Cikkek

Az Európai Unió és Kína kereskedelme – különbségek az Unión belül

Megjelent:
2024-05-21
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Kavalecz, L. M. (2024). Az Európai Unió és Kína kereskedelme – különbségek az Unión belül. Gazdálkodástudományi Közlemények, 10(1), 53-60. https://ojs.lib.unideb.hu/gazdalkodaskozlemenyek/article/view/14343
Absztrakt

Kína gazdasági felemelkedését évek óta tapasztalja az átlagos fogyasztó is, látva az elektronikai termékek, ruhaneműk és háztartási eszközök nagy részének származási helyét. Ennek alapján már mindenkinek lehet elképzelése Európa és Kína kereskedelmének volumenéről. Tanulmányomban szekunder forrásokra támaszkodva áttekintettem a két hatalom múltbéli és jelenlegi kapcsolatait, majd nemzetközi szervezetek kereskedelmi adatbázisait vizsgálva következtetést vontam le kereskedelmük időbeli alakulásáról, és ennek jelentőségéről.  Az adatokból az a következtetés vonható le, hogy a Kínával való kereskedelemben egyértelmű különbségek fedezhetőek fel az Európai Unió „magállamai” és a „periféria” között. Nem jelenthető ki azonban egyértelműen, hogy mely csoport számára bír nagyobb jelentőséggel Kína.

Hivatkozások
  1. Baranyi T. P. – Goreczky P. – Salát G. (2020): A kínai Övezet és Út kezdeményezés –mítosz és valóság. Külügyi és Külgazdasági Intézet, Budapest 16 p.
  2. Cabestan, J. (2006): European Union-China relations and the United States. Asian Perspective. Vol. 30. Issue 4. pp. 11-38.
  3. Comtrade Database. https://comtrade.un.org/ (letöltve: 2022.01.02)
  4. Halmai P. (2021): Mélyintegráció - A Gazdasági és Monetáris Unió ökonómiája. Akadémiai Kiadó Zrt., Budapest, 540 p.
  5. Inotai A. – Juhász O. (2009): A változó Kína. Akadémiai Kiadó Zrt., Budapest, 332 p.
  6. Kocsis J. – Komjáthy D. – Péti M. (2017): Kína Új Selyemút kezdeményezésének bemutatása és nem-zetközi értelmezései. In: Az Új Selyemút Gazdasági Övezet geostratégiai és földrajzi dimenziói. Corvi-nus Geographia, Geopolitica, Geooeconomia. (Szerk.:Péti M.). Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaság-földrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Intézet, Budapest, pp. 13-36.
  7. Li, M. (2020): Research on EU’s Trade Deficit with China. pp. 862-868. In: 2020 Conference on Social Science and Natural Science (SSNS2020) (Szerk.: Chen, Y.). Wuhan Technology and Business Univer-sity, Shenyang, 2020.06.20-2020.06.22.
  8. Möller, K. (2002): Diplomatic Relations and Mutual Strategic Perceptions: China and the European Union. The China Quarterly: Special Issue: China and Europe since 1978: A European Perspective. Vol. 169. pp. 10-32.
  9. Rácz G. (2020): A Kínai Népköztársaság és az EU kapcsolatai és kapcsolatépítési stratégiái. In: Lehető-ségek és kihívások a magyar–kínai kapcsolatok területén I. kötet: Politikai kapcsolatok. (Szerk.: P. Szabó S – Horváthné Varga Polyák Cs.). Dialóg Campus kiadó., Budapest, pp 143-159.
  10. Rolland, N. (2017): China's “Belt and Road Initiative”: Underwhelming or Game-Changer? The Wa-shington Quarterly. Vol. 40. Issue 1. pp. 127-142.
  11. Stepan, M. – Ostermann, F. (2011): EU-China relations: Strategic or pragmatic, the future or already the past? Atlantisch Perspectief. Vol. 35. No. 2. pp. 19-24.
  12. Stirber T. – Karácsony P. – Nagyová N. (2017): Kína és az Európai Unió közötti kereskedelem elemzé-se. Acta Carolus Robertus. 7. évf. 1 sz. pp. 265-277.
  13. World Development Indicators DataBank. https://databank.worldbank.org/source/world-development-indicators (letöltve:2022.01.02)