Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Az üzletválasztást befolyásoló tényezők és az élelmiszerkiskereskedelmi üzlethálózat kölcsönhatásai
    77-82
    Megtekintések száma:
    192

    A fogyasztói magatartás szemszögéből vizsgálva a vásárlási döntésekben az üzlethelyválasztás szerepe kiemelt jelentőségű. Éppen ezért az FMCG piacon működő üzletláncok értékesítési rendszerének kiemelt területét képező hálózatfejlesztés a fogyasztókért folyó verseny fontos eszköze. Jelen munkánkban vizsgáljuk azt, hogy a Magyarországon működő kiemelt üzletláncok hálózatfejlesztési döntéseit milyen tényezők befolyásolják és az üzlethálózat nagysága, valamint változása milyen összefüggésben van a fogyasztói üzletválasztással, annak lehetőségével és a döntés szabadságfokával

  • Észak-alföldi KKV-k kontrolling sajátosságai
    259-263
    Megtekintések száma:
    121

    Magyarországon a rendszerváltás óta örökzöld gazdasági feladatként értelmezik a KKV-k helyzetének erősítését, kitüntetve e méretkategória szerepét a foglalkoztatásban, a GDP termelésben. Egy nehezen tervezhető gazdasági feltételrendszerben kiemelt szerepet kapnak azok a területek, amelyek erősíteni tudják a vállalkozásokat és segítségükkel részben csökkenthető a tevékenység kockázata. E terület egyik legfontosabb elemeként a még mindig sok cégvezetőnek idegenként ható „kontrolling”szemléletet és módszereket lehet kiemelni, amelyek bevezetése és alkalmazása viszonylag rövid időtávon belül kézzel fogható eredményekkel szolgál a vállalkozások döntéshozói számára. A tanulmányban bemutatásra kerülnek a vizsgálatba vont KKV jellemzői, a vállalkozások tervezési sajátosságai, a beszállítók és vevők értékelési gyakorlata, a termelés, illetve szolgáltatás önköltségszámítása, valamint a KKV-k
    jövőképe, amely alapján ha általánosítani nem is, de bizonyos mértékben jellemezni lehet a kontrolling eszközök és módszerek KKV-k által történő alkalmazását.

  • Eladósodás és tőkeszerkezet vizsgálata a kvázi-fiskális szektorban Magyarországon
    129-138
    Megtekintések száma:
    89

    Az önkormányzati alrendszer szervezeti struktúrájából adódóan nem csupán a hagyományos módon, költségvetési szervek közreműködésével látja el a feladatait, hanem a helyhatóságok gazdasági társaságokat is alapíthatnak a közfeladat ellátására, melyet a törvény a hatás-és feladatkörükbe utalt. Ennek megfelelően a helyhatóságok a feladataikat a tulajdonukban lévő önkormányzati cégek közreműködésével látnak el. Az önkormányzati adósságállomány
    konszolidálásra került 2013-ig, azonban az önkormányzati cégek azonban kockázatot jelentenek a tulajdonos önkormányzatoknak, valamint az alrendszer pénzügyi kockázatait jelentik. A tanulmányban a megyei jogú városok és a Főváros tulajdonában lévő önkormányzati vállalatok adósságállományának alakulását vizsgálom 2006-2013 között, melynek célja, hogy milyen mértékben jelentenek kockázatot a tulajdonosok, az önkormányzatok számára.

  • MIÉRT ELŐNYÖS A DUÁLIS KÉPZÉS A RÉSZTVEVŐK SZÁMÁRA?
    Megtekintések száma:
    320

    Magyarországon 2015-ben intézményesített formában bevezetésre került a duális képzés.  A duális képzés a munkaerőpiac igényeire adott válasz, mely bevezetése óta egyre népszerűbb. A képzés összetett, többszereplős, így komoly feladatot jelent annak hatékony működtetése. Már most láthatóak azok a társadalmi, gazdasági folyamatok, melyek a képzés bevezetésének köszönhetően indultak el.

    A cikk a duális képzés előzményeit, jellegzetességeit, előnyeit és nehézségeit szándékozik bemutatni, a témában fellelhető szakirodalomra támaszkodva.

