dEjournals Nyitóoldal
Gazdálkodástudományi Közlemények
Regisztráció Nyitólap Aktuális Megjelenés előtt Archívum Keresés
Regisztráció Bejelentkezés

Gazdálkodástudományi Közlemények

Évf. 8 szám 2 (2020)
Cikkek

A debreceni fiatalok egészségére ható tényezők vizsgálata a sportolás tükrében

Megjelent:
2024-04-22
Szerzők
Kanyó Krisztina Zsófia,
Pfau Christa Sára
Megtekintés
pdf
Kulcsszavak
sportolási szokások lelki jólét fizikai egészség egészség, sport
Licenc
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Kanyó, K. Z., & Pfau, C. S. (2024). A debreceni fiatalok egészségére ható tényezők vizsgálata a sportolás tükrében. Gazdálkodástudományi Közlemények, 8(2), 49-56. https://ojs.lib.unideb.hu/gazdalkodaskozlemenyek/article/view/14116
Absztrakt

Napjainkban az egészséges életmód és a sport elterjedt fogalomként vannak jelen a köztudatban. Ahogy a fizikai egészség meglétéhez, úgy a mentális egészség megőrzéséhez, javításához is elengedhetetlen az emberek életében a fizikai aktivitás, a sport. Jelentős szerepe van a betegségek kialakulásának csökkentésében, s a mentális megbetegedések arányát is képes redukálni (XXI. NEMZETI SPORTSTRATÉGIA, 2007). Manapság, kiemelt tekintettel Magyarországon rengeteg mentális betegséggel küzdő fiatal él (KSH, 2018). Kutatásunk célcsoportja a debreceni fiatal felnőttek népességére terjed ki, azon belül a 17-30 éves korosztályt célozza meg. Vizsgálatunk során a sport, a debreceni fiatal népesség egészségére gyakorolt hatásait elemezzük. Tanulmányunkban a célcsoport általános egészségügyi állapotával, közérzetével, hangulatával kapcsolatos vizsgálatokat mutatjuk be. A kutatásunk primer és szekunder kutatásból épül fel. Az eredmények alapján megállapítottuk, hogy a megkérdezett debreceni fiatal felnőttek fizikai értelemben vett egészségét, közérzetét, hangulatát a sportolói életvitel pozitív irányba befolyásolja. A megkérdezés során a sporttevékenységet nem végző egyének rosszabb arányokat produkáltak, amikor az egészségügyi állapotukkal, hangulatukkal és közérzetükkel kapcsolatos tapasztalataikat vizsgáltuk. A vizsgált célcsoport eredményei alapján megállapítható, hogy a sport pozitív hatással van a mentális egészségre.

Hivatkozások
  1. AMBRUS Z. – VARSÁNYI T. (2011): Az egészség és az életmód regionális különbségei. Területi sta-tisztika. 51. évf. 3. sz. pp. 227-244.
  2. ÁBRAHÁM J. (2016): Rekreációs kultúra a fogyasztói társadalomban. Doktori értekezés http://real-phd.mtak.hu/465/19/%C3%A1brah%C3%A1mj%
  3. C3%BAlia.d.pdf, (letöltve: 2020.04.01.)
  4. ÁBRAHÁM J. (2016): Rekreációs kultúra a fogyasztói társadalomban. Doktori értekezés http://real-phd.mtak.hu/465/19/%C3%A1brah%C3%A1mj%C3%BAlia.d.pdf, letöltés dátuma: 2020.04.01.
  5. CSALLNER A. E. (2015): Bevezetés az SPSS statisztikai programcsomag használatába. Szegedi Tudo-mányegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Szeged, 133 p. http://eta.bibl.u-szeged.hu/1264/, (letöltve: 2020.03.01.)
  6. JUHÁSZ M. – TAKÁCS I. (2007): Pszichológia. Typotex Kiadó, Budapest, 220 p. ISBN: 978 963 2790 34 3.
  7. KONTRA J. (2011): A pedagógiai kutatások módszertana. Kaposvári Egyetem, Kaposvár, 127 p. ISBN: 978 963 982 14 60.
  8. KSH (2018): Statisztikai Tükör: Egészségi állapot és egészségmagatartás, 2016-2017 https://www.ksh.hu/
  9. docs/hun/xftp/stattukor/egeszsegallapot1617.pdf, letöltve: 2020.04.02.)
  10. HUBINA E. (2017): A depresszió tünet is lehet. Oxygen Medical – Dr. Hubina Erika, endokrinológus. Webbeteg. https://www.webbeteg.hu/cikkek/depresszio/15697/amikor-a-betegseg-tunete-a-depresszio (letöltve: 2020.04.03.)
  11. LACZKÓ T. (2015): Az egészségsport fogalma, céljai, keretei. pp. 11-20. In: Az egészségsport alapjai (Szerk. LACZKÓ T. – MELCZER CS.) Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi kar, Pécs, 200 p. ISBN: 978 963 642 96 83.
  12. XXI. NEMZETI SPORTSTRATÉGIA, (2007): http://kobanyasc.hu/docs/07sportstrategia.pdf, (letöltve: 2020.04.03.)
  13. PARSONS, T. (1972): Definitions of health and illness in the light of American values and social structure. In: JACO, E. – GARTLEY, E.: Patiens, Physicians and Illness: A Sourcebook in Behavioural Science andHealth, Collier-Macmillen, London.
  14. PAÁR D. (2011): A sport által egészségfejlesztésgazdasági jelentôsége. Egészségfejlesztés. LII. évf. 1-2. sz.
  15. PÁL K. – CSÁSZÁR J. – HUSZÁR A – BOGNÁR J. (2005): A testnevelés szerepe az egészségtudatos magatartás kialakításában. Országos Közoktatási Intézet, Új Pedagógiai Szemle. 55. évf. 6. sz. pp. 25-32.
  16. PETRIKA E. (2012): Rendszeres testedzés hatása a mentális egészségre és az életminőségre fiatal fel-nőtteknél: depresszív tünetek, stressz és stresszkezelés összefüggéseinek empirikus vizsgálata, Egyetemi doktori (PhD) értekezés, Debreceni Egyetem, Humán Tudományok Doktori Iskola
  17. SPECIAL EUROBAROMETER 472 (2018): Sport and Phisical Activity. http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_412_en.pdf, (letöltve: 2020.03.02.)
  18. SZÁNTÓ Á. – BODA E. (2016): Az egészségtudatosság és a sport. Az Eszterházy Károly Főiskola tu-dományos közleményei (Új sorozat 43. köt.). Tanulmányok a sporttudományok köréből. Vizsgálatok a sporttudomány és az egészségturizmus területén= Acta Academiae Agriensis. Sectio Sport, 13-23.
  19. TRINGER L. (2002): A mentális betegségek megelőzésének és ellátásának korszerű szemlélete. Orvos-továbbképző Szemle, 9. sz. pp. 12-21.