Cikkek

• SZŰRÉS ÉS JELZÉS AZ EMBERI ERŐFORRÁS KIVÁLASZTÁSBAN: KÉSZSÉGEK, ISKOLÁZOTTSÁG VAGY TAPASZTALAT?

  5-13

  Sahi Anoosha Tariq

  Megtekintések száma:

  34

  A szervezetek sikerességének egyik kritikus eleme a kiválasztás. Jelen tanulmány a kiválasztásban vizsgálja három, jelzős, illetve szűrő szereppel bíró tényező, a képességek, a munkatapasztalat, és az iskolázottság fontosságát. Arra kíváncsi, hogy a jelenleg munkaerőpiacra lépő hallgatók szerint e három tényező mennyire fontos a munkaadók szemszögéből. A vizsgálathoz 110 hallgatótól származó kérdőíves adatgyűjtést használ. Legfontosabb megállapítsa, hogy a válaszadók szerint leginkább a készségek, majd a tapasztalat számít, az oktatás csupán ezek után bír szereppel.

  pdf (Angol)

  11

• SZŰRÉS ÉS JELZÉS AZ EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁSBAN, ÁLLÁSHIRDETÉSEK ELEMZÉSE ALAPJÁN

  14-24

  Attia Huda Ashraf Samy Mohamed

  Megtekintések száma:

  49

  A szervezetek sikerességének egyre inkább kritikus eleme az emberi erőforrás menedzsment. Jelen tanulmány a toborzási folyamatokat vizsgál 100 LinkedIn álláshirdetés tartalomelemzésén keresztül. Ágazatspecifikus különbségek kerülnek azonosítása az oktatás, a nyelvtudás, a tapasztalat és a készségekkel szembeni elvárosokban. Az eredmények megerősítik a toborzás és a szervezeti különbségek közti összhang fontosságát, és rámutatnak az álláshirdetések jelzési és szűrési szerepére.

  pdf (Angol)

  12

• Tanulási görbe elemzések a SpaceX példáján

  25-36

  Magyar Alexandra

  Megtekintések száma:

  16

  A kézirat célja, a tanulási görbék jelenlétének kimutatása a SpaceX magánűripari társaság működésében. Két fő kutatási kérdésem arra fókuszál, hogy létezik-e tanulási görbe a vállalat, valamint specifikusan, a Falcon 9-es rakéta esetében. Vizsgálatom során áttekintem a tanulási görbék és a magánűripari verseny különböző szakirodalmait. Az elemzés alapjául a nyilvános fellövési adatok szolgálnak, amelyeket 2006-tól és 2023. június 30-áig gyűjtöttem. A rendelkezésre álló adatokat Excel táblázatba rendezve, pontdiagrammok és trendvonal illesztés segítségével elemeztem és állapítottam meg tanulási görbe egyenletét, a magyarázó erőt és a fejlődési rátát. Az eredmények alapján hipotéziseimet megtartottam, ugyanis a tanulási görbe általános alakja mind az összes, mind a Falcon 9-es esetében fellelhető.

  pdf

  9

• Játékoskölcsönzések elszámolása a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) rendszerében

  37-41

  Nyul Dávid

  Megtekintések száma:

  41

  A labdarúgás több mint egy sportág, óriási hatással van a világra, hiszen üzleti szempontból is egyre jelentősebb szerepet tölt be a világgazdaságban. Kutatásom során arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokat (IFRS-eket) alkalmazó futballklubok miként számolják el a játékosok kölcsönzésével kapcsolatos ügyleteket. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) négy fő típusba sorolja a kölcsönöket: általános, kötelező vásárlási záradékot tartalmazó, vásárlási opciót tartalmazó, valamint feltételes vásárlási kötelezettséget tartalmazó kölcsönszerződések. Általános esetben a játékosok kölcsönvétele során a futballvállalatok eldönthetik, hogy alkalmazzák-e az IFRS 16 Lízingek standardot vagy sem. Ha alkalmazzák, akkor a játékosjog használatijog-eszközként kerül be az eszközök közé. Ugyanakkor a standard alapján, ha a futamidő 1 évnél rövidebb, a lízingfizetéseket ráfordításként számolják el. Lehetőség van arra is, hogy a futballvállalatok egyáltalán ne alkalmazzák az IFRS 16 standardot, amennyiben úgy ítélik meg, hogy a játékosok kölcsönvétele nem felel meg a lízing fogalmának, ebben az esetben az IAS 38 Immateriális eszközök standardot kell alkalmazni. A másik három, speciális esetben pedig azt kell felmérnie a futballvállalatoknak, hogy a játékosjog várhatóan átkerül-e véglegesen a kölcsönbevevő klubhoz vagy sem.

