Évf. 7 szám 1 (2022)

Cikkek

Mézfogyasztási és vásárlási szokások alakulása Hajdú-Bihar megyében

Megjelent:

May 23, 2023

https://doi.org/10.30716/RSZ/22/1/8

Szerzők

Vida Viktória,

Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar

Feketéné Ferenczi Alíz

Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar

Megtekintés

Kulcsszavak

méz mézfogyasztás vásárlási szokások egészséges életmód

Licenc

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.

How To Cite

Kiválasztott formátum: APA

Vida, V., & Feketéné Ferenczi, A. (2023). Mézfogyasztási és vásárlási szokások alakulása Hajdú-Bihar megyében. Régiókutatás Szemle, 7(1), 88-101. https://doi.org/10.30716/RSZ/22/1/8

Citations Format

Citations
• ACM
• ACS
• APA
• ABNT
• Chicago
• Harvard
• IEEE
• MLA
• Turabian
• Vancouver
• AMA

---

Download Citations
Endnote/Zotero/Mendeley (RIS) BibTeX

Absztrakt

A kutatásunk fő célja a hazai méhészeti ágazat piaci helyzetének és viszonyainak fogyasztók szemszögéből történő bemutatása. A méhészeti piac bemutatását azért tartottuk indokoltnak, mert az Európai Unió a világ második legnagyobb méztermelője, és az uniós rangsoron belül Magyarország a méztermelés volumenét tekintve előkelő helyet foglal el. Így a globális és uniós kereskedelmi változások, a piaci trendek, a fogyasztói szokások változása jelentős befolyásoló tényező a hazai viszonyokat illetően. A piaci helyzetet a kapcsolódó, releváns hazai és külföldi szakirodalom feldolgozásán keresztül kívánjuk bemutatni, és emellett statisztikai adatbázisokat is elemeztünk a kérdés vizsgálatához (az Európai Unió tagállami méhészeti programok adatszolgáltatása, KSH, OMME, Statista adatbázisa és jelentései). A magyar lakosság mézfogyasztása évről évre lassan növekvő tendenciát mutat, de még mindig nem érjük el az Európai Unió mézfogyasztási átlagát. A méz alapvető állati eredetű élelmiszerünk, számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik, ezért a fogyasztói és vásárlási szokások vizsgálata fontos kérdés. A fogyasztói és vásárlási szokások felméréséhez a kérdőíves megkérdezés módszerét választottuk. A kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy ma Magyarországon hogyan és milyen irányba változtak mézfogyasztási és mézvásárlási szokások, illetve van -e valamilyen eltérés regionálisan a megkérdezettek válaszai alapján. Az online kérdőív a marketing mix 4P-je alapján épült fel, ennek megfelelően voltak kérdéseink magára a termékre (méz), annak árára, beszerzési helyszínére, promóciós lehetőségeire és a mézfogyasztás módjára, gyakoriságára vonatkozóan is. A mintából kapott eredményeket kiértékeltük, leíró statisztikai elemzésnek vetettük alá, majd az összefüggések bemutatására irányuló vizsgálatot végeztünk el a háttérváltozók alapján, ezek között szerepelt a nem, az életkor, az iskolai végzettség, a település típus, és a megye. A válaszok kiértékelését az SPSS 22.0 adatelemző- és statisztikai program segítségével végeztük el. A minta eredményei nem reprezentatívak, de jól ábrázolják, összefoglalják a kialakult helyzetet.

