Cikkek

Egészséges táplálkozás vizsgálata a Debreceni Egyetem hallgatói körében

Megjelent:
2024-04-22
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Fenyves, L. (2024). Egészséges táplálkozás vizsgálata a Debreceni Egyetem hallgatói körében. Gazdálkodástudományi Közlemények, 8(2), 25-32. https://ojs.lib.unideb.hu/gazdalkodaskozlemenyek/article/view/14113
Absztrakt

Az egészség a legfontosabb dolog életünkben, amelyre nagyon oda kell figyelnünk és törekednünk az egészségtudatos életmódra. A megfelelő étkezés folytatása nagyon fontos szerepet játszik egészségünk megőrzésében. Kutatásom célja annak megvizsgálása, hogy az egyetemisták (18 és 30 év között) egészségesen táplálkoznak-e egészségük megőrzése érdekében. A kutatás során online kérdőíves felmérést végeztem, amelynek kérdéseit magam állítottam össze és összesen kétszázharmincnégy hallgató töltötte ki a Debreceni Egyetemről. A kérdőív kitöltői egészségük védelme érdekében a testmozgást fontosabbnak tartják, mint az egészséges táplálkozást. A táplálkozás esetében vannak olyan területek, ahol elmondható, hogy az emberek odafigyelnek az egészséges táplálkozásra, de az eredmények alapján többnyire az figyelhető meg, hogy nem táplálkoznak egészségesen, annak ellenére, hogy véleményük alapján ügyelnek az egészséges étrend fenntartására.

Hivatkozások
  1. ÁBRAHÁM Á. – CSATORDAI S. (2006): Óvodások iskolások táplálkozási szokásai. Védőnő 16. évf. 6. sz. pp. 35-39.
  2. DÖRNYEI K. R. – GYULAVÁRI T. (2016): Why do not you read the label? An integrated framework of consumer label information search. International Journal of Consumer Studies, 40 (1), pp. 92-100.
  3. FARKAS N. D. – KISS M. (2020): Az egészséges táplálkozás fogyasztói megítélése – egy feltáró kuta-tás eredményei, Táplálkozásmarketing, VII évf., 1. sz., pp. 57-66.
  4. HIDVÉGI P. – KOPKÁNÉ PLACHY J. – MÜLLER A. (2015): Az egészséges életmód, Eszterházy Károly Főiskola Sporttudományi Intézet, 81 p.
  5. KISS M. – SZAKÁLY Z. - SOÓS M. – KONTOR E. (2016): Az egészségtudatosság megjelenése a magyar lakosság szokásaiban korcsoportonként. A Magyar Táplálkozástudományi Társaság XLI. Ván-dorgyűlése, Esztergom, 2016. október 6-8.
  6. KONCZOS CS. (2012): Az egészségtudatosság és az egészségdeterminánsok kölcsönhatásának vizsgála-ta, Doktori értekezés, Semmelweis Egyetem, Sporttudományi Doktori Iskola. 147 p.
  7. MALOTA E. – GYULAVÁRI T. – BOGÁROMI E. (2019): „Az vagy, amit megeszel” A hazai fogyasz-tók egészséges táplálkozással kapcsolatos percepciói és attitűdjei. Vezetéstudomány, L évf., 1. sz., pp. 80-88.
  8. PARSONS, T. (1972): Definitions of health and illness in the light of American values and social structure. In: Jaco, E. – Gartley, E.: Patiens, Physicians and Illness: A Sourcebook in Behavioural