Keresés

Keresési eredmények

• nemzetközi befektetői szemlélet Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokban (IFRS) történő érvényesülésének bemutatása a Magyar Telekom Nyrt. és a Telenor ASA szabad cash flow módszerrel történő vállalatértékelésén keresztül

  33-40

  Csiszár Dorottya

  Megtekintések száma:

  20

  A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szabályozása keretelveken nyugszik. Ezen keretelvek kialakításakor a standardalkotók meghatározták, hogy a pénzügyi jelentések elsődleges felhasználói, akik számára a jelentéseket elő kell állítani, a tőke biztosítói, azaz a jelenlegi és potenciális tulajdonosok, befektetők és tágan értelmezett hitelezők. Ezen koncepció érvényre jutását kívánom bemutatni két, telekommunikációs iparágban működő vállalkozás részvényeibe történő befektetési lehetőség vizsgálatán keresztül. Hipotézisem az, hogy az IFRS szerint készült beszámolók adatai alapján maradéktalanul elkészíthető két különböző országban bejegyzett, különböző tőzsdén jegyzett cég értékelése, mely alapján megéri befektetni a Magyar Telekom Nyrt. és a Telenor ASA részvényeibe. A vállalatok értékelését követően eredményeim alapján hipotézisem első felét elfogadtam, azonban második felét, a két vállalat részvényeibe való befektetést az akkori túlértékeltségük miatt elvetettem. A Magyar Telekomnak osztalékpolitikája felülvizsgálatát, a Telenornak költségei és kötelezettségei csökkentését javasoltam.

• Magyar és spanyol nemzetiségű fogyasztók szokásainak, véleményeinek összehasonlítása a fenntarthatóság kapcsán

  93-98

  Török Barbara

  Megtekintések száma:

  30

  A fenntarthatóság témája világszinten ismert, hiszen egy globális problémára igyekszik megoldást találni. Célja olyan alternatívák létrehozása és használata, amik kevesebb szennyezést okoznak. Tekintettel arra, hogy a téma globális, a kutatás egy közép-kelet-európai és egy nyugat-európai országban is folyt. Ezen kutatómunka célja megvizsgálni és összehasonlítani a magyar és spanyol fogyasztók fenntarthatósággal kapcsolatos szokásait és véleményét. A szekunder kutatás keretében vizsgált témakörök a fenntarthatóság kialakulása, céljai, mérőszámai és gazdasági területekre, illetve fogyasztókra gyakorolt hatása voltak. A primer adatgyűjtés kérdőívekkel folyt, amit a magyar és spanyol kitöltők is a saját anyanyelvükön töltöttek ki. Az elemzés mindkét nemzet esetében kereszttábla-elemzésekkel és leíró statisztikákkal történt. A fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekre adott válaszok nem mutattak nagy eltéréseket a két nemzet esetében annak ellenére, hogy előzetes tapasztalataim szerint intenzívebb a téma kommunikálása Spanyolországban. Kiderült még, hogy a kitöltők leginkább a kormánytól és a vállalatoktól várják, hogy cselekedjenek a fenntartható fejlődés érdekében.

• A középkori magyar vaskultúra idegenforgalmi hasznosíthatósága

  151-158

  Thiele Balázs

  Megtekintések száma:

  16

  A vaskultúra hosszú múltra tekint vissza hazánkban. Számos régészeti feltárás, amely során kohótelepek, vaskohászati műhelyek kerültek napvilágra, bizonyítja, hogy már az avar és Árpád-korban, sőt azt megelőzőleg is fejlett vasipar volt a Kárpát-medencében. Az őskohászok kezdetleges eljárással állítottak elő ún. bucavasat, amelyből a kovácsfalvak kovácsai készítettek fegyvereket és más használati tárgyakat. A középkori magyar vaskultúra hazánkban nem közismert, idegenforgalmi kihasználtsága alacsony. Az elveszett vasipari tudás felelevenítése, bemutatása és megőrzése fontos feladat, amely hozzájárul a nemzeti tudástőkénk gyarapításához is. A dolgozatban a középkori magyar vaskultúra bemutatásától eljutunk egy, a középkori vaskultúrával foglalkozó skanzen megvalósíthatósági tervéig. A skanzen tervezett helye Somogy-megye, azon belül Marcali kistérség, a somogyfajszi Őskohó Múzeumtól nem messze, ahol a régészeti feltárások szerint a honfoglalás korában jelentős vastermelés folyt. A tervek kidolgozásához szükségem volt egy átfogó helyzetelemzésre, annak részletes felderítésesre, hogy egy ilyen turisztikai termék milyen hatással lenne a térség gazdaságára és turizmusára. A szakirodalom tanulmányozása, több középkori vasiparral foglalkozó nemzetközi szimpóziumon való részvétel, hasonló hazai programok szervezése, valamint egy németországi szabadtéri múzeum, a Kommern igazgatójával készített mélyinterjú lehetővé tette, hogy megismerjem, milyen módon fejleszthető turisztikai termékké a középkori vaskultúra.