  • Méhállomány csökkenésének okai, várható következményei, környezetre gyakorolt hatásai
    222-225
    Megtekintések száma:
    121

    A kutatások bizonyítják, hogy a méhállomány világszerte csökkenő tendenciát mutat. Nagyon fontos, hogy a magyar méhészek méhcsaládjait és a magyar minőségi méz-termékeket megóvjuk, ezáltal a környezetünket, „életünket” is. A probléma megelőzése a legfontosabb. Már vannak lépések annak érdekében, hogy méhállomány pusztulását megakadályozzuk és csökkentsük. Ezek közé tartozik, a bizonyos rovarölő- csávázó szerek, használatának betiltása, valamint a Magyarországon a GMO-os növények termesztésének törvényi korlátozása. Ezen kívül biztosítanunk kell a méhek számára a megfelelő méhlegelőt. Mindezek és megfelelő tudás használatával a jövőben is tudjuk biztosítani a méh állomány növekedési tendenciáját. A dolgozatomban a méhállomány csökkenésének
    okait keresem, várható következményeit vizsgálom, és javaslatokat fogalmazok meg a káros hatások ellensúlyozása érdekében.

  • Az anyai szerepkör a gyermekek egészségtudatos fogyasztói szocializációjában
    58-66
    Megtekintések száma:
    107

    Kutatásunk során összefüggést kerestünk a gyermekkori elhízás és az édesanya testalkata, életmódja között . Cramer-féle asszociációs együtt hatóval vizsgáltuk az édesanyák által becsült testalkat és a tényleges BMI (testt ömeg index) közötti kapcsolatot. A vélemények nem tükrözik a magyar valóságot, hiszen a gyermekes anyák esetében a kapcsolat szorossága közepesnek minősül (0,519), vagyis sokan tudták helyesen megállapítani saját testalkatukat. Nincs ez másképpen a gyermekekről hitt testkép esetében sem. Kutatásunk során megállapított uk, hogy a szülő testalkata befolyásoló hatással bír a gyermek testalkatára is. A befolyásoló hatás a gyermek korától függ (3,6 – 8,5%).

  • A közúti szállítmányozás környezetkárosító hatásának csökkentése érdekében alkalmazott környezetvédelmi adó jelentősége
    47-53
    Megtekintések száma:
    115

    Az Európai Unió egyik legfontosabb gazdasági ága a logisztika, közel 1,134 millió cég foglalkozott az EU-ban a szállítással. A globális logisztikai piac a várakozások szerint tovább bővülhet a következő években. A másik oldalon a globális felmelegedés, mely jelenleg az egyik legfontosabb probléma. Az Európai Bizottság több mint 10 milliárd euró (mintegy 3200 milliárd forint) értékű, több ágazatot érintő beruházási programot hirdetett az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák kidolgozására, fejlesztésére és megvalósítására Európa globális versenyképességének növelése érdekében. Az OECD és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) közös adatbázisa jelenleg 375 környezetvédelmi adót és körülbelül 250 környezetvédelmi díjat, illetéket tart számon az OECD országaiban. Az EU tagállamai közül például Svédország több mint 10 éve vezetett be olyan adórendszert, mely az ökoadó lényeges elemeit tartalmazza. Magyarországon is több ilyen adófajta van, az üzemanyagokat terhelő jövedéki adó, az energiaadó, az energiaellátók jövedelemadója, a gépjárműadó.

  • AZ AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSBAN RÉSZESÜLŐ CSALÁDOK SZOCIODEMOGRÁFIAI ÉS GAZDÁLKODÁSI SAJÁTOSSÁGAI EGY DÉL-ALFÖLDI PÉLDÁN KERESZTÜL
    Megtekintések száma:
    69

    A rendszerváltás jelentős változásokat eredményezett a hazai vidék életében, míg korábban a hazai vidéki jövedelmek világszínvonalúak voltak, addig a rendszerváltás után sereghajtókká váltunk. Az európai uniós csatlakozás és az európai vidéki politika új megvilágításba helyezte a vidéki területeket és az itt élő lakosságot. A tanulmányban a csatlakozás után 15 évvel kerül bemutatásra, hogy milyen szociodemográfiai és gazdálkodási ismérvek jellemzik az európai uniós támogatásban részesülő családokat a Dél-alföldi Régióban.

