dEjournals Nyitóoldal
Gazdálkodástudományi Közlemények
Regisztráció Nyitólap Aktuális Megjelenés előtt Archívum Keresés
Regisztráció Bejelentkezés

Gazdálkodástudományi Közlemények

Évf. 10 szám 1 (2022)
Cikkek

Hogyan alakította át a COVID-19 a sportolási és aktív testmozgási szokásokat?

Megjelent:
2024-05-21
Szerző
Fenyves László
Megtekintés
pdf
Kulcsszavak
sportolás aktív testmozgás egészség
Licenc
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Fenyves, L. (2024). Hogyan alakította át a COVID-19 a sportolási és aktív testmozgási szokásokat?. Gazdálkodástudományi Közlemények, 10(1), 47-52. https://ojs.lib.unideb.hu/gazdalkodaskozlemenyek/article/view/14342
Absztrakt

Az elmúlt időszakban a mindennapi életünket jelentősen meghatározta és megváltoztatta a 2020 márciusában Magyarországot is elérő koronavírus járvány. A kezdeti időszakban a vírus terjedésének lelassítása/megfékezése érdekében az emberek „szabadsága” jelentősen korlátozva lett. A távmunkában való munkavégzés, az éttermek-, szórakozóhelyek-, edzőtermek-, bevásárlóközpontok bezárása mellett a kijárási korlátozás is a mindennapi életünk részévé vált. Annak ellenére, hogy a személyes kontaktok csökkentése érdekében a sportszolgáltató létesítmények bezárásra kerültek, a testmozgás az eddigieknél is lényegesebb szerepet kapott, ugyanis a járványidőszakban még fontosabbá vált/válik a testünk egészségének megőrzése. A kutatásom során arra keresem a választ, hogy milyen változást eredményezett az emberek sportolási és aktív testmozgási szokásaiban a járvány. Természetesen az edzőtermek és különféle sportközpontok bezárásával, ahol testmozgás végezhető, a sportolási lehetőségek lecsökkentek, de a szabadban végzett testmozgás nemcsak engedélyezett, hanem ajánlott is. A nemzetközi és hazai kutatások többségében arról számolnak be, hogy az emberek fizikai aktivitása csökkent és ezzel együtt megnőtt az üléssel töltött idő mértéke. A sporttevékenységet végzők esetében a sportolás átkerült az otthonokba illetve a szabadba, továbbá új módja kapott nagy szerepet a testmozgásnak, az online edzések vonatkozásában. 