• A magyar sertéshúsfogyasztás marketing aspektusai

  109-116

  Torda Kitti

  Megtekintések száma:

  8

  Kutatómunkám célja az, hogy felmérjem a magyar sertéshús megítélését és fogyasztását napjainkban. Célul tűztem ki, hogy feltérképezem a Hajdú-Bihar megyében élő fogyasztók fogyasztási és vásárlási szokásait a sertéshús esetében. Napjainkban több tényező is negatívan befolyásolja a sertés ágazatot, melyek egyértelműen hatással vannak a sertéshúsfogyasztásra, és annak csökkenését idézik elő. Munkám során kérdőíves felmérést végeztem; összesen 1 089 főt kérdeztem meg Hajdú-Bihar megye különböző településein. Az adatokat statisztikai hipotézis vizsgálatokkal kiértékeltem. Kutatásom végére áttekinthető képet kaptam a hajdú-bihari fogyasztók vásárlási és fogyasztási szokásairól, valamint a magyar előállítású sertéshússal kapcsolatos véleményükről, gondolataikról. Dolgozatomban számos kérdés segített kideríteni a sertéshúsfogyasztás volumenét, arányát a többi húshoz képest. Megállapítható, hogy a sertéshúsfogyasztás nemzeti sajátosságként kezelhető, mely a különböző korosztályok esetében eltérő módon jelentkezik. Megvizsgáltam az egyes tényezők fontosságát a vásárlás folyamán. A vásárlók rendkívül fontosnak tartják a származás, a minőség, a kinézet és az ár tényét. Felmértem a „sertéses” reklámok hatását és megítélését, mely igen stabil képet mutat a hatékonysággal kapcsolatban. Összességében úgy gondolom, hogy nagymértékben sikerült megismernem a Hajdú-Bihar megyei fogyasztók fogyasztási és vásárlási szokásait, melyek valószínűleg országos érvényűnek is tekinthetőek.

• Tanyák a XXI. században

  61-66

  Kürtösi Mónika

  Megtekintések száma:

  15

  A tanya hagyományok tiszteletére, generációk felhalmozott tapasztalataira épülő élettér és családokat fenntartó munkahely. Több millió magyar ember, generációk sokasága nőtt fel tanyákon és napjainkban is több mint negyed millió magyar ember él külterületen. A tanya, a tanyás település-rendszer és gazdálkodási forma a magyar nemzeti örökség része, amelynek fennmaradása, új életre keltése és fejlesztése nemzeti érdek. A kutatásom elsődleges célja az volt, hogy a tanyavilág mai helyzetét felmérjem személyes kutatás révén, és az ebből fakadó eredmények alapján a megfelelő következtetéseket vonjam le, illetve a tanyák jövőbeli sorsának alakulására alternatívákat keressek. A vizsgálatom során a személyes megkérdezés egyik módját, a mélyinterjúk készítését választottam. A primer adatok ilyen jellegű beszerzése tette lehetővé, hogy ne csak a tényeket ismerjem meg, hanem a tanyán élők személyes véleményét, gondolatait is felfedjem, valamint személyes tapasztalatok szerzése révén még körvonalazottabb képet kapjak a tanyasi életmódról. Az általam levont legfontosabb konklúzió, mely szerint nem szabad hagyni a tanyavilágot elveszni, hiszen nemzeti sajátosságink közé tartozik. Nem szabad elvetni a tanyák átalakulásának lehetőségét, az életképes tanyákat támogatni kell. Annak érdekében pedig, hogy a segítség eljusson a kívánt területre a tanyán élőket tájékoztatni kell.

• Az FTC Zrt. sport és gazdasági eredményességének vizsgálata

  67-72

  Koroknay Zsuzsa

  Bácsné Bába Éva

  Megtekintések száma:

  13

  Az FTC Labdarúgó Zártkörűen Működő Részvénytársaság Magyarország egyik legnagyobb múltú labdarúgó csapatát működtető gazdasági társaság. A sportvállalkozások kettős célrendszerében a sportsikerek mellett a hatékony gazdasági működés jelenhet meg. Jelen vállalkozás sportsikerei elvitathatatlanok, hiszen a legsikeresebb magyar labdarúgó csapatról van szó, amely ez elmúlt nyolc szezonban is kimagasló eredményeket ért el magyar viszonylatban. Sportsikerei mellett jelen kutatásban vállalkoztunk gazdasági működésének feltérképezésére is, ami során rövidtávú fizetőképességét és jövedelemtermelő képességét vizsgáltuk meg 2011-2017 közti időszakban. Összességében elmondható, hogy a vizsgált időszakban rövidtávú fizetőképessége kedvezőtlenül alakult, fizetési nehézségei léphettek fel, ám szükséges megemlíteni, hogy nagymértékű elhatárolással rendelkezik a vállalkozás, ami árnyalja ezt a képet. Jövedelmezőségi helyzetéről pedig elmondható, hogy az elmúlt hét évben saját tőke hozama kedvezően alakult.

