Keresés
Keresési eredmények
-
Oktatási jelzés és szűrés a munkaerőpiacon – az empirikus vizsgálatok tanulságai
39-60Megtekintések száma:320Az oktatás jelző/szűrő hipotézise szerint az oktatási intézmények munkaerő-piaci funkciója nem csupán a tanulóik, hallgatóik munkavégző képességének (termelékenységének) növelése lehet, de mérhetik és jelezhetik is azt a munkaadók felé. A közgazdaságtan empirikus irodalmában az 1970-es évek óta
születnek újabb és újabb kísérletek ezen információs funkció igazolására, mérésére, mindeddig érdemi eredmény nélkül. Jelen tanulmány az oktatás, képzés munkaerő-piaci jelző/szűrő modelljeit és ezek empirikus irodalmát elemzi, mely során arra keresi a választ milyen okok állhatnak a tesztelési kísérletek
sorozatos kudarcai mögött. Legfőbb megállapítása szerint a méréseknek vissza kell térniük az elméleti modellekhez, mert túlzottan elszakadtak azoktól és az oktatás vállalati hasznosulásának vizsgálatára kell koncentrálniuk.Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21, J21
-
Klasszikus liberalizmus, demokratizálódás és gazdasági növekedés: hipotézis a Lipset-hipotézisről
5-30Megtekintések száma:493Ösztönzi-e a gazdasági fejlődés a demokrácia kialakulását, ahogyan azt a Lipset-hipotézisként elhíresült állítás mondja? A tanulmány szerint a Lipset-hipotézis érvényesüléséhez elegendő, ha egy ideológiai és egy technológiai feltétel teljesül. Az ideológiai az, hogy a politikai programalkotó ideológia a klasszikus liberalizmus legyen, amelynek az a sajátossága, hogy a demokráciával szembeni ellenszenvet kombinálja a gazdasági és a polgári szabadság pozitív megítélésével. A technológiai feltétel pedig az, hogy az adott ország technológiai vezető pozícióban legyen, mert ekkor a gondolatok szabad piaca által ösztönzött innováció nélkül nincs gazdasági növekedés. A paneladatokon végzett logit regressziók azt mutatják, hogy a 20. század elejét megelőző időszakban a nagyobb jövedelem növeli a demokratikus irányú átmenet valószínűségét, de utána már nem. A magyarázat az, hogy a Nyugat országaiban a 20. század elejéig fennállt a két feltétel, de a 20. század eleje után potenciálisan demokratizálódó országokra már nem.
Journal of Economic Literature (JEL) codes: D70, O11, O43
-
A társaságcsoporthoz tartozó tagvállalatok, valamint vezető tisztségviselőik jogállásának kritikai elemzése
101-110Megtekintések száma:192A társaságcsoporthoz tartozó függő vállalatok és vezető tisztségvisleőik helyzetének konszernjogi sajátosságai a magyar jogban jelenleg a szerző szerint nem kellően rendezettek. A jogilag önálló, de gazdaságilag függőségi viszonyban lévő tagvállalatok a saját érdekeik háttérbe szorítására kényszerülnek a közös üzletpolitikai célok megvalósítása érdekében. A Gt. által szabályozott faktikus konszern tényállás esetében csak a társaságban való részesedéhez kapcsolódó - elsősorban közvetlen - befolyásszerzés relevanciája érvényesül. A meghatározó befolyás más módon való kialakulásához a Gt. nem fűz többletkötelezettségeket, s nem építi ki a kis tulajdonosok és a hitelezők érdekvédelmi intézményeit sem. Ezek szerint a domináns befolyásoló helyzet tényének van jelentősége, s nem annak, hogy az uralkodó tag szavazati jogának nagyságán vag a tagokkal (részvényesekkel) kötött szerződésen alapul-e az irányító befolyás.
-
Bevezető az "Európai Unió - Tudásalapú társadalom - Foglalkoztatás - Oktatás" című konferencia absztraktjaihoz
179-200Megtekintések száma:211 -
A balti országok átalakulása a rendszerváltozás első szakaszában – miért Észtország a legsikeresebb?
