Cikkek

Az Oroszországgal és Kínával szemben fennálló globális politikai konfliktusok gazdasági vonatkozásai

Megjelent:
2024-05-21
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Csunyó, N. (2024). Az Oroszországgal és Kínával szemben fennálló globális politikai konfliktusok gazdasági vonatkozásai. Gazdálkodástudományi Közlemények, 10(1), 37-46. https://ojs.lib.unideb.hu/gazdalkodaskozlemenyek/article/view/14341
Absztrakt

Kutatásomban az Oroszországgal és Kínával szemben fennálló globális politikai konfliktusok gazdasági hatásait vizsgáltam. Az elemzés a napjainkban is tapasztalható és aktuális trendként megjelenő konfliktusokra koncentrált a két említett nagyhatalom, valamint a nemzetközi (pl. NATO) és regionális (pl. EU) szervezetek között, amiben meghatározó szerepet tölt be az Amerikai Egyesült Államok geopolitikai és világgazdasági súlya. A kutatás során megállapításra került, hogy az ázsiai kapcsolatokat egyre növekvő számú stratégiai partnerségek jellemzik, melyek gyakran a nyugati hatalmak politikai erejének ellensúlyozására irányulnak, befolyásolva a fennálló gazdasági relációkat és függőségi viszonyokat. Mindazonáltal a világgazdaságban már kiépített gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok és globális célpiacok ­– rövidtávon – nem teszik lehetővé a magas piaci részesedéssel rendelkező és potenciált jelentő gazdaságoktól történő elfordulást, ennek tükrében – habár fennállnak törekvések – a gazdasági függőség jelenleg még erőteljesebbnek tekinthető, mint a politikai direktívák. Ezen felül a technológiai fejlettségből eredő fokozódó kibertéri kockázatok vizsgálata is szerepet kapott a kutatásban, mely vonatkozásban szintén növekvő offenzív aktivitás volt megfigyelhető az elmúlt időszakban a vizsgált szereplők részéről. Az ellenséges kibertevékenységek számottevő és egyre jelentősebb károkat eredményeznek a gazdaságokra nézve, további politikai ellentétet indukálva az érintett nemzetek között.

Hivatkozások
  1. ARTNER A. (2016): Tőke, munka és válság a globalizáció korában. Akadémiai Kiadó, Budapest, ISBN 978 963 05 9797 5.
  2. BENCZES I.–MURAKÖZY L.–SZUNOMÁR Á. (2019): Gazdasági csodák/gazdasági csapdák – Kínai növekedési kilátások a japán és dél-koreai példa tükrében. pp. 20-42. In: Trendek és töréspontok. (Szerk. Török Á.–Szanyi M.). Akadémiai Kiadó, Budapest, ISBN 978 963 454 354 1.
  3. BIANCO, C.–HACKENBROICH, J.–MEDUNIC, F.–ZERKA, P. (2022): Europe’s Russian energy dilemma. https://ecfr.eu/article/europes-russian-energy-dilemma/ (letöltve: 2022.04.17.)
  4. BOROS L.–MÉSZÁROS R.–NAGY E.–NAGY G.–PÁL V. (2017): A globális gazdaság földrajzi dimen-ziói. Akadémiai Kiadó, Budapest, ISBN 978 963 05 9877 4.
  5. BOUWMEESTER, H. (2020): ’Krym Nash’: An Analysis of Modern Russian Deception Warfare. 567 p. https://faculteitmilitairewetenschappen.nl/
  6. attachment/entity/e2989b8c-1f1d-4d25-9ba2-68955a11e00d (letöltve: 2022.03.16.)
  7. CADIER, D. (2014): Eastern partnership vs Eurasian Union? The EU–Russia competition in the shared neighbourhood and the Ukraine crisis. Global Policy 5 (7). DOI 1111/1758–5899, 1252.
  8. CHEATHAM, A–CHIANG, C.–DEVERMONT, J. (2019): Assessing the Risks of the Chinese In-vestments in Sub-Saharan African Ports. June 2019. https://csis-website-prod.s3.amazonaws.com/s3fs-public/publication/190604_
  9. AfricaPorts.pdf (letöltve: 2022.03.16.)
  10. CHESTNEY, N. (2022): Putin wants ’unfriendly’ countries to pay for Russian gas in roubles. https://www.reuters.com/business/energy/putin-says-russia-will-start-selling-gas-unfriendly-countries-roubles-2022-03-23/ (letöltve: 2022. 04. 17.)