• A helyi méltányos kereskedelmi minősítések franciaországban

  81-90

  Vereb Zsófia Dorka

  Tóth Eszter

  Megtekintések száma:

  8

  Megkérdőjelezhetetlen tény, hogy napjainkban egyre nagyobb szerepet kapnak a társadalmi és környezetvédelmi mozgalmak. Ennek egyik korai megnyilvánulása a fair trade, avagy a magyar szakirodalomban méltányos/tisztességes kereskedelemként hivatkozott jelenség, mely egy emberközpontúbb, termelőfókuszú alternatívája a hagyományos kereskedelemnek. A közelmúltban azonban a fair trade rendszere megújult. Ennek megfelelően már nemcsak a fejlődő, hanem a fejlett országok termelői számára is lehetőség van bekapcsolódni a méltányos kereskedelembe, betartva a rendszer által megkövetelt környezetvédelmi, gazdasági és szociális szempontokat. Kutatásunk célja az, hogy megvizsgáljuk, hogyan adaptálható a méltányos kereskedelem rendszere a gazdaságilag fejlett országok (jelen esetben Franciaország) helyi piacain előállított, hazai termékeire a különféle helyi védjegyek és márkák segítségével. Kutatásunk során össze kívánjuk hasonlítani, hogy mely szempontok szerint viselkednek hasonlóan, illetve melyekben térnek el az egyes minősítések a francia piacon. A kérdéskör vizsgálata azért is érdekes, hiszen a francia példa jó gyakorlattal szolgálhat más, akár a magyar gazdaság számára is.

• A falusi turizmus és annak fejlesztési lehetősége Kalotaszentkirályon

  49-56

  Kiss Judit

  Megtekintések száma:

  12

  Erdélyben, a Székelyföld után a második legnagyobb tömbmagyarság Kalotaszeg vidékén él. Kalotaszeg Északnyugat-Erdély régiójában, Kolozs megye nyugati részén található, melynek központja Kalotaszentkirály-Zentelke. Kalotaszentkirályon a falusi turizmus turizmushálózatként működik, melynek kezdeményezője és összefogója a Davincze Tours. A kutatásom során a legfőbb célkitűzésem az volt, hogy felmérjem a Kalotaszentkirályra érkező vendégek utazási szokásait, a helyben igénybe vehető programok, szolgáltatások, minőségét, melyek alapján javaslatot tegyek a további fejlesztésekre. Célom volt továbbá, hogy bemutassam, hogyan működik a falusi turizmus egy olyan területen, amely még a múlt század elején Magyarországhoz tartozott és mára egy másik ország oldalán csatlakozott az Európai Unióhoz. Vizsgálatom módszereként kérdőíves megkérdezést alkalmaztam. A 123 db értékelhető kérdőív kiértékelését, SPSS 13 statisztikai program és Microsoft Excel program segítségével végeztem. A vizsgálat során a legnagyobb különbségek a megkérdezettek állampolgársága (magyar, külföldi) szerint alakultak, amely alátámasztja azt a felvetésem, hogy a különböző nemzetiségű vendégeknek mások a turizmussal szemben támasztott igényei. Eredményeim összegzésére SWOT analízist készítettem, amely rámutat arra, hogy melyek azok a területek, amelyek a vendégek válaszai, és a vizsgálat alapján fejlesztésre szorulhatnak A felmérés rámutat arra is, hogy melyek azok a tényezők, amelyek erősítik a kalotaszentkirályi turizmust, és ami miatt ilyen sikeres lehet az erdélyi magyar területeken.

• Tanulási görbe elemzések a SpaceX példáján

  25-36

  Magyar Alexandra

  Megtekintések száma:

  10

  A kézirat célja, a tanulási görbék jelenlétének kimutatása a SpaceX magánűripari társaság működésében. Két fő kutatási kérdésem arra fókuszál, hogy létezik-e tanulási görbe a vállalat, valamint specifikusan, a Falcon 9-es rakéta esetében. Vizsgálatom során áttekintem a tanulási görbék és a magánűripari verseny különböző szakirodalmait. Az elemzés alapjául a nyilvános fellövési adatok szolgálnak, amelyeket 2006-tól és 2023. június 30-áig gyűjtöttem. A rendelkezésre álló adatokat Excel táblázatba rendezve, pontdiagrammok és trendvonal illesztés segítségével elemeztem és állapítottam meg tanulási görbe egyenletét, a magyarázó erőt és a fejlődési rátát. Az eredmények alapján hipotéziseimet megtartottam, ugyanis a tanulási görbe általános alakja mind az összes, mind a Falcon 9-es esetében fellelhető.