133-144Megtekintések száma:319A dolgozatban a három balti államnak a rendszerváltozás első szakaszában elért eredményeit kívánom mutatni, kiemelve a stabilizáció, liberalizáció, privatizáció és a pénzügyi intézményrendszer reformjának fontosabb állomásait. A dolgozat összefoglalja azt, hogy milyen problémákkal találták magukat szemben és ezekre válaszul mik voltak azok a gazdaságpolitikai eszközök, amelyek fontos szerepet játszottak az utólag sikeresnek nevezhető átalakulás megalapozásában. Kitérek arra, hogy milyen feltételek és tényezők segítették, illetve akadályozták a fejlődést, végül megpróbálom levonni azokat a következtetéseket, amelyek azt az előzetes feltevést igazolják, hogy a tankönyvszerű átalakítást levezénylő Észtország valóban a következetes gazdaságpolitikának köszönheti-e, hogy az értékelések alapján (pl. Lisszaboni Agenda) a csatlakozásra az egyik leginkább felkészült országnak tekintik, míg Lettországot és Litvániát csak a második csoportba sorolják (Bara – Szabó 2001:338).
-
Az oktatás opciós értéke
131-148Megtekintések száma:254A standard emberi tőke elméleti keretein belül számtalan elemzést készítettek az oktatással kapcsolatos beruházási döntésekről, amelyekben legtöbbször elmaradt az oktatás költségeivel, és annak jövőbeli
hasznaival kapcsolatos bizonytalanság beillesztése a vizsgálatokba, és gyakran elmaradt az opciós lehetőségek értékelése is. Jelen írásban igyekeztünk áttekinteni a standard emberi tőke elméletének egyik kiterjesztési lehetőségét, az emberitőke-beruházás opciós megközelítését. Arra kerestük a választ, hogy milyen megoldások, modellek születtek az oktatás révén megvalósítható emberitőke-beruházások
opcióként történő értelmezésére, és a beruházás opciós értékének a meghatározására. A tanulmányban rávilágítunk arra, hogy az emberitőke-beruházásokkal kapcsolatos bizonytalanságok csökkentése
legalább olyan mértékben ösztönzőleg hat az egyének emberitőke-felhalmozására, mint az oktatás állami támogatása.JEL kód: C6, D8, I2, J2
-
Állami tulajdonrész duopol piacokon: Játékelméleti modell – a készletre történő termelés esete
63-74Megtekintések száma:259Jelen tanulmány a Bertrand–Edgeworth duopólium azon változatát vizsgálja, ahol az egyik vállalat tisztán magántulajdonban, míg a másik részben állami tulajdonban van. Az egytermékes piacon a magántulajdonban lévő vállalat tisztán profitmaximalizáló, míg a részben állami tulajdonú vállalat az állami tulajdonrész arányában társadalmi jólétet maximalizál. Feltesszük, hogy a termelés az eladásokra
kötött szerződések megkötését megelőzően, készletre történik. Bemutatjuk a hasonló modellekhez kapcsolódó szakirodalmi eredményeket, majd a vizsgált modellkeretben szimultán és szekvenciális döntési
sorrendekre meghatározzuk az egyensúlyi árakat és mennyiségeket. Belátjuk, hogy a vizsgált modellben csak bizonyos feltételek teljesülése esetén létezik tiszta Nash-egyensúly a piaci árra és mennyiségre. Az eredményeket egy számpéldán keresztül illusztráljuk. Vizsgáljuk továbbá az időzítési játék egyensúlyát is, azaz azt a kérdést, hogy a szereplők magára hagyása esetén szimultán vagy szekvenciális döntési sorrend alakulna-e ki a piacon.Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D43, L13
-
Impact of the sustainability report on Hungarian stock prices
94-107Megtekintések száma:254ESG reporting has become increasingly significant for evaluating corporate sustainability. Our study examined firms that had been publicly listed for several years by 2023, and which had already engaged in ESG reporting voluntarily, showing an early, consistent commitment to sustainability despite the absence of regulatory requirements. We hypothesised that this group’s market valuation metrics would reflect a more favourable and realistic investor assessment compared to a control group. However, our findings revealed that while statistically significant differences appeared primarily in the Price-to-Book Value (P/BV) ratios, overall, the investor assessments did not yet demonstrate a statistically significant divergence on average. This may suggest that ESG reports serve more as marketing tools than as indicators of genuine sustainable resource management, which some investors recognise from other mandatory financial disclosures. These insights can support further research on the Hungarian investment climate and aid in refining EU sustainability directives within Hungary’s regulatory framework.
