Keresés

Keresési eredmények

• Humán tőke és inteézmények az endogén növekedéselmélet korai modelljeiben

  135-149

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  228

  Az endogén növekedéselmélet, vagy - ahogyan sokszor nevezik - az új növekedéselmélet mintegy húsz év alatt kiforrott elméletté vált. Az elmélet eredeti célja az volt, hogy jobb magyarázatot adjon a tényekre, mint a hagyományos teóriák, ez azonban csak részben sikerült. Ha ez így van, akkor mi a hozadéka az egész elméletnek? E tanulmány azt kívánja bizonyítani, hogy bár a tények nem sokkal jobb magyarázatát nyújtja az endogén elmélet, de elmélyítette a gazdasági növekedés megértését, és olyan tényezőket emelt be a formális elméletbe, amelyekkel eddig csak a növekedéselmélet "puhább" ágai foglalkoztak.

• A Journey Through the Theory of Economic Development

  Delcea Lavinia Sidonia

  Megtekintések száma:

  143

  The theory of development economics changed signifcantly from the first attempts of defining the concepts in the 50s until nowadays. The contributions to the development theory are at the same time closely related to the historical context of the underdeveloped and developing countries. This paper tries to facilitate the understanding of the way development economics evolved, by presenting the main contributions to the theory. The research methodology used in this study is analytical, based on the gatherinf of the information, its organisation in a logical way, the presentation and analysis of the most significant ones, and finally the drawing of relevant conclusions. The main findings of this paper are that after five decades of strong ideas and recipes of economic development we have reached a point of uncertainty regarding what is beneficial or harmful for the nations' economic development.

  Journal of Economic Literature (JEL) classification: O10.

• A klubok közgazdasági elmélete

  64-85

  Elek Nóra Ilona

  Megtekintések száma:

  194

  A klubok közgazdasági elméletének jelentősége az, hogy a klubjavak definiálásával lehetővé vált az olyan javak elemzése, amelyek nem rendelkeznek maradéktalanul a tiszta közjavak vagy a tiszta magánjavak tulajdonságaival. A tanulmány az irodalom alapján elhelyezi a klubjószágot a javak között, majd részletezi a klubokkal és klubjavakkal kapcsolatos definíciós alapelemeket, a tiszta közjószágtól való eltéréseket. Ezt követően, a teljesség igénye nélkül, a fontosabb szerzők munkáinak kiemelésével felvázolja a klubelmélet legfőbb kérdéseit és modelljeit. Legvégül, a teória gyakorlati kérdésekben való relevanciájának alátámasztásaként, néhány olyan közgazdasági problémára, területre tér ki, ahol alkalmazták a klubelméletet.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: H41, H49

• A racionális várakozások elméletének fogalmi inkonzisztenciájáról

  103-126

  Galbács Péter

  Megtekintések száma:

  258

  A tanulmányban a racionális várakozások elméletét alkotó feltételezések és következtetések ellenmondásait vizsgáljuk meg. Érvelésünk annak belátására irányul, hogy a későbbi újklasszikus elmélet szempontjából meghatározó fontosságú tételek érvelési zavarokat okoznak, s ezért a torzítatlanság követelménye átgondolást igényel. A racionális várakozások elmélete mégsem haszontalan elméleti konstruktum, hiszen a hipotézis határainak megfelelő kijelölésével kiváló elméleti igazolást nyújthatunk az inflációs célkövetési rezsimek működőképességére vonatkozóan. Ha a túlzó előfeltevéseket elengedjük, amellyel helyet szorítunk a várakozások vezetésére képes és arra hivatott monetáris hatóságnak, a Muth által adott hipotézis mérsékelt változatához jutunk ugyan, ám e koncepció némely következménye konzisztens lesz az eredeti (erős) definíció – egyébként tarthatatlannak tűnő feltételeken nyugvó – feltételezéseivel.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: B2, E5.

