Évf. 6 szám 2 (2021)

Cikkek

A Hajdú-Bihar megyei sportvállalkozások likviditási helyzete

Megjelent:

2023-05-23

https://doi.org/10.30716/RSZ/21/2/1

Szerzők

Koroknay Zsuzsa,

Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar

Bácsné Bába Éva

Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar

Megtekintés

Pdf

Kulcsszavak

sport sportgazdaság sportszervezetek likviditás

Licenc

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk

Kiválasztott formátum: APA

Koroknay, Z., & Bácsné Bába, Éva. (2023). A Hajdú-Bihar megyei sportvállalkozások likviditási helyzete. Régiókutatás Szemle, 6(2), 6-14. https://doi.org/10.30716/RSZ/21/2/1

Hivatkozási formátumok

Hivatkozások
• ACM
• ACS
• APA
• ABNT
• Chicago
• Harvard
• IEEE
• MLA
• Turabian
• Vancouver
• AMA

---

Letölthető hivatkozások
Endnote/Zotero/Mendeley (RIS) BibTeX

Absztrakt

A sport a világ egyik legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező iparága. Mint minden más ágazatban, a sportban is növekszik a mérhetőség iránti igény, valamint a döntések számokkal való alátámasztása. A tulajdonosok és vezetők egyik mérvadó döntési kritériuma a pénzügyi adatok, amelyek magát a vállalkozás működését vagy éppen a befektetési lehetőségek megítélését befolyásolja. Jelen kutatásban a mérhetőség iránti igényt kielégítve és a pénzügyi adatokat felhasználva vizsgáltuk meg a Hajdú-Bihar megyei sportvállalkozások likviditási helyzetét. A kutatás során az OPTEN adatbázisát használtuk, ami az éves beszámolási adatokat tartalmazza a sportvállalkozásokra vonatkozóan. A kedvezőbb kezelhetőség érdekében a sportvállalkozások csoportosításra kerültek árbevételi kategóriák és tevékenységi kör szerint, melyek mentén összesítve, átlagolva kezeltük a kapott likviditási számadatokat. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a megyei sportszektorban működő sportvállalkozások többségében magántulajdonban lévő mikrovállalkozások, akik alacsonyabb árbevételi kategóriával rendelkeznek és főtevékenységként a 931 Sporttevékenység került megjelölésre. Likviditási helyzetük átlagosan kedvező, magas növekedési potenciált mutatnak, illetve kockázatkerülő magatartás jellemzi őket.

Hivatkozások

1. Ács P. (2015): Sport és gazdaság, Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs
2. Ács P., Hécz R., Paár D., Stocker M. (2011): A fittség (m)értéke, A fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terhei Magyarországon, Közgazdasági Szemle, LVIII. évf., 2011. július–augusztus, pp 689–708.
3. Ács P., Kovács A., Paár D., Hoffbauer M., Szabó P., Szabó T., Stocker M. (2020): Comparative analysis of the economic burdens of physical inactivity in Hungary between 2005 and 2017.
4. BMC Public Health, 20 (1): 1174. DOI: 10.1186/s12889-020-08478-y
5. Apáti F., Nyéki, J., Szabó, Z., Soltész, M., Szabó, V., Felföldi, J. (2010): Cost and profit analysis of sour cherry production for industrial purposes in Hungary, International Journal of Horticultural Science, 16 (1): 75–79
6. Bácsné Bába É. – Balogh R. – Bács Z. – Fenyvesi V. – Dajnoki K. (2018): Sportszolgáltatások keresleti, kínálati oldalának elemzési lehetőségei, Studia Mundi – Economica, Vol. 5. No. 3.
7. Balogh R. – Bácsné Bába É. (2020): Analysis of Consumer Market in Central European Football. Annals of The University of Oradea Economic Science 2020: 1. pp. 317-328.
8. Collignon, H. – Sultan, N. (2014): Winning in the Business of Sports. Research report, A.E. Kerney Global Management Conculting Firm.
9. Kerecsendi-Mester Sz., Nádasi A., Dobó I. (2014): Humántőke menedzsment I., Eszterházy Károly Főiskola
10. Koroknay Zs. (2020). Economic importance of the Hungarian sports sector in international comparison. Applied Studies in Agribusiness and Commerce, 14 (1-2). Retrieved from https://ojs.lib.unideb.hu/apstract/article/view/8849
11. Nábrádi A., Pupos T., Takácsné Gy. K. (2008): Üzemtan I, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest
12. Nádori L. – Bátonyi V. (2011): Európai Unió és a sport, Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft.
13. Nádori L. (2000): Az Európai Unió és a magyar sport, Iskolakultúra, 5. sz. pp 58-66.
14. OECD (2020): Sector. https://stats.oecd.org/glossary/detail.asp?ID=5691 (2020. 10. 19.)
15. Ráthonyi-Odor – Borbély (2017): Sport - finanszírozás – eredményesség? Testnevelés, Sport, Tudomány, A Testnevelési Egyetem tudományos folyóirata, 2. évf. 1-2. szám
16. Subramanyam, K. R. – Wild, J. J. (2009): Financial Statement Analysis, Tenth Edition, The McGraw-Hill Companies, New York
17. Szűcs I., Szőllősi L., Felföldi J., Blaskó B., Szénásné Ványi N., Kovács K., Kurmai V. (2014): Üzleti jellegű esettanulmányok készítésének gyakorlata - Case Study Handbook, Debreceni Egyetem
18. Szymanski S. (2010): The Comparative Economics of Sport. Hampshire: Palgrave MacMillan WHO (2018): Physical activity factsheets for the 28 european union member states of the who european region, WHO Regional Office for Europe
19. Zémán Z. – Béhm I. (2016): A pénzügyi menedzsment controll elemzési eszköztára. Akadémiai Kiadó