• A kohéziós politika új eszköze, az ETT fejlődésének vizsgálata az EU-ban és egy működő ETT esetében

  63-70

  Lakatos Edit

  Megtekintések száma:

  8

  Az ETT (Európai Területi Társulás) olyan, az Európai Bizottság által 2006-ban létrehozott csoportosulási forma, amely célja az interregionális együttműködések elősegítése a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítése érdekében. Az ETT nem csupán egy határon átnyúló együttműködési eszköz, hanem egy új szervezeti innovációs eszköz, amely új távlatokat ad az Európai regionális politika és irányítás, a helyi menedzsment rendszerek és a végrehajtási munka folyamatokban. A szervezeti innováció kiváló lehetőséget biztosít, hogy összehasonlítsuk a helyi tapasztalatokat az uniós döntéshozatallal. A jelen kutatás eredményei rámutatnak, hogy a vizsgált szlovák-magyar partnerségek a Közép-európai határon átnyúló együttműködések sikeres szereplői, de nem bizonyítható, hogy ezek a csoportosulások tényleg Európa legeredményesebbjei. Az esettanulmány rávilágít arra is, hogy az ETT számos előnnyel járó eszköz, a jogképességtől kezdve, a rugalmas struktúrákon át a komplex partnerségekig. A vizsgálati eredmények segítségül szolgáltak javaslatokat tenni arra vonatkozóan, hogyan lehetne még jobban növelni a szlovák-magyar oldal együttműködéseinek eredményességét, amelyek hozzásegíthetik a csoportosulásokat pozitív gazdasági hatásokat növelő további projektek megvalósításához.

• NETTÓ MUNKABÉR ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON ÉS ROMÁNIÁBAN

  13-19

  Bartha Dániel

  Megtekintések száma:

  43

  A tanulmány célja az, hogy rávilágítson az azonosságokra és a különbözőségekre a magyar és román személyi jövedelemadó és munkabért terhelő járulékok között. Egyértelműen megállapítható, hogy mindkét országban azok minősülnek adóalanyoknak, másszóval rezidenseknek, akiknek állandó vagy szokásos tartózkodási helyük belföldön található, valamint, ha belföldi illetőségű adóalanyok, akkor mind a bel mind a külföldről származó jövedelmük adókötelesnek tekintendő, feltéve, hogy azok után külföldön adót nem fizettek. Közös vonás mindkét országban, hogy igénybevehető a családi kedvezmény, ami eltartottak számától függően növekszik, viszont Magyarországon sokkal magasabb arányban, mint Romániában. Eltérés a két ország között, hogy Romániában, csak bizonyos jövedelemszintig érvényesíthető az a típusú kedvezmény. A román állam meghatározott bizonyos tevékenységi köröket, akik számára nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a munkából megszerzett jövedelmük után, Magyarországon a következő évtől, azaz 2022-től bevezetik a 25. életévüket be nem töltött munkavállalók személyi jövedelemadó mentességét. Összességében tehát elmondható, hogy vannak hasonlóságok és különbőzőségek az országok között, viszont ahhoz, hogy objektív kép legyen alkotható egy ország adórendszeréről nem elegendő megismerni csupán egyetlen adónemet. Ahhoz viszont elegendő, hogy összehasonlítás útján meghatározható legyen, hogy milyen párhuzam húzható a két ország között.

• Az élelmiszerfogyasztás és a fizikai aktivitás kapcsolata az egészséges életmód tükrében

  35-42

  Madarász Tamás

  Megtekintések száma:

  62

  Az elmúlt évtizedekben az emberiség életmódja jelentősen változott, amely kezdetben a fejlettebb országokban majd napjainkban az egész világon új típusú betegségeket alakított ki.
  Az úgynevezett civilizációs betegségek terjedése által bekövetkezett halálozási arány mára a legnagyobbnak tekinthető. A jelenséggel foglalkozó szakértők megállapították, hogy a krónikus betegségek megjelenése sok tényező következménye: a környezetszennyezés, a felgyorsult és túlhajszolt életmód, továbbá a túlzott stressz mellett a civilizált társadalmakra egyre inkább jellemző mozgásszegény életmód is kiváltó ok lehet, amely az ülő foglalkozások növekvő számának tudható be. Ehhez a megváltozott életmódhoz képest azonban a társadalmak táplálkozási szokásai nem változtak, így – a táplálkozástudományokkal foglalkozó kutatók szerint – egyenes út vezetett a civilizációs betegségek elterjedéséhez, amely jelentős mértékben terheli a fejlett országok egészségügyi rendszereit, egyúttal gazdasági veszélyekkel is jár (pl. munkából való kiesés, táppénz növekvő mértéke). A legtöbb betegség kialakulásában az életmódnak és a táplálkozásnak van meghatározó szerepe, ezért ezeket a szakirodalom életmóddal és táplálkozással összefüggő betegségeknek nevezi. A magyar lakosság táplálkozási helyzetének a statisztikai adatait elemezve azt tapasztalhatjuk, hogy a férfiak kétszer, a nők másfélszer annyi zsiradékot fogyasztanak az ajánlottnál, továbbá a férfiak kétszer, a nők másfélszer annyi koleszterint, és négyszer, illetve háromszor annyi sót fogyasztanak, mint amennyi elegendő lenne, viszont az ajánlott élelmi rost mennyiségnek csak a kétharmadát. A fizikai aktivitás növekedése, és az elfogyasztott ételek milyensége nagyban befolyásolja az egészségi állapotot.