JEL classification code: Q56, G11
-
Vállalati ás állami szerep a magyar iparfejlődésben a kilencvenes évek után
7-22Megtekintések száma:214A magyar ipar fejlődése a kilencvenes évtizedben először kiábrándító, utána pedig kifejezetten gyors és sikeres volt. Ezt az ipari átalakulási folyamatot számos közlemény mutatta be általában, illetve a magyar ipar külpiaci teljesítményének tükrében. Az elemzések nagyobb része azonban mindenekelőtt statisztikai áttekintéseken alapult, és némileg elsikkadtak a folyamatok szereplői. Ebben a tanulmányban éppen ezért a fontosabb vállalati szereplők, illetve a kormányzat iparfejlődésre gyakorlot hatását, valamint viselkedését vizsgáljuk, és ebből következtetünk a 2003-2004 utáni magyar iparfejlődés stratégiai lehetőségeire. A tanulmány először a magyar ipar legfontosabb vállalati szereplőit tekinti át, majd külön kitér a külföldi iparvállalatok piaci jelenlátánek sajátosságaira, arr, hogy az Európai Unió 2000 óta kirajzolódó versenyképesség-javító ambíciói mennyiben tükröződhetnek a magyar gazdaságpolitikában. A kérdés tehát: lehet-e számítani az 1996 óta legalábbis tetszhalott magyar iparpolitika valamilyen mértékű újraéledésére, várható-e az európai normáknak megfelelő, mégis az ezredforduló körülinél jelentősen aktívabb állami szerep a magyar iparfejlődésben.
-
A német transzferrendszer mint a gazdasági visszaesés okozója
Megtekintések száma:288A monetáris integráció elmélete alapján azt mondhatjuk, hogy az integráció egyik leglényegesebb előnye az a gazdasági növekedést generáló hatás, amelyet tagjai számára eredményez. Németország esetében viszont azt tapasztaljuk, hogy a növekedés nemhogy nem fokozódott, hanem inkább lelassult, és a keleti területek felzárkózása is megtorpant. Ez rávilágít arra a tényre, hogy a német valutaövezet nem működik megfelelően, és az eltelt időben sem javult a teljesítménye. Az „optimális valutaövezet”-elmélet fejlődésének megfelelően a kritériumokat endogénnek tekinthetjük. Ennek azt kellene jelentenie, hogy a valutaunió létrehozását követően a monetáris integráció egyre inkább optimálissá válik. Németország esetében a növekedési adatokat áttekintve arra következtethetünk, hogy a német valutaunió az eltelt időben sem vált optimálissá. Így felvetődhet az a kérdés, hogy Németország esetében melyek azok a speciális körülmények, amelyek az endogenitási feltétel ellenére megakadályozzák a valutaövezet optimalitásának javulását. Ennek megválaszolására a dolgozat megvizsgálja a politikai és monetáris integráció egymáshoz való viszonyát, különös tekintettel a fiskális politika kérdéseire. A tanulmány alapján az elmélet és a német példa közötti ellentmondás, illetve az endogenitási feltétel nem teljesülése magával a német transzferrendszerrel és a „transzferfüggőség” kialakulásával magyarázható.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: E42, E62, E63, F01, F31, F36
-
Kultúraköziség és gazdaság
83-90Megtekintések száma:283A piaci stratégia és a kultúra összehangolása a vállalat hosszú távú stabilitásának egyik legfontosabb humánpolitikai eszköze. Különösen fontos a kultúra szerepe az olyan nagy jelentőségű szervezeti változások időszakában, mint a piaci stratégiaváltás, az üzleti folyamatok átszervezése, multinacionális cégek helyi vezetési és működési gyakorlatának kialakítása, vállalatok összeolvadása, felvásárlása. A cikk azt mutatja
be, hogy a vállalkozás kezdeti, kritikus korszakában a vállalati kultúra ellentétes lehet a környezet igényeivel és a befogadó országokból származó tagok értékrendjével és normáival. A kialakuló vállalati kultúra
inkább tükrözi a nemzetközi vállalat komplexitását, mint a befogadó környezetet: a kultúrák ütközése komoly akadályt gördíthet egy-egy vállalat fejlődésének útjába. -
Freedom of the Markets versus Good Governance: Experiences in Central Europe
35-61Megtekintések száma:261The market and the state, operation and characteristics of two institutions of key importance in the modern mixed economies, are investigated for the former socialist countries in this study. After two decades it can be seen more clearly what system has been established in the region, how it operates, and what its characteristics are. In the first part of the with the help of international comparisons we examine how free the market is, how good the rules are, and how much they help, or hinder, the fulfilment of its function. From an other aspect we compare the scope of the good governance and the size, the freedom and efficiency of the state. According to the evidence of the international studies examined, the former socialist countries established the forms of the market institutional system relatively quickly, but the operation and quality of these lagged significantly behind those of the developed countries. Also important conclusion of the study is that by the first decade of the millennium the characteristics of the former socialist countries are increasingly diverging from one another. Both the characteristics of the earlier socialism, and the more distant historical past which can be caught in the act within it, had and have an effect on the economic and social systems now established in Eastern and Central Europe.
