Cikkek

• Az üdítőitalok online helyzetének és megítélésének netnográfiai vizsgálata

  5-12

  Berencsi Alexa

  Megtekintések száma:

  30

  A leginnovatívabb élelmiszeripari ágazatnak az üdítőital-ipar tekinthető (FOOD DRINK EUROPE, 2021). Az üdítőitalok piacán hazánkban a legnagyobb bevételt hozó innovációs törekvést a cukormentes alternatívák bevezetése jelentette (TERMÉKMIX, 2019). A tanulmány célja megvizsgálni az üdítőitalok online helyzetét illetve az azokkal kapcsolatos fogyasztói meglátásokat. A kutatás során egy újszerű kvalitatív módszertan került alkalmazásra, a netnográfia. A netnográfiai vizsgálattal szemben megfogalmazott kutatási kérdések a cukros illetve cukormentes üdítőitalok megítélésével kapcsolatosak, melyeket a fogyasztói oldalról fórumok, blogok és közösségi oldalak segítségével vizsgáltam meg. A kutatási téma illetve az egyes üdítőitalmárkák népszerűségét kulcsszavas kereséssel mértem fel, mely során a Google és Instagram keresőmotorját használtam tartalomaggregátorként. A Google találatok legrelevánsabb eredményeire és azok értékelésére is kitértem, azaz a legfelkapottabb clickbait címekről készítettem egy általános összesítést. Az üdítőitalok helyzetének online vizsgálata alapján arra a következtetésre jutottam, hogy az internetfelhasználók az édesítőszeres üdítőitalokat fenntartásokkal kezelik, illetőleg károsabbnak vélik azokat a cukros üdítőital-alternatívaknál.

  pdf

  29

• Mérlegen az Európai Unió

  29-36

  Csirmaz Andrea

  Megtekintések száma:

  14

  Kutatásom apropóját az adja, hogy az az europszkeptikus hozzáállás, amit magam körül érzékelek, hogyan fér össze azokkal a kézzel fogható előnyökkel, amelyeket az EU nyújt. Ebben az írásban azt vizsgálom, hogy objektív tényezőket figyelembe véve, van-e okuk az embereknek negatívan vélekedni az Európai Unióról. Sokan vannak, akik támogatják az Unió fennállását, és próbálják elősegíteni a további fejlődést. Ugyanakkor sok ember érzi ezt az elköteleződést túl szorosnak illetve megkérdőjelezik a tagországok önállóságát. Néhányan úgy vélik, a szuverenitás átruházása az Unióra megszünteti a nemzetállamok önálló döntéshozatali képességét. Érdeklődésem középpontjában az állampolgárokon belül is személyes érintettségem okán elsősorban a hallgatók állnak. Érdekel milyen hatással vannak ránk az uniós intézkedések, és a szabályozások. Azok a kézzelfogható előnyök és esetleges hátrányok, amelyekkel nap, mint nap szembesülhetünk. Szeretném megismerni az Unió legfontosabb tényeit és a költségvetését. Szeretnék kiemelten foglalkozni egyetemistaként az Erasmus+ lehetőségeivel illetve szükségesnek gondolom kifejteni a szabad utazási lehetőségeket a schengeni-térségben. Kutatásomhoz azért választottam pont ezeket az éltminőséget vizsgáló mutatókat, mert úgy gondolom, ezek kézzelfogható eredményeket mutatnak, egyetemistaként és átlagos uniós polgárként ezekkel a mindennapokban is találkozunk, és az eredmények valóban érezhetők a saját bőrünkön.

  pdf

  7

• Hogyan alakította át a COVID-19 a sportolási és aktív testmozgási szokásokat?

  47-52

  Fenyves László

  Megtekintések száma:

