Keresés

Keresési eredmények

• A ciklámenlila nőszőfű jelentős állománya Parádsasváron

  247–248

  Tóth György

  Magos Gábor

  Molnár Miklós

  Csábi Miklós

  Megtekintések száma:

  457

  A közlemény bemutatja a fokozottan védett Epipactis placentina Bongiorni & Grünanger hazai előfordulásait. Beszámolunk egy jelentős (2019-ben mintegy 40 virágzó példányt számláló) állományának megtalálá­sáról, amely a faj egyetlen napjainkban ismert hazai állománya.

• Adatok a Szuha-vízgyűjtő és környéke flórájához II.

  41–52

  Bátori Gábor

  Szentgyörgyi Péter

  Megtekintések száma:

  449

  Cikkünkben a Putnoki-dombság flórájához szolgáltatunk adatokat, melyeket nagyrészt 2022 és 2024 között gyűjtöttünk. Számos Magyarországon védett taxon, őshonos vagy archeofiton gyom, özöngyom, illetve kultúrszökevény faj új lelőhelyére bukkantunk. A cikkben szereplő 144 taxon közül 8 új a Tornensére (Phytolacca americana, Mespilus germanica, Rhinanthus ×hungaricus, Orobanche alba subsp. major, Dipsacus ×fallax, Filago vulgaris s. str., Rudbeckia hirta, Bolboschoenus laticarpus), további 8 pedig a Putnoki-dombságra (Polystichum aculeatum, Ranunculus trichophyllus, Diplotaxis muralis, Lathyrus palustris, Lonicera caprifolium, Crepis pulchra, Allium rotundum, Lolium multiflorum).

• Adatok a sásfajok (Carex, Cyperaceae) előfordulásához a Dél-Nyírségben és környékén

  165-198

  Demeter László

  Szél László

  Megtekintések száma:

  606

  Összesen 38 sásfajról közlünk adatokat a Dél-Nyírség és közvetlen környezete területé­ről. Az Alföldön korábban le nem írt vagy ritkaságnak számító fajok néhány állományát is kimutattuk, mint a Buxbaum-sás (Carex buxbaumii), az északi sás (Carex hartmanii), az árnyéki sás (Carex umbrosa) és a bugás sás (Carex paniculata). Számos új előfordulást közlünk a térségből kevés irodalmi adattal rendelkező fajokról, például a rezgő sásról (Carex brizoides), sárgás sásról (Carex michelii), sápadt sásról (Carex pallescens), nyúlánk sásról (Carex elongata). A korábbi irodalmakban említett hét fajt viszont nem sikerült észlelnünk az elmúlt 13 év során. Herbáriumi adatok igazolták, hogy a fekete sás (Carex nigra) régebbi helyi adatainak egy része valójában a gyepes sásra (Carex cespitosa) vonatkozik. Herbá­riumi adatok és az irodalom alapján úgy gondoljuk, hogy a berzedt sás (Carex pairaei) helyi adatai nagyrészt a tölgyes sásra (Carex divulsa subsp. leersii) és sulymos sásra (Carex spicata) vonatkozhatnak. Eltérően számos irodalmi adattól a rókasást (Carex vulpina) a homokvidék belsejében nem észleltük.

• A csermelyciprus (Myricaria germanica) új hazai előfordulása

  60–63

  Süveges Kristóf

  Molnár V. Attila

  Koscsó János

  Megtekintések száma:

  605

  A közlemény a Magyarországon igen ritka Myricaria germanica második olyan előfor­dulásáról számol be, amely ember által létrehozott termőhelyről ismert. A faj Hejőpapi mellől (Sajó–Hernád-sík), egy kavicsbányából került elő. A faj legközelebbi lelőhelye mintegy 60 kilométerre találha­tó, így az előfordulás a szél általi terjedés (anemochoria) hatékonyságát jelzi. Úgy tűnik a kavicsbányák megfelelő termőhelyet jelenthetnek e hazánkban veszélyeztetett cserjefajnak.

• Az év vadvirága 2013-ban: A nyári tőzike (Leucojum aestivum L.)

