A magyar labdarúgó-bajnokság fejlődésének elemzése a játékospiacon keresztül
Szerzők
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
Hogyan hivatkozzuk
Absztrakt
A magyar labdarúgás 2010 óta jelentős fejlődésen ment keresztül, ha az infrastruktúra helyzetét vagy a labdarúgók számát vesszük alapul. Az elmúlt években elért sportszakmai sikerek hatására felmerült bennünk a kérdés, hogy ez a pozitív változás a labdarúgó-bajnokság esetében is végbement-e. Szekunder vizsgálatként dokumentumelemzést végeztünk, összegyűjtöttük és feldolgoztuk a statisztikai adatokat a tranfermarkt nevű oldalról, melynek keretében az OTP Bank Ligát különböző tényezők mentén a cseh Fortuna Ligával hasonlítottuk össze. Kutatási eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy a magyar labdarúgó-bajnokság jelentős változáson ment keresztül az elmúlt években, azonban továbbra sem tartozik a legjobb 30 európai liga közé. Az elmúlt szezonokban negatív tendenciákat láthatunk, akár az idegenlégiósok arányát, akár a transzferegyenleget nézzük. Következtetésként azt vonhatjuk le, hogy a magyar labdarúgóbajnokság esetében általános fejlődésről nem beszélhetünk, a klubsikerek elsősorban a magasabb minőségű és piaci értékű külföldi játékosoknak köszönhető.
Hivatkozások
- Bács Z., Kozma G. (2018): Sportlétesítmények a köz szolgálatában: a multifunkcionális stadionok. Magyar Sporttudományi Szemle. 15.évf. 2.sz. pp. 27-34.
- Balázs E., Péter L. (2015): Reflexiók a labdarúgás transzferpiacára egy lehetséges elemzési modell vázlatkísérlete mentén. Erdélyi Társadalom. 13. évf. 2. sz., pp. 183-208.
- Balogh R., Dajnoki K., Bácsné B. É. (2018): Miért beteg a magyar futballmég mindig? – A magyar labdarúgás játékos piacának jellemzése. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok. 13.évf. 3-4.sz., pp. 105-117.
- Csányi S. (2019): Egy új korszak kezdete. MLSZ Küldöttközgyűlés 2019. Budapest. 2019.05.10.
- Dénes T. (2015): Diadalív - A magyar labdarúgó-válogatott útja a 2016-os Európabajnokságra. Magyar Labdarúgó Szövetség, Budapest. 159.p.
- Gősi Zs., Sallói I. (2017): Rögös út a sportkarrier: A fiatal magyar labdarúgók karrieresélyei. Magyar Sporttudományi Szemle, 18. évf.4.sz., pp.11–29.
- Havran Zs. (2016a): A játékosvásárlás és az eredményesség kapcsolata a hivatásos labdarúgásban. Vezetéstudomány - Budapest Management Review. 47.évf. 6.sz., pp. 30-40.
- Havran Zs. (2016b): A nagy nemzetközi tornák hatása a hivatásos labdarúgókértékére – elemzés a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság alapján. Gazdaság & Társadalom. 8. évf. 2. sz., pp. 122-143.
- Havran Zs. (2017): A játékosok vásárlásának és képzésének jelentősége a hivatásos labdarúgásban. A közép-kelet-európai és a magyarországi játékospiac sajátosságai. PhD disszertáció. Budapesti Corvinus Egyetem. 192.p.
- Kassay L. (2013): A labdarúgó NB1. piaci pozíciója nemzetközi összehasonlításban. Marketing & Menedzsment. 47.évf. 4.sz., pp. 55-64.
- Kassiesa.net: UEFA Country Ranking. https://kassiesa.net/uefa/data/method5/crank2020.html 2020.11.14. 12.
- Sárközy T. (2015): Magyar sportjog - Az új Polgári Törvénykönyv után. HVG-Orac Kiadó, Budapest. 464.p.
- Szabados, G. (2003): Labdarúgóklubok stratégiái. Vezetéstudomány, 34. évf. 9.sz., pp. 32-43.
- Transfermarkt.com: Fortuna Liga. https://www.transfermarkt.com/gambrinusliga/startseite/wettbewerb/TS1/saison_id/2020 2020.11.17
- Transfermarkt.com: Nemzeti bajnokság https://www.transfermarkt.com/nemzetibajnoksag/startseite/wettbewerb/UNG1/saison_id/ 2020.11.16.