Évf. 28 szám 1 (2023)

Eredeti közlemények

A törpe mandula (Prunus tenella) tömeges előfordulása szántásból felhagyott kunhalmon

Megjelent február 7, 2023
Szerzők
Deák Balázs
ELKH Ökológiai Kutatóközpont
, Orcsik Tibor
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
, Bede Ádám
ELKH Ökológiai Kutatóközpont
, Valkó Orsolya
ELKH Ökológiai Kutatóközpont
Megtekintés
Kulcsszavak
kurgán löszgyep spontán gyepregeneráció Tiszántúl
Hogyan kell idézni
Selected stlye: APA
Deák, B., Orcsik, T., Bede, Ádám, & Valkó, O. (2023). A törpe mandula (Prunus tenella) tömeges előfordulása szántásból felhagyott kunhalmon . Kitaibelia, 28(1), 32–38. https://doi.org/10.17542/kit.28.024
Licenc
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

A kunhalmok ex lege védett természeti területekként jelentős biodiverzitás őrzői, mivel még az intenzíven használt mezőgazdasági tájakban is számos löszgyepi növényfaj előfordulása kötődik ezekhez a kis élőhelyszigetekhez. Természeti és kulturális jelentőségük ellenére az elmúlt évszázadokban számos halmot beszántottak. A közelmúltban azonban a halmok bekerültek az  agrártámogatások rendszerébe, így az Alföld számos régiójában elindult a kurgánok szántóföldi művelésének felhagyása. Országos felmérésünkben a szántásból felhagyott halmok növényzetének regenerációját vizsgáljuk, jelen közleményben e felmérő munka során tapasztalt egyik érdekes botanikai jelenségről számolunk be. A tiszainokai Fekete-halmon – melyet egészen 2014-ig intenzív szántóként használtak – a  törpe mandula (Prunus tenella Batsch; syn.: Amygdalus nana L.) közel 15.000 hajtásból álló állományát találtuk hat évvel a szántóföldi művelés felhagyása után. Az állomány valószínűleg a halom tetején a háromszögelési pont védelmében tudott fennmaradni, ahonnan a felhagyást követően hatékonyan ki tudott terjedni. Ez a megfigyelés egy érdekes adattal gazdagítja a Tiszántúl flórájának ismeretét, valamint rámutat arra is, hogy a szántóföldi művelésből felhagyott halmok természetvédelmi szempontból értékes fajoknak is élőhelyet nyújthatnak, valamint hogy a természetes úton történő, spontán visszagyepesedés is hatékony természetvédelmi módszer lehet egyes halmok esetében.