Megjelenés előtti cikkek

Cikkek

A Debreceni Egyetem gazdaságtudományi alapképzésén tanuló hallgatók etikai attitűdjei a munkahelyi viselkedés tekintetében

Megjelent:

2026-07-10

https://doi.org/10.30716/RSZ/26/1/1

Szerzők

Vámosi Kira,

Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar

Barizsné Dr. Hadházi Edit

Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar

Megtekintés

pdf

Kulcsszavak

etikai attitűd munkahelyi viselkedés egyetemi hallgatók

Licenc

Copyright (c) 2025 Kira Vámosi, Edit Barizsné Dr. Hadházi

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk

Kiválasztott formátum: APA

Vámosi, K., & Barizsné Dr. Hadházi, E. (2026). A Debreceni Egyetem gazdaságtudományi alapképzésén tanuló hallgatók etikai attitűdjei a munkahelyi viselkedés tekintetében. Régiókutatás Szemle, 1-14. https://doi.org/10.30716/RSZ/26/1/1

Hivatkozási formátumok

Hivatkozások
• ACM
• ACS
• APA
• ABNT
• Chicago
• Harvard
• IEEE
• MLA
• Turabian
• Vancouver
• AMA

---

Letölthető hivatkozások
Endnote/Zotero/Mendeley (RIS) BibTeX

Beküldött 2025-12-10
Elfogadott 2026-07-10
Publikált 2026-07-10

Absztrakt

A tanulmány célja, hogy feltárja a Debreceni Egyetem gazdaságtudományi alapképzésén tanuló hallgatók etikai attitűdjeit a munkahelyi viselkedés tekintetében, egy kelet-magyarországi felsőoktatási közeg intézményi kontextusában. A kutatás szekunder és primer adatgyűjtésre épült; utóbbi keretében egy 174 főt számláló online kérdőíves mintán végeztünk kvantitatív vizsgálatot. A kérdőív a szocio-demográfiai háttér, az etikai és etikátlan cselekedetek megítélése, valamint az etikus viselkedést és munkahelyi környezetet befolyásoló tényezők azonosítását célozta. Az SPSS programmal végzett statisztikai elemzések során leíró statisztikák mellett független mintás t-próbát és kereszttábla-elemzést is alkalmaztunk. Az eredmények szignifikáns nemi különbségekre világítottak rá az etikai attitűdökben, különösen az etikátlan cselekedetek megítélésében. A válaszadók szerint a tisztelet, a lelkiismeret és a neveltetés az etikus viselkedés legfontosabb motivátorai, míg a leggyakrabban említett etikátlan munkahelyi viselkedés a lopás, a tiszteletlenség és a hazugság volt. A válaszok alapján az etikus környezet legfőbb eleme a kölcsönös tisztelet, míg az etikátlan közeg leginkább a megbecsülés és őszinteség hiányával jellemezhető. A kutatás hozzájárul a fiatal felnőttek etikai érzékenységének mélyebb megértéséhez a Debreceni Egyetem hallgatói populációján keresztül, és megalapozza olyan további vizsgálatok szükségességét, amelyek a regionális sajátosságokat részletesebb háttérváltozók – például lakóhely vagy ország szerinti bontás – bevonásával elemzik, lehetőséget teremtve a régión belüli (pl. Debrecen–vidék, magyar–külföldi) összehasonlításokra.

