Mézfogyasztási és vásárlási szokások alakulása Hajdú-Bihar megyében
Szerzők
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
Hogyan hivatkozzuk
Absztrakt
A kutatásunk fő célja a hazai méhészeti ágazat piaci helyzetének és viszonyainak fogyasztók szemszögéből történő bemutatása. A méhészeti piac bemutatását azért tartottuk indokoltnak, mert az Európai Unió a világ második legnagyobb méztermelője, és az uniós rangsoron belül Magyarország a méztermelés volumenét tekintve előkelő helyet foglal el. Így a globális és uniós kereskedelmi változások, a piaci trendek, a fogyasztói szokások változása jelentős befolyásoló tényező a hazai viszonyokat illetően. A piaci helyzetet a kapcsolódó, releváns hazai és külföldi szakirodalom feldolgozásán keresztül kívánjuk bemutatni, és emellett statisztikai adatbázisokat is elemeztünk a kérdés vizsgálatához (az Európai Unió tagállami méhészeti programok adatszolgáltatása, KSH, OMME, Statista adatbázisa és jelentései). A magyar lakosság mézfogyasztása évről évre lassan növekvő tendenciát mutat, de még mindig nem érjük el az Európai Unió mézfogyasztási átlagát. A méz alapvető állati eredetű élelmiszerünk, számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik, ezért a fogyasztói és vásárlási szokások vizsgálata fontos kérdés. A fogyasztói és vásárlási szokások felméréséhez a kérdőíves megkérdezés módszerét választottuk. A kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy ma Magyarországon hogyan és milyen irányba változtak mézfogyasztási és mézvásárlási szokások, illetve van -e valamilyen eltérés regionálisan a megkérdezettek válaszai alapján. Az online kérdőív a marketing mix 4P-je alapján épült fel, ennek megfelelően voltak kérdéseink magára a termékre (méz), annak árára, beszerzési helyszínére, promóciós lehetőségeire és a mézfogyasztás módjára, gyakoriságára vonatkozóan is. A mintából kapott eredményeket kiértékeltük, leíró statisztikai elemzésnek vetettük alá, majd az összefüggések bemutatására irányuló vizsgálatot végeztünk el a háttérváltozók alapján, ezek között szerepelt a nem, az életkor, az iskolai végzettség, a település típus, és a megye. A válaszok kiértékelését az SPSS 22.0 adatelemző- és statisztikai program segítségével végeztük el. A minta eredményei nem reprezentatívak, de jól ábrázolják, összefoglalják a kialakult helyzetet.
Hivatkozások
- Árváné Ványi, G., Csapó, Zs., Kárpáti, L. (2010): Mézfogyasztási szokások és a mézminőség fogyasztói megítélése az Észak-Alföldi régióban. MOK, 2010.
- Balsa-Budai, N., Szakály, Z. (2021): A fenntartható fogyasztói magatartás vizsgálata a tej és tejhelyettesítők piacán. Tejgazdaság-Hungarian Dairy Journal, 78(1-2), pp. 3-17.
- BMEL (2021). Per capita consumption of honey in Germany from 2007 to 2020 (in grams): https://www.bmel-statistik.de/fileadmin/daten/SJT-4030500-0000.xlsx (Letöltés dátuma: 2022.04.15.)
- Ćelan, S., Kesić, A., Mehmedinović, N. I., Crnkić, A., Šestan, A. (2022): Immunomodulatory Ability of Honey Enriched with Propolis. European Journal of Food Science and Technology, 10(1), pp. 1-19.
- European Commission (2021): Honey Market Presentation. Spring 2021.
- Faostat (2022): Crops and livestock products. 2022. https://www.fao.org/faostat/en/#data/QCL (Letöltés dátuma: 2022.04.15.)
- Feketéné Ferenczi, A., Szűcs, I., Vida, V. (2021A): Családi gazdasági keretek között működő méhészeti vállalkozás üzemtani vizsgálata. GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics, 65(80-2021-1188), pp. 237-255.
- Ferenczi, A. F., Szűcs, I., Vida, V. (2021B): A hazai méhészeti ágazat helyzetének elemzése (termelés, kereskedelem). Táplálkozásmarketing, 8(2), pp. 21-34.
- Feldman, Zs (2019): Magyar Méhészeti Nemzeti Program értékelés 2016-2019 és tervezés 2019-2022. Agrárminisztérium, Budapest, 2019.
