Foglalkoztatás Koronavírus-válság idején, tapasztalatok az Észak-Alföld Régióból
https://doi.org/10.30716/RSZ/21/1/4
Szerzők
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
Hogyan hivatkozzuk
Absztrakt
A Pandémia következtében kialakult válsághelyzet munkaerőpiacra gyakorolt hatása különösen jelentős volt. Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy a munkavállalók hány %-át hozta bizonytalan helyzetbe a járvány, vannak-e ágazati sajátosságok. További kérdést jelentett az is, hogy a szervezetek mely iparágakban tudtak élni a Home Office lehetőségével és milyen gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek. Szekunder adatok alapján a különböző gazdasági ágazatokat eltérő mértékben sújtotta a vírushelyzet, a kibocsátásra gyakorolt hatás szerint alacsony, közepes és magas szinteket különít el egymástól a szakirodalom. A globális átlaghoz képest (megközelítőleg 50%) Magyarországon magasabb arányt képvisel a foglalkoztatottak aránya (megközelítőleg 60%) a “magas” vagy “közepesen magas” mértékben sújtott ágazatokban, amelyekben igazán bizonytalan helyzetbe kerültek a dolgozók. Német regionális eredmények alapján szolgáltatáson belül az oktatás, a pénzügy és a telekommunikáció azok a területek, ahol a leginkább alkalmazható a távmunka a folyamatos működés és a foglalkoztatottság fenntartása érdekében. Primer kutatás keretében az Észak-Alföld Régióban egy alacsony, közepes és magas mértékben sújtott ágazatban tevékenykedő szervezet vezetőjével készítettünk interjút. Az “alacsony” kategóriában nem történt lényeges változás, “közepes”-nél az akvizíciós tevékenység háttérbe szorult, “magas” esetében létszámleépítés is történt. Összességében elmondható, hogy a Pandémia katalizálta a digitalizációs folyamatokat, a kényszerből bevezetett vagy kiterjesztett Home Office feltételezhetően fejlesztő hatással volt a szervezetekre, amely hatás a vírushelyzet után sem maradhat nyom nélkül. A megszerzett tapasztalatokat akkor tudja igazán hasznosítani a szervezet, ha a hátrányokat kiküszöbölve és az előnyöket erősítve tér vissza a “normal” kerékvágásba.
Hivatkozások
- Bakacsi, G. (2015): A szervezeti magatartás alapjai. Alaptankönyv bachelor hallgatók számára. Semmelweis Kiadó, Budapest, ISBN 978-963-331-313-8.
- Bartsch, S., Weber, E., Büttgen, M., Huber, A. (2020): Leadership matters in crisis-induced digital transformation: how to lead service employees effectively during the COVID-19 pandemic, Journal of Service Management. Emerald Group Publishing Ltd. doi: 10.1108/JOSM-05-2020-0160.
- Csizmadia, P., Illéssy, M. (2020): A nagy leállás : a magyar munkahelyek közel fele került veszélybe. MTA. https://szociologia.tk.mta.hu/uploads/files/Csizmadia-Illessy_A_virus_es_a_munka-F.pdf. 2020.11.30.
- Dajnoki, K. (2010): Kommunikáció az esélyegyenlőségi emberi erőforrás menedzsmentben. Jelenkori társadalom és gazdasági folyamatok, IV., pp. 65–70.
- Dajnoki, K., Héder, M. (2017): „Új szelek fújnak” – a HR válasza a globalizáció és a változás kihívásaira, Hadtudomány: A Magyar Hadtudományi Társaság Folyóirata. 27(E-szám), pp. 84–93. doi: 10.17047/HADTUD.2017.27.E.84.
- Dajnoki, K., Kun, A. (2016): Frissdiplomások foglalkoztatásának jellemzői az agrárgazdaságban, Gazdálkodás, 60(4), pp. 289–304.
- Evans, S., Dromey, J. (2020): Coronavirus and the Labour Market: Impacts and Challenges. Learning and Work Institute.
- Fadinger, H., Schymik, J. (2020): The costs and benefits of home office during the Covid-19 pandemic: Evidence from infections and an input-output model for Germany, Covid Economics Vetted and RealTime Papers, Centre for Economic Policy Research, (9), pp. 107–134.
- Fenyves, V., Kondorosi, F., Kerezsi, D., Dajnoki, K. (2016): Vezetői döntést segítő információk a munkaerővándorlás sajátosságai alapján, Controller Info, 4(3), pp. 42–51.
- Gaudecker, H.-M., Holler, R., Janys, L., Siflinger, B., Zimpelmann, C. (2020): Labour supply in the early stages of the CoViD-19 Pandemic: Empirical Evidence on hours, home office, and expectations, IZA Discussion Paper Series, (131).
- Gergely, É., Pierog, A. (2016): Motivációs tényezők feltárása civil és profitorientált szervezeteknél, Gradus, 3(1), pp. 368–373.
- Hajdú Z., Rácz Sz. (2020): Államhatár-politi-kák az Európai Unióban és Magyarországon a globális koronavírus-válság kezdeti idősza-kában. Tér és Társadalom, 2., pp. 202–210.
- ILO (2020a): COVID-19 and the world of work. Fourth edition.
- ILO (2020b): COVID-19 and the world of work. Second edition.
- ILO (2020c): COVID-19 and the world of work. Sixth edition.
- Koós B., Kovács S., Páger B., Uzzoli Annamária (2020): Az új koronavírus-járvány társadalmigazdasági hatásai és ezek területi következményei. Tér és Társadalom 34:(2) pp. 123–131. (2020)
- Krzywdzinski, M. (2020): Die COVID-19-Krise beschleunigt den Strukturwandel in der Arbeitswelt. https://www.wzb.eu/de/forschung/corona-und-die-folgen/die-covid-19-krise-beschleunigt-denstrukturwandel-in-der-arbeitswelt 2020.11.30.
- KSH (2020): A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint, nemenként (2008- 2019) frissítve 2020.03.13. Available at: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf005a.html. 2020.11.30.
- Pierog, A., Szabados, G. (2015): Civil szervezetek vezetési szempontból, Vezetéstudomány - Budapest Management Review, 46(2), pp. 35–46.
- Pierog, A., Vörös, P., Dajnoki, K. (2014): Civil szervezetek megítélése a munkaerőpiac tükrében, Acta Scientiarum Socialium, 17(40), pp. 111–120.
- Pierog, A., Vörös, P., Dajnoki, K. (2015): Civil szervezetek szerepe a foglalkoztatásban és képzésben – Egy sikeres debreceni együttműködés, Acta Scientiarum Socialium, pp. 47–56.
- Strielkowski, W. (2020): COVID-19 pandemic and the digital revolution in academia and higher education, Preprints, (April), pp. 1–6. doi: 10.20944/preprints202004.0290.v1.