  354-364

  Takács Attila

  Molnár V. Attila

  Megtekintések száma:

  391

  Jelen közlemény rövid áttekintést nyújt a nyári tőzikéről rendszertani, nevezéktani, alaktani, elterjedési, termőhely-választási, fenológiai, szaporodásbiológiai, interakciós, farmakognóziai, természetvédelmi és veszélyeztetettségi szempontból.

• A Grimmia plagiopodia Hedw. természetvédelmi helyzete Magyarországon

  133-140

  Nagy József

  Papp Beáta

  Megtekintések száma:

  212

  A szerzők a Grimmia plagiopodia Hedw. védett és veszélyeztetett lombosmoha faj há­rom új, 2017-ben megtalált előfordulási adatát közlik Nagymaros és Kismaros községek határából, a Bör­zsöny hegységből. Az IUCN új kritériumainak felhasználásával elvégezték a faj veszélyeztetettségi stá­tuszának újbóli értékelését Magyarországon. Ennek alapján a G. plagiopodia továbbra is veszélyezte­tett státuszra jogosult hazánkban.

• Adatok és kiegészítések Magyarország edényes flórájához

  85-119

  Molnár Csaba

  Somay László

  Demeter László

  Megtekintések száma:

  610

  Dolgozatunkban 584 taxon (faj, alfaj, változat, hibrid) 1593 aktuális elterje­dési adatát mutatjuk be Magyarország területéről, az elmúlt néhány évből, összesen 184 fló­ratérké­pezési kvadrátot érintve. Számos természetes élőhelyre jellemző faj új florisztikai adatát közöl­jük, köztük számos védett fajét is. Emellett írunk közutak mellett megtelepedő fajokról, a vasúti infrastruktúrához kötődő fajokról és a városi flóra tagjairól. Felsorolunk továbbá néhány ritkább szántóföldi gyomot, illetve fiatalabb és idősebb parlagokon megtele­pedő fajt is, valamint érdeke­sebb helyeken előkerült legelőgyomokat. Pontosítjuk, és bővít­jük néhány taxonómiai okból adat­hiányos faj, vagy alfaj elterjedési területét. Felhívjuk a fi­gyelmet az ökológiai-botanikai munkák flórahamisító hatására. Végül adatokat közlünk né­hány hibrid-taxon aktuális elterjedéséről is.

• Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához V.

  383–403

  Csiky János

  Baráth Kornél

  Bocz Virág

  Deme Judit

  Fülöp Zsófia

  Kovács Dániel

  Nagy Katalin

  Tamási Bendegúz

  Csikyné Radnai Éva

  Megtekintések száma:

  508

  Jelen közleményünk annak a sorozatnak az ötödik része, melynek célja a Magyaror­szág edényes növényfajainak elterjedési atlasza térképeinek kiegészítése, főként aktuális előfordulási adatokkal. A dolgozat 66 kvadrátban 360 edényes taxon elterjedési adatait pontosítja. Az adatok több­sége a Dél-Dunántúlról származik, ahol 6 kvadrát a szisztematikus felméréseknek köszönhetően 30-nál is több fajjal egészült ki. A felsorolt taxonok döntő része gyakori, sokszor gyom jellegű elem, néhányuk azonban hazánkban ritka (pl. Anchusa azurea, Centunculus minimus, Euphorbia stricta, Hypericum humifusum, Sagina apetala), olykor védett növény (pl. Asplenium adiantum-nigrum, Dryopteris affinis, Festuca dalmatica, Gymnocarpium dryopteris, Urtica kioviensis).

• Az Orchis mascula subsp. signifera (Vest) Soó újrafelfedezése a Keszthelyi-hegységben

  51–54

  Óvári Miklós

  Megtekintések száma:

  286

  A hazai orchideaflóra egyik ritka, védett és veszélyeztetett képviselője az Orchis mascula subsp. signifera, amelynek 2015-ben egy négy évtizeddel korábbi, példánnyal dokumentált (Gotthárd Dénes, 1976) előfordulását sikerült újra megerősíteni a Keszthelyi-hegységben. A tárgyalt lelőhely a taxon magyarországi elterjedésének szélén helyezkedik el. A közlemény bemutatja a lelőhely aktuális termőhelyi viszonyait és veszélyeztető tényezőit.