Journal of Economic Literature (JEL) codes: H1, P17, P27, P35
-
Kompetenciamenedzsment és irányításirendszer-szabványok
93-108Megtekintések száma:401A tudás alapú gazdaság- és szervezetfejlesztés napjainkban összefonódik a kompetenciamenedzsment kérdésével. Az egyéni és szervezeti tudáselemek létrehozása és áramoltatása fontos kihívások. Kutatói és tanácsadó munkáim során számos szervezetnél tapasztaltam, hogy a tudásmenedzsment alkalmazása hasznos lenne, ám különböző okokból az nem valósul meg, sőt gyakran nem is ismerik a lehetőségeket.
Tanulmányomban azt kívánom bemutatni, hogy a széles körben elérhető ISO 9001 szerint tanúsított irányítási rendszerek megteremtik a kereteket a tudásalapú fejlesztésekhez. A módszertani és tartalmi előnyök ismertetésén túl fontosnak tartom, hogy kitérjek a gyakorlati alkalmazás kritikus pontjaira is.Journal of Economic Literature (JEL) kód: D83, M19
-
Global Value Chains and Upgrading – Experiences of Hungarian Firms in the Machinery Industry
5-22Megtekintések száma:493Global production networks and global value chains have become widespread today. In these cases firms locate the various stages of their value adding activities across different countries. The activities of global value chains form a new phase of globalization characterized by fragmented production, transfer of technology, and decreasing transport costs (Kaplinsky 2013). Developing countries are involved in these production networks, perceiving this as an important (if not the only) way to develop. The Central European countries have taken an active part in the chains of multinational firms since the nineties. The benefit derived from this participation varies across sectors and firms. In this article we analyze the experiences of Hungarian companies in the machinery industry. The structure of the article is the following. After a description of the basic research question and methodology, a literature review is provided. In the following section we introduce the companies surveyed and review their product-, process- and functional upgrading experiences. Finally, we discuss our findings and suggest some managerial and policy implications.
Journal of Economic Literature (JEL) codes: F23, M21
-
Franciaország szerepe az EU gazdaságában
207-224Megtekintések száma:208A szerző Franciaország Európai Unión belüli meghatározó szerepét vizsgálja. Az európai integráció elvi alapjainak, történelmi kialakulásának vázlatos ismertetését követően elemzi az Európai Unió és a francia gazdaság kapcsolatának neuralgikus részeit, valamint a francia gazdaság fejlődésének fellendülő és megtorpanó időszakait. A tanulmány központi gondolatkörét a stabilitási és növekedési paktum körüli polémia, a francia államháztartás tartós deficitje következtében kialakuló szabálysértés körülményeinek és következményeinek részletezése alkotja. Fentiek alakulása alapjaiban érinti és hosszú időre eldöntheti az európai integráció jövőjét a közös szupranacionális gazdaságirányítás és az emellett adható nemzeti válaszokat illetően. Ugyancsak hatással lehet az Európai Unió közös valutájának, az eurónak stabilitására és jövőjére az Unió szerveinek együttműködésére, az unió kis és nagy országainak kapcsolatára, a résztvevő országok gazdasági lehetőségeire.
