A munkavállalói egészségfejlesztés vállalati szintű megjelenése
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Hogyan hivatkozzuk
Absztrakt
A 21. századi rohanó világában az emberek egyik legnagyobb kincse az egészség, ezért legfontosabb feladataink közé tartozik annak védelme és megőrzése. Az emberi egészég fenntartása nem csupán az egyén szintjén fontos, hanem vállalati szinten is. Ezen felismerés hatásaként mind társadalmi, mind pedig gazdasági oldalról egyre több figyelmet fordítanak az egészséges életmódot és táplálkozást segítő kezdeményezésekre. Az egészség megőrzésének és fejlesztésének feladata manapság már túlmutat az egészségügyi szektoron, az egészségfejlesztés színterét már nem csak az egészségügy jelenti, hanem azon helyek, ahol az emberek idejüknek nagy részét töltik. Ebből adódóan a vállalati szektornak napjainkban nagy szerepe van az emberek egészségi állapotának megőrzésében és védelmében, hisz a munkavállalók meghatározó időtartamot töltenek munkahelyeiken. Az egészségfejlesztés és megőrzés vállalati szintű fontosságát támasztja alá azon megállapítás is, miszerint az egészségnek és a gazdaságnak nyilvánvaló, egymásra gyakorolt hatásai vannak. A gazdasági helyzet befolyásolja az emberek egészségügyi állapotát, az emberek egészségi állapota pedig befolyással bír a gazdaságra, valamint annak teljesítőképességére.
Hivatkozások
- BÁCSNÉ, BÁBA É. – SZABADOS GY.N. – MADARÁSZ T. (2017): Munkavállalók fizikai állapotfel-mérésének tapasztalatai a KKV szektorban, Taylor gazdálkodás és szervezéstudományi folyóirat a virtu-ális intézet Közép-Európa kutatására közleményei, 2017. évf., 2 sz. p. 28
- BARRY M.P. – KRISTEN E.D. – IRWIN H.R. (2010): Water, Hydration and Health, Nutrition Re-views, Volume 68, Issue 8, pp. 439-458
- DAJNOKI K. – HÉDER M. (2017): „Új szelek fújnak” – a HR válasza a globalizáció és a változás kihí-vásaira, Hadtudomány, 2017. évi elektronikus lapszám, pp 84-92.
- Dél-Dunántúli Gazdaság (2019): Egyéni egészség- Szervezeti teljesség, Dél-Dunántúli Gazdaság, XXI. évf. 3. szám
- Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (2010): Munkahelyi egészségfejlesztés munkáltatók számára, ISSN 1725-7034
- EUROSTAT (2018): http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/
- GALGÓCZY G. – FÜZESSY ZS. – TISTYÁN L. – HAZAY B. – PÁLFI I. – KAPÁS ZS. – KEREK J. – SKRABSKI Á. (2004): A munkahelyi egészségfejlesztés jelene és jövõje, Országos Egészségfejlesztési Intézet, Budapest p. 54.
- HIDVÉGI P. – KOPKÁNÉ PLACHY J. – MÜLLER A. (2015): Az egészséges életmód.
- KISHEGYI J. – MAKARA P. (2004): Az egészségfejlesztés alapelvei.
- MADARÁSZ, T. – BÁCSNÉ BÁBA É. (2016): Survey on the Employees’ Fitness Condition and the Employers’ Health Preservation Possibilities in Case of small and medium-sized Enterprises. SEA: Practical Application of Science IV: 2 (11) pp. 205-212.
- MINERAL CENTER (2020): Milyen problémákat idézhet elő a nem megfelelő mennyiségű és összeté-telű folyadékbevitel? https://www.mineralcenter.hu/milyen-problemakat-idezhet-elo-a-nem-megfelelo-mennyisegu-es-osszetetelu-folyadekbevitel/ (letöltve: 2020.01.15)
- PFAU S.C. – PETŐ K. – BÁCSNÉ BÁBA É. (2019): A fizikai aktivitás, mint egészségbefektetés, Egészségfejlesztés Folyóirat, 1. évf. 60. szám
- PAPP-BATA Á. – CSIKI Z. – SZAKÁLY Z. (2018): Az egészségvédő élelmiszerekkel kapcsolatos fo-gyasztói magatartás. A hiteles tájékoztatás szerepe. Orvosi Hetilap, 159 (30). pp. 1221-1225.
- SZEPESI B. (2015): Félegészség, http://osszkep.hu/2015/07/felegeszseg/ (letöltve: 2020.01.15)
- OECD (2017): Magyarország Egészségügyi ország profil.