• Kiegészítések a Soproni-hegység és előtere flórájának ismeretéhez II.

  187–194

  Schmidt Dávid

  Haszonits Győző

  Megtekintések száma:

  665

  Közleményünkben a Soproni-hegység és Soproni-medence területén 2014 és 2020 között gyűjtött érdekesebb floriszikai adatokat adjuk közre. Felsorolásunkban ös­szesen 26 taxon szerepel, 15 a Soproni-hegység, 10 a Soproni-medence területéről, egy to­vábbi faj pedig mindkét területetről. Adataink közül kiemeljük a Soproni-hegységre nézve új Tetragonolobus maritimus előfordulását, a terület hazai felére nézve új Ajuga chamaepithys, Lycopsis arvensis előkerülését. Fontos eredmény az egyaránt védett, aktuális előfordulások­kal eddig nem rendelkező Agrostemma githago, Gentianopsis ciliata, valamint a Sesleria uligi­nosa egy újabb kis állományainak felfedezése. A Soproni-medence területéről nem közölték korábban a gyomjellegű Aegilops cylindrica, Galium parisiense, Geranium rotundifolium, Kochia scoparia, Lepidium virginicum, Oenothera salicifolia, Sagina apetala subsp. apetala, Verbascum lychnitis előfordulását, amelyek közleményünkben jelennek meg első ízben.

• A labodalevelű szárnyaslibatop (Cycloloma atriplicifolia) újabb előfordulása a Kiskunság északi részén

  107–108

  Csecserits Anikó

  Barabás Sándor

  Megtekintések száma:

  391

  2019. július 2-án Csévharaszt községtől a védett borókás felé vezető homokúton elszór-tan, mintegy 200 m hosszan a Cycloloma atriplicifolia nagyjából 100–200 kifejlett egyedét találtuk [N 47.297476°, E 19.382936°, KEF: 8782.1].

• A szagtalan rezeda (Reseda inodora Rchb.) előfordulása a Tiszántúlon

  48-54

  Csathó András István

  Bede Ádám

  Sudnik-Wójcikowska Barbara

  Moysiyenko Ivan

  Dembicz Iwona

  Sallainé Kapocsi Judit

  Megtekintések száma:

  296

  2012. augusztus 14-én a Mindszent (Csongrád megye) közigazgatási határában lévő Hegyes-halmon (KEF: 9487.3) a szagtalan rezeda (Reseda inodora) kisebb állománya került elő. A kb. 50–100 tőre tehető állomány a kunhalom (kurgán) szélén, a gyér növényzetű, gyomos szántásszegélyen élt. 2014. július 19-én a faj ismét előkerült a területen, a legnagyobb, több száz töves egyedszámban ekkor a halom szélén, a szomszédos kukoricás erősen felnyíló, gyomos szegélyében fordult elő. A védett Reseda inodora-nak nem volt ismert élő állománya a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. A fajt a „CR” (Kipusztulással veszélyeztetett) kategóriában javasoljuk felvenni a regionális vöröslistára. A halmon több más ritka, jellemzően gyom, illetve pionír jellegű faj (Caucalis platycarpos subsp. muricata és subsp. platycarpos, Erodium ciconium, Lappula squarrosa, Melica transsilvanica, Papaver hybridum) előfordulása is ismertté vált az elmúlt években. Az eredmények egyúttal arra is rámutatnak, hogy a természetes sztyepp-, löszfalnövényzet-, illetve sztyeppcserjés-fajok fenntartása mellett a halmok fontos szerepet kaphatnak egyes, mára erősen visszaszorult, veszélyeztetetté vált gyomfajok (köztük ójövevény-fajok) megőrzésében is.