Hivatkozások

1. Anteby, M. (2008): Moral Gray Zones: Side Productions, Identity, and Regulation in an Aeronautic Plant. Princeton University Press.
2. Amelia, N., Rahmania, T., Dewi, M. S. (2020): Description of ethical perception about corruption measures in youth who have parents with corruption behavior. In Proceedings of the 1st International Conference on Religion and Mental Health (ICRMH 2019) (pp. 1–9). European Alliance for Innovation. DOI: 10.4108/eai.18-9-2019.2293463.
3. Barizsné Hadházi E, Kiss Zs. (2016): Hallgatók etikai attitűdvizsgálata. International Journal of Engineering and Management Sciences, 1(1), pp. 35–44. DOI: 10.21791/IJEMS.2016.1.7
4. Barizsné Hadházi E, Filep R, Kőmíves P M, Kun A I, Ujhelyi M, Dajnoki K. (2023): Examination of the Correlation Between Ethical Attitudes and Dark Triad Personality Traits Among University Students. Journal on Efficiency and Responsibility in Education and Science, 16(3), pp. 159–172. DOI: 10.7160/eriesj.2023.160301
5. Beach, W. (1992): Ethical education in American public schools. Washington, DC: National Education Association
6. Bicchieri, C., Muldoon, R., Sontuoso, A. (2023): Social Norms. In E. N. Zalta & U. Nodelman (Eds.), Stanford Encyclopedia of Philosophy.
7. Brown, M. E., Treviño, L. K. (2006): Ethical leadership: A review and future directions. The Leadership Quarterly, 17(6), pp. 595–616. DOI: 10.1016/j.leaqua.2006.10.004
8. Csepeli G, Somlai P. (1977): Két értékorientációs vizsgálat a felsőoktatási intézmények végzős hallgatóinak körében. Oktatáskutató Intézet.
9. Babbie, E. (2017): Earl Babbie discusses social research. Sage Knowledge. DOI: 10.4135/9781473999411.
10. Giang, T. H. (2024): Students' perceptions of business ethics and accounting ethics education among university students majoring in economics and business. European Journal of Theoretical and Applied Sciences, 2(4), pp. 442–448. DOI: 10.59324/ejtas.2024.2(4).36
11. Gilligan, C. (1982): In a different voice: Psychological theory and women's development. Harvard University Press.
12. Kaya, A., Boz, İ. (2023): Effects of the Case-Based Learning Approach on the Ethical Sensitivity of Nursing Students: An Experimental Study. Türkiye Klinikleri Journal of Medical Ethics-Law and History, 31(1), pp. 60–69. DOI: 10.5336/mdethic.2022-94264
13. Kopec, M., Magnani, M., Ricks, V., Torosyan, R., Basl, J., Miklaucic, N., Muzny, F., Sandler, R., Wilson, C., Wisniewski-Jensen, A., Lundgren, C., Baylon, R., Mills, K., Wells, M. (2023): The effectiveness of embedded values analysis modules in Computer Science education: An empirical study. Big Data & Society, 10(1), pp. 1–13. DOI: 10.1177/20539517231176230
14. Lantos G. P. (2002): The ethicality of altruistic corporate social responsibility. Journal of Consumer Marketing, 19(3), pp. 205–232. DOI: 10.1108/07363760210426049
15. Narsa, N. P. D. R. H., Dwiyanti, K. T., Narsa, I. M. (2020): The “holier-than-thou” perception bias of business workers and business students in Indonesia. International Journal of Innovation, Creativity and Change, 11(11), pp. 538–555.
16. Ozbek, V., Alniacik, Ü., Akkiliç, M. E., Sahin, Ş., Kulahli, A. (2015): The impact of business ethics course on ethical perceptions and intentions of university students. Journal of Global Strategic Management, 18(December), pp. 79-88.
17. Pacilli, M. G., Giovannelli, I., Spaccatini, F., Pagliaro, S., Brambilla, M., Barreto, M., Sacchi, S. (2023): Heroes or traitors? Perception of whistleblowers depends on the self-relevance of the group being reported. Group Processes & Intergroup Relations, 26(7), pp. 1478–1498. DOI: 10.1177/13684302221123923.
18. Phau, I., Kea, G. (2007): Attitudes of University Students toward Business Ethics: A Cross-National Investigation of Australia, Singapore and Hong Kong. Journal of Business Ethics, 72, pp. 61–75. DOI: 10.1007/s10551-006-9156-8
19. Rest, J. R. (1986): Moral development: Advances in Research and Theory. Praeger.
20. Smith, P. L., Oakley, E. F. (1997). Gender-Related Differences in Ethical and Social Values of Business Students: Implications for Management. Journal of Business Ethics, 16, pp. 37–45. DOI: 10.1023/A:1017995530951
21. Treviño, L. K., Weaver, G. R., Reynolds, S. J. (2006): Behavioral Ethics in Organizations: A review. Journal of Management, 32(6), pp. 951–990. DOI: 10.1177/0149206306294258
22. Uys, T. (2008): Rational loyalty and whistleblowing: The South African context. Current Sociology, 56(6), pp. 904–921. DOI: 10.1177/0011392108095345.