• A vályogkunyhótól a mikroprocesszorig: az Egyesített Növekedéselmélet és alapmodelljei

  29-50

  Földvári Péter

  Megtekintések száma:

  127

  Az egyesített növekedéselmélet célja, hogy a gazdasági fejlődés hosszútávú tendenciáit egységes elméleti keretbe ágyazva magyarázza meg. Ennek megfelelően egy sikeres egyesített modellnek képesnek kell lennie a különböző időszakok, gazdasági rezsimek közötti átmenetek egységes elméleti keretben történő modellezésére. Ebben a tanulmányban, a három növekedési korszak jellemzőinek áttekintése után, két növekedési modellt mutatunk be. Míg a Hansen-Prescott modell elsősorban azt mutatja be, hogy miként zajlott le az átmenet, addig a Galor-Weil modell a megfigyelt folyamatok okaira és összefüggéseire derít fényt.

  JEL-kód: N10, O41

• A német transzferrendszer mint a gazdasági visszaesés okozója

  Orosz Ágnes

  Megtekintések száma:

  184

  A monetáris integráció elmélete alapján azt mondhatjuk, hogy az integráció egyik leglényegesebb előnye az a gazdasági növekedést generáló hatás, amelyet tagjai számára eredményez. Németország esetében viszont azt tapasztaljuk, hogy a növekedés nemhogy nem fokozódott, hanem inkább lelassult, és a keleti területek felzárkózása is megtorpant. Ez rávilágít arra a tényre, hogy a német valutaövezet nem működik megfelelően, és az eltelt időben sem javult a teljesítménye. Az „optimális valutaövezet”-elmélet fejlődésének megfelelően a kritériumokat endogénnek tekinthetjük. Ennek azt kellene jelentenie, hogy a valutaunió létrehozását követően a monetáris integráció egyre inkább optimálissá válik. Németország esetében a növekedési adatokat áttekintve arra következtethetünk, hogy a német valutaunió az eltelt időben sem vált optimálissá. Így felvetődhet az a kérdés, hogy Németország esetében melyek azok a speciális körülmények, amelyek az endogenitási feltétel ellenére megakadályozzák a valutaövezet optimalitásának javulását. Ennek megválaszolására a dolgozat megvizsgálja a politikai és monetáris integráció egymáshoz való viszonyát, különös tekintettel a fiskális politika kérdéseire. A tanulmány alapján az elmélet és a német példa közötti ellentmondás, illetve az endogenitási feltétel nem teljesülése magával a német transzferrendszerrel és a „transzferfüggőség” kialakulásával magyarázható.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E42, E62, E63, F01, F31, F36

• Individual Values for Organizational Success

  37-51

  Andó Ildikó

  Megtekintések száma:

  125

  Douglas McGregor published Theory Y in 1960. The main element of this theory is integration of individual and organizational objectives. Today, near 50 years later, the integration of individual and organizational goals remians only theory in several business organizations. The author of this study conducted an online survey in 2008 in order to examine company cultures, values was harmonization between organizational-level and individual-level sets of values. Two multinational companies with 324 respondents took part in the research up to this time. This publication shows the findings of the survey and illustrates the importance of harmonization between organizational-level and individual-level values. Finally, it comes up with some ideas what leaders can do in order to harmonize the value hierarchies efficiently in their organizations.

  JEL classification: D21, L21, L25

• Állampolgári Érdek Mutató: Javaslat az új közszolgálati menedzsment eredményességének mérésére

  117-131

  Rosta Miklós

  Megtekintések száma:

  130

  A jelen tanulmány egy olyan mutatót kíván bevezetni, amellyel lehetővé válik az új közszolgálati menedzsment átfogó, makroszintű eredményességének értékelése. A szerző amutató megalkotása során a közösségi döntések elméletéből indul ki, mivel az új közszolgálati menedzsment politikaelméleti és
  közgazdaság-tudományi alapjai szorosan köthetőek ezen elmélethez. A megalkotott kompozit indexet nem csak elméletben mutatja be, hanem tartalmilag és módszertanilag is ismerteti.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: H83, D70, D23

• Növekedéselmélet osztrák-intézményi perspektívában

  157-174

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  125

  A növekedéselméletnek tulajdonképpen egy alapkérdése van: miért szegények egyes országok, mások pedig miért gazdagok. A szerző a növekedéselméleten belül alapvetően két irányzatot azonosít Williamson társadalmi elemzési struktúrája segítségével és rámutat arra, hogy mindkét alapvető megközelítés egyoldalú választ ad erre a kérdésre. A tanulmány azt a vállalatelméletből ismert kritikát alkalmazza a két irányzatra, mely szerint az egyik irányzat túl nagy hangsúlyt fektet a technológiára, a másik pedig a tranzakciós költségekre és az ösztönzőkre. Kibontakozóban van azonban egy olyan új megközelítés, amely képes integrálni e két oldalt. E megközelítés a modern osztrák közgazdaságtan elméleti meglátásaiból indul ki.

