dEjournals Nyitóoldal
Gazdálkodástudományi Közlemények
Regisztráció Nyitólap Aktuális Megjelenés előtt Archívum Keresés
Regisztráció Bejelentkezés

Gazdálkodástudományi Közlemények

Évf. 8 szám 1 (2020)
Cikkek

Egészségvédő élelmiszervásárlás és -fogyasztás kapcsolata a fizikai aktivitással

Megjelent:
2024-03-14
Szerző
Nábrádi Zsófia
Megtekintés
pdf
Kulcsszavak
egészségvédő élelmiszer fizikai aktivitás egészséges táplálkozás
Licenc
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Nábrádi, Z. (2024). Egészségvédő élelmiszervásárlás és -fogyasztás kapcsolata a fizikai aktivitással. Gazdálkodástudományi Közlemények, 8(1), 51-58. https://ojs.lib.unideb.hu/gazdalkodaskozlemenyek/article/view/14099
Absztrakt

Az éhezés évezredekig az emberiség egyik legádázabb ellensége volt, ám az elmúlt száz év gazdasági, politikai és technológiai vívmányai a fejlett országokban felszámoltak a biológiai szegénységgel. A 21. század új kihívás elé állítja a fejlett- és fejlődő társadalmakat. Bár az élelmiszerek hozzáférhetősége megoldódott, a tápanyagban szegény, energiadús ételek fogyasztása - karöltve az ülő- és a mozgásszegény életmód elterjedésével – világméretű problémát jelent.
Az utóbbi 35 évben a nem kiegyensúlyozott táplálkozás okozta hiányok pótlásának érdekében egészségvédő, un. funkcionális élelmiszerek jelentek meg a piacon. Az egészség világméretű megatrendje bő egy évtizede hazánkban is jelen van, amelynek alappillérei az egészségtudatos táplálkozás és a mozgás. Szakirodalmi áttekintést követően feltáró kvalitatív kutatásaim eredményeit ismertetem, amelyek egy kvantitatív kérdőíves felmérés előkészítő szakaszát képzik. Kutatási kérdésem, hogy a rendszeres testmozgás hatással van-e az egészségvédő élelmiszerek, specifikusan a savanyított tejtermékek (probiotikus joghurt és kefir) vásárlására és fogyasztására. Vizsgálataim alapján előre jelezhető, hogy számos különbség mutatható ki az aktív- és a passzív életmódot folytató személyek között az egészségvédő élelmiszerek, továbbá a savanyított tejtermékek iránti attitűd, vásárlás és fogyasztás kérdésköreiben.

Hivatkozások
  1. ÁCS P. – PRÉMUSZ V. – MORVAY-SEY K. – KOVÁCS A. – MAKAI A. – ELBERT G. (2018): A sporttal, testmozgással összefüggésben lévő mutatók változása Magyarországon és az Európai Unióban az elmúlt évek eredményeinek nyomán. Sport- és egészségtudományi füzetek. 2. évf. 1. szám, pp. 61-76.
  2. ÁDÁNY R. (2011): Megelőző orvostan és népegészségtan, Medicina Könyvkiadó Zrt, Budapest
  3. CSÁNYI T. (2010): A fiatalok fizikai aktivitásának és inaktív tevékenységeinek jellemzői. Új pedagógiai szemle. 60. évf. 3-4 szám 115–129.
  4. CSAPÓ J., ALBERT Cs. (2016) Funkcionális élelmiszerek, múlt, jelen, jövő. Acta Scientiarum Transylvanica, Vol. 23–24. No. 3.pp. 55-64.
  5. CZEGLÉDI E. (2012): A viselkedésváltozás transzteoretikus modelljének alkalmazási lehetőségei az elhízás kezelésében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 13. évf. 4. szám 411-434.
  6. DOBBS R. – SAWERS C. – THOMPSON F. – MANYIKA J. – WOETZEL J. – CHILD P. – McKEN-NA S. – SPATHAROU A. (2014): How The World Could Better Fight Obesity. McKinsey&Company https://www.mckinsey.com/industries/healthcare-systems-and-services/our-insights/how-the-world-could-better-fight-obesity (Letöltve: 2019. 12. 10.)
  7. HORVÁTHNÉ SZ.K. – TORMA D. – BÖRÖNDI-FÜLÖP N. – SZENDRŐ K. – SZIGETI O. – SZENTE V. A probiotikus joghurtok marketingkommunikációs lehetőségei Táplálkozásmarketing 1. évfolyam, 1-2. szám pp. 103-108.
  8. JOHNSON, S.S. – PAIVA, A.L. – CUMMINS, C.O. – JOHNSON, J.L. – DYMENT, S.J. – WRIGHT, J.A. (2008): Transtheoretical model-based multiple behavior intervention for weight management: Effectiveness on a population basis. Preventive Medicine, Vol. 46 No.3, pp. 238-246.
  9. NEFI (2017): Egészségjelentés 2016. Információk a népegészségügyi beavatkozások célterületeinek azonosításához a nem fertőző betegségek és az egészségmagatartási mutatók elemzése alapján. Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, Budapest.
  10. PANYOR Á. (2019): A táplálkozás és a civilizációs betegségek kapcsolata. Jelenkori társadalmi és gaz-dasági folyamatok. 14. évf. 2. szám, pp. 99-107.
  11. PAPP-BATA Á. – CSIKI Z. – SZAKÁLY Z. (2018): Az egészségvédő élelmiszerekkel kapcsolatos fo-gyasztói magatartás - A hiteles tájékoztatás szerepe. Orvosi Hetilap 159.évf. 30. szám pp. 1221-1225.
  12. PROCHASKA, J.O. – DiCLEMENTE, C.C. (1982): Transtheoretical therapy: Toward a more integrati-ve model of change. Psychotherapy: Theory, Research and Practice, Vol. 19. No.3, pp. 276-288.
  13. PROCHASKA, J.O. – DiCLEMENTE, C.C. – NORCROSS, J.C. (1992): In search of how people chan-ge: Applications to addictive behaviors. American Psychologist, Vol. 47 No. 9, pp. 1102-1114.
  14. PROCHASKA J.O. – ROCHASKA J.M. (2011): Behavior change. In: D.B. Nash, J. Reifsnyder, R.J. Fabius, V.P. Pracilio (Eds.), Population Health: Creating a culture of wellness pp. 23-41.
  15. SOÓS M. – KOVÁCS B. – SZAKÁLY Z. (2016): A viselkedésváltozás szintjein a testtömeg-menedzselés folyamatában – élelmiszerfogyasztás és fizikai aktivitás, Táplálkozásmarketing 3. évfo-lyam, 2. szám, pp. 19-28. (16) SZAKÁLY Z. (2011): Táplálkozásmarketing. Mezőgazda Kiadó, Buda-pest.