• Florisztikai adatok Észak-Magyarországról II. Északi-Cserehát és Felső-Bódva-völgy

  31–48

  Vojtkó András

  Farkas Tünde

  Megtekintések száma:

  424

  Összeállításunkban az Északi-Cserehát és a Felső-Bódva-völgy területéről 1995 és 2020 között gyűjtött, korábbi publikációinkból kimaradt adatainkat közöljük, 123 fajra vonatkozóan. Publikáljuk néhány, a területről eddig nem közölt, vagy ritka faj adatát (pl. Artemisia annua, Genista pilosa, Ranunculus flammula, Scorzonera purpurea, Silene noctiflora), illetve kitérünk olyan adathiányos, de gyakoribb fajra is, mint a Carex remota, Cirsium pannonicum, Cyperus fuscus, Melampyrum cristatum. Néhány védett faj (Dactylorhiza incarnata, Eriophorum angustifolium, Lycopodium clavatum) új lelőhelyére is rábukkantunk.

• Adatok a Mecsek hegység zuzmóflórájához

  16–26

  Kovács Dániel

  Lőkös László

  Megtekintések száma:

  259

  A Pécsi Tudományegyetem (JPU) zuzmógyűjteményében lévő részben korábbi, részben saját gyűjtések alapján 115 zuzmótaxon 221, eddig nem publikált mecseki adatát közöljük, beleértve 37 JPU duplumot is. A feldolgozás eredményeként 22 új fajt mutattunk ki a hegység területéről: Arthopyrenia cinereopruinosa, Baeomyces rufus, Candelariella reflexa, Catapyrenium rufescens, Cladonia macilenta, Dimerella pineti, Hypogymnia tubulosa, Ochrolechia arborea, Pleurosticta acetabulum, Pseudevernia furfuracea, Psilolechia lucida, Pycnothelia papillaria, Rinodina sophodes, Tomasellia arthonioides, Toninia candida, Trapelia involuta, Varicellaria hemisphaerica, Verrucaria marmorea, V. nigrescens, V. parmigera, Xanthoparmelia conspersa, X. verruculifera. A törvényesen védett Peltigera leucophlebia két adattal szerepel a listában.

• Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához X.

  101–106

  Csiky János

  Baráth Kornél

  Barna Péter

  Csikyné Radnai Éva

  Deme Judit

  Szigetvári Csaba

  Wirth Tamás

  Kovács Dániel

  Megtekintések száma:

  727

  Jelen közleményünk annak a sorozatnak a tizedik része, melynek célja a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza térképeinek kiegészítése, főként aktuális előfordulási adatokkal. A dolgozat 194 kvadrátban 686 edényes taxon elterjedési adatait pontosítja, amelyeket egy elektronikus appendixben listázunk részletesen. Egy kvadrát néhány pontszerű felmérésnek köszönhetően 100-nál is több fajjal egészült ki. Az országos kéktúra útvonal néhány szakaszának bejárása 10 flóratérképezési kvadrátban összesen 142 új faj kimutatását eredményezte. Ezek közül legérdekesebb-ként a bakonyi Carex strigosa előfordulásokat emelnénk ki. A korábbi és újonnan kimutatott előfordulási adataira támaszkodva megállapítható, hogy e védett sásfaj a Dunántúli-középhegységen belül DNy-i irányból ÉK-i irányba terjeszkedik. Ezek a megfigyelések felhívják a figyelmünket arra, hogy az olyan szinantróp élőhelyek, mint a nagyobb forgalmú turistautak tanulmányozása, komoly szerepet játszhat a flóra térbeli mintázatának KEF léptékű feltárásában. Másrészt, az így regisztrált adatok hozzájárulhatnak olyan “őshonos” növények eredetének és terjedésének jobb megismeréséhez is, mint az ún. illír-dacikus harapófogó fajai.

• Az év vadvirága 2014-ben: a szibériai nőszirom (Iris sibirica L.)

  268-285

  Takács Attila

  Nagy Timea

  Salamon-Albert Éva

  Molnár V. Attila

  Megtekintések száma:

  597

  Jelen közlemény áttekintést nyújt a szibériai nőszirom (Iris sibirica L.) nevezéktanáról, rendszertanáról, alak- és szövettanáról, életciklusáról, fenológiájáról, szaporodásbiológiájáról, élőhelyválasztásáról, biotikus interakcióiról, hatóanyagairól, mikroszaporításáról, felhasználási lehetőségeiről és veszélyeztetettségéről. Saját megfigyelések és mérési eredmények alapján közlünk adatokat a növény levéltulajdonságairól, fenológiájáról, magképzési sikeréről, ezermagtömegéről, csirázási és növekedési erélyéről valamint termőhelyeinek talajadottságairól.