• Az önkéntes munkanélküli biztosítás szerepe a szakszervezeti mozgalomban

  43-70

  Elek Nóra Ilona

  Megtekintések száma:

  240

  A tanulmány célja, hogy a szakirodalom alapján feltérképezze a szakszervezet által kezelt, állami támogatással működő, országos szintű, önkéntes munkanélküli biztosítási rendszer, az ún. Ghent-rendszer, szelektív ösztönzést befolyásoló intézményi környezetét. További cél, hogy klaszterelemzés alkalmazásával megvizsgálja, hogy e környezet alapján a Ghent-rendszerű országok – Dánia, Finnország és Svédország – különböznek-e más országoktól. Az elemzés Olson (1965) melléktermék-elméletének koncepciójából indul ki. Ennek lényege, hogy a nagy csoportok az egyes egyénekre ható ösztönzők alkalmazásával képesek csak a tagságuk növelésére, fenntartására és így lobbitevékenységük megvalósítására. A szakszervezetek esetében az önkéntes munkanélküli biztosítás elérhetősége lényeges ösztönző. A szakszervezeti mozgalomra gyakorolt hatását dummy változóként szokták vizsgálni, jelen írás azonban a Ghent-rendszer szempontjából fontos intézményekre fókuszál.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: J51

• Pénzügyi hegemónia Magyarországon?

  105-132

  Kun Ferenc

  Megtekintések száma:

  128

  „Bankárészjárás, bankáruralom” – vajon ezek csak populista kijelentések, féligazságok, vagy érvényes állítások a mai Magyarországon? Dolgozatom célja, hogy az utóbbi években, a bankokkal szemben kialakult negatív előítéleteket árnyaljam, és racionális okokat adjak a pénzintézetek gazdaságban elfoglalt pozíciójára. A pénzügyi hegemónia elmélete szerint a pénzügyi szektor centralizáltsága és koncentrációja lehetővé teszi a pénzintézetek számára az összehangolt döntéshozatalt a befektetések felett. Mivel a tőke a gazdaság expanziójához és a gazdasági válságokból való kilábaláshoz feltétlenül szükséges, a pénzügyi szektor a gazdasági szereplők széles körének cselekedeteit képes befolyásolni. Dolgozatomban 2003. évi adatok alapján 100 legjobb vállalat és 36 bank között, az igazgatósági átfedések révén kialakult hálózatban vizsgálom a fenti tézis állításait. A több mint 16 000 név és cím feldolgozásával elkészült hálózatra vonatkozóan három hipotézist vizsgálok: (1) érvényesül-e a pénzügyi hegemónia elmélete, (2) magyarázható-e a bankok hálózatbeli pozíciója piaci részesedésükkel, valamint (3) kockázatos vállalati ügyfélállományuk nagyságával. A regressziós és korrelációs tesztek alapján a magyar bankok az elemzett hálózatban nem rendelkeznek olyan „hatalommal”, mellyel a vállalatok cselekedeteit befolyásolhatnák. Sokkal inkább szervezetek között kialakult kölcsönös függőségi viszony alanyaiként vannak jelen a hálózatban, ahol pozíciójuk függ a piaci részesedésük nagyságától és az ügyfélkörük minőségétől.

• A vebleni hivalkodó fogyasztás elméletének továbbfejlődése és újszerű megnyilvánulásai

  23-35

  Kovács Kármen

  Megtekintések száma:

  418

  A tanulmány arra összpontosít, hogyan fejlesztették tovább a Thorstein Veblen által leírt hivalkodó fogyasztás elméletét a modern közgazdaságtan művelői. Ennek során rámutatok a státusz és a státuszjavak hivalkodó fogyasztáshoz való kapcsolódására. Kiemelem az ár többszörös szerepét, és hogy nem szükségszerűen helytálló a feltételezett pozitív irányú ár–keresett mennyiség viszony. Elemzem a hivalkodó fogyasztás sokrétű motivációit és következményeit. Végül, kiemelem a hivalkodó fogyasztás újszerű jellegét: a pazarlás helyett a kulturális tőke, az ízlés kerül a középpontba, a vagyon helyett pedig a
  jövedelemmel való összefüggések kapnak jelentőséget.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D11, Z13

