AZ UEFA KLUBVERSENY-RENDSZEREK BEVÉTEL-ELOSZTÁSI MECHANIZMUSAI
Szerzők
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
Copyright (c) 2025 László Macskin, Bence András Bács
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Hogyan hivatkozzuk
Absztrakt
Az UEFA versenyrendszerei átalakulóban vannak, amit a 2021-ben bejelentett Európai Szuperliga is ösztönzött. A 2024/2025-ös szezonban változások léptek életbe a Bajnokok Ligája, az Európa Liga és a Konferencia Liga lebonyolítási és bevétel-elosztási rendszereiben. A dolgozat célja ezen rendszerek pénzügyi folyamatainak elemzése, különös tekintettel a klubok kifizetéseire.
Kutatásom során szekunder adatgyűjtést végeztem. A Bajnokok Ligája, az Európa Liga és a Konferencia Liga rendszereit vizsgáltam a korábbi 2023/2024-es és az új lebonyolítás szerinti 2024/2025-ös szezonokra vonatkozóan. Kiemelten vizsgálva, hogyan befolyásolja a változó lebonyolítási struktúra a klubok részesedését.
A Bajnokok Ligája, az Európa Liga és a Konferencia Liga résztvevői négy fő forrásból jutnak bevételhez az UEFA által: indulási díjak, teljesítményhez kötött összegek, koefficiens alapú tételek és market pool bevételek alapján. Ezen pillérek alakulnak át a 2024/2025-ös szezontól. A BL-ben a klubok több, mint 4-szer akkora összeghez jutnak mint az Európa Ligában. A Konferencia Ligában az elérhető összeg lényegesen kevesebb, kb. 1/9-e a BL-hez képest.
Következtetésem szerint a versenyrendszerek átalakulása és bevétel-elosztása továbbra is jelentős hatással lesznek az európai futballklubok gazdasági helyzetére. A reformokat részben külső nyomás generálta, így a jövőben további változások várhatóak, amelyek akár egy Európai Szuperligához hasonló versenyrendszer kialakítását is eredményezhetik.
Hivatkozások
- Andreff, W., & Staudohar, P. D. (2000). The evolving European model of professional sports finance. Journal of Sports Economics, 1(3), 257–276. https://doi.org/10.1177/152700250000100304
- Bács, B. A. (2021). Helyzetjelentés az európai klubfutballról (2017–2019). International Journal of Engineering and Management Sciences (IJEMS), 6(2), 61-71. https://doi.org/10.21791/IJEMS.2021.2.6
- Bastien, J. (2013). L’influence des crises économiques et financières sur le football européen. Laboratoire REGARDS, Université de Reims Champagne-Ardenne.
- https://www.univ-reims.fr/regards
- Bourg, J.-F., & Gouguet, J.-J. (2012). Économie du sport. Paris, France.
- Brannagan, P. M., Scelles, N., Valenti, M., Inoue, Y., Grix, J., & Perkin, S. J. (2022). The 2021 European Super League attempt: Motivation, outcome, and the future of football. International Journal of Sport Policy and Politics, 14(1), 169–176. https://doi.org/10.1080/19406940.2021.2013926
- Dima, T. (2015). The business model of European football club competitions. Procedia Economics and Finance, 23, 1245–1252. https://doi.org/10.1016/S2212-5671(15)00562-6
- Doidge, M., Nuhrat, Y., & Kossakowski, R. (2023). Introduction: ‘A spectre is haunting European football – the spectre of a European Super League'. Soccer & Society, 24(4), 451-462. https://doi.org/10.1080/14660970.2023.2194509
- Solberg, H. A., & Gratton, C. (2004). Would European soccer clubs benefit from playing in a Super League? Soccer & Society, 5(1), 61–81. https://doi.org/10.1080/14660970512331391004
- UEFA. (2023). Circular Letter No. 35/2023: Distribution to clubs from the 2023/24 UEFA Champions League, UEFA Europa League, UEFA Europa Conference League, and the 2023 UEFA Super Cup. UEFA. https://www.uefa.com
- UEFA. (2023). Regulations of the UEFA Champions League 2024/25: Annex A - Access List for the 2024/25 UEFA Club Competitions. UEFA. https://documents.uefa.com/r/Regulations-of-the-UEFA-Champions-League-2024/25/Annex-A-Access-List-for-the-2024/25-UEFA-Club-Competitions-Online
- Van den Bogaert, S. C. G. (2022). The rise and fall of the European Super League: A case for better governance in sport. Common Market Law Review, 59 (Special Issue), 25–40. https://doi.org/10.54648/COLA2022140