dEjournals Nyitóoldal

Competitio

Évf. 23 szám 1-2 (2024)
Tanulmányok

Impact of the sustainability report on Hungarian stock prices

Megjelent:
2024-12-31
DOI Linkhttps://doi.org/10.21845/comp/2024/1-2/5
Szerzők
Tömöri Gergő,
Lakatos Vilmos
Megtekintés
PDF (Angol)
Kulcsszavak
ESG sustainability market indicators
Licenc

Copyright (c) 2025 Gergő Tömöri, Vilmos Lakatos

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Tömöri, G., & Lakatos, V. (2024). Impact of the sustainability report on Hungarian stock prices. Competitio, 23(1-2), 94-107. https://doi.org/10.21845/comp/2024/1-2/5
Absztrakt

ESG reporting has become increasingly significant for evaluating corporate sustainability. Our study examined firms that had been publicly listed for several years by 2023, and which had already engaged in ESG reporting voluntarily, showing an early, consistent commitment to sustainability despite the absence of regulatory requirements. We hypothesised that this group’s market valuation metrics would reflect a more favourable and realistic investor assessment compared to a control group. However, our findings revealed that while statistically significant differences appeared primarily in the Price-to-Book Value (P/BV) ratios, overall, the investor assessments did not yet demonstrate a statistically significant divergence on average. This may suggest that ESG reports serve more as marketing tools than as indicators of genuine sustainable resource management, which some investors recognise from other mandatory financial disclosures. These insights can support further research on the Hungarian investment climate and aid in refining EU sustainability directives within Hungary’s regulatory framework.

JEL classification code: Q56, G11

Hivatkozások
  1. 1. Barko, T., Cremers, M. & Renneboog, L. (2022): Shareholder engagement on environmental, social, and governance performance. Journal of Business Ethics, 180(2), 777-812. https://doi.org/10.1007/s10551-021-04850-z
  2. 2. Bokor, L. (2022): ESG-kötvények és-alapok szabályozói-piaci trendjei, valamint a szuverének egyes kapcsolódó kockázatai. Hitelintézeti Szemle/Financial And Economic Review, 21(4), 152-181. http://doi.org/10.25201/HSZ.21.4.152
  3. 3. Böcskei E., Orbán I., Bács Z., & Fenyves V. (2017): Az IFRS beszámolóban rejlő sajátosságok controlling szemléletű vizsgálata – döntéstámogató vezetői számvitel előtérbe kerülése a pénzügyi számvitel szabályozásán keresztül. Controller Info, 5 (4), pp. 2-8.
  4. 4. Cziráki, G. & Hackl, J. (2023): Az ellátási láncok fenntartható pénzügyi adaptációja–rövidtávú fizetési kötelezettségek finanszírozása. https://doi.org/10.35511/978-963-334-450-7_s4a_Cziraki_Hackl
  5. 5. Edmans, A. (2023): The end of ESG. Financial Management, 52(1), 3-17. https://doi.org/10.1111/fima.12413
  6. 6. Erdey, L. (2005). Hagyományos módszerek és új kihívások az ágazaton belüli kereskedelem mérésében. Statisztikai Szemle, 83(3), pp. 258–283.
  7. 7. Fazekas B. & Becsky-Nagy P. (2018). Az állam a kockázati tőkés szerepében. Közgazdasági szemle, 65: 12 pp. 1257-1280., 24 p.
  8. 8. Füredi-Fülöp, J. (2022): Nem pénzügyi információk térnyerésének lehetséges hatása a könyvvizsgálati elvárási résre. Pénzügy-számvitel füzetek VI.. ISBN 978-615-5626-81-4
  9. 9. Gyura, G. (2020): ESG és bankszabályozás: Haladni kell a korral. Gazdaság és Pénzügy, 7(4), 372-391. https://doi.org/10.33926/GP.2020.4.1.
  10. 10. Hegedűs, M. (2014): A csalás motiváció és hatása a kis- és középvállalkozói szektorban. Taylor 6(1-2):562-571.
  11. 11. Hornberger, K. (2023): The difference between ESG and impact investing and why it matters. In Scaling Impact: Finance and Investment for a Better World (pp. 93-112). Cham: Springer International Publishing. https://doi.org/10.1007/978-3-031-22614-4_8
  12. 12. Horváth, D. (2022): FinTech és blockklánc alapú megoldások alkalmazási lehetőségei a zöld pénzügyekben. Vezetéstudomány-Budapest Management Review, 53(4), 41-54. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.04.04
  13. 13. Hübel, B.& Scholz, H. (2020): Integrating sustainability risks in asset management: the role of ESG exposures and ESG ratings. Journal of Asset Management, 21(1), 52-69. http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.3091666
  14. 14. Kim, Y., Jang, H. & Seok, J. (2024): Uncovering the Relationship between ESG Practices and Firm Value: The Role of Reputation and Industry Sensitivity. Asia Marketing Journal, 25(4), 207-218. https://doi.org/10.53728/2765-6500.1620
  15. 15. KPMG (2021). Can capital markets save the planet? (kpmg.com) Letöltés dátuma: 2024.04.30.
  16. 16. Krueger, P., Sautner, Z., Tang, D. Y. & Zhong, R. (2021): The effects of mandatory ESG disclosure around the world. Journal of Accounting Research. https://doi.org/10.1111/1475-679X.12548
  17. 17. Lakatos, V. (2023): Fenntarthatóság, felelőségvállalás, tőkepiaci értékítélet. Gazdálkodás, 67(5), 425-442. https://doi.org/10.53079/GAZDALKODAS.67.5.t.pp_425-442
  18. 18. Landier, A. & Lovo, S. (2020): ESG Investing: How to optimize impact?. HEC Paris Research Paper No. FIN-2020-1363. https://doi.org/10.2139/ssrn.3508938
  19. 19. Lee, M. T., Raschke, R. L. & Krishen, A. S. (2022): Signaling green! firm ESG signals in an interconnected environment that promote brand valuation. Journal of Business Research, 138, 1-11. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2021.08.061
  20. 20. Márkus, M. (2023): A társadalmi felelősségi pontszámok és a működési kockázat kapcsolata kockázati kategóriák szerint. Közgazdasági Szemle, 70(7-8), 746-771. https://doi.org/10.18414/KSZ.2023.7-8.746
  21. 21. Ming, A., Rowell, I., Lewin, S., Rouse, R., Aubry, T. & Boland, E. (2021): Key messages from the IPCC AR6 climate science report. Cambridge Open Engage. doi:10.33774/coe-2021-fj53b
  22. 22. OECD (2024): Global Debt Report 2024: Bond Markets in a High-Debt Environment, OECD Publishing, Paris, https://doi.org/10.1787/91844ea2-en.
  23. 23. Ogachi, D. & Zéman, Z. (2020): Corporate social responsibility and firm value protection. International Journal of Financial Studies, 2020, 8.4: 72. https://doi.org/10.3390/ijfs8040072
  24. 24. Popp, J., Harangi-Rákos, M., Pető, K., & Nagy A. (2013). Bioenergy: Risks to food-, energy- and environmental security. Applied Studies in Agribusiness and Commerce, 7(4-5), pp. 121-130. https://doi.org/10.19041/APSTRACT/2013/4-5/17
  25. 25. Priem, R. & Gabellone, A. (2024): The impact of a firm’s ESG score on its cost of capital: can a high ESG score serve as a substitute for a weaker legal environment. Sustainability Accounting, Management and Policy Journal. http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.4286057
  26. 26. Rákos, M., Szenderak, J., Erdey, L., Komives, P. M., & Fenyves, V. (2022). Analysis of the economic situation of energy companies in Central and Eastern Europe. International Journal of Energy Economics and Policy, 12(4), pp. 553-562.
  27. 27. Ramirez, A. G., Monsalve, J., González-Ruiz, J. D., Almonacid, P., & Peña, A. (2022): Relationship between the cost of capital and environmental, social, and governance scores: Evidence from latin america. Sustainability, 14(9), 5012. https://doi.org/10.3390/su14095012
  28. 28. Redondo A. R., & De Mariz, F. (2022): How can European regulation on ESG impact business globally?. Journal of risk and Financial Management, 15(7), 291. https://doi.org/10.3390/jrfm15070291
  29. 29. Senadheera, S. S., Withana, P. A., Dissanayake, P. D., Sarkar, B., Chopra, S. S., Rhee, J. H., & Ok, Y. S. (2021): Scoring environment pillar in environmental, social, and governance (ESG) assessment. Sustainable Environment, 7(1), 1960097. https://doi.org/10.1080/27658511.2021.1960097
  30. 30. Sereg, P. (2022): A nemzetközi szervezetek és a pénzügyi szektor klímavédelemmel kapcsolatos tevékenysége. Fontes Iuris, 8(2), 39-45.
  31. 31. Signori, S., San-Jose, L., Retolaza, J. L., & RUSCONI, G. (2021): Stakeholder value creation: Comparing ESG and value added in European companies. Sustainability, 13(3), 1392. https://doi.org/10.3390/su13031392
  32. 32. Silvola, H., & Landau, T. (2021): Sustainable investing: Beating the market with ESG. Cham: Palgrave macmillan. ISBN 978-3-030-71488-8 ISBN 978-3-030-71489-5 (eBook) https://doi.org/10.1007/978-3-030-71489-5
  33. 33. Szekeres, A., & Orbán, I. D. T. (2018). Egy vállalat fizetőképességének vizsgálata nemzetközi számviteli viszonylatban. International Journal of Engineering and Management Sciences, 3(4), 332-342.
  34. 34. Szekeres, A., & Orbán, I. (2019). Analysis of the differences of financial statements prepared in conformity with IFRS by companies operating in the health care sector and another sector. Annals of Faculty of Economics, 1(1), 185-193.
  35. 35. Szemán, J. (2023). Zöld pénzügyekkel a fenntartható gazdaságért. Pénzügy-számvitel füzetek VII. 2023, 8. 93-103. ISBN 978-963-358-318-0
  36. 36. Szepesi, N. J. (2020): Válságálló-e a fenntartható befektetés?: ESG-részvényportfóliók válságidőszaki teljesítményének vizsgálata. Gazdaság és Pénzügy, 7(4), 500-520. https://doi.org/10.33926/Gp.2020.4.8
  37. 37. Stempler, B. (2021): ESG-befektetés: Az ESG-értékelések alkalmazása smart beta stratégiában. Hitelintézeti szemle/financial and economic review, 20(2), 91-116. https://doi.org/10.25201/HSZ.20.2.91116
  38. 38. Till, G. (2021): Mennyire válságállóak a fenntarthatóságot és felelős vállalatvezetési szempontokat figyelembe vevő befektetések? Amerikai empirikus vizsgálat: How crisis resistant are the investments that take ESG aspects into consideation? (Doctoral dissertation, BCE).
Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei