Keresés

Keresési eredmények

• Az Európai Unió és Kína kereskedelme – különbségek az Unión belül

  53-60

  Kavalecz László Máté

  Megtekintések száma:

  13

  Kína gazdasági felemelkedését évek óta tapasztalja az átlagos fogyasztó is, látva az elektronikai termékek, ruhaneműk és háztartási eszközök nagy részének származási helyét. Ennek alapján már mindenkinek lehet elképzelése Európa és Kína kereskedelmének volumenéről. Tanulmányomban szekunder forrásokra támaszkodva áttekintettem a két hatalom múltbéli és jelenlegi kapcsolatait, majd nemzetközi szervezetek kereskedelmi adatbázisait vizsgálva következtetést vontam le kereskedelmük időbeli alakulásáról, és ennek jelentőségéről.  Az adatokból az a következtetés vonható le, hogy a Kínával való kereskedelemben egyértelmű különbségek fedezhetőek fel az Európai Unió „magállamai” és a „periféria” között. Nem jelenthető ki azonban egyértelműen, hogy mely csoport számára bír nagyobb jelentőséggel Kína.

• A kínai működőtőke-befektetések szerepe a világgazdaságban

  72-82

  Lovas Viktória

  Megtekintések száma:

  4

  Napjainkra Kína a sikeresen végrehajtott gazdasági nyitásának és a 2001-es WTO csatlakozásának köszönhetően világgazdaságunk egyik legkiemelkedőbb és egyben legmeghatározóbb szereplőjévé nőtte ki magát. Jelentőségét a világkereskedelemben, a tőkebefektetésekben, a pénzügyi piacokon és technológiai területeken, valamint a nemzetközi szervezetekben betöltött pozíciója is alátámasztja, mindemellett közvetítő szerepet tölt be a világ fejlett és fejlődő országai között. Az ország megnövekedett gazdasági jelentőségének következtében mára nehéz olyan országot találni, ahol ne lennének egyre nagyobb mértékben jelen kínai vállalatok. Azonban a célországok adottságaitól és gazdasági fejlettségétől függően más és más motivációk, érdekek és egyéb tényezők játszanak kulcsfontosságú szerepet a kínai működőtőke vonzásában, ennek köszönhetően különbözőképen hatnak a fogadó országra. Munkám fő célja, hogy alátámasszam hipotézisem, amely szerint összefüggés van a befektetések típusa és a célország gazdasági fejlettsége között – ezért a befektetések mögötti motivációkat, a befektetések jellegét és a fogadó országot érő gazdasági hatásokat vizsgáltam, melynek eredményeként megállapítottam, hogy a fejlődő országokba jellemzően a nyersanyagokhoz és energiahordozókhoz való hozzáférés, míg a fejlett országokban a globális értékláncon való feljebb kerüléshez szükséges versenyképesség javítását célzó befektetések irányulnak.

• A gazdasági szankcióknak a célország humanitárius helyzetére gyakorolt hatásai

  107-114

  Vitkovics Réka

  Megtekintések száma:

  4

  Bár a gazdasági szankciók aligha új kényszerítő eszközök, a külpolitika eszközeként soha nem voltak ennyire széles körben használtak a nagyhatalmak által. A hidegháború vége óta mind Kína, mind Oroszország egyre aktívabban alkalmaz gazdasági kényszert külpolitikai céljainak előmozdítása érdekében, a legnagyobb mértékben azonban az Egyesült Államok esetében figyelhető meg a gazdasági kényszer külpolitikai eszközként való alkalmazása. Ugyan a szankciók bevezetésével az országok javítani igyekeznek a szankcionált államok helyzetén, ez a folyamat gyakran súlyos negatív következményekkel jár. Egyes intézkedések az egészségügyi problémákon túl a hazai ellenvélemény erősebb elnyomásáért, illetve egyes társadalmi csoportok helyzetének romlásáért is felelősek. A jelen tanulmány a szankciók általános ismertetése után azt vizsgálja, hogy milyen humanitárius hatásokat okoz azoknak bevezetése a célországokban és közvetetten érintett államokban. Mindez arra világít rá, hogy a kezdetleges, általánosabb hatású intézkedéseket célzott szankciókkal kell felváltani.

• Az Oroszországgal és Kínával szemben fennálló globális politikai konfliktusok gazdasági vonatkozásai

  37-46

  Csunyó Noémi

  Megtekintések száma:

  17

  Kutatásomban az Oroszországgal és Kínával szemben fennálló globális politikai konfliktusok gazdasági hatásait vizsgáltam. Az elemzés a napjainkban is tapasztalható és aktuális trendként megjelenő konfliktusokra koncentrált a két említett nagyhatalom, valamint a nemzetközi (pl. NATO) és regionális (pl. EU) szervezetek között, amiben meghatározó szerepet tölt be az Amerikai Egyesült Államok geopolitikai és világgazdasági súlya. A kutatás során megállapításra került, hogy az ázsiai kapcsolatokat egyre növekvő számú stratégiai partnerségek jellemzik, melyek gyakran a nyugati hatalmak politikai erejének ellensúlyozására irányulnak, befolyásolva a fennálló gazdasági relációkat és függőségi viszonyokat. Mindazonáltal a világgazdaságban már kiépített gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok és globális célpiacok ­– rövidtávon – nem teszik lehetővé a magas piaci részesedéssel rendelkező és potenciált jelentő gazdaságoktól történő elfordulást, ennek tükrében – habár fennállnak törekvések – a gazdasági függőség jelenleg még erőteljesebbnek tekinthető, mint a politikai direktívák. Ezen felül a technológiai fejlettségből eredő fokozódó kibertéri kockázatok vizsgálata is szerepet kapott a kutatásban, mely vonatkozásban szintén növekvő offenzív aktivitás volt megfigyelhető az elmúlt időszakban a vizsgált szereplők részéről. Az ellenséges kibertevékenységek számottevő és egyre jelentősebb károkat eredményeznek a gazdaságokra nézve, további politikai ellentétet indukálva az érintett nemzetek között.