• Versenyelőnyök: elmélet és gyakorlat

  51-70

  Hoványi Gábor

  Megtekintések száma:

  166

  A vállalat által kialakított versenyelőny alapvetően befolyásolja annak nyereségességét és piaci pozícióját. A cikk bemutatja, hogy az értékelésnek ezeken kívül számos más kritériuma is van, amelyet a menedzsmentnek figyelembe kell vennie a versenyelőnyök meghatározásánál, ilyenek például a forrásigény vagy a hálózati feltételek. A tanulmány kifejti, hogy a műszaki és gazdasági fejlődés felgyorsulása, a gazdasági folyamatok globalizálódása, valamint az interdependenciák hálózatának kialakulása következtében, milyen új versenyelőnytípusokkal kell számolnia a vállalatvezetésnek. A versenyelőnyök kiválasztásánal nagyon fontos szempont még, a versenyelőny sebezhetősége. Ezek után a cikk megkísérli a versenyelőny elmélet "törvényszerűségeinek" összefoglalását, majd pedig a versenyelőny - kiválaszásának legfontosabb menedzsment technikáira tér ki. Végezetül kiemeli, hogy a tárgyalt versenyelőnyök és ezek megszerzését segítő technikák sikerének kulcsa a vállalat csúcsvezetőjében rejlik, és a "csúcsvezető személyiségpiramisa" modellen keresztül bemutatja, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie egy vállalatvezetőnek.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: O30, O32

• A growth accounting fejlődése a növekedéselméletek tükrében

  85-103

  Nádasi Levente

  Megtekintések száma:

  160

  Jelen írásban röviden bemutatom az egyes növekedéselméletek fejlődését, számba véve az egyes fejlődési szakaszokban a növekedés legfontosabb forrásainak tekintett tényezőket. Mivel a termelési függvény egyik fontos paramétere, a helyettesítési rugalmasság értéke nem egységnyi, ahogyan azt a nemzetközi vizsgálatokban alkalmazott Cobb–Douglas-termelési függvény feltételezi, és a helyettesítési rugalmasság értéke 1-től eltérő is lehet, szükséges egy általánosabb, CES típusú (Constant Elasticity of Substitution – állandó helyettesítési rugalmasságú) „termelési függvény”-család alkalmazása is. Technikai kérdésként felmerül a termelési tényezők csoportosítása is. A helyettesítési rugalmasság egyben hatékonysági tényező is, ezért a termelési függvény ezen jellemzője kiemelt szerepet kap az elemzésben. Végül összefoglalom azokat a legjelentősebb irodalmakat, amelyek főként a növekedés összetételével (growth accounting) foglalkoznak, és megpróbálnak választ találni arra a kérdésre, hogy mely faktorok játszanak jelentős vagy kevésbé jelentős szerepet a gazdasági növekedésben. A growth accounting erősen összekapcsolódik a növekedéselméletekkel, így a megfelelő pontokon visszautalok az egyes növekedéselméletekre is.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E13, O47

• „Egyszerre időtlen és égetően aktuális”: Emlékezés Bródy Andrásra

  5-17

  Bekker Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  143

  2010. december 3-án, 86 éves korában elhunyt Bródy András, a második világháború utáni magyar közgazdász-generáció egyik legkiemelkedőbb képviselője, talán legszínesebb egyénisége. Magas szintű elméleti kulturáltság, a korszerű elemzési eszközökben való jártasság jellemezte. Az inputoutput modellezés nemzetközileg elismert kutatója, aki Leontief munkatársaként is dolgozott. Több évtizedig foglalkozott a marxi teória matematikai megfogalmazásával. A termodinamika közgazdasági alkalmazásának kísérletével is úttörő kutatást végzett. Sziporkázó érvelése, várt és váratlan megnyilvánulásai szakmánk legendáriumának és anekdotakincsének értékes, sokat idézett és idézendő részeivé váltak. Szerencsénkre, Bródy András 1995 és 2005 között részt vett tanszékünk, a Corvinus Egyetem Elmélettörténet tanszékének oktató- és kutatómunkájában, tanárokat és diákokat egyaránt inspirálva jelenlétével. Annak tudatában, hogy szellemét elsősorban írásainak olvasása, a vele folytatott beszélgetések felidézése révén lehet rekonstruálni, összeállításunk három egymást kiegészítő mozzanatot tartalmaz. Rövid válogatást közlünk olyan cikkekből, melyeket kimondottan tanszékünk oktatási céljaira írt, felidézve tudósi érdeklődésének legfontosabb elemeit; részletek olvashatók abból az interjúból, melyet díszdoktorrá avatása alkalmából készítettünk a közgazdasági egyetemen; végül főbb műveinek bibliográfiáját adjuk közre.