  • „A gazdálkodó legjobb munkatársa a földigiliszta”– avagy a minimális talajbolygatás jótékony hatása a talajszerkezetre
    250-258
    Megtekintések száma:
    114

    Németországban az utóbbi évtizedekben a szántóföldek nagy részén jelentősen javult a talajszerkezet. Ritkábban figyelhető meg talajerózió. Az 1970-es évek óta Németországban szignifikánsan csökkent a talajok bolygatása a szántóföldi művelés során. A kevésbé bolygatott talajnak nagyobb a mechanikai terhelhetősége, azaz a stabilitása. A mélybenyúló stabil biopórusokkal perforált szerkezet pedig biztosítja az ökológiai funkciókat, úgymint a megfelelő infiltrációt, a levegőztetést, a gyökérjárhatóságot és a termőképességet. Ennek okán a talajtömörödés ritkábban fordul elő és talajerózió is csak rendkívüli esetekben észlelhető. Ugyanez Magyarországon nem mondható el, ezért a különbségek okának felderítése kívánatos célkitűzésnek bizonyult. Legjobb talajszerkezet általában konzekvensen forgatás nélkül művelt szántóterületeken található. Németországi tanulmányutunkon tanulmányozhattuk a
    talajok állapotát a forgatás nélküli talajművelési módot alkalmazó gazdaságokban. Vizsgáltuk a talajművelő eszközök talajszerkezetre gyakorolt hatását is.

  • AZ INFLUENZA ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÁSA EGYES MÁS EGÉSZSÉGÜGYI TÉNYEZŐKRE
    Megtekintések száma:
    143

    Összefoglalás

    A jelenlegi koronavírus világjárvány bebizonyította, hogy mennyire sérülékeny az emberi populáció a fertőző betegségekkel szemben. Az emberiség történetében az egyik legrégebben jelenlévő, számos nagy járványért felelős vírus az influenza. Alapbetegségként is, illetve a hozzá társuló másodlagos fertőzések okán is az egyik legnagyobb fertőzésveszély-forrás, amely hosszú története során több millió ember haláláért felelős. Korábbi kutatásaim során sikerült bizonyítanom a beadott influenza elleni védőoltások és az influenza megbetegedések előfordulása közötti összefüggéseket. Jelen tanulmány célja annak bemutatása, hogy a Magyarországon alkalmazott influenza elleni védőoltások milyen kapcsolatban vannak, illetve milyen hatást gyakorolnak az egészségügy egyéb területeire és ezáltal hogyan hatnak az életminőség alakulására. A felhasznált adatok egzakt statisztikai forrásokból származnak, a felhasználásukkal elvégzett számításokból levont következtetések pedig bizonyítják, hogy az influenza elleni átoltottság mértéke kimutathatóan pozitívan befolyásolja a különböző betegségtípusok előfordulásának gyakoriságát, illetve lefolyásának súlyosságát. Ezen kívül szignifikáns hatással bír a várható élettartam alakulására is.

  • Hazai termesztésű gyógynövények és gyümölcsök felhasználása funkcionális élelmiszerek előállítására
    197-201
    Megtekintések száma:
    113

    A bioaktív komponensek érzékenyek a környezeti hatásokra és a technológiai folyamatok körülményeire, ezért ezeknek az anyagoknak a védelmét biztosítani kell, melynek hatékony módszere a mikrokapszulázás. Kutatásaink célja Magyarországon termesztett, jelentős antioxidáns kapacitással bíró gyógy- és fűszernövények (orvosi citromfű, kerti és spanyol kakukkfű), valamint színanyagokban gazdag gyümölcsféleségek (fekete bodza, szeder, cseresznye és homoktövis) kivonatainak és sűrítményeinek mikrokapszulázása és funkcionális élelmiszerekben való felhasználása. Kísérleteink első eredményeit összegezve megállapítottuk, hogy a két gyógynövény esetében a növények kivonatának felhasználásával előállított, míg a bogyós gyümölcsök esetében a sűrítmény felhasználásával legyártott mikrokapszulák antioxidáns kapacitása kiemelkedő és ezeket a kapszula-változatokat hoszszabb távú eltartási kísérleteknek is érdemes alávetni.