- Hudecová, M., Šedík, P., Nagyová, Ľ. (2021): Analysis of Consumer Behaviour on the Bee Products Market in Relation to the Health Trends. Challenges of Nowadays in the Light of Sustainability, 60.
- Ignjatijević, S. D., Prodanović, R. V., Bošković, J. Z., Puvača, N. M., Tomaš-Simin, M. J., Peulić, T. A., Đuragić, O. M. (2019): Comparative analysis of honey consumption in Romania, Italy and Serbia. Food and Feed research, 46(1), pp. 125-136.
- Jordbruksverket (2021): Per capita consumption of honey in Sweden from 2010 to 2020 (in kilograms). https://statistik.sjv.se/PXWeb/pxweb/sv/Jordbruksverkets%20statistikdatabas/Jordbruksverkets%20statistikdatabas__Konsumtion%20av%20livsmedel/JO1301K1.px/?rxid=5adf4929-f548-4f27-9bc9-78e127837625 (Letöltés dátuma: 2022.04.15.)
- KSH (2022): Összefoglaló táblák. Tej-, tojás-, gyapjú-, toll- és méztermelés. https://www.ksh.hu/stadat_files/mez/hu/mez0034.html (Letöltés dátuma: 2022.04.15.)
- Lászlóffy, Zs. (2014): Mézpiaci információk. Méhész Újság, 1(6), pp. 26-27.
- Magyar Élelmiszerkönyv (2002): Codex Alimentarius Hungaricus 1-3-2001/110 számú előírás – Méz. Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság, 2002.
- Mercasa (2020): Per capita consumption of honey in Spain from 2011 to 2019 (in kilograms). https://www.mercasa.es/media/publicaciones/281/AEE_2020_web.pdf (Letöltés dátuma: 2022.04.15.)
- Natural Resources Institute Finland (2021): Annual per capita consumption of honey in Finland from 2010 to 2020 (in kilograms). http://statdb.luke.fi/PXWeb/pxweb/en/LUKE/LUKE__02%20Maatalous__08%20Muut__02%20Ravintotase/01_Elintarvikkeiden_kulutus.px/?rxid=dc711a9e-de6d-454b-82c2-74ff79a3a5e0 (Letöltés dátuma: 2022.04.15.)
- Oravecz, T. M., Kovács, I. (2019): A hazai termelői mézek és méhészeti termékek iránti fogyasztói bizalom kvalitatív vizsgálata. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, 14(2), pp. 79-89.
- Gedeon, O. T. M. L. T., Csaba, I. B. (2020): A hazai méztermelés helyzete és változása 2000 és 2017 között. In: Kosztopulosz A., Kuruczleki É. (szerk.) Társadalmi és gazdasági folyamatok elemzésének kérdései a XXI. században. Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 2020.
- Országos Magyar Méhészeti Egyesület (2021): Környezetterhelési Monitoringvizsgálat 2020-2021. OMME.
- Örösi, P. Z. (1955): Méhek között. Nyolcadik, változatlan kiadás, Börze Kft., Budapest
- Rahman, M. M., Gan, S. H., Khalil, M. (2014): Neurological effects of honey: current and future prospects. Evidence-based complementary and alternative medicine, 2014.
- Soares, S., Amaral, J.S., Oliveira, M.B.P.P., Mafra, I. (2017): A Comprehensive Review on the Main Honey Authentication Issues: Production and Origin. Comprehensive Reviews in Food Science and Food Safety. 30 June 2017, pp. 1072-1100.
- Urbánné Treutz, Á., Treutz, Z. (2017): Fogyasztói felmérés a mézfogyasztással kapcsolatban. GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics, 61(80-2018-520), pp. 355-370.
- Vallianou, N. G., Gounari, P., Skourtis, A., Panagos, J., Kazazis, C. (2014): Honey and its anti-inflammatory, anti-bacterial and anti-oxidant properties. Gen Med (Los Angel), 2(132), pp. 1-5.
- Weiner Sennyei, T. (2022): A méhészet művészetet – A nap leányai. Méhészet, Magyar Mezőgazdaság Kft., 70(110), pp. 20-22.
- Yeow, S. H. C., Chin, S. T. S., Yeow, J. A., & Tan, K. S. (2013): Consumer purchase intentions and honey related products. Journal of Marketing Research & Case Studies, 2013, 1.