Hivatkozások
  1. ANTUNES, R. - FRONTINI, R. - AMARO, N. - SALVADOR, R. - MATOS, R. - MOROUÇO, P. - REBELO-GONÇALVES, R. (2020): Exploring lifestyle habits, physical activity, anxiety and basic psychological needs in a sample of portuguese adults during covid-19. Int. J. Environ. Res. Public Health 17. vol. 12. issue pp. 1–13.
  2. ÁCS P. - BETLEHEM J. - LACZKÓ T. - MAKAI A. - MORVAY-SEY K. - PÁLVÖLGYI Á. - PAÁR D. - PRÉMUSZ V. - STOCKER M. (2020): Változások a magyar lakósság élét- és munkakörülményeiben kiemelten a fizikai aktivitás és sportfogyasztási szokások vonatkozásában. Kutatási Jelentés. Pécs, PTE, Egészség- tudományi Kar, 58 p.
  3. BÁCSNÉ BÁBA, É. – FENYVES,V. – SZABADOS, GY. – PETŐ, K. – BÁCS, Z. – DAJNOKI, K. (2018): Sport Involvement Analysis in Hun-gary, in the North Great Plain Region. Sustainability, 10. vol. 5. issue pp. 1-20.
  4. BEERS M. H. (2004): MSD orvosi kézikönyv a családban 2. átdolgozott bővített kiadás; Melania Kiadó, Budapest, 1920.
  5. GORELICK, P.B. - FURIE, K.L. - IADECOLA, C. - SMITH, E.E. - WADDY, S.P. - LLOYD-JONES, D.M. - BAE, H.J. - BAUMAN, M.A. - DICHGANS, M. - DUNCAN, P.W. - ET AL. (2017): Defining Optimal Brain Health in Adults: A Presidential Advisory From the American Heart Association/American Stroke Association. Stroke, 48. vol. 10. issue pp. 284–303.
  6. GUAN H. - OKELY A.D. - AGUILAR-FARIAS N. - DEL POZO CRUZ B. - DRAPER C.E. - EL HAMDOUCHI A. - FLORINDO A.A. - JÁUREGUI A. - KATZMARZYK P.T. - KONTSEVAYA A. - LÖF M. - PARK W. - REILLY J.J. - SHARMA D. - TREMBLAY M.S. - VELDMAN S.L.C. (2020): Promoting healthy movement behaviours among children during the COVID-19 pandemic. Lancet Child Adolesc Health. 4. vol. 6 issue pp. 416-418.
  7. HARANGI-RÁKOS, M. - PFAU, C. - BÁBA, É.B. - BÁCS, B.A. - KŐMÍVES, P.M. (2022): Lockdowns and Physical Activities: Sports in the Time of COVID. Int. J. Environ. Res. Public Health 19. vol. 4. issue pp. 1–22.
  8. KAUX, J. F. - FRANCAUX, M. (2020): Physical activity during the Covid-19 pandemic. [L’activité physique en période de pandémie Covid-19]. Science & Sports, 35. vol. 3. issue pp. 117-118.
  9. KOOHSARI, M.J. - NAKAYA, T. - SHIBATA, A. - ISHII, K. - OKA, K. (2021): Working from home after the COVID-19 pandemic: Do company employees sit more and move less? Sustain. 13. vol. 2. issue pp. 1–8.
  10. MARTÍNEZ-DE-QUEL, Ó. - SUÁREZ-IGLESIAS, D. - LÓPEZ-FLORES, M. - PÉREZ, C.A. (2021): Physical activity, dietary habits and sleep quality before and during COVID-19 lockdown: A ongitudinal study. Appetite 158. vol. pp. 1–6.
  11. PATÓ GÁBORNÉ SZŰCS , B. - , DAJNOKI, K., - KOVÁCS , K., - KŐMŰVES, Z. S., - GROTTE, J., - SZABÓ, S., - KUNOS, I., - METSZŐSY, G., - HEGEDŰS, H., - KARÁCSONY, P. & POÓR, J. (2021): A HR válasza a korona-vírus-járvány okozta kihívásokra. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 52. vol 8-9. issue pp. 2–17.
  12. PEÑA, J. - ALTARRIBA-BARTÉS, A. - VICENS-BORDAS, J. - GIL-PUGA, B. - PINIÉS-PENADÉS, G. - ALBA-JIMÉNEZ, C. - MERINO-TANTIÑÀ, J. - BAENA-RIERA, A. - LOSCOS-FÀBREGAS, E. - CASALS, M. (2021): “Sports in Time of COVID-19: Impact of the Lockdown on Team Activity.” Apunts Sports Medicine 56. vol. 209. issue pp. 1–17.
  13. PENEDO, F. J., - DAHN, J. R. (2005). Exercise and well-being: a review of mental and physical health benefits associated with physical activity. Current Opinion in Psychiatry, 18. vol 2. issue pp. 189–193.
  14. RÁTHONYI, G., BÁCSNÉ BÁBA, É. AND SZABADOS, G.: (2021) ‘A COVID-19 pandémia hatása a munkavállalók fizikai aktivitására’, 6. vol. 2. issue pp. 72–84.
  15. ROTHAN, H. A. - BYRAREDDY, S. N. (2020): ‘The epidemiology and pathogenesis of coronavirus disease (COVID-19) outbreak’, Journal of Autoimmunity, 109. vol. pp. 1-4.
  16. SANTOS, L. (2022): ‘The impact of nutrition and lifestyle modification on health’, European Journal of Internal Medicine, 97. vol. March 2022 issue, pp. 18–25.
  17. SCHUCH, F.B. - BULZING, R.A. - MÉYÉR, J. - LÓPÉZ-SÁNCHÉZ, G.F. - GRABÓVAC, I. - WILLÉIT, P. - VANCAMPFÓRT, D. - ET AL. (2021): Moderate to vigorous physical activity and sedentary behavior changes in self-isolating adults during the COVID-19 pandemic in Brazil: a cross-sectional survey exploring correlates, Sport Sciences for Health, 18. vol. pp. 155-163.
  18. SHAHRBANIAN, S. - ALIKHANI, S. - AHMADI KAKAVANDI, M. - HACKNEY, A.C. (2020): Physical Activity for Improving the Immune System of Older Adults During the COVID-19 Pandemic. Altern. Ther. Health Med. 26. vol. pp. 117–125.
  19. WACKERHAGE, HENNING, R. - EVERETT, K. - KRÜGER, M. - MURGIA, P. - SIMON, S. - GEHLERT, E. - NEUBERGER, P. - BAUMERT, - M. SCHÖNFELDER: (2020): “Sport, Exercise and COVID-19, the Disease Caused by the SARS-CoV-2 Coronavirus.” Deutsche Zeitschrift Fur Sportmedizin. 71. vol. 5. issue pp. 1–11.
  20. WARBURTON, D. E. R., - BREDIN, S. S. D. (2017): Health benefits of physical activity: a systematic review of current systematic reviews. Current Opinion in Cardiology, 32. vol. 5. issue pp. 541–556.
  21. XIAO, Y. - BECERIK-GERBER, B. - LUCAS, G. - ROLL, S.C. (2021): “Impacts of Working from Home during COVID-19 Pandemic on Physical and Mental Well-Béing of Office Workstation Users”, Journal of Occupational and Environmental Medicine, 63. vol. 3. issue pp. 181-190.
  22. I1: Emberi szervezet védekezőképességének erősítése a covid-19 vírusfertőzéssel kapcsolatban, https://www.nnk.gov.hu/index.php/koronavirus-tajekoztato/550-emberi-szervezet-vedekezokepessegenek-erositese-a-covid-19-virus-fertozessel-kapcsolatban, (letöltve: 2022.05.15.)
  23. I2: Considerations for Quarantine of Individuals in the Context of Containment for Coronavirus Disease (COVID-19), https://covid19-evidence.paho.org/handle/20.500.12663/391, (letöltve: 2022. 05. 29.)
  24. I3: The impact of COVID-19 on sport, physical activity and well-being and its effects on social development, https://www.un.org/development/desa/dspd/2020/05/covid-19-sport/ (letöltve: 2022.07.11.)