• Az ágas holdruta új előfordulása a Mátrában

  257–258

  Bordé Sándor

  Megtekintések száma:

  462

  2020. június 12-én a Botrychium matricariifolium (Retz.) A. Braun 12 példányát talál­tuk a Mátrában, egy hegyi rét szegélyében. A fajnak a hegység területről korábbi előfordulása nem ismert. A fajt korábban hazánkból kipusztultként tartották számon. Aktuálisan országosan csupán két lelőhelyen került elő a növény. 2008-ban a Mecsekben egyetlen tövét találták, ahol a megtalálását köve­tően el is tűnt. 2015-ban a Kőszegi-hegységben stabil állománya került elő.

• Adatok az Alföld kunhalom-flórájának ismeretéhez

  31–44

  Süveges Kristóf

  Valkó Orsolya

  Kelemen András

  Tölgyesi Csaba

  Bede Ádám

  Godó Laura

  Borza Sándor

  Deák Balázs

  Megtekintések száma:

  214

  Ebben a közleményben Duna–Tisza közi és tiszántúli kunhalmokon észlelt növény-előfordulásokat mutatunk be. Összesen 109 kunhalomról 45 edényes növényfaj és egy gombafaj (Morchella steppicola) adatait tesszük közzé. A bemutatott fajok közül Magyarországon 13 taxon élvez védettséget, melyek egy része az adott térségben nem ritka (pl. Aster sedifolius, Astragalus asper, Li­naria biebersteinii, Ornithogalum brevistylum). Bemutatjuk néhány terjedőben lévő egyéves faj újabb lokalitásait (pl. Aegilops cylindrica, Crepis pulchra, Trifolium diffusum). Emellett néhány olyan faj adatait is ismertetjük, amiket korábban nem jeleztek kunhalom területéről (pl. Agrostemma githago, Chae­rophyllum bulbosum, Dryopteris filix-mas), illetve egy idegenhonos faj (Lolium multiflorum) kurgánokon való előfordulásait is közzétesszük. Növényföldrajzi értelemben kiemelkedő adatnak számít a recés vajvirág (Orobanche reticulata) kengyeli és a borzas csajkavirág (Oxytropis pilosa) tömörkényi előfor­dulása.

• A Myricaria germanica újabb előfordulása másodlagos élőhelyen

  118–122

  Kelecsényi Péter

  Takács Attila

  Megtekintések száma:

  22905

  Közleményünkben a Myricaria germanica (L.) Desf egy újabb, másodlagos élőhelyhez kötődő előfordulását ismertetjük Észak-Kelet Magyarországról, a Bükk hegység pereméről, egy miskolci salaklerakó területéről. A növény a salak kitermelése során kialakult meredek falon telepedett meg. A fal eróziója miatt időnként egy-egy tő onnan leszakad. Az elpusztult egyedek életkora az évgyűrűik alapján 5–13 év közötti. A körülbelül 50 töves populáció ma a legnagyobb (de talán az egyetlen) hazai állománya a fajnak. A salaklerakó területén további ritka és védett fajok is előkerültek (Epilobium dodonaei Vill., Dysphania botrys (L.) Mosyakin & Clemants, Dryopteris carthusiana (Vill.) H.P. Fuchs, Polystichum aculeatum (L.) Roth ex Mert.).