• A biogáz hasznosítás perspektívái a kenderesi biogáz-üzemben

  23-30

  Juhász Ilona Lilla

  Megtekintések száma:

  17

  A biogáz a jövő energiahordozója. Az energiaforrások kulcsfontosságú szerepet játszanak a nemzetközi politika, és a nemzeti gazdasági rendszerek versenyképességének befolyásolásában. Mivel az olaj- és földgázárak egyre emelkednek, még fontosabbá válik az olyan technológiák kifejlesztése és terjesztése, melyek csökkenthetik a hagyományos fosszilis energiahordozóktól való függést, egyben megoldást kínálnak hulladékgazdálkodási problémákra is. A biogáz megfelel ezeknek a kritériumoknak. Magyarországnak, amely teljes energiafelhasználásának közel 70%-át importálja, rendkívül fontos feladata lenne a fosszilis energiahordozók kiváltása, hiszen hazánk ezen energiaforrásokban nem bővelkedik, ezzel szemben jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik, akár energianövények termesztésére is. A megújuló energiahordozók közül a biogáz a vidék számára és a magyar nemzetgazdaság számára is hatalmas potenciált rejt. Ennek alapja, hogy a környezetvédelem és az energiatermelés hatékonyan és gazdaságosan összekapcsolható. A felhasználás is jelentősen differenciált, hiszen a biogáz felhasználható áramtermelésre, hűtésre, fűtésre, gépjárművek motor-hajtóanyagként, hálózati rendszerbe betáplálva pedig minőségi gázként.

• A Z generáció borfogyasztási szokásai és borral kapcsolatos közösségimédia-preferenciái

  13-22

  Bodnár Gergő

  Kiss Marietta

  Megtekintések száma:

  65

  A bor az egyik legnagyobb történelemmel és kulturális vonatkozással rendelkező termék hazánkban, azonban az utóbbi években jelentős problémákkal néz szembe a magyar borágazat. Ezek megoldásában jelenthet segítséget a hatékony marketingstratégia megalkotása és végrehajtása, melynek fontos eleme a szegmentálás és a célpiacok kialakítása. A legfiatalabb borfogyasztók (a Z generáció) kiemelt vizsgálata és megcélzása azért fontos, mert jelenlegi fogyasztásuk mellett ők lesznek a jövő borfogyasztói is. Primer kutatásunk keretében ezért a Debreceni Egyetem nappali tagozatos hallgatóinak borfogyasztási szokásait és borral kapcsolatos közösségimédia-preferenciáit vettük górcső alá. Eredményeink szerint a válaszadók előszeretettel fogyasztanak borokat, a borfogyasztást nem tekintik idejétmúltnak vagy sznob szokásnak. A megkérdezettek általában, de közülük is kiemelkedően a nők a könnyedebb, édesebb borokat kedvelik inkább. A fiatalok általánosságban nem tekinthetők tudatos borfogyasztónak, azonban az érdeklődés megvan bennük a borok iránt. Válaszadóinkat elsősorban a közösségi médián keresztül lehet elérni, leginkább lazább hangvételű, lehetőleg rövid, maximum 1–2 perc alatt befogadható, őket érdeklő (pl. gasztronómiai vagy gyakorlati ismereteket nyújtó) tartalmakkal. Mivel ebben a témában viszonylag kevés kutatás áll rendelkezésre, jelen tanulmány új információkat és segítséget nyújthat a borászatoknak és a borágazatnak a fiatalokat célzó marketingmix-elemeik kialakításában.

• A turisztikai desztinációs menedzsment szervezetek helyzetének értékelése a Hajdúszoboszlói Turisztikai Nonprofit Kft. Példáján keresztül

  133-138

  Molnár Szilvia

  Megtekintések száma:

