Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A debreceni fiatalok egészségére ható tényezők vizsgálata a sportolás tükrében
    49-56
    Megtekintések száma:
    42

    Napjainkban az egészséges életmód és a sport elterjedt fogalomként vannak jelen a köztudatban. Ahogy a fizikai egészség meglétéhez, úgy a mentális egészség megőrzéséhez, javításához is elengedhetetlen az emberek életében a fizikai aktivitás, a sport. Jelentős szerepe van a betegségek kialakulásának csökkentésében, s a mentális megbetegedések arányát is képes redukálni (XXI. NEMZETI SPORTSTRATÉGIA, 2007). Manapság, kiemelt tekintettel Magyarországon rengeteg mentális betegséggel küzdő fiatal él (KSH, 2018). Kutatásunk célcsoportja a debreceni fiatal felnőttek népességére terjed ki, azon belül a 17-30 éves korosztályt célozza meg. Vizsgálatunk során a sport, a debreceni fiatal népesség egészségére gyakorolt hatásait elemezzük. Tanulmányunkban a célcsoport általános egészségügyi állapotával, közérzetével, hangulatával kapcsolatos vizsgálatokat mutatjuk be. A kutatásunk primer és szekunder kutatásból épül fel. Az eredmények alapján megállapítottuk, hogy a megkérdezett debreceni fiatal felnőttek fizikai értelemben vett egészségét, közérzetét, hangulatát a sportolói életvitel pozitív irányba befolyásolja. A megkérdezés során a sporttevékenységet nem végző egyének rosszabb arányokat produkáltak, amikor az egészségügyi állapotukkal, hangulatukkal és közérzetükkel kapcsolatos tapasztalataikat vizsgáltuk. A vizsgált célcsoport eredményei alapján megállapítható, hogy a sport pozitív hatással van a mentális egészségre.

  • Az egészségturizmus lehatárolása és rendszerének bemutatása egyes hajdú-bihar megyei gyógy- és wellness-szállodák vezetőinek véleménye alapján
    63-70
    Megtekintések száma:
    39

    Napjainkban az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése egyre nagyobb prioritást élvez az emberek körében. A rohanó életmód és az egyre globalizálódó világ életre hívta, és mindinkább előtérbe helyezte a turizmusnak azt a formáját, melyben a fő motiváció az egészség és a jóllét elérése. A kutatómunka során egyrészt igyekeztem az egészségturizmus – általam legelfogadhatóbbnak vélt – definícióját megadni és alszektorait bemutatni. Sokféle meghatározás létezik, de véleményem szerint a II. Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítése során elfogadott gondolat felel meg leginkább a hazai egészségturisztikai szektor leírásának. Másrészt próbáltam egy rövid összefoglalást adni Magyarország egészségturisztikai helyzetéről a keresleti és a kínálati oldalt figyelembe véve. Végül a kérdőíves elemzés során megkérdezett négycsillagos gyógy- és wellnes-szállodák vezetőinek, értékesítési munkatársainak véleménye tükrözi az általam többször hangsúlyozott tényt, miszerint a turizmus nemzetgazdasági ág, és azon belül az egészségturizmus szegmens ma rendkívül meghatározó eleme a magyar gazdaság teljesítőképességének. Egybehangzóan állították azt is, hogy ez a jövőben is így lehet, ha megfelelő infrastruktúra, logikus fejlesztések, körültekintő, nem csak a Budapest-Balaton vonalat hangsúlyozó marketingtevékenység és elegendő tőke áll rendelkezésre a tervek megvalósításához.

  • A munkavállalói egészségfejlesztés vállalati szintű megjelenése
    67-72
    Megtekintések száma:
    44

