Évf. 20 szám 1 (2015): Siroki Zoltán emlékszám
Cikkek

A szagtalan rezeda (Reseda inodora Rchb.) előfordulása a Tiszántúlon

Megjelent január 1, 2015
András István Csathó
MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet
Ádám Bede
Móra Ferenc Múzeum
Barbara Sudnik-Wójcikowska
University of Warsaw
Ivan Moysiyenko
Kherson State University
Iwona Dembicz
University of Warsaw
Judit Sallainé Kapocsi
Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság
PDF

APA

Csathó, A. I., Bede, Ádám, Sudnik-Wójcikowska, B., Moysiyenko, I., Dembicz, I., & Sallainé Kapocsi, J. (2015). A szagtalan rezeda (Reseda inodora Rchb.) előfordulása a Tiszántúlon. Kitaibelia, 20(1), 48–54. https://doi.org/10.17542/kit.20.48

2012. augusztus 14-én a Mindszent (Csongrád megye) közigazgatási határában lévő Hegyes-halmon (KEF: 9487.3) a szagtalan rezeda (Reseda inodora) kisebb állománya került elő. A kb. 50–100 tőre tehető állomány a kunhalom (kurgán) szélén, a gyér növényzetű, gyomos szántásszegélyen élt. 2014. július 19-én a faj ismét előkerült a területen, a legnagyobb, több száz töves egyedszámban ekkor a halom szélén, a szomszédos kukoricás erősen felnyíló, gyomos szegélyében fordult elő. A védett Reseda inodora-nak nem volt ismert élő állománya a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. A fajt a „CR” (Kipusztulással veszélyeztetett) kategóriában javasoljuk felvenni a regionális vöröslistára. A halmon több más ritka, jellemzően gyom, illetve pionír jellegű faj (Caucalis platycarpos subsp. muricata és subsp. platycarposErodium ciconiumLappula squarrosaMelica transsilvanicaPapaver hybridum) előfordulása is ismertté vált az elmúlt években. Az eredmények egyúttal arra is rámutatnak, hogy a természetes sztyepp-, löszfalnövényzet-, illetve sztyeppcserjés-fajok fenntartása mellett a halmok fontos szerepet kaphatnak egyes, mára erősen visszaszorult, veszélyeztetetté vált gyomfajok (köztük ójövevény-fajok) megőrzésében is.