  pdf

  12

• KIHÍVÁSOK AZ IRODAPIACON: COVID-HATÁS, ENERGIAVÁLSÁG, ESG-SZABÁLYOZÁS

  45-53

  Gyöngyösi Réka Zita

  Szendrey Orsolya

  Futó Judit Edit

  Harazin Piroska

  Megtekintések száma:

  73

  Jelen kutatómunka az irodapiacon bekövetkező változásokat mutatja be, amelyek a Covid járvány miatt, az energiaválság és az ESG szabályozás kapcsán következtek be. Az elmúlt évek eseményei olyan nem várt fordulatokat hoztak, amelyek átszervezésre kényszerítették az emberek életét, köztük a munkahelyeiket és a munkavégzésük mikéntjét is. A kutatásban ismertetett három változás irodapiacra gyakorolt hatását külön-külön vizsgáljuk, azonban érdemes megemlíteni, hogy a három esemény/hatás között összefüggés is megállapítható, mivel az ESG keretrendszerben elért pontszámok előrejelzést adhatnak a vállalatoknak egy esetleges válság kezelésével kapcsolatban (Dudás & Naffa, 2021).
  A Covid világjárvány kitörése az egész világot érintette, nemcsak az embereket, hanem az iparágakat és vállalatokat is. Hiány nélkül az irodapiacon is nyomott hagyott, hiszen ide köthető a home office vagy a távmunka széleskörű elterjedése. Ezt követően az orosz-ukrán háború kitörésének eredményeként energiaválsággal kellett és kell napjainkban is megküzdenie a nemzeteknek. Mindezek mellett nem elhanyagolható a fenntartható jövő, mint a világ legfontosabb célkitűzése. Az irodapiacon, az előbb említett változások következményeként, új szabványok és előírások jelentek meg, amelyek biztosítják a munkavállalóknak és a vállalatoknak a megfelelő, biztonságos és fenntartható színtereket a munkavégzés során. A kutatás célja, hogy rálátást kapjon az olvasó, milyen elvárások támaszthatók egy munkahellyel (irodával) szemben és milyen célokat kell kitűzni a vállalatoknak a fenntarthatóság jegyében. Ezen szegmensek összefogásával belátható időn belül pozitív eredmények figyelhetők meg az irodapiacon és annak érintettjeinek fenntartható törekvéseiben.

  pdf

  43

• Republikanizmus-e a Trumpizmus?

  54-61

  Porcsin Zsombor

  Megtekintések száma:

  96

  Donald Trump elnökké választása az elmúlt évtized legnagyobb volumenű eseménye volt a világpolitika színterén. Elnöksége számos vitát és ellentmondást generált, amelyek jelentős hatással voltak az amerikai politika életre és társadalmi dinamikákra. A new yorki irányítása alatt kormánya számos gazdasági döntést hozott, köztük adóreformokat, illetve kereskedelemháborúkat az elnöknek nem szimpatikus országokkal. Trump stílusa és kommunikációs módszerei az átlagemberek részére szokatlanok voltak, olykor heves reakciókat váltottak ki mind hazájában, mind világszerte. A kutatás célja, hogy mélyebb betekintést nyújtson az elnökség idején kialakult politikai paradigmaváltásba, valamint annak hatásaira az amerikai politikára.

  A primer és szekunder adatgyűjtést elvégzését követően a következőket tudtam megállapítani: Ugyan a republikánus szereti hangoztatni, hogy milyen sok mindent el tudott érni elnöksége alatt, igazán markáns rendeletet nem tudott elfogadtatni, elsősorban saját pártjában található, ellenségeknek vélt kollegái miatt. Ezek az ellentétek az elnök hozzá nem értésétől kezdve a negatívnak megítélt politikai légkörön keresztül az elnök hazugságain át ütötték fel a fejüket. Kétségtelenül el kell mondanunk, hogy a new yorki elnöksége alapjaiban változtatta meg a Nyugat és Kelet hozzáállását egymással, manapság javában benne vagyunk egy újabb hidegháborúban, melynek következményeit még csak sejteni tudjuk.

  pdf

  54