Az „Alföld szíve” élménypontjainak ismertsége és elismertsége
https://doi.org/10.30716/RSZ/20/1/6
Szerzők
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
Hogyan hivatkozzuk
Absztrakt
Egy földrajzi térség fejlesztésének célja elsősorban az adott terület eredményes működtetése, lakosainak megfelelő lakóhely és jólét biztosítása megfelelő színvonalú gazdasági, kulturális, technológiai és ökológiai feltételek megteremtésével. Ritchie–Crouch (2003) szerint az a turisztikai desztináció versenyképes, amely képes a turisztikai bevételek növelésére, a turisták folyamatos vonzására, a látogatók számára emlékezetes, elvárásaiknak megfelelő élmények nyújtására, valamint ezeken túl profit termelésre. Ám eközben a helyi lakosság jólétének is meg kell maradnia vagy emelkednie úgy, hogy a feltételek a jövő generációi számára is megőrzésre kerüljenek (vagyis a fenntarthatóság elvei érvényesüljenek). A turisztikai kereslet dinamikus növekedése magával vonja a desztinációk közötti verseny fokozódását is. Az erős verseny a célterület turizmusmarketingjéért felelős szervezet számára kihívást jelent az imázsépítés, a termékfejlesztés és a kommunikáció területén is. A turizmus sikeres fejlesztésére azonban csak egy jól működő, jól együttműködő rendszerben van mód. Az együttműködés mind területi, mind pedig turisztikai termékek szintjén szükséges. Jász-Nagykun-Szolnok megye turisztikai azonosítását szolgáló szlogen, az „Alföld szíve” kifejezés ugyan mindenben megfelel a jelszavakkal szemben általában támasztott követelménynek, ám sikerességének megítélése piaci felmérésekhez kell, hogy kötődjön. Ennek alátámasztásához célterületi belföldi turizmusban résztvevők körében 2019 nyarán végzett nagymintás (n=1037) felmérés szolgál. A megkérdezettek 71,6%-a az „Alföld szíve” márkanévvel jól beazonosítja a megyét, a rossz válaszok aránya elhanyagolható volt. A turisztikai márka ismertségén túl a kutatás kitért a megye különböző turizmusfajtákhoz kötődő attrakcióira is. A megye turisztikai attrakciói közül 29 kínálati elemet értékeltek a megkérdezettek aszerint, hogy meglátogatták-e más vagy ismerik-e. A felmérés eredményei alapján nagyon jól ismert kínálati elemek a Tisza-tó, Abádszalók, a Jászberényi Állat- és Növénykert, Cserkeszőlő, a felüdülőhely, a Tiszavirág Fesztivál, Szolnok, valamint a RepTár, Interaktív Repülőmúzeum, Szolnok. Habár a turisztikai attrakciók ismertsége a megyei válaszadók körében kedvezőnek ítélhető, 12 kínálati elemet a nem megyei válaszadók kevesebb, mint 10%-a látogatott csak meg a felmérés időpontjáig, s mindegyik attrakció esetében a válaszadók minimum egynegyede elutasító is egy lehetséges látogatással kapcsolatban. A kutatás következtetései rámutatnak arra, hogy a térség meglévő attrakcióinak kihasználásával és fejlesztésével a turizmus minél több szegmensének érintésével komplex élménycsomagokat nyújtó turisztikai innováció szükséges a desztinációban, amely a látogatószám érdemi emeléséhez vezethet.
Hivatkozások
- Cooper, C. et al. (1998): Tourism: Principles and Practice, Addison Wesley Longman, Singapore, p. 840.
- Dávid, L. - Kóródi, M. - Puczkó, L. - Vasvári, M. (2010): A Tisza-tó imázsa és márkázottsága. Turizmus Bulletin 14(1-2), pp. 85-92.
- Enright, M. J. – Newton, J. (2004): Tourism destination competitiveness: a quantitative approach. Tourism Management, 25(6), pp. 777-788.
- Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. (2013): Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Program 2014-2020, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés, p. 179.
- Freedman, D. – Pisani, R. – Purves, R. (2005): Statisztika, Typotex Kiadó, Budapest, p. 812.
- Horner, S.– Swarbrooke, J. (2007): Consumer behaviour in tourism, Butterworth-Heinemann, Linacre House, Oxford, GB, p. 440.
- Kaspar, C. et al (1998): Tourismus Management. Turizmus-Marketing und Fremdenverkehrsplanung, Valter de Gruyter GmbH, Berlin, Németország, p. 949.
- László, É. - Kóródi, M. (2005): A márkák vonzereje, a vonzerő márkái. In Dr. habil Józsa, L. - Dr. habil Varsányi, J. (szerk.): Marketingoktatás és kutatás a változó Európai Unióban. Széchenyi István Egyetem, Győr, pp. 397–402.
- Lenténé Puskás, A. et al (2019): A szabadidős sport keresleti és kínálati elemek vizsgálata az Északalföldi régió egészség-turizmusában. Különleges Bánásmód, 5(4), pp. 45‒54.
- Lőrincz, K. –Sulyok, J. (2017): Turizmusmarketing, Akadémiai Kiadó Kft., Budapest, p. 357.
- Magyar Turisztikai Ügynökség (2017): A magyar háztartások utazási jellemzői, 2016., MTÜ, p. 19.
- Magyar Turisztikai Ügynökség (2018): A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2017-ben a KSH keresletfelmérések adatai alapján, MTÜ, p. 6.
- Ritchie, J. R. Brent - Crouch, G. I. (2003): The competitive destination: a sustainable tourism perspective, CABI Publishing, Oxon, Nagy-Britannia, p. 304.
- Uysal, M. – Chen, J. S. – Williams, D. R. (2000): Increasing state market share through a regional positioning, Tourism Management, vol. 21, pp. 89-96.
- Wagner, W. E. (2013): Using IBM® SPSS® Statistics for Research Methods and Social Science Statistics, Sage Publications, Amerikai Egyesült Államok, p. 168.