Hivatkozások

1. Árváné Ványi, G., Csapó, Zs., Kárpáti, L. (2010): Mézfogyasztási szokások és a mézminőség fogyasztói megítélése az Észak-Alföldi régióban. MOK, 2010.
2. Balsa-Budai, N., Szakály, Z. (2021): A fenntartható fogyasztói magatartás vizsgálata a tej és tejhelyettesítők piacán. Tejgazdaság-Hungarian Dairy Journal, 78(1-2), pp. 3-17.
3. BMEL (2021). Per capita consumption of honey in Germany from 2007 to 2020 (in grams): https://www.bmel-statistik.de/fileadmin/daten/SJT-4030500-0000.xlsx (Letöltés dátuma: 2022.04.15.)
4. Ćelan, S., Kesić, A., Mehmedinović, N. I., Crnkić, A., Šestan, A. (2022): Immunomodulatory Ability of Honey Enriched with Propolis. European Journal of Food Science and Technology, 10(1), pp. 1-19.
5. European Commission (2021): Honey Market Presentation. Spring 2021.
6. Faostat (2022): Crops and livestock products. 2022. https://www.fao.org/faostat/en/#data/QCL (Letöltés dátuma: 2022.04.15.)
7. Feketéné Ferenczi, A., Szűcs, I., Vida, V. (2021A): Családi gazdasági keretek között működő méhészeti vállalkozás üzemtani vizsgálata. GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics, 65(80-2021-1188), pp. 237-255.
8. Ferenczi, A. F., Szűcs, I., Vida, V. (2021B): A hazai méhészeti ágazat helyzetének elemzése (termelés, kereskedelem). Táplálkozásmarketing, 8(2), pp. 21-34.
9. Feldman, Zs (2019): Magyar Méhészeti Nemzeti Program értékelés 2016-2019 és tervezés 2019-2022. Agrárminisztérium, Budapest, 2019.
10. Hudecová, M., Šedík, P., Nagyová, Ľ. (2021): Analysis of Consumer Behaviour on the Bee Products Market in Relation to the Health Trends. Challenges of Nowadays in the Light of Sustainability, 60.
11. Ignjatijević, S. D., Prodanović, R. V., Bošković, J. Z., Puvača, N. M., Tomaš-Simin, M. J., Peulić, T. A., Đuragić, O. M. (2019): Comparative analysis of honey consumption in Romania, Italy and Serbia. Food and Feed research, 46(1), pp. 125-136.
12. Jordbruksverket (2021): Per capita consumption of honey in Sweden from 2010 to 2020 (in kilograms). https://statistik.sjv.se/PXWeb/pxweb/sv/Jordbruksverkets%20statistikdatabas/Jordbruksverkets%20statistikdatabas__Konsumtion%20av%20livsmedel/JO1301K1.px/?rxid=5adf4929-f548-4f27-9bc9-78e127837625 (Letöltés dátuma: 2022.04.15.)
13. KSH (2022): Összefoglaló táblák. Tej-, tojás-, gyapjú-, toll- és méztermelés. https://www.ksh.hu/stadat_files/mez/hu/mez0034.html (Letöltés dátuma: 2022.04.15.)
14. Lászlóffy, Zs. (2014): Mézpiaci információk. Méhész Újság, 1(6), pp. 26-27.
15. Magyar Élelmiszerkönyv (2002): Codex Alimentarius Hungaricus 1-3-2001/110 számú előírás – Méz. Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság, 2002.
16. Mercasa (2020): Per capita consumption of honey in Spain from 2011 to 2019 (in kilograms). https://www.mercasa.es/media/publicaciones/281/AEE_2020_web.pdf (Letöltés dátuma: 2022.04.15.)
17. Natural Resources Institute Finland (2021): Annual per capita consumption of honey in Finland from 2010 to 2020 (in kilograms). http://statdb.luke.fi/PXWeb/pxweb/en/LUKE/LUKE__02%20Maatalous__08%20Muut__02%20Ravintotase/01_Elintarvikkeiden_kulutus.px/?rxid=dc711a9e-de6d-454b-82c2-74ff79a3a5e0 (Letöltés dátuma: 2022.04.15.)
18. Oravecz, T. M., Kovács, I. (2019): A hazai termelői mézek és méhészeti termékek iránti fogyasztói bizalom kvalitatív vizsgálata. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, 14(2), pp. 79-89.
19. Gedeon, O. T. M. L. T., Csaba, I. B. (2020): A hazai méztermelés helyzete és változása 2000 és 2017 között. In: Kosztopulosz A., Kuruczleki É. (szerk.) Társadalmi és gazdasági folyamatok elemzésének kérdései a XXI. században. Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 2020.
20. Országos Magyar Méhészeti Egyesület (2021): Környezetterhelési Monitoringvizsgálat 2020-2021. OMME.
21. Örösi, P. Z. (1955): Méhek között. Nyolcadik, változatlan kiadás, Börze Kft., Budapest
22. Rahman, M. M., Gan, S. H., Khalil, M. (2014): Neurological effects of honey: current and future prospects. Evidence-based complementary and alternative medicine, 2014.
23. Soares, S., Amaral, J.S., Oliveira, M.B.P.P., Mafra, I. (2017): A Comprehensive Review on the Main Honey Authentication Issues: Production and Origin. Comprehensive Reviews in Food Science and Food Safety. 30 June 2017, pp. 1072-1100.
24. Urbánné Treutz, Á., Treutz, Z. (2017): Fogyasztói felmérés a mézfogyasztással kapcsolatban. GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics, 61(80-2018-520), pp. 355-370.
25. Vallianou, N. G., Gounari, P., Skourtis, A., Panagos, J., Kazazis, C. (2014): Honey and its anti-inflammatory, anti-bacterial and anti-oxidant properties. Gen Med (Los Angel), 2(132), pp. 1-5.
26. Weiner Sennyei, T. (2022): A méhészet művészetet – A nap leányai. Méhészet, Magyar Mezőgazdaság Kft., 70(110), pp. 20-22.
27. Yeow, S. H. C., Chin, S. T. S., Yeow, J. A., & Tan, K. S. (2013): Consumer purchase intentions and honey related products. Journal of Marketing Research & Case Studies, 2013, 1.