-
Néhány szó a szabályrendszer által korlátozott fiskális politikáról
131-152Megtekintések száma:197Magyarországon, 2005 őszén ismét – immár menetrendszerűen – a költségvetés tervezése kapcsán viták zajlottak. Az Európai Unió tagjaként ráadásul új elemmel is bővült a disputa, előtérbe került az EMU tagsághoz szükséges deficitkorlátozás problematikája, és a lehetséges csatlakozási időpontok meghatározásával kapcsolatban is jelentős véleménykülönbségek alakultak ki. Vajon más országokban is hasonlóképpen alakul a költségvetés elfogadásának eljárása? Az államháztartási többlet csupán a tankönyvekből ismert utópia? E kérdések megválaszolásához a fiskális politika, a fiskális korlátozások és azok szükségességének kérdéskörét tárgyalom a közgazdaságtan fejlődéstörténetébe helyezve, majd az Európai Monetáris Unió és a feltörekvő gazdaságok fiskális politikáját elemzem. A tanulmány befejező részében empirikus kutatásaimról adok számot, melynek kapcsán bemutatom és megvizsgálom néhány EU-tagország egymástól eltérő fiskális teljesítményét az elmúlt 15 évben. Az elemzés nyomán kapott eltérő eredmények egyik magyarázatául az szolgálhat, hogy a fenntarthatóan kiegyensúlyozott államháztartás szükségességére vonatkozóan tett közgazdasági felismerés és a szabályrendszer megléte nem
elégséges a fenntarthatóan kiegyensúlyozott államháztartás biztosításához. A nevezett tényezőkön túl politikai akarat és megfelelő intézményrendszer is szükséges azok megvalósításához, miközben a gazdaságpolitikának elegendő mozgástere marad saját preferenciarendszerének megvalósítására. -
Külön út - külön siker
125-148Megtekintések száma:293Tanulmányomban az Európai Unió egyik tagállamát, a korporatív gazdaság egyik példájának tekinthető Ausztria kis, nyitott, föderális berendezkedésű államát veszem górcső alá. Az osztrák gazdaságban a második világháború utáni újjáépítési periódust viharos gazdasági expanzió jellemezte; az olajválságot követően pedig a fejlett tőkés országok között egyedülálló módon alacsony infláció és alacsony munkanélküliség, valamint az átlagosnál dinamikusabb gazdasági növekedés állította az országot a figyelem központjába. A felfokozott külső gazdaságpolitikai érdeklődés miatt ekkor került széles körű vizsgálat alá az osztrák modell, azaz az osztrák gazdaságpolitika és az intézményrendszer. Az 1980 as évek elején azonban a gazdaságban strukturális problémák jelentkeztek, melynek eredményeként a növekedési ütem jelentős mértékben lelassult, míg a 2000-ben bekövetkező politikai változások végre ismét kedvező gazdaságpolitikai fordulatot hoztak. Az alábbiakban elsőként a második világháború utáni újjáépítés során kialakult gazdasági helyzetet mutatom be, majd az osztrák társadalmi partnerség kialakulását, változásait és szerepét vizsgálom. Ezt követően napjaink Ausztriáját elemzem a fenntarthatóan kiegyensúlyozott államháztartás szempontjából, fókuszálva az államháztartás helyzetére és a szövetségi berendezkedésből adódó komplex fiskális kapcsolatokra.Journal of Economic Literature (JEL): H62, H63 -
Development aid as a global public good – a case study
86-97Megtekintések száma:302This study introduces a new concept to the analysis of development aid. Aid is regarded as a global public good where donors benefit from the advantages of aid without rivalry and exludability. The public-goodnature of aid is a logical explanation for the deficiencies of the international aid regime, especially the suboptimal supply of aid and the free-riding of donors. The concept of aid as a public good raises the question whether there are any actors who could produce this global public good. The study analyses whether nongovernmental organizations are able to fill this gap in the international aid regime. The model is introduced through a case study: aid in Afghanistan in general, and the activities of the NGO Hungarian Baptist Aid in the country.
Journal of Economic Literature (JEL) classifications: F590, H410