    A 21. századi rohanó világában az emberek egyik legnagyobb kincse az egészség, ezért legfontosabb feladataink közé tartozik annak védelme és megőrzése. Az emberi egészég fenntartása nem csupán az egyén szintjén fontos, hanem vállalati szinten is. Ezen felismerés hatásaként mind társadalmi, mind pedig gazdasági oldalról egyre több figyelmet fordítanak az egészséges életmódot és táplálkozást segítő kezdeményezésekre. Az egészség megőrzésének és fejlesztésének feladata manapság már túlmutat az egészségügyi szektoron, az egészségfejlesztés színterét már nem csak az egészségügy jelenti, hanem azon helyek, ahol az emberek idejüknek nagy részét töltik. Ebből adódóan a vállalati szektornak napjainkban nagy szerepe van az emberek egészségi állapotának megőrzésében és védelmében, hisz a munkavállalók meghatározó időtartamot töltenek munkahelyeiken. Az egészségfejlesztés és megőrzés vállalati szintű fontosságát támasztja alá azon megállapítás is, miszerint az egészségnek és a gazdaságnak nyilvánvaló, egymásra gyakorolt hatásai vannak. A gazdasági helyzet befolyásolja az emberek egészségügyi állapotát, az emberek egészségi állapota pedig befolyással bír a gazdaságra, valamint annak teljesítőképességére.

  • A mangalica húsminőség egészség aspektusainak fogyasztói megítélése kérdőíves felmérés alapján
    5-12
    Megtekintések száma:
    33

    A mangalica hús előállításának fontosságát, az emberi egészségre gyakorolt hatását szeretném bemutatni kutatásomban a világon, Európában és Magyarországon egyaránt. Kutatásommal célom a fogyasztók véleményét felmérni a mangalica hús köztudatban elhelyezett szerepét tekintve kérdőív segítségével. A fogyasztói kérdőív során nem csak felmérést készítettem, hanem igyekszem tájékoztatni is válaszadóimat, a mangalica egészségre gyakorolt hatásairól. Ennek a kutatásnak a fontossága abból adódik, hogy a világon a népesség csaknem egyharmada elhízott vagy túlsúlyos, valamint már népbetegség a rossz koleszterinszint emelkedése, ezért egyre jobban előtérbe kerül napjainkba az egészséges táplálkozás.  Szükségesnek tartanám az emberek tudatában elhelyezni az egészséges táplálkozás fontosságát, és azt, hogy minőségi táplálékot fogyasszanak egészségük megőrzése érdekében. Napjainkban ez még kezdetleges, de javuló tendencia mutatkozik az életszínvonalat tekintve, így várhatóan többet fognak az emberek olyan élelmiszerekre költeni, amik nem károsak a szervezetük egészségére. Erre való tekintettel a mangalica fogyasztása előtérbe fog kerülni és az ezres nagyságrendű árkülönbséget is hajlandóak lesznek megfizetni a fogyasztók. Célközönségnek főként a középosztály felső részét kell megcélozni, hiszen ők azok, akik a legnagyobb hajlandóságot mutatják efelé az egészségtudatos életvitel felé.

  • Egészséges táplálkozás vizsgálata a Debreceni Egyetem hallgatói körében
    25-32
    Megtekintések száma:
    31

    Az egészség a legfontosabb dolog életünkben, amelyre nagyon oda kell figyelnünk és törekednünk az egészségtudatos életmódra. A megfelelő étkezés folytatása nagyon fontos szerepet játszik egészségünk megőrzésében. Kutatásom célja annak megvizsgálása, hogy az egyetemisták (18 és 30 év között) egészségesen táplálkoznak-e egészségük megőrzése érdekében. A kutatás során online kérdőíves felmérést végeztem, amelynek kérdéseit magam állítottam össze és összesen kétszázharmincnégy hallgató töltötte ki a Debreceni Egyetemről. A kérdőív kitöltői egészségük védelme érdekében a testmozgást fontosabbnak tartják, mint az egészséges táplálkozást. A táplálkozás esetében vannak olyan területek, ahol elmondható, hogy az emberek odafigyelnek az egészséges táplálkozásra, de az eredmények alapján többnyire az figyelhető meg, hogy nem táplálkoznak egészségesen, annak ellenére, hogy véleményük alapján ügyelnek az egészséges étrend fenntartására.