  14

  Az elmúlt időszakban a mindennapi életünket jelentősen meghatározta és megváltoztatta a 2020 márciusában Magyarországot is elérő koronavírus járvány. A kezdeti időszakban a vírus terjedésének lelassítása/megfékezése érdekében az emberek „szabadsága” jelentősen korlátozva lett. A távmunkában való munkavégzés, az éttermek-, szórakozóhelyek-, edzőtermek-, bevásárlóközpontok bezárása mellett a kijárási korlátozás is a mindennapi életünk részévé vált. Annak ellenére, hogy a személyes kontaktok csökkentése érdekében a sportszolgáltató létesítmények bezárásra kerültek, a testmozgás az eddigieknél is lényegesebb szerepet kapott, ugyanis a járványidőszakban még fontosabbá vált/válik a testünk egészségének megőrzése. A kutatásom során arra keresem a választ, hogy milyen változást eredményezett az emberek sportolási és aktív testmozgási szokásaiban a járvány. Természetesen az edzőtermek és különféle sportközpontok bezárásával, ahol testmozgás végezhető, a sportolási lehetőségek lecsökkentek, de a szabadban végzett testmozgás nemcsak engedélyezett, hanem ajánlott is. A nemzetközi és hazai kutatások többségében arról számolnak be, hogy az emberek fizikai aktivitása csökkent és ezzel együtt megnőtt az üléssel töltött idő mértéke. A sporttevékenységet végzők esetében a sportolás átkerült az otthonokba illetve a szabadba, továbbá új módja kapott nagy szerepet a testmozgásnak, az online edzések vonatkozásában. 

  pdf

  16

• Az Európai Unió és Kína kereskedelme – különbségek az Unión belül

  53-60

  Kavalecz László Máté

  Megtekintések száma:

  39

  Kína gazdasági felemelkedését évek óta tapasztalja az átlagos fogyasztó is, látva az elektronikai termékek, ruhaneműk és háztartási eszközök nagy részének származási helyét. Ennek alapján már mindenkinek lehet elképzelése Európa és Kína kereskedelmének volumenéről. Tanulmányomban szekunder forrásokra támaszkodva áttekintettem a két hatalom múltbéli és jelenlegi kapcsolatait, majd nemzetközi szervezetek kereskedelmi adatbázisait vizsgálva következtetést vontam le kereskedelmük időbeli alakulásáról, és ennek jelentőségéről.  Az adatokból az a következtetés vonható le, hogy a Kínával való kereskedelemben egyértelmű különbségek fedezhetőek fel az Európai Unió „magállamai” és a „periféria” között. Nem jelenthető ki azonban egyértelműen, hogy mely csoport számára bír nagyobb jelentőséggel Kína.

  pdf

  32

• Nem csak a 20 éveseké a világ – avagy az élelmiszerek online értékesítésének lehetőségei

  61-66

  Molnár Evelin

  Szűcs Róbert Sándor

  Megtekintések száma:

  10

  A tapasztalatok azt mutatják, hogy az online vásárlás nem csak a fiatalok körében népszerű, hanem az idősebb generáció tagjai is megjelennek az online térben. A modernizációval, az informatikai ismeret fejlődésével arányosan a felhasználóknak köre is bővült korosztályi szempontból. A cikkben az online kiskereskedelmi forgalom összetételének változását mutatjuk be, ezen belül is az FMCG cikkek vásárlását lebonyolító korosztályok megoszlását, kiemelt figyelmet fordítva az idősebb generáció tagjaira. Tanulmányunkból jól látható, hogy az idősebb generáció tagjai egyre nagyobb súllyal jelennek meg az élelmiszerek online vásárlásakor. A cikk megírásával célunk bemutatni a koronavírus járvány előtti, alatti és utáni online élelmiszerkereskedelem alakulását, amely kereskedői szemmel is igen meglepő eredményeket produkált.

  pdf

  19

• Marketing a kripto eszközök világában

  67-76

  Nagy Péter

  Megtekintések száma:

  39

  Mennyire számítanak a marketing eszközök a kriptovaluták világában? Vajon tényleg a blokklánc és a kriptoeszközök a jövő? A kutatásom során ezeknek a kérdéseknek a halmazából ragadtam ki egy darabot, és tártam fel a marketing és promóció dimenzióit a területtel kapcsolatban magyarországi, illetve nemzetközi viszonylatban is. Bíznak az emberek a kripto pénzekben? Mennyire népszerűek a kripto eszközök? Honnan hallanak róluk az emberek? Kell e egyáltalán ezen a területen marketing? A munkám során ezekre a fő kérdésekre kerestem első sorban a választ. A specifikus kérdések mellett átfogó képet alkottam a kriptopiac világáról. Kutatásomban megvizsgáltam, hogy milyen promóciós eszközöket használnak a kripto eszközöket létrehozók, illetve megvizsgáltam a relevánsabb befektetői motivációkat. Az említett kérdésekre a válaszokat saját, illetve más szerzők kutatásai alapján dolgoztam fel.

  pdf

  20

• Sporttal kapcsolatos tartalomfogyasztási trendek

  77-84

  Patai Gergely György

  Megtekintések száma:

