B. – Bácsné Bába É.(2019): A fizikai aktivitás mint egészségbefektetés, Egészségfejlesztési folyóirat, Évf. 60, 1. szám pp. 31-44.
Réthy K. – Dezsény Z. (2013): Közösség által támogatott mezőgazdaság, Útmutató gazdálkodóknak a rövid élelmiszerláncokról és a termelői-fogyasztói közösségek létrehozásáról, Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Kft, Budapest 26 p. https://orgprints.org/26263/1/kozosseg_altal_tamogatott_mezogazdasag.pdf . 2020.01.18
Schultz A. B. – Chen C. Y. – Edington D. W. (2009): The Cost and Impact of Health Conditions on Presenteeism to Employers – A Review of the Literature. Pharmacoeconomics, 27, (5) pp.365- 378.
Sajtos L., Mitev A. (2007): SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv, Alinea Kiadó, Budapest, 2007. Budapest: Alinea Kiadó.
Sjøgaard, G. – Christensen, J. R. – Justesen J. B. - Murray M. – Dalager T. - Fredslund G. H. – Søgaard K. (2016): Exercise is more than medicine: The working age population's well-being and productivity. Journal of Sport and Health Science, 5 (2) pp. 159-165.
Vida V. – Szűcs I. (2020): Hajdú-Bihar megye társadalmi helyzetének bemutatása a számok tükrében, Régiókutatás Szemle 2020. V. évf. 1. sz., p.14
WHO (2019): Body mass index – BMI. http://www.euro.who.int/en/health-topics/diseaseprevention/nutrition/a-healthy-lifestyle/body-mass-index-bmi. 2019.12.15
Wolf A. M. – Colditz G. A. (1998): Current estimates of the economic cost of obesity in the United States. Obesity Research & Clinical Practice. 6, (2) pp. 97-106.