  • Egészségvédő élelmiszervásárlás és -fogyasztás kapcsolata a fizikai aktivitással
    51-58
    Megtekintések száma:
    23

    Az éhezés évezredekig az emberiség egyik legádázabb ellensége volt, ám az elmúlt száz év gazdasági, politikai és technológiai vívmányai a fejlett országokban felszámoltak a biológiai szegénységgel. A 21. század új kihívás elé állítja a fejlett- és fejlődő társadalmakat. Bár az élelmiszerek hozzáférhetősége megoldódott, a tápanyagban szegény, energiadús ételek fogyasztása - karöltve az ülő- és a mozgásszegény életmód elterjedésével – világméretű problémát jelent.
    Az utóbbi 35 évben a nem kiegyensúlyozott táplálkozás okozta hiányok pótlásának érdekében egészségvédő, un. funkcionális élelmiszerek jelentek meg a piacon. Az egészség világméretű megatrendje bő egy évtizede hazánkban is jelen van, amelynek alappillérei az egészségtudatos táplálkozás és a mozgás. Szakirodalmi áttekintést követően feltáró kvalitatív kutatásaim eredményeit ismertetem, amelyek egy kvantitatív kérdőíves felmérés előkészítő szakaszát képzik. Kutatási kérdésem, hogy a rendszeres testmozgás hatással van-e az egészségvédő élelmiszerek, specifikusan a savanyított tejtermékek (probiotikus joghurt és kefir) vásárlására és fogyasztására. Vizsgálataim alapján előre jelezhető, hogy számos különbség mutatható ki az aktív- és a passzív életmódot folytató személyek között az egészségvédő élelmiszerek, továbbá a savanyított tejtermékek iránti attitűd, vásárlás és fogyasztás kérdésköreiben.

  • Prevenció és rehabilitáció gazdasági szempontú vizsgálata kézilabda sportág specifikusan
    33-40
    Megtekintések száma:
    76

    Manapság a sportban a tét és a magas elvárások az egészség határait feszegetik, melyek határozottan veszélyt jelentenek a sportolók számára. Egy sportoló ideiglenes elvesztése negatív hatással lehet a csapat jövőbeli eredményességére, amely az adott klubnak gazdasági problémát is okozhat. A sportsérülések ellátásának magas költségei, majd pedig az azt követő terápiás eljárások finanszírozása számottevő terhet róhat az egyesületre, vagy magára a sportolóra. Jelen kutatásban a sérülések gazdasági oldalát vizsgáltuk egyesületi és sportolói oldalról. Eredményeink alapján beigazolódtak a feltételezéseink, miszerint jobban megéri inkább prevencióba fektetni, mint rehabilitációt finanszírozni. Ezek a tréningek a rendszeres edzésekbe beépíthetők, többlet költséget nem feltétlenül jelentenek a kluboknak. Az esetleges sérülések viszont mind a játékosnak, mind a klubjának negatív következményekkel járnak.

  • TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSOK VIZSGÁLATA AZ EGYETEMISTÁK KÖRÉBEN
    87-94
    Megtekintések száma:
    122

    Napjainkban egyre jobban előtérbe kerül az egészséges étkezés fontossága mind a tudomá[1]nyos szakemberek, mind a közvélemény esetében, mégis az emberek körében számos tévhit és hiedelem terjed az egészségesnek vélt táplálkozást illetően. Sokan olyan diétákat folytatnak, melyek kifejezetten károsak az egészségükre, habár ennek nem feltétlenül vannak a tudatában. Az egészségtelen táplálkozás megfigyelhető az egyetemisták körében is, vélhetően a rohanó életmódjuk, és a folyamatosan változó, követendőnek vélt divatdiéták miatt. Kutatásunk fóku[1]szában a 18-30 éves egyetemisták táplálkozási szokásait vizsgáltuk, egy országos kérdőíves felmérés segítségével, összevetve azt a szakemberek véleményével. A legfőbb következtetésünk, hogy egyre többen olyan diétákat folytatnak, melyek ételintoleranciához kapcsolódnak (pl. gluténmentes diéta 25,7%) úgy, hogy nem szenvednek ételintoleranciában, s tévesen gondolják azt, hogy ezzel jót tesznek az egészségüknek, hiszen az emberi szervezetnek minden tápanyagra szüksége van a megfelelő mennyiségben. Csekély számú egyetemista (31%) fogyaszt naponta tej- és tejterméket, ami a fiatalok körében kiemelt fontosságú tápanyag. A tényleges fogyasztási szokások eltérnek a szakemberek által egészségesnek vélttől. A tévhitek és diétatrendek döm[1]pingjében kiemelt fontosságú lenne a megfelelő, szakmai tájékoztatás számukra.