• Apró közlemények

  221-224

  Horváth Dénes

  Hődör István

  Gulyás Gergely

  Magos Gábor

  Horváth Zoltán

  Kozma-Bognár Tamás

  Balogh Gábor

  Sallainé Kapocsi Judit

  Bota Viktória

  Heilig Dávid

  Bodorik Janka

  Toldi Miklós

  Megtekintések száma:

  330

  1. A Schoenoplectus mucronatus (L.) Palla újabb előfordulásai az Észak-Alföldön

  2. Királyharaszt (Osmunda regalis L.) újabb állományának megkerülése Belső-Somogyban

  3. Új védett növényfaj, a poloskaszagú kosbor (Orchis coriophora L.) a Dél-Tiszántúlon

  4. Karcsú sisakvirág (Aconitum variegatum subsp. gracile (Rchb.) Gáyer) előfordulása Göcsejben

  5. A Cephalanthera damasonium (Mill.) Druce újabb előfordulása a Nyugat-Dráva síkon

• A mezőfalvi Bolondvár flórája (Mezőföld, Colocense)

  133-141

  Kovács Dániel

  Megtekintések száma:

  258

  Munkám során egy 26 ha kiterjedésű Natura 2000 területet vizsgáltam Mezőfalva határában. A falu a Mezőföld közepén, Dunaújvárostól kissé nyugatra helyezkedik el. A felmért területet kaszálóként és olykor legelőként hasznosítják. A florisztikai adatok gyűjtése 2010 és 2013 között zajlott. A felmérés során 362 edényes taxon került elő. Ez más hazai, alföldi területekkel összehasonlítva igen nagy fajgazdagságról tanúskodik. A vizsgálat során számos védett (pl.: Ajuga laxmannii, Astragalus asper, Cirsium boujartii, Inula germanica) vagy lokálisan ritka (pl.: Hieracium densiflorum, Lavatera thuringiaca, Orobanche lutea, Veronica austriaca) faj is előkerült.

• Az év vadvirága 2016-ban: a mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris)

  79–100

  Bódis Judit

  Takács Attila

  Óvári Miklós

  Virók Viktor

  Kulcsár László

  Magos Gábor

  Sulyok József

  Nótári Krisztina

  Molnár Attila

  Barna Csilla

  Kuczkó Anita

  Biró Éva

  Gerencsér Beáta

  Freytag Csongor

  Tüdősné Budai Júlia

  Molnár V. Attila

  Megtekintések száma:

  2398

  Jelen közlemény rövid áttekintést nyújt a mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris L.) nevezéktanáról, rendszertanáról, alak- és szövettanáról, életciklusáról, fenológiájáról, szaporodás-biológiájáról, élőhelyválasztásáról, biotikus interakcióiról, hatóanyagairól, mikroszaporításáról, felhasználási lehetőségeiről és veszélyeztetettségéről. Pontosítottuk a faj európai elterjedési térképét és kiegészítéseket teszünk a hazai előfordulásaihoz. Saját adatokat közlünk a növény magképzési sikeréről, ezermagtömegéről, hazai állományainak demográfiai jellemzőiről, valamint termőhelyeinek talaj-adottságairól.

• Multiclavula mucida (Basidiomycota) a Pannon régióban és más adatok a magyarországi lopvanősző flórához

  173–184

  Csiky János

  Deme Judit

  Erzberger Peter

  Kovács Dániel

  Németh Csaba

  Sipos Attila

  Megtekintések száma:

