Magyar és spanyol nemzetiségű fogyasztók szokásainak, véleményeinek összehasonlítása a fenntarthatóság kapcsán
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
How To Cite
Absztrakt
A fenntarthatóság témája világszinten ismert, hiszen egy globális problémára igyekszik megoldást találni. Célja olyan alternatívák létrehozása és használata, amik kevesebb szennyezést okoznak. Tekintettel arra, hogy a téma globális, a kutatás egy közép-kelet-európai és egy nyugat-európai országban is folyt. Ezen kutatómunka célja megvizsgálni és összehasonlítani a magyar és spanyol fogyasztók fenntarthatósággal kapcsolatos szokásait és véleményét. A szekunder kutatás keretében vizsgált témakörök a fenntarthatóság kialakulása, céljai, mérőszámai és gazdasági területekre, illetve fogyasztókra gyakorolt hatása voltak. A primer adatgyűjtés kérdőívekkel folyt, amit a magyar és spanyol kitöltők is a saját anyanyelvükön töltöttek ki. Az elemzés mindkét nemzet esetében kereszttábla-elemzésekkel és leíró statisztikákkal történt. A fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekre adott válaszok nem mutattak nagy eltéréseket a két nemzet esetében annak ellenére, hogy előzetes tapasztalataim szerint intenzívebb a téma kommunikálása Spanyolországban. Kiderült még, hogy a kitöltők leginkább a kormánytól és a vállalatoktól várják, hogy cselekedjenek a fenntartható fejlődés érdekében.
Hivatkozások
- BALSA-BUDAI N. – SZAKÁLY Z. (2018): A fenntartható értékrend vizsgálata debreceni egyetemisták körében. Táplálkozásmarketing, 5(1), 3–20. https://doi.org/10.20494/TM/5/1/1 (letöltve: 2021.11.24.) DALY, H. E. (2010): How green economy grows: remarks by Herman Daly. pp. 1-3. In: US Fed News Service. HT Digital Streams Limited. Washington, D.C. https://www.proquest.com/newspapers/how-green-economy-grows-remarks-herman-daly/docview/472054310/se-2?accountid=15756 (letöltve: 2021.11.16.)
- FLEISCHER, T. (2014): A fenntarthatóság fogalmáról. In. Közszolgálat és fenntarthatóság. (Szerk.: Knoll Imre, Lakatos Péter). Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, pp. 9-24.
- KISS, V. Á., KOVÁCS, S., & SZAKÁLY, Z. (2016). A fenntartható fejlődés értékei és az egészségtu-datos életstílus elemzése középiskolás diákok körében. Táplálkozásmarketing, 3(2), 41–62. https://doi.org/10.20494/TM/3/2/4 (letöltve: 2021.11.01.)
- LEHOTA J. – HORVÁTH Á. – RÁCZ G. (2013): A potenciális LOHAS fogyasztók megjelenése Ma-gyarországon. Marketing & Menedzsment. 47. évf., 4. sz. pp. 36-54.
- RÁCZ G. (2013): Az értékek változásának és a fenntartható fejlődés trendjének hatása a hazai élelmi-szerfogyasztásra. Doktori (Ph.D.) értekezés. Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola. pp. 337.
- SIPOS, G. (2020): Az átmeneti leállás javította a levegőminőséget, de nem oldja meg a klímaváltozás problémáját. https://mta.hu/tudomany_hirei/karanten-jarvany-kornyezeti-hatasok-110606 (letöltve: 2021.11.23.)
- SZAKÁLY Z. – PETŐ, K. – POPP, J. – JASÁK, H. (2015). A fenntartható fogyasztás iránt elkötelezett fogyasztói csoport, a LOHAS szegmens jellemzői. Táplálkozásmarketing, 2(1), 3–9. https://doi.org/10.20494/TM/2/1/1 (letöltve: 2021.11.07.)
- SZLÁVIK J. (2012): A fenntartható fejlődés fogalma és értelmezései In: Összhang: Tudomány a gazda-ságban és a társadalomban. Eger, Eszterházy Károly Főiskola Líceum Kiadó. pp. 75-90.
- VALKÓ L. (2003): Fenntartható/környezetbarát fogyasztás és a magyar lakosság környezeti tudata. Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Környezettudományi Intézete. 18. szám. pp. 9-13.