  • A testtömegindex és testmozgás vizsgálata a 3-14 éves korosztály körében
    73-84
    Megtekintések száma:
    61

    A fejlődő szervezet számára az egészség megőrzése céljából a megfelelő tápanyagbevitel és a rendszeres testmozgás elengedhetetlen feltétel. A szélsőséges testtömeg, mely megjelenési formája lehet a túlsúly és az elhízás is jellemző a fejlett társadalmak tagjaira, sajnálatos módon ezt már egyre inkább tapasztalhatjuk gyermekkorban is. Az elhízás gyakorisága a 6-9 éves korosztályban a WHO adatai alapján Magyarország esetében átlag feletti értéket jelez, s a tendencia is azt mutatja, hogy ez a probléma következő időszakban egyre jelentősebbé válik majd. Jelen tanulmányban kutatásunk négy hipotézisét vizsgáljunk az egészséges táplálkozás és rendszeres testmozgás összefüggéseit elemezve. Kiemelten kezeljük a szülői magatartás hatásának a vizsgálatát, a nassolási szokások elemzését. Kutatásunkban a 3-14 éves korosztályt vizsgáltuk, a debreceni közoktatási óvodák és általános iskolák intézményeiben.

  • Hogyan alakította át a COVID-19 a sportolási és aktív testmozgási szokásokat?
    47-52
    Megtekintések száma:
    13

    Az elmúlt időszakban a mindennapi életünket jelentősen meghatározta és megváltoztatta a 2020 márciusában Magyarországot is elérő koronavírus járvány. A kezdeti időszakban a vírus terjedésének lelassítása/megfékezése érdekében az emberek „szabadsága” jelentősen korlátozva lett. A távmunkában való munkavégzés, az éttermek-, szórakozóhelyek-, edzőtermek-, bevásárlóközpontok bezárása mellett a kijárási korlátozás is a mindennapi életünk részévé vált. Annak ellenére, hogy a személyes kontaktok csökkentése érdekében a sportszolgáltató létesítmények bezárásra kerültek, a testmozgás az eddigieknél is lényegesebb szerepet kapott, ugyanis a járványidőszakban még fontosabbá vált/válik a testünk egészségének megőrzése. A kutatásom során arra keresem a választ, hogy milyen változást eredményezett az emberek sportolási és aktív testmozgási szokásaiban a járvány. Természetesen az edzőtermek és különféle sportközpontok bezárásával, ahol testmozgás végezhető, a sportolási lehetőségek lecsökkentek, de a szabadban végzett testmozgás nemcsak engedélyezett, hanem ajánlott is. A nemzetközi és hazai kutatások többségében arról számolnak be, hogy az emberek fizikai aktivitása csökkent és ezzel együtt megnőtt az üléssel töltött idő mértéke. A sporttevékenységet végzők esetében a sportolás átkerült az otthonokba illetve a szabadba, továbbá új módja kapott nagy szerepet a testmozgásnak, az online edzések vonatkozásában. 

  • A gyógynövényturizmus vizsgálata és nyomon követése
    59-66
    Megtekintések száma:
    62

    Bükkszentkereszt gyógyhatású levegőjéről és elbűvölő gyógynövényvilágáról híres országszerte. Jelenleg a település egy jelentős turisztikai kínálattal rendelkező gyógynövény-nagyhatalom, melyet évről évre turisták tízezrei látogatnak meg. Kutatásom tárgya a Bükkszentkereszten jelen lévő gyógynövény-turizmus elemzése. Célom volt, hogy átfogó képet adjak Bükkszentkereszt aktuális turisztikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről, erősségeiről, gyengeségeiről, esetlegesen fejlesztésre váró területeiről. A kutatás eredményei alapján és a turizmus globális trendjeit figyelembe véve elmondható, hogy Bükkszentkereszten többek között az egészségtudatosság, a szabadidő aktív eltöltésére való növekvő igény, a fenntartható turizmus megatrend egyaránt megjelenik. Az eredmények megerősítik, hogy Bükkszentkereszt magyarországi viszonylatban gyógynövényturisztikai szempontból nagy jelentőséggel bír, a település ugyanis nagymértékben hozzájárul a régió egészség- és gyógyturizmusához. Annak ellenére, hogy a térségben sok fejlesztés történt az idegenforgalom ezen ágában, néhány kihasználatlan lehetőség vélhető fel például a kulturális rendezvények esetében, a szálláshelyek kihasználtsága és felszereltsége terén, illetve a szezonalitással kapcsolatban.