  806

  A cikk a 2023-ban végzett kriptogám flóratérképezés során talált, florisztikai, taxonó­miai és/vagy természetvédelmi szempontból érdekesebb fajokkal foglalkozik. Két Magyarországon ritkának tűnő Trapeliopsis faj bükki adatain kívül közöljük az Európában is ritkának tűnő, hegyvidéki bazídiumos gombás zuzmó, a Multiclavula mucida első előfordulását a Pannon régióban. Bemutatjuk az újabban entomofilnak tartott moha, az Anacamptodon splachnoides egyetlen aktuális dél-dunántúli állományát, illetve az atlanti-mediterrán jellegű Leptodon smithii első magyarországi alföldi előfordulá­sát. Számos adattal bizonyítjuk, hogy a kéreglakó Neckera pennata-nak Magyarországon Baranyában, az Alföldön van az elterjedési súlypontja, illetve újabb, bükki adatokkal szemléltetjük, hogy a Buxbau­mia viridis a Pannon-medencében elsősorban a mészkerülő bükkösök talajlakó faja. Ismertetjük az Európá­ban veszedelmesen terjedő, idegenhonos, korhadéklakó Sematophyllum adnatum első alföldi, egyben a Pannon-medence egyik legerősebb állományát. Beszámolunk továbbá a tőzegmohás lápokon szintén terjedőben lévő Callicladium haldanianum harmadik (Vendvidék), valamint a szilikátos kőten­gerekre jellemző Racomitrium lanuginosum második (Mátra) magyarországi előfordulásáról is. Fotóval doku­mentáljuk a Phegopteris connectilis egyetlen aktuális dél-dunántúli adatát és vitatjuk az első me­cseki közlésének pontosságát, helyességét. Az elterjedési adatok felsorolásán túl, a dolgozatban érintő­lege­sen foglalko­zunk a klímaváltozás és a fajok elterjedési adatainak összevethetőségével, egyes ha­rasztok, mint az Asplenium adiantum-nigrum agg. és a Dryopteris affinis agg. kisfajainak elkülönítési nehézségei­vel, valamint korrigáljuk egy korábban tévesen közölt Hedwigia stellata adatunkat is. A fentieken túl a Leu­cobryum glaucum, Palustriella commutata, Tetraphis pellucida, Gymnocarpium rober­tianum és az Ophioglossum vulgatum néhány érdekesebb adatáról is beszámolunk.

• Adatok a Kisalföld flórájához és növényföldrajzához

  235-253

  Király Gergely

  Takács Gábor

  Király Angéla

  Megtekintések száma:

  286

  A Kisalföld flórája számos kistáj és növénycsoport tekintetében kifejezetten jól feltárt, de akadnak nagyon hiányosan ismert területei is, elsősorban a régió nyugati részén. A szerzők 2001–2014 közötti terepkutatásaik legfontosabb kisalföldi eredményeit adják közre a dolgozatban, amely 57 taxon adatait tartalmazza. A Kisalföld magyarországi oldalára új 5 faj (Brachypodium rupestre, Bromus ramosus, Hypericum dubium, Lathyrus sphaericus, Tordylium maximum) felfedezése. Számos faj egyes kistájakra nézve jelent újdonságot, a legtöbb ilyen adat azokról a kistájakról származik, amelyeket korábban alig vizsgáltak (Fertő-medence, Kapuvári-sík, Mosoni-sík). Nagy jelentőségűek a Fertő-medence egyes sziki fajaival kapcsolatos megfigyelések (Carex divisa, Crypsis schoenoides, Juncus maritimus, Suaeda pannonica, S. prostrata), mivel előfordulások a Fertő magyar oldalán tisztázatlan volt. A szerzők elemezték egyes fafajok (Acer tataricum, Fraxinus ornus, Quercus petraea) őshonosságának kérdéskörét a térségben, továbbá értékelést adtak egyes védett vagy veszélyeztetett fajok (pl. Allium carinatum, Allium suaveolens, Betula pubescens, Carex strigosa, Potamogeton coloratus, Stellaria palustris) aktuális természetvédelmi helyzetéről is.

• Pécsi zergevirág (Doronicum ×sopianae) a Nyugati-Mecsekben

  251–252

  Tóth István Zsolt

  Megtekintések száma:

  435

  A keleti zergevirág (Doronicum orienatale Hoffm.) és a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum (Sadler) Rchb.f.) hibridjét Nendtvich Tamás fedezte fel a Mecsek-hegység Pécs feletti ré­szén, az 1820-as években. Az elmúlt két évszázad során a terület több neves kutatója is megtalálta a hibridet, de ma is élő előfordulása csak a Zsuppon-parlagon ismert. Valaha ismert előfordulásai egy viszonylag szűk körzetben voltak. Új előfordulását találtam 2020. 04. 16-án, Kővágószőlős határában, a fent említett egyetlen ismert előfordulásától 8 km-es légvonalbeli távolságra. Egyetlen virágzó tövet, és körülötte öt tőleveles példányt találtam. A szülőfajok csupán 50 cm-re nőttek egymástól. A virágzó tőről részletes morfológiai leírást, a hibrid 10×10 m-es körzetében a kísérőfajokról listát készítettem.