  11. CHHABRA, T.–DOSHI, R.–HASS, R.–KIMBALL, E. (2020): Global China; Assessing China’s gro-wing role in the world. April 2020. https://www.brookings.edu/wp-content/uploads/2020/04/FP_20200428_technology_chapeau_v2.pdf (letöltve: 2022.03.16.)
  12. DEÁK A.–GYENE P.–KISS A.– SIMAI M.–SZIGETVÁRI T.–SZUNOMÁR Á.–WEINER CS. (2017): A kéretlen integráció; A putyini Oroszország világgazdasági beilleszkedése 2000-2013. Akadémiai Ki-adó, Budapest, ISBN 978 963 454 067 0
  13. DEÁK A.–KALOTAY K. (2019): Van-e orosz modell? Gazdasági útkeresés és modernizáció Oroszor-szágban. pp. 43-60. In: Trendek és töréspontok (Szerk. Török Á.–Szanyi M.). Akadémiai Kiadó, Buda-pest, ISBN 978 963 454 354 1.
  14. DEZEM, V. (2022): European Gas Slides With Easing Fears Over Russian Supply Cuts. https://www.bloomberg.com/news/articles/2022-04-01/european-gas-rises-as-traders-assess-putin-s-ruble-payment-plan (letöltve: 2022. 04. 17.)
  15. EUROPEAN COMMISSION (2022): REPowerEU: Joint European action for more affordable, secure and sustainable energy. Press release, Strasbourg. https://ec.europa.eu/commission/presscorner/api/files/document/print/en/ip_22_1511/IP_22_1511_EN.pdf (letöltve: 2022. 04. 17.)
  16. EUROSTAT (2022a): Russia-EU – international trade in goods statistics. ISSN 2443-8219 https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Russia-EU_%E2%80
  17. %93_international_trade_in_goods_statistics (letöltve: 2022. 04. 18.)
  18. GELPERN, A.–HORN, S.–MORRIS, S.–PARKS, B.–TREBESCH, C. (2021): How China Lends; A Rare Look into 100 Debt Contracts with Foreign Governments. March 2021. https://www.ifw-kiel.de/fileadmin/
  19. Dateiverwaltung/IfW-Publications/-ifw/Journal_Article/2021/How_China_Lends.pdf (letöltve: 2022.03.16.)
  20. GUSTAFSON, T. (2022): Go east? Why China’s not going to save Russia’s energy exports anytime soon. https://fortune.com/2022/04/06/china-buys-russia-energy-exports-oil-gas-coal-ukraine-sanctions-thane-gustafson/ (letöltve: 2022.04.17.)
  21. HERNÁDI A.–INOTAI A.–JUHÁSZ O.–TÁLAS B. (2017): A változó Kína. Akadémiai Kiadó, Buda-pest, ISBN 978 963 454 021 2.
  22. IDEN, M. (2022): Power of Siberia 2 Pipeline Puts Ever More Pressure on Europe. https://www.pipeline-journal.net/news/power-siberia-2-pipeline-puts-ever-more-pressure-europe (letölt-ve: 2022.04.17.)
  23. INOTAI A.–JUHÁSZ O. (2016): Kína és a válság. Akadémiai Kiadó, Budapest, ISBN 978 963 05 9770 8.
  24. KISS J. (2019): Átalakulóban a világkereskedelem? pp. 67-85. In: Trendek és töréspontok. (Szerk. Török Á.–Szanyi M.). Akadémiai Kiadó, Budapest, ISBN 978 963 454 354 1.
  25. MITRE ATT&CK (2022a): APT41. https://attack.mitre.org/groups/G0096/ (letöltve: 2022. 03. 16.)
  26. MITRE ATT&CK (2022b): APT29. https://attack.mitre.org/groups/G0016/ (letöltve: 2022. 03. 16.)
  27. OFFICE OF THE SECRETARY OF DEFENSE (2021): Military and Security Developments Involving the People’s Republic of China. Annual Report to Congress. https://media.defense.gov/2021/Nov/03/2002885874/-1/-1/0/2021-CMPR-FINAL.PDF (letöltve: 2022.03.16.)