  • A személyi jövedelemadó rendszerének alakulása Magyarországon (1988-2014)
    23-33
    Megtekintések száma:
    254

    A magyar adórendszer mindenkit érintő része - a személyi jövedelemadó - folyamatos átalakításon esett át a bevezetése óta. Elemzésemben a direkt adó csoportjába sorolt adónemben bekövetkezett főbb változásokat vizsgáltam a kilencvenes évektől napjainkig. A 2011. évben bevezetett egykulcsos adórendszerrel kapcsolatban kis kitérőt tettem nemzetközi téren, hiszen a nemzetközi trendek az egyszerűsítés felé mutatnak. Az egykulcsos adó sértheti ugyan az igazságosságot, mint adózási elvet, de megkönnyítheti az ellenőrizhetőséget, az adóbevallást, és csökkentheti az adóadminisztrációs költségeket valamint az adóelkerülést. Arra kerestem a választ, hogy a minden évben bekövetkező személyi jövedelemadó változtatás, főképp az adókedvezmények és kivételek mérséklése, valamint az adókulcsok csökkentése, milyen hatással bírt a magánszemélyek adóterhére.

  • DEVELOPMENT OF DOMESTIC PUBLIC PROCUREMENT IN THE SHADOW OF CRISIS SITUATIONS OF PAST YEARS
    Megtekintések száma:
    94

    In the economic sense, the COVID-19 crisis has resulted in a fast-moving, rebounding crisis. In the course of our research, we looked for the answer to what results the pandemic crisis brought about from a public procurement point of view, and what peculiarities can be identified as a result of the current Russian-Ukrainian conflict and the energy crisis. Our basic hypothesis is that the pandemic crisis situation had a less negative impact on the Hungarian public procurement market, however, the Russian-Ukrainian conflict and the energy crisis result in a much more complex economic situation, so their impact is likely to be more prolonged. 

  • Árucímkék a fogyasztó szemszögéből
    50-57
    Megtekintések száma:
    44

    Szekunder kutatási eredmények alapján kijelenthetjük, hogy a magyarországi fiatalok többsége a magas zsír,- só,- cukortartalmú élelmiszerek intenzív fogyasztói közé sorolható. Primer kutatási eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy a fi ataloknak mintegy fele olvassa el a termék hátulján lévő összetételjegyzéket. A helyzet még inkább aggasztó, mivel a megkérdezett eknek csak mintegy 40%-a ismeri az összetevők egészségre gyakorolt hatását (saját
    véleményük szerint). Kijelenthetjük, hogy Magyarországon az élelmiszercímkék nem támogatják hatékonyan a fogyasztói döntéseket. Fontos lehet más országok gyakorlatának átvétele ezen a téren, úgymint az Egyesült Államok gyakorlata vagy a Magyar Nemzeti Szívalapítvány javaslatának alkalmazásba vétele.

  • A vendéglátás, mint élménygeneráló a hazai falusi turisztikai kínálat elektronikus kommunikációjában
    15-20
    Megtekintések száma:
    123

    A turisztikai élményösszetevők modellje alapján az élménybázis és élménygenerálók teszik lehetővé az élményígéretek megalkotását, az élményképzet kialakulását, valamint az élmény megvalósulását. A falusi turizmus ellátási szolgáltatásai a jogszabályi háttér, vagyis az étkezési jellegű szolgáltatások lehetőségének korlátozottsága miatt nem tekinthetőek az élménybázis részének a kínálat szempontjából, ugyanakkor a kereslet a falusi ízeket, a hagyományos gasztronómia megtapasztalhatóságát mind az adottság, mind az igénybevételi lehetőség szempontjából alapvetőnek tekinti és szakmai szempontból is megkérdőjelezhetetlen a kínálati elem megjelenése a hazai falusi turizmusban. A feltáró kutatás a FATOSZ elektronikus kommunikációs adatbázisa alapján a minősített szálláshelyek teljes körét lefedi, a témának megfelelően kialakított szempontsor alapján elemzi az élményígéreteket, beazonosítva azok élménybázis vagy élménygenerátor típusú jellemzőit, összefüggést keresve a minőség és a gasztronómiai élménykínálat között.

  • Az ifjúsági turizmus motivációi francia és angol egyetemisták megkérdezése alapján
    240-245
    Megtekintések száma:
    129

    Két külföldi kutatói rövid tanulmányút eredményeit foglalja össze a tanulmány a téma magyarországi helyzetképének felvázolásával. A három ország három városának (Bordeaux – Franciaország, Durham – Egyesült Királyság, Szolnok – Magyarország) felsőoktatásban tanuló diákjai körében végzett felmérés elemzésének eredményei összehasonlítva kerülnek bemutatásra az azonosságokat és különbözőségeket kiemelve. A feltárt fogyasztó szokások eltérősége a kínálat kialakításának gyakorlatában a továbbiakban hasznosítható.