  JEL: A11, B23, B24, B32

• Az oktatás opciós értéke

  131-148

  T. Kiss Judit

  Megtekintések száma:

  96

  A standard emberi tőke elméleti keretein belül számtalan elemzést készítettek az oktatással kapcsolatos beruházási döntésekről, amelyekben legtöbbször elmaradt az oktatás költségeivel, és annak jövőbeli
  hasznaival kapcsolatos bizonytalanság beillesztése a vizsgálatokba, és gyakran elmaradt az opciós lehetőségek értékelése is. Jelen írásban igyekeztünk áttekinteni a standard emberi tőke elméletének egyik kiterjesztési lehetőségét, az emberitőke-beruházás opciós megközelítését. Arra kerestük a választ, hogy milyen megoldások, modellek születtek az oktatás révén megvalósítható emberitőke-beruházások
  opcióként történő értelmezésére, és a beruházás opciós értékének a meghatározására. A tanulmányban rávilágítunk arra, hogy az emberitőke-beruházásokkal kapcsolatos bizonytalanságok csökkentése
  legalább olyan mértékben ösztönzőleg hat az egyének emberitőke-felhalmozására, mint az oktatás állami támogatása.

  JEL kód: C6, D8, I2, J2

• A politikai vezetés és a gazdasági növekedés: A vezető személye számít?

  101-116

  Zolcsák Dóra

  Megtekintések száma:

  171

  A cikk a politikai vezetés gazdasági növekedésben játszott szerepét foglalja össze, s áttekinti azokat az irodalmakat, amelyekben a vezető és maga a vezetés (leadership) válik hangsúlyossá a gazdasági teljesítmény egyik lehetséges magyarázataként. Az írás az intézményi közgazdaságtan főáramából indul ki, amely egyelőre mostohán kezeli az egyén szerepét, s leginkább az intézményrendszer fontosságára fókuszál. Az intézményi felfogással szembeni kritikák magva leginkább az, hogy az általuk használt mutatók endogének és a politikai kimenetre összpontosítanak. Hatékony gazdaságpolitikát viszont a vezetők is létrehozhatnak, ezért válhat fontossá, hogy magyarázó tényezőként bevonjuk őket az empirikus elemzésekbe.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: B3, O4, P48

• Gondolatok Sir J. R. Hicks (1904-1989) születésének 100. évfordulója alkalmából

  167-175

  Pálosi-Németh Balázs

  Megtekintések száma:

  128

  A közelmúltban több jelentős cikk is megjelent, mely Nobel-díjas közgazdászok eredményeit tekinti át, vagy helyezi más megvilágításba egy-egy évforduló alkalmából. Erre vállalkozik ez az esszé is. John Richard Hicks 1904. április 8-án született az angliai Leamington Spa-ban. Születésének 100. évfordulója alkalmából emlékezünk meg munkásságáról, sajátos szemszögből. Vizsgálatunk tárgya, hogy a "theory of finance" történetének gyökerei honnan származnak, milyen hatást gyakorolt a terület úttörő munkáira Hicks, illetve az ő eredményeit - különös tekintettel a kockázat értelmezésére -, hogyan pontosította az utókor.

