Hajdú-Bihar megye társadalmi helyzetének bemutatása a számok tükrében
https://doi.org/10.30716/RSZ/20/1/3
Szerzők
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
How To Cite
Absztrakt
Az általunk készített tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson Hajdú-Bihar megye társadalmi helyzetének alakulásáról. Hajdú-Bihar megye, az Észak-alföldi régió gazdasági, oktatási, tudományos és kulturális szerepkörrel bíró központja. Adottságai kedvezőek a szerepkör betöltéséhez, gazdasági, oktatási, kereskedelmi, kulturális, egészségügyi kapcsolatai az országhatáron túl is jelentősek. Hajdú-Bihar megyével kapcsolatban fontosnak tartjuk még megemlíteni a logisztikai szerepének kiaknázását, valamint regionális tudásbázis szerepkörét bemutatni. Hajdú-Bihar megye központja Debrecen város, a népességszámát tekintve Magyarország második, az Alföld legnagyobb városa. Debrecen már évtizedek óta Hajdú-Bihar megye kiemelkedő települése, a város társadalmi-gazdasági hatása az egész régióra kiterjed, hiszen a város regionális központként is funkcionál. A fentebb említett hatások közül jelen tanulmányban Hajdú-Bihar megye társadalmi hatásaira fókuszálunk, és ennek elemzéséhez, alátámasztásához a helyi és az országos statisztikai adatokat alapul véve készítettünk számításokat. A társadalmi hatásokat elsősorban demográfiai szempontból vizsgáltuk meg (népesség száma, nem, kor és iskolai végzettség szerinti összetétele, képzettsége, foglalkoztatottsága, jövedelmi viszonyok) a korábbi évekkel és országos adatokkal összehasonlítva.
Hivatkozások
- Bartha E. (1992): Vallásökológia. Szakrális ökoszisztémák szerveződése és működése a népi vallásosságban. Ethnica, Debrecen-Bp. 202 p.
- Bajkó M. - Barcza J.né - Bölcskei G. - Csohány J. - Czeglédy S. - Dankó I. - Fekete Cs.- Gaál B. - Győri L. J.- Kocsis E. - Kormos L. - Makkai L. – G. Szabó B. - Szabó L. A. - Takács B. - Tóth B. (1988): A Debreceni Református Kollégium Története. (szerkesztette Barcza J.). Kiadó: A Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya. Budapest, 1988. pp 10-11.
- Internet 1.: Euro- Régió Ház Közhasznú Nonprofit Kft. és INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. (2014): „Debrecen Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója És Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020”. https://www.debrecen.hu/assets/media/file/hu/4821/debrecenmjv-its-megalapozo-vizsgalatmelleklettel.pdf
- Internet 2.: https://www.debrecen.hu
- Internet 3.: https://nyilvantarto.hu/hu/statisztikak?stat=kozerdeku
- Központi Statisztikai Hivatal (KSH) (2014): Magyarország településhálózata 1. Agglomerációk, település együttesek. ISBN 978-963-235-460-6. ISSN 2064-8073. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo_telepuleshalozata/agglomeracio.pdf
- Központi Statisztikai Hivatal (KSH) (2017): A belföldi vándorlás aktuális trendjei, 2012–2017. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/belfvand17.pdf
- Központi Statisztikai Hivatal (KSH) (2018): https://www.ksh.hu/thm/2/indi2_3_2.html
- Központi Statisztikai Hivatal (KSH) (2019): Fókuszban a megyék. Térségi összehasonítás. http://www.ksh.hu/teruleti-adatok; http://www.ksh.hu/nepszamlalas/
- Magyar Államkincstár (MÁK) (2019): Adminisztratív nyilvántartásából átvett adatok.
- Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) (2019): A járulékbevallásokból származó adatok.
- Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs rendszer (TEIR) (2019): Helyzet-Tér-Kép. https://www.teir.hu/helyzet-ter-kep/