  24

  A sport a 21. századra olyan iparággá vált, amely a nemzetgazdaság jelentős hányadát képezi. Az egyes mozgalmak a globalizációval széles körben elterjedtek, a nagy nemzetközi események híre a világ minden szegletébe eljut, ezáltal folyamatosan nő a tömegbázis és egyre népszerűbb a sportos életmód, ami hosszú távon egészséges aktív munkavállalókat eredményez.
  A sport globalizációjában nagy szerepet játszottak a tömegkommunikációs eszközök, az iparági szerkezet átalakulása pedig jelenleg is folyamatban van, így érdemes foglalkozni a trendszerűségekkel. Kutatásom elsődleges célja a trendszerűségek feltárása volt. Annak érdekében, hogy a piac mindkét szereplője, vagyis a tartalomgyártók és a fogyasztók viselkedését megérthessem, kvantitatív és kvalitatív módszereket egyaránt alkalmaztam. Törekedtem arra, hogy a hipotéziseimet igazoljam, egyúttal prognózist készítsek az egyes folyamatok jövőbeni alakulásáról. A kérdőíves felmérés eredményei igazolták azon feltevésemet, miszerint az internet fokozatosan átveszi a nyomtatott sajtó szerepét a sporttal kapcsolatos tájékoztatásban. A válaszadók döntő többsége szerint az online médián keresztül lehetne növelni a sport népszerűségét, a legtöbben a videós tartalmakra, interjúkra és stream közvetítésekre lennének kíváncsiak.

  pdf

  11

• Az LMBT-tolerancia és a gazdasági fejlődés közötti összefüggés Közép-Európában

  85-92

  Tarnóczi Tamara Dóra

  Megtekintések száma:

  14

  A kutatásomban az a célom, hogy empirikusan alátámasszam a modernizációs tézisre alapozva a gazdasági fejlődés és az LMBT-tolerancia közötti kapcsolatot. Az alábbiakban röviden ismertetem, hogy elméletben miért következik magasabb tolerancia a magasabb gazdasági fejlettségből, illetve megvizsgálom, hogy ez a feltevés érvényesül-e a gyakorlatban Közép-Európa országaiban. Továbbá, rávilágítok arra, hogy akár a nagyobb tolerancia is képes lehet fokozni a gazdasági teljesítményt, tekintve, hogy támogatja az innovációt és a technológiai fejlődést, növeli a versenyképességet, valamint a nemzeti hírnevet is javítja. Mindez segíthet jobb külkereskedelmi kapcsolatokat kialakítani, több külföldi befektetőt bevonzani. Az elemzésem alapján kijelenthető, hogy valóban toleránsabbak azok az országok, ahol magasabb a jólét. Ennek hátterében a magasabb képzettségi szint, az erősebb demokratikus intézményrendszer, illetve a társadalmi értékrend modernizációja áll. Azt viszont nem tudtam empirikusan igazolni, hogy valóban több befektetés érkezne a toleránsabb országokba, avagy kevesebb az intoleránsokba. Feltehetően azért nem volt szignifikáns összefüggés a befektetések és a tolerancia között, mert a külföldi befektetők számára a befektetési helyszín megválasztásakor az adott ország szakképzett munkaerővel való ellátottsága és a termelési költsége az elsődleges, nem az LMBT-jogok.

  pdf

  10

• Magyar és spanyol nemzetiségű fogyasztók szokásainak, véleményeinek összehasonlítása a fenntarthatóság kapcsán

  93-98

  Török Barbara

  Megtekintések száma:

  30

  A fenntarthatóság témája világszinten ismert, hiszen egy globális problémára igyekszik megoldást találni. Célja olyan alternatívák létrehozása és használata, amik kevesebb szennyezést okoznak. Tekintettel arra, hogy a téma globális, a kutatás egy közép-kelet-európai és egy nyugat-európai országban is folyt. Ezen kutatómunka célja megvizsgálni és összehasonlítani a magyar és spanyol fogyasztók fenntarthatósággal kapcsolatos szokásait és véleményét. A szekunder kutatás keretében vizsgált témakörök a fenntarthatóság kialakulása, céljai, mérőszámai és gazdasági területekre, illetve fogyasztókra gyakorolt hatása voltak. A primer adatgyűjtés kérdőívekkel folyt, amit a magyar és spanyol kitöltők is a saját anyanyelvükön töltöttek ki. Az elemzés mindkét nemzet esetében kereszttábla-elemzésekkel és leíró statisztikákkal történt. A fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekre adott válaszok nem mutattak nagy eltéréseket a két nemzet esetében annak ellenére, hogy előzetes tapasztalataim szerint intenzívebb a téma kommunikálása Spanyolországban. Kiderült még, hogy a kitöltők leginkább a kormánytól és a vállalatoktól várják, hogy cselekedjenek a fenntartható fejlődés érdekében.