  • E-book reader és a hazai fogyasztók viszonya
    128-135
    Megtekintések száma:
    42

    Tudományos diákköri dolgozatom a XX. és XXI. század egyre gyorsabban fejlődő iparága, az elektrotechnikai ipar új termék innovációjával, az e-bookkal és az e-book readerrel foglalkozik. Magyarországon ezen eszközök piaca teljesen kiaknázatlan, a különböző populáris könyvkiadók, és könyváruházak terjesztési kísérleteinek ellenére is. Elsődleges célom az volt, hogy megismerjem a hazai fogyasztók olvasási szokásait, hozzáállását a technológiával szemben, és hogy megtudjam a tapasztalt népszerűtlenség okait. A kutatáshoz primer és szekunder módszereket használtam. A primer kutatáshoz kérdőíves lekérdezést alkalmaztam, a szekunder információkat pedig szakkönyvekből és internetes forrásokból nyertem.

  • JÓTÁLLÁS A FOGYASZTÓK FEJÉBEN
    39-48
    Megtekintések száma:
    112

    A jótállás alapvető eszköz a fogyasztóvédelemben, ezért joggal feltételezhető, hogy a fogyasztók a legfontosabb szabályokat ismerik, hiszen azok mindenkit érintenek. Azt gondolom, ha a fogyasztónak nincs pontos információja a jótállásról, akkor a fogyasztói tudatosság megkérdőjelezhető. Kutatásom szerint (minta nagysága 2182 fő) a megkérdezettek meg vannak győződve arról, hogy egy 4.999 Ft-os műszaki termékre (hajszárító) törvényi kötelezettség a garancia. A megkérdezetteknek csak 19,7%-a tudja, hogy ez nincs így. A megkérdezetteknek csupán az 56,3%-a tudta azt megmondani, hogy a jótállás törvényi kötelezettségének ideje egy másik műszaki termék esetén (televízió) 12 hónap. A jótállás ideje kapcsán több adat is feltűnt (6, 18, 36, 60 hónap). Megállapíthatjuk, hogy a fogyasztói jogok ismerete rendkívül gyenge Magyarországon.

  • RENDEZVÉNYEKKEL A VIDÉK EGÉSZSÉGÉÉRT ÉS ÉLHETŐSÉGÉÉRT
    Megtekintések száma:
    286

    Az elmúlt évek során folyamatosan növekszik az egészséges életmóddal, az egészséggel, az ezekhez kapcsolódó magatartási formákkal kapcsolatos vizsgálatok száma, amelyek a mindennapi életre gyakorolt hatásukat is elemzik. Jelen cikk arra az igen tág kérdésre keresi a választ, hogy miként lehet növelni a jólétet és az életszínvonalat a vidéki területeken. A téma vidéki aspektusba történő helyezése kiemelt társadalmi jelentőséggel bír, mivel nemcsak az EU-ban, hazánkban is meghatározó részarányt képvisel a vidéki terület.

  • Biogázüzemi erjesztési maradékok mezőgazdasági értéke
    190-196
    Megtekintések száma:
    94

    A külföldi tendenciákat követve fokozatosan nő a hazai biogáz üzemek száma. Ezáltal a folyamat végén jelentős mennyiségű erjesztési maradékról kell gondoskodni. A fermentálás végén visszamaradó erjesztési maradék értékes alapanyag a talajok tápanyag-utánpótlására. A melléktermék kémiai vizsgálatából látható, hogy az megfelel a jogszabályokban előírtaknak. A nagy adagú kezelések az angolperje fejlődésében depressziót okoznak. Ezt a fajta gátló hatást a magas ammónia tartalom okozza. A kezelésekkel nagy mennyiségű ammónia só kerül a talajokba, melynek hatására megnő a talajok só tartalma. Ugyanakkor a nagy mennyiségű hozzáadott ammóniából, az átalakulási folyamatok során felszabaduló H+ ionok miatt a talaj kémhatása csökkenő tendenciát mutat. A humusztartalomban nem tapasztaltunk változást. Hosszú távú szabadföldi kísérletek szükségesek a hatások részletes megismeréséhez.