  14

  Az elmúlt években a turizmus ágazata a gazdasági, társadalmi és környezeti hatásoknak köszönhetően jelentős változáson esett, s kialakult a modern turizmus, amely azonban egy folyamatos versenyhelyzetet teremtett a turizmusban érdekelt szolgáltatók számára. Mindenki igyekszik kivívni a piac és a fogyasztók elismerését, valamint folyamatos fejlődés mellett fenntartani a turisták érdeklődését és elégedettségét. Azonban az egyre erősödő piaci versenyben ez nem egyszerű feladat. Ebben a helyzetben fontos, hogy a szolgáltatók lépést tudjanak tartani a versenytársakkal. Ehhez szükség van egy komplex turisztikai termékre, erős marketing tevékenységre, valamint fontos, hogy a szolgáltatók felismerjék lehetőségeiket. Azonban a gazdasági válság hatása és a turisztikai szokások átalakulása jelentősen megnehezíti a szolgáltatók önálló, sikeres piaci fellépését. Éppen ezért, mind desztinációs, mind magasabb szinteken elengedhetetlen egy sikeres turisztikai irányítási rendszer kiépítése.  Dolgozatom fő célkitűzése a TDM szervezetek helyzetének értékelése volt a Hajdúszoboszlói Turisztikai Nonprofit Kft. példáján keresztül. A kutatások eredményeként úgy vélem, hogy a szervezeti rendszer kiépítése jó irányba halad, ezt támasztják alá a hajdúszoboszlói szervezetnél tapasztaltak is. Egy ilyen jellegű együttműködés jelentős előrelépést jelenthet a turisztikai irányításban, s nagyban hozzájárul a turizmus fejlődéséhez. Ezt jól bizonyítja a szervezetek növekvő száma és a Magyar TDM Szövetség kialakítása is.

• „Csak a változás állandó“ – változásmenedzsment a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisvállalkozások körében

  47-54

  Filep Roland

  Megtekintések száma:

  27

  Az elmúlt évtizedben számos globális és lokális szintű változás is végbement Magyarországon. A gazdasági világválság jelentős mértékben érintette a magánszektort, az elmúlt években pedig már véget ért a „hét szűk esztendő”, amely újabb jelentős változásokat hozott. A KKV szektor működési helyzete kihat a magyar gazdaság teljesítményére, ezért a változáskezelés kérdése mindig fontos és aktuális témát jelent. A munkámban azt vizsgáltam, hogy a jelenlegi turbulens környezetben a kisvállalkozások vezetői milyen attitűdökkel rendelkeznek a szükséges változtatásokat illetően. Primer kutatásomban az önkitöltő kérdőív használata mellett a válaszadást követően interjúkat is készítettem, így a válaszok hátterére is magyarázatot kaptam. Kereszttábla elemzésekkel vizsgáltam, hogy a vezető McGregor-i emberképe befolyással van-e a változtatás sikerességére, valamint, hogy a beosztottak bevonása valóban csökkenti-e a változással szembeni ellenállást. Mindkét vizsgálat szignifikáns összefüggést mutatott.

• Esélyegyenlőség, EU-szabályozás a megvalósulás útján

  65-70

  Nagymáté Nóra

  Megtekintések száma:

  18

  Kutatási témám az esélyegyenlőség analízise. Az Európai Unió a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok elvein alapul, amely alapelvek közösek a tagállamokban. A téma igen szerteágazó, kutatásomban a mozgásukban korlátozott emberek helyzetét, mindennapjait megkönnyítő termékek forgalmazásával is foglalkozó debreceni székhelyű kisvállalkozás, a Santis Kft. marketing tervén keresztül mutatom be a szabályozás gyakorlati megvalósításának lehetséges útját. A mozgásukban korlátozott emberek esélyegyenlőségének tanulmányozására azért is fontos, mert az Európai Unió lakosságának átlagéletkora egyre növekszik, és az idős embereknél egyre gyakoribb a mozgásban való korlátozottság. A téma aktualitását igazolja, hogy 2007 az Európai Unió kezdeményezése szerint az „Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év” volt, melyről tapasztalatom szerint Magyarországon kevés információ jutott el a köztudatba, pedig az eszme megvalósulása emberi-erkölcsi szempontból is kedvező lenne. Munkám során célom volt bebizonyítani, hogy a rászorult emberek részére történő emberséges segítségnyújtás mellett gazdasági profit realizálására is van lehetőség, mely életben tart egy magyar kisvállalkozást.

• Az egészségturizmus lehatárolása és rendszerének bemutatása egyes hajdú-bihar megyei gyógy- és wellness-szállodák vezetőinek véleménye alapján

  63-70

  Vajta Anett Gyöngyi

  Megtekintések száma:

  39

  Napjainkban az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése egyre nagyobb prioritást élvez az emberek körében. A rohanó életmód és az egyre globalizálódó világ életre hívta, és mindinkább előtérbe helyezte a turizmusnak azt a formáját, melyben a fő motiváció az egészség és a jóllét elérése. A kutatómunka során egyrészt igyekeztem az egészségturizmus – általam legelfogadhatóbbnak vélt – definícióját megadni és alszektorait bemutatni. Sokféle meghatározás létezik, de véleményem szerint a II. Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítése során elfogadott gondolat felel meg leginkább a hazai egészségturisztikai szektor leírásának. Másrészt próbáltam egy rövid összefoglalást adni Magyarország egészségturisztikai helyzetéről a keresleti és a kínálati oldalt figyelembe véve. Végül a kérdőíves elemzés során megkérdezett négycsillagos gyógy- és wellnes-szállodák vezetőinek, értékesítési munkatársainak véleménye tükrözi az általam többször hangsúlyozott tényt, miszerint a turizmus nemzetgazdasági ág, és azon belül az egészségturizmus szegmens ma rendkívül meghatározó eleme a magyar gazdaság teljesítőképességének. Egybehangzóan állították azt is, hogy ez a jövőben is így lehet, ha megfelelő infrastruktúra, logikus fejlesztések, körültekintő, nem csak a Budapest-Balaton vonalat hangsúlyozó marketingtevékenység és elegendő tőke áll rendelkezésre a tervek megvalósításához.

