Keresés

Keresési eredmények

• Hajdú-Bihar megye társadalmi helyzetének bemutatása a számok tükrében

  27-40

  Vida Viktória

  Szűcs István

  Megtekintések száma:

  149

  Az általunk készített tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson Hajdú-Bihar megye társadalmi helyzetének alakulásáról. Hajdú-Bihar megye, az Észak-alföldi régió gazdasági, oktatási, tudományos és kulturális szerepkörrel bíró központja. Adottságai kedvezőek a szerepkör betöltéséhez, gazdasági, oktatási, kereskedelmi, kulturális, egészségügyi kapcsolatai az országhatáron túl is jelentősek. Hajdú-Bihar megyével kapcsolatban fontosnak tartjuk még megemlíteni a logisztikai szerepének kiaknázását, valamint regionális tudásbázis szerepkörét bemutatni. Hajdú-Bihar megye központja Debrecen város, a népességszámát tekintve Magyarország második, az Alföld legnagyobb városa. Debrecen már évtizedek óta Hajdú-Bihar megye kiemelkedő települése, a város társadalmi-gazdasági hatása az egész régióra kiterjed, hiszen a város regionális központként is funkcionál. A fentebb említett hatások közül jelen tanulmányban Hajdú-Bihar megye társadalmi hatásaira fókuszálunk, és ennek elemzéséhez, alátámasztásához a helyi és az országos statisztikai adatokat alapul véve készítettünk számításokat. A társadalmi hatásokat elsősorban demográfiai szempontból vizsgáltuk meg (népesség száma, nem, kor és iskolai végzettség szerinti összetétele, képzettsége, foglalkoztatottsága, jövedelmi viszonyok) a korábbi évekkel és országos adatokkal összehasonlítva.

• Foglalkoztatás Koronavírus-válság idején, tapasztalatok az Észak-Alföld Régióból

  48-57

  Barizsné Hadházi Edit

  Ujhelyi Mária

  Filep Roland

  Megtekintések száma:

  77

  A Pandémia következtében kialakult válsághelyzet munkaerőpiacra gyakorolt hatása különösen jelentős volt. Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy a munkavállalók hány %-át hozta bizonytalan helyzetbe a járvány, vannak-e ágazati sajátosságok. További kérdést jelentett az is, hogy a szervezetek mely iparágakban tudtak élni a Home Office lehetőségével és milyen gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek. Szekunder adatok alapján a különböző gazdasági ágazatokat eltérő mértékben sújtotta a vírushelyzet, a kibocsátásra gyakorolt hatás szerint alacsony, közepes és magas szinteket különít el egymástól a szakirodalom. A globális átlaghoz képest (megközelítőleg 50%) Magyarországon magasabb arányt képvisel a foglalkoztatottak aránya (megközelítőleg 60%) a “magas” vagy “közepesen magas” mértékben sújtott ágazatokban, amelyekben igazán bizonytalan helyzetbe kerültek a dolgozók. Német regionális eredmények alapján szolgáltatáson belül az oktatás, a pénzügy és a telekommunikáció azok a területek, ahol a leginkább alkalmazható a távmunka a folyamatos működés és a foglalkoztatottság fenntartása érdekében. Primer kutatás keretében az Észak-Alföld Régióban egy alacsony, közepes és magas mértékben sújtott ágazatban tevékenykedő szervezet vezetőjével készítettünk interjút. Az “alacsony” kategóriában nem történt lényeges változás, “közepes”-nél az akvizíciós tevékenység háttérbe szorult, “magas” esetében létszámleépítés is történt. Összességében elmondható, hogy a Pandémia katalizálta a digitalizációs folyamatokat, a kényszerből bevezetett vagy kiterjesztett Home Office feltételezhetően fejlesztő hatással volt a szervezetekre, amely hatás a vírushelyzet után sem maradhat nyom nélkül. A megszerzett tapasztalatokat akkor tudja igazán hasznosítani a szervezet, ha a hátrányokat kiküszöbölve és az előnyöket erősítve tér vissza a “normal” kerékvágásba.