• Két régió klaszteralapítási kezdeményezéseinek összehasonlítása a 2008-as regionális klaszterpályázatokon keresztül

  133-140

  Pecze Máté

  Megtekintések száma:

  112

  A magyar kormányzat elindította kezdeményezését a vállalkozói együttműködések új, klasztereken keresztüli támogatására, bár még nem biztos, hogy a gazdaság és a helyi szerelők felkészültek lennének
  erre a módszerre. Csakúgy, mint más régiókban, Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön is új klaszterek indultak, hogy elnyerjék a támogatást. Az együttműködésük minősége, a benyújtott pályázatok
  száma, valamint a nyertes projektek köre/aránya megmutatja, hogy a klaszterelmélet és a nyugati gyakorlat alkalmazása az itthoni környezetben mit eredményez, a magyar vállalatok tudnak-e, akarnak-e
  klaszterekben dolgoni. Ezen cikkben a régiók gazdasági szereplőinek a hajlandóságát/aktivitását vizsgálom a 2008-as régiós klaszterkiírásokban. Észak-Magyarország és Észak-Alföld hasonló, de nem teljesen egyező eredménnyel rendelkezik.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: R58, L2

• Allocation Of Residual Income Rights Under Internal Governance Empirical Results from the Hungarian Trucking Industry

  Windsperger Joseph

  Jell Maria

  Megtekintések száma:

  119

  The paper offers a property rights and monitoring cost explanation for the allocation of residual income rights between the carriers and truck drivers under internal governance. First, by applying property rights theory, we argue that the structure of residual income rights depends on the importance of noncontractible (intangible) assets of the truck driver to generate a residual surplus. The more important the truck driver’s intangible knowledge
  assets, the more residual income rights should be transferred to him. In addition, we controlled for the monitoring costs as an additional explanatory variable of the allocation of residual income rights. According to agency theory, the higher the variable proportion of the driver’s income, the higher the monitoring costs.These hypotheses were tested by using data from the Hungarian trucking industry. The empirical results are supportive of the hypotheses.

  JEL- Index: G32, M2

• A Conjectured Cournot Duopoly Model for the EU–US Automobile Trade: A Game Theoretic Analysis of the TTIP’s Most Traded Product

  48-70

  Kovács Eszter

  Megtekintések száma:

  229

  Economic actors, in their interactions with each other, certainly make decisions which are able to improve their original situation. In the case of free trade agreements, tariffs have the effect to manipulate countries’ trade and welfare. In this paper, we try to estimate the impacts of the Transatlantic Trade and Investment Partnership (TTIP) on the profit level of participating countries in the context of the Cournot duopoly model. More specifically, we elaborate the most traded product (MTP) and determine the profit levels in the equilibrium regarding two scenarios (pre and post situations of the TTIP). The findings suggest that the Cournot model seems suitable since it illustrates the possible options and provides a guideline for the decision-making process. Based on the model, it can be shown at which point the highest benefit can be achieved for the participating economies (EU, US) i.e. how long it is worth for the parties to apply additional automotive tariffs.

• Pénzügyi válság, gazdaságpolitika és a közgazdaságtudomány (Nemegyensúlyi paradigma)

  19-34

  Móczár József

  Megtekintések száma:

  144

  A 2007–2009-es pénzügyi válság kapcsán számos politikus, közgazdász, de más tudományág képviselői is feltették a kérdést: miért nem lehetett elkerülni a válságot, miért nem bizonyult sikeresnek a közgazdaságtudomány a megelőzésében? E cikk az eddigiektől eltérően új választ ad e kérdésekre. Fő érve, hogy a gyakorlati gazdaságpolitika zsákutcába jutott, amikor a közgazdászok hosszú időre elfogadták a hatékony piac elméletén alapuló egyensúlyi modelleket. A múlt század közepén megjelent statikus egyensúlyi paradigma oly erősen uralkodik mind a mai napig, hogy sem Kornai (1971), sem Benassy (1982), sőt Goodwin (1991) intelmeit sem vették komolyan. A gazdaság ugyanis szinte sohasincs egyensúlyban, így „egyenletrendszereik” semmilyen útmutatást sem adhatnak a politikusoknak, hogy mit is kellene tenniük a felerősödött válságok idején. A Dornbusch-modell (1976) vagy Krugman–Obstfeld (2000) tankönyvi magyarázatai is pénzpiaci egyensúlyi helyzetből indulnak ki, és csak egy másik egyensúlyi helyzetbe történő átmenet mechanikáját írja le kis nyitott gazdaságokban. A szerző legújabb könyve (Móczár 2008) egy új paradigmához, a nemegyensúlyi modellezéshez nyit utat, aminek fel kell váltania az ortodox egyensúlyi paradigmát, hogy kezelni tudjuk a buborékokat, hogy megengedjük a pénzpiacok szabályozását stb. Itt most felvázoljuk ennek szükségességét.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E00, E5, E6, G28