  28. PLADSON, K. (2021): China’s secret loans to developing nations pose problems, study finds. https://www.dw.com/en/chinas-secret-loans-to-developing-nations-pose-problems-study-finds/a-57066390 (letöltve: 2022.03.16.)
  29. SCHACHINGER, S. (2021): Colonial Pipeline cyberattack reveals economic impact of ransomware. https://blog.barracuda.com/2021/05/12/colonial-pipeline-cyberattack-reveals-economic-impact-of-ransomware/ (letöltve: 2022. 03. 16.)
  30. SHEHADI, S. (2021): Opinion: A new era of Chinese investment to the EU and UK is under way. https://www.investmentmonitor.ai/insights/a-new-era-of-chinese-investment-to-the-eu-and-uk-is-under-way (letöltve: 2022.03.16.)
  31. SIGNORELLI, A. (2022): The future of Chinese technology. https://www.eni.com/en-IT/digital-transformation/ai-in-china.html (letöltve: 2022.03.16.)
  32. SOUZA, L. V. (2008): Foreign Direct Investment: Russia and the EU. https://www.oecd.org/investment/
  33. investmentfordevelopment/40578459.pdf (letöltve: 2022.04.10.)
  34. TEXTOR, C. (2021): China’s share of global gross domestic product (GDP) 2010-2026. https://www.statista.com/statistics/270439/chinas-share-of-global-gross-domestic-product-gdp/ (letöltve: 2022.03.16.)
  35. THE ECONOMIST (2022): What China thinks of possible war in Ukraine. https://www.economist.com/china/2022/01/29/what-china-thinks-of-possible-war-in-ukraine?gclid=CjwKCAiA9aKQBhBREiwAyGP5lUmHuUlbKfF9_KMy2drqfxt-kXIBsOdqNtKqAbOfk9BFy--b3ZrguBoCkQEQAvD_BwE&gclsrc=aw.ds (letöltve: 2022.03.16.)
  36. TORIGIAN, J. (2022): China’s balancing act on Russian invasion of Ukraine explained. https://theconversation.com/chinas-balancing-act-on-russian-invasion-of-ukraine-explained-178750 (letöltve: 2022.03.16.)
  37. TRAN, H. (2022): The global economy will suffer from Russa sanctions, but not for long. https://www.atlanticcouncil.org/blogs/new-atlanticist/the-global-economy-will-suffer-from-russia-sanctions-but-not-for-long/ (letöltve: 2022.03.16.)
  38. TRELLIX (2022): Advanced Threat Research Report Jan 2022. https://www.trellix.com/en-us/assets/docs/threat-reports/trelllix-atr-report-jan-2022.pdf (letöltve: 2022.03.16.)
  39. UNITED NATIONS CONFERENCE ON TRADE AND DEVELOPMENT (UNCTAD) (2021): Techno-logy and Innovation Report 2021; Cathing technological waves, Innovation with equity. United Nati-ons Publications, New York, UNCTAD/TIR/2020, ISBN: 978-92-1-113012-6. https://unctad.org/system/files/official-document/tir2020_en.pdf (letöltve: 2022.03.16.)
  40. WALLA, K. (2022): What will China do if Russia escalates in Ukraine? https://www.atlanticcouncil.org/blogs/new-atlanticist/what-will-china-do-if-russia-escalates-in-ukraine/ (letöltve: 2022.03.16.)
  41. WANG, K. (2022): China: Is it burdening poor countries with unsustainable debt? https://www.bbc.com/news/59585507 (letöltve: 2022. 03. 16.)
  42. WEINER CS. (2017): Orosz közvetlen tőkeberuházások az Európai Unióban – változás és állandóság. pp. 31-44. In: A kéretlen integráció; A putyini Oroszország világgazdasági beilleszkedése 2000-2013. (Szerk. Deák András) Akadémiai Kiadó, Budapest, ISBN 978 963 454 067 0.
  43. WONG, T. (2022): China: What does it want from the Ukraine crisis with Russia? https://www.bbc.com/news/world-asia-china-60242549 (letöltve: 2022.03.16.)