• Az ITIL felkészültség vizsgálata hazai vállalatok körében

  57-64

  Kupai Boglárka

  Megtekintések száma:

  18

  Az informatika egyre meghatározóbbá válik az üzleti tevékenységek eredményesebbé tételében. Egy vállalat fennmaradása elképzelhetetlen megfelelő informatikai felszereltség és annak megfelelő színvonalú üzemeltetése hiányában. Dolgozatomban elemzem az ITIL azon pontjait, ajánlásait, melyek ahhoz szükségesek, hogy egy vállalat az információs technológia segítségével életképes, megbízható hálózatot építsen ki. Továbbá bemutatom néhány magyarországi vállalat informatikai infrastruktúráját, valamint azt, hogy informatikai felszereltségük használhatóságát az ITIL folyamatok bevezetése milyen szinten segíti. Különböző magyar vállalatok ITIL felkészültségét vizsgálva kiválasztottam három céget, melyeknél különbözőféleképpen valósul meg a szolgáltatásnyújtás. Fontos különbség, hogy míg az első – profiljából fakadóan – másoknak nyújt informatikai üzemeltetési szolgáltatást, a második belső szervezete által üzemelteti saját informatikai rendszerét, a harmadik pedig külső és belső szolgáltatásokat egyaránt használ. A cégek adatait összehasonlítva teszek megállapításokat üzemeltetési biztonságuk fokozására.

• A vásárlási és fogyasztási szokások komplex vizsgálata a mangalica termékek esetén

  53-60

  Szilágyi Fanny

  Megtekintések száma:

  27

  Az utóbbi évtizedekben szinte porából támadt fel az ősi magyar zsírsertés. Ennek a sikertör-ténetnek egy valós piaci igény volt az oka, mely nem más, mint a világhírű spanyol serrano sonka, ami a hispán ibérico sertésből készül, és paraméterei szinte megegyezik a mangalica adottságaival (PAPP et al., 2013). A közleményem címéből kiderül, hogy a kutatásom egyik része a hazai mangalica hús és zsír fogyasztók és vásárlók szokásairól szól, a másik része pedig arra keresi a választ, hogy táplálkozás élettani szempontból hogyan vélekedünk a mai napig vitatott mangalica hús és zsír „egészségesebb”megítéléséről.

• A kézműves cukrászipar jelenlegi helyzete magyarországon

  37-46

  Ladányi Krisztina

  Megtekintések száma:

  33

  A magyarországi kézműves cukrásziparban az elmúlt évtizedekben számos változás ment végbe. A rendszerváltás után az 1990-es években fellendült a szakma, ez a lendület egészen a 2008-as gazdasági világválságig kitartott, mely teljesen átalakította, megnehezítette az ágazat helyzetét. 2008 előtt sem volt problémamentes ez a szektor, de a válság begyűrűzése után egyre több gonddal kell megküzdenie cukrászainknak, ilyen például a szakképzés, szakemberek képzettsége, felkészültsége, alapanyag használat, feketegazdaság, multinacionális cégek térnyerése, stb. Ezen túl előtérbe kerülnek a mesterséges anyagok és félkész termékek használata, amelyek rontják a szakma presztízsét. Dolgozatom fő célkitűzése a magyarországi hagyományos kézműves cukrászati iparág helyzetének és az azt befolyásoló legfontosabb tényezőknek a feltárása. Ezzel együtt egy összefoglaló képet kívánok adni a cukrászat múltjáról, jelenéről és jövőéről. A kutatásaim alapján megállapíthatom, hogy a magyar kézműves cukrászipar központi problémája a kézműves cukrászipari termékek háttérbeszorulása a piacon. Erre a fő problémára közvetlenül hatást gyakorol a multinacionális láncok és pék szakma térnyerése, feketegazdaság megléte, illetve hozzájárul az oktatásbeli problémák.

• Motivációs tényezők vizsgálata a PhD képzésre való jelentkezés esetén

  19-24

  Boros József

  Megtekintések száma:

  18

  Az üzleti élet globalizációjának és az egyre különfélébb előnyöket biztosító technológiai fejlődésnek köszönhetően a munkarend és általában a munka világának átalakulása jelentősen megváltoztatta az emberek munkanapjait. A „24/7” eszméje, a kvázi folyamatos rendelkezésre állás, a rugalmas munkavégzés lehetőségével párhuzamosan elvárásként hozta magával az egész napos elérhetőség igényét, ami elvárja a munkavállalóktól, hogy szinte a nap mind a 24 órájában, akár távol a munkahelytől, vagy más földrészen tartózkodva is munkára készek legyenek. A megfelelő munka-magánélet egyensúly egyrészről egyéni jóléti tényezőnek tekinthető, másrészről a minőségi időtöltés egy sarkalatos pontja, továbbá pedig kapcsolatba hozható demográfiai (pl. alacsony termékenység), gazdasági (munkaerő-hatékonyság) vagy kutatás és fejlesztési (hatékonyság és kiválóság) területekkel is. A PhD képzésben résztvevőknek, mint kutatói pályára készülőknek is szembe kell nézniük ezekkel a körülményekkel. Jelen tanulmányban azt vizsgálom a munka-magánélet egyensúly szempontjából, hogy az akadémiai pálya nyújtotta előnyök mennyire játszottak fontos szerepet a képzésre jelentkezők körében és milyen különbségek figyelhetők meg a jelenleg a Debreceni Egyetemen aktív, magyar nyelvű képzésben részt vevő PhD hallgatóknál. A 189 kitöltő eredményei alapján látható, hogy összességében közepesen fontosnak tartották a jelentkezésben a munka-magánélet egyensúly meglétét a többi motivációs tényezőhöz képest, és e fontosság eltért az egyes tudományterületek esetében.

• A mezőgazdaság digitalizálása, mint a magyar mezőgazdaság kiemelt iránya

  47-52

  Mihály-Karnai Laura

  Tóth Eszter

  Fróna Dániel

  Szenderák János

  Harangi-Rákos Mónika

  Megtekintések száma:

  47

  Manapság a digitalizáció mindennapunk részévé vált, s nem csak egymástól elszigetelt alkalmazások léteznek, hanem ezek képesek az egymással való kommunikációra is, a máshonnan vett adatokat felhasználják a saját működésükhöz is ezzel segítve a mindennapi munkát. Mára elmondható, hogy szinte minden iparágban elterjedt a digitális eszközök használata, köztük a mezőgazdaságban is. Éppen ezért a tanulmányunk célja a mezőgazdasági digitalizáció jelenlegi állapotának bemutatása Magyarország viszonylatában, külön kiemelve a DESIRA projektet, melynek célja a gazdálkodók digitalizáció nyújtotta lehetőségek irányába történő előmozdítása.

• A környezetvédelem megítélése hazai és külföldi egyetemisták körében

  35-40

  Durkó Emília

  Megtekintések száma:

  21

  A II. világháború óta hihetetlenül felgyorsult a tudományos és a technológiai fejlődés, hatása nem nevezhető egyértelműen pozitív jelenségnek. A XX. század közepéig nem váltak köztudottá a civilizáció és a gazdaság növekedésének káros hatásai, amelyek környezetünket fenyegetik. Az 1960-as évektől került előtérbe a környezetvédelem és a környezettudatos szemlélet. A környezettudatosság felmérésére már több ízben tettek kísérletet egyéni és vállalati szinten egyaránt, mely vizsgálatok tanulmányozása kíváncsivá tett és arra ösztönzött, hogy elvégezzek egy kutatást az egyetemisták körében. Azt vizsgáltam, hogyan vélekednek a környezetvédelemről, és a környezettudatosság mennyire kap szerepet mindennapjaikban, legyen szó közlekedésről, vásárlásról, vagy szabadidős programokról. Jelen tanulmányban a debreceni és a prágai agrártudományi egyetem hallgatóinak válaszait elemeztem és hasonlítottam össze. Többek között azt vizsgáltam, hogy a cseh vagy a magyar diákok, a férfiak vagy a nők, a városban vagy falvakban élők viselkednek környezettudatosabban. Vizsgálataim során kiderült például, hogy a nők a pesszimistábbak, a férfiak a tájékozottabbak, a csehek szívesebben szelektálják a hulladékokat, a magyarok pedig többet áldoznak a környezettudatosságra.

• NYUGATI JÓ SZOMSZÉD: AUSZTRIA, MINT POTENCIÁLIS KÜLPIAC

  53-58

  Ócsainé Bartalos Klára Katalin

  Földi Kata

  Megtekintések száma:

  23

  A magyar termékek számára fontos értékesítési lehetőséget jelent az export. Elsősorban a szomszédos országokat érdemes figyelembe venni a földrajzi és kulturális közelség, valamint az alacsonyabb fuvarozási költségek miatt. Tanulmányunkban Ausztria, mint potenciális külpiaci partner gazdasági, földrajzi, politikai, jogi és kulturális tulajdonságait vizsgáltuk meg. A közös múlt, évszázadokra visszanyúló jó kapcsolat, gazdasági együttműködések hatása a mai napig érezhető. Az ország sokszínűségének és aktuális változásainak ismerete azonban szükséges a hosszú távú üzleti sikerhez. Ebben kívánunk segíteni elemzésünkkel