• Choice of an Exchange Rate Regime: the Role of Optimum Currency Area Theory

  21-40

  Horvath Julius

  Megtekintések száma:

  112

  This lecture deals with the problem of the choice of exchange rate regime for fiat and fully convertible currencies. We begin with a review of different types of exchange rate regimes and discuss the difference between de jure and de facto regimes. We also briefly talk about how classification of exchange rate regimes leads to different interpretations of the relationship between regime and macroeconomic performance. Afterwards we give a short discussion of the vanishing intermediate exchange rate regime hypothesis. In the second part of the lecture we mention five different approaches to the choice of the optimal exchange rate regime and provide a general overview of the literature on optimum currency areas.

• A figyelem az információs javak világában. A szűkösség átértelmezése

  1-20

  Hámori Balázs

  Megtekintések száma:

  159

  A figyelem mint szolgáltatás jelentős forrása lehet az értékteremtésnek. Funkcionális és piaci összefüggésben a figyelem tulajdonképpen munkatermék (munkateljesítmény, szolgáltatás) és mint cserejószágot természetesen pénz fejében cserélik. A csererendszer elég pontos információkat ad a társadalomban a figyelem szétosztásáról, amelynek arányai a személyes és társadalmi elismerést tükrözik vissza. A figyelem tőzsdéje a társadalmi nyilvánosság, az internet pedig a figyelem világpiacaként fogható fel. Ám a figyelem a „régi gazdaságban" is része volt a szolgáltatásoknak, sőt néha-néha a figyelem volt a központi alkotórész. A közvetlenül emberekre irányuló, személyes szolgáltatások (tanítás, jogi és egészségügyi szolgáltatások) mindig is nagy figyelmet igényeltek. Ha mármost a termelés maga is javarészt szolgáltatásként jelentkezik, akkor a figyelem a termék hasznosulásában meghatározó erőforrássá lép elő. A termelés és szolgáltatások individualizációs fokának növekedésével, és az emberek közötti közvetlen interakciók sűrűsödésével és nem utolsó sorban virtuális térbe helyeződésével szükségszerűen emelkedik a gazdasági folyamatok figyelemigénye is. Azaz az ilyen javak eladása is nagyobb figyelmet igényel. A hagyományos javaktól eltérően, a szolgáltatások és méginkább a szellemi javak esetében kitüntetett tényező a fogyasztásukhoz, felhasználásukhoz szükséges idő és figyelem, illetve az elsajátításukhoz nélkülözhetetlen kompetenciák. E javak termelői számára a fogyasztók/kliensek figyelmének a lekötése gyakran a legfontosabb versenytényező. A dicsőség, a kiválóság és a presztízs, mind a felhalmozott figyelem megnyilvánulási formái. Ebben az értelemben a figyelem értékmegőrző funkcióval bír, jóllehet ezt nem lehet minden további nélkül összehasonlítani a pénz vagy bizonyos termékek felhalmozási mechanizmusaival. A figyelem ökonómiája még inkább a kérdések felvetésénél tart, semmint jól védhető tételek, állítások megfogalmazásánál. Még kevésbé állíthatjuk, hogy a tárgykörben kristályosodott volna egy elmélet, amely elfogadható magyarázatokkal szolgál a gazdaságnak e terjeszkedő szeletének a materiális gazdaságétól nagyban eltérő működésére. Nem kétséges azonban, hogy az új gazdaságban a figyelem elsőrendű fontosságú kutatási tárgy.

• A vásárlóerő-paritási rejtély lehetséges magyarázatai, az elméleti modell javításai

  61-78.

  Szabó Andrea

  Megtekintések száma:

  150

  A vásárlóerő-paritás (PPP) kiemelkedő jelentőségű elméleti megközelítés a nemzetközi közgazdaságtanban. Ennek ellenére empirikus igazolása napjainkban is vitatott kérdés, melyre vásárlóerő-paritási rejtélyként hivatkoznak az irodalomban (Rogoff 1996). A tanulmányban a PPP empirikus kudarcainak különböző magyarázatait, illetve a PPP modell javítására tett kísérleteket összegezzük, majd rávilágítunk arra, hogy a tesztelés során alkalmazott módszertan hangsúlyos szerepet tölt be a PPP rejtély feloldásában, vagy éppen a PPP cáfolásában.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F31, F41