  pdf

  27

• Az etikus címkék összehasonlító vizsgálata

  99-106

  Vereb Zsófia Dorka

  Megtekintések száma:

  19

  Jelenkorunk fogyasztóit egyre jobban foglalkoztatják az etikai kérdések és az üzleti tevékenységek környezetre, társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatásai. Az etikus fogyasztás magába foglal minden olyan fogyasztói döntést, amelyben egy etikai témakör a hagyományos döntéshozatali kritériumokkal párhuzamosan létezik. A fogyasztók számára a vállalatok ezen állításaikat a legegyszerűbben etikus címkékkel kommunikálhatják, melyek alkalmazása önkéntes, azonban a számuk az elmúlt évtizedekben jelentősen gyarapodott, mely növeli a bizalmatlanság érzését a fogyasztókban, melyre egy hitelesebb és megbízhatóbb rendszer, vagy éppen szabvány jelenthetné a megoldást. Kutatásom célja az etikus címkék rendszerének vizsgálata volt. Kérdéseim között szerepel továbbá, hogy a fogyasztók milyen szinten ismerik és bíznak meg a címkékben, illetve, hogyan lehetne csökkenteni a címkeáradatból fakadó bizalmatlanságot. Primer kutatásom három fő részből állt: (1) fogyasztói megkérdezés a Debreceni Egyetem hallgatói körében; (2) a boltok polcain leginkább fellelhető etikus címkéket kibocsátó szervezetek megkérdezése; illetve (3) mélyinterjú a Magyar Szabványügyi Testület képviselőjével. Kutatásom alapján arra jutottam, hogy az általam megkérdezett egyetemi hallgatók még nem tekinthetőek etikus fogyasztónak, továbbá, hogy az etikus címkék rendszerével szembeni bizalmatlanságot az újonnan bevezetett MSZ ISO/TS 17033:2022 szabvány csökkenthetné hazánkban.

  pdf

  15

• A gazdasági szankcióknak a célország humanitárius helyzetére gyakorolt hatásai

  107-114

  Vitkovics Réka

  Megtekintések száma:

  12

  Bár a gazdasági szankciók aligha új kényszerítő eszközök, a külpolitika eszközeként soha nem voltak ennyire széles körben használtak a nagyhatalmak által. A hidegháború vége óta mind Kína, mind Oroszország egyre aktívabban alkalmaz gazdasági kényszert külpolitikai céljainak előmozdítása érdekében, a legnagyobb mértékben azonban az Egyesült Államok esetében figyelhető meg a gazdasági kényszer külpolitikai eszközként való alkalmazása. Ugyan a szankciók bevezetésével az országok javítani igyekeznek a szankcionált államok helyzetén, ez a folyamat gyakran súlyos negatív következményekkel jár. Egyes intézkedések az egészségügyi problémákon túl a hazai ellenvélemény erősebb elnyomásáért, illetve egyes társadalmi csoportok helyzetének romlásáért is felelősek. A jelen tanulmány a szankciók általános ismertetése után azt vizsgálja, hogy milyen humanitárius hatásokat okoz azoknak bevezetése a célországokban és közvetetten érintett államokban. Mindez arra világít rá, hogy a kezdetleges, általánosabb hatású intézkedéseket célzott szankciókkal kell felváltani.

  pdf

  10

• A Z generáció borfogyasztási szokásai és borral kapcsolatos közösségimédia-preferenciái

  13-22

  Bodnár Gergő

  Kiss Marietta

  Megtekintések száma:

  68

  A bor az egyik legnagyobb történelemmel és kulturális vonatkozással rendelkező termék hazánkban, azonban az utóbbi években jelentős problémákkal néz szembe a magyar borágazat. Ezek megoldásában jelenthet segítséget a hatékony marketingstratégia megalkotása és végrehajtása, melynek fontos eleme a szegmentálás és a célpiacok kialakítása. A legfiatalabb borfogyasztók (a Z generáció) kiemelt vizsgálata és megcélzása azért fontos, mert jelenlegi fogyasztásuk mellett ők lesznek a jövő borfogyasztói is. Primer kutatásunk keretében ezért a Debreceni Egyetem nappali tagozatos hallgatóinak borfogyasztási szokásait és borral kapcsolatos közösségimédia-preferenciáit vettük górcső alá. Eredményeink szerint a válaszadók előszeretettel fogyasztanak borokat, a borfogyasztást nem tekintik idejétmúltnak vagy sznob szokásnak. A megkérdezettek általában, de közülük is kiemelkedően a nők a könnyedebb, édesebb borokat kedvelik inkább. A fiatalok általánosságban nem tekinthetők tudatos borfogyasztónak, azonban az érdeklődés megvan bennük a borok iránt. Válaszadóinkat elsősorban a közösségi médián keresztül lehet elérni, leginkább lazább hangvételű, lehetőleg rövid, maximum 1–2 perc alatt befogadható, őket érdeklő (pl. gasztronómiai vagy gyakorlati ismereteket nyújtó) tartalmakkal. Mivel ebben a témában viszonylag kevés kutatás áll rendelkezésre, jelen tanulmány új információkat és segítséget nyújthat a borászatoknak és a borágazatnak a fiatalokat célzó marketingmix-elemeik kialakításában.

  pdf

  59

• Siófok kulturális és gasztronómiai vonzerejének marketing lehetőségei

  23-28

  Czupper Zsófia

  Szakály Zoltán

  Megtekintések száma:

  15

  Siófok város hallatán a legtöbb ember a vízpartra, a buliturizmusra, a szórakozó fiatalokra asszociál elsőként. Siófok városa szeretné elérni, hogy kulturális program lehetőségként is a városra asszociáljanak. A város egy egész éves Kálmán Imre tematikájú programsorozattal szeretne megemlékezni az operettszerző 140. születésnapja alkalmából. A kutatómunka célja, felmérjük, Siófokon milyen marketingeszközökkel és milyen módon lenne érdemes megvalósítani egy kulturális és gasztronómiai programsorozatot. A város célcsoportja elsőkörben a fiatalok és a családosok lennének. A primer kutatás során kvantitatív, online kérdőíves megkérdezést (N=200) és kvalitatív, netnográfiai felmérést is végeztünk. Összességében elmondható, hogy egy Kálmán Imre tematikájú kulturális és gasztronómiai programsorozatra célcsoportorientált marketingstratégiákat kell létrehozni, a fiataloknak, a családosoknak és az operettkedvelőknek is. Az interneten Kálmán Imréről pozitív véleménnyel vannak a felhasználók különböző platformokon és fórumokon is. Véleményem szerint a retro trendek alkalmazásával és a város növekedő közösségi média aktivitásával a csak szórakozni vágyó fiatalabbakat is meg lehet célozni Kálmán Imre tematikájú programokkal, illetve az ő népszerűsítésének a digitalizációja lehet a kulcs.

  pdf

  10

• Az Oroszországgal és Kínával szemben fennálló globális politikai konfliktusok gazdasági vonatkozásai

  37-46

  Csunyó Noémi

  Megtekintések száma:

  34

  Kutatásomban az Oroszországgal és Kínával szemben fennálló globális politikai konfliktusok gazdasági hatásait vizsgáltam. Az elemzés a napjainkban is tapasztalható és aktuális trendként megjelenő konfliktusokra koncentrált a két említett nagyhatalom, valamint a nemzetközi (pl. NATO) és regionális (pl. EU) szervezetek között, amiben meghatározó szerepet tölt be az Amerikai Egyesült Államok geopolitikai és világgazdasági súlya. A kutatás során megállapításra került, hogy az ázsiai kapcsolatokat egyre növekvő számú stratégiai partnerségek jellemzik, melyek gyakran a nyugati hatalmak politikai erejének ellensúlyozására irányulnak, befolyásolva a fennálló gazdasági relációkat és függőségi viszonyokat. Mindazonáltal a világgazdaságban már kiépített gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok és globális célpiacok ­– rövidtávon – nem teszik lehetővé a magas piaci részesedéssel rendelkező és potenciált jelentő gazdaságoktól történő elfordulást, ennek tükrében – habár fennállnak törekvések – a gazdasági függőség jelenleg még erőteljesebbnek tekinthető, mint a politikai direktívák. Ezen felül a technológiai fejlettségből eredő fokozódó kibertéri kockázatok vizsgálata is szerepet kapott a kutatásban, mely vonatkozásban szintén növekvő offenzív aktivitás volt megfigyelhető az elmúlt időszakban a vizsgált szereplők részéről. Az ellenséges kibertevékenységek számottevő és egyre jelentősebb károkat eredményeznek a gazdaságokra nézve, további politikai ellentétet indukálva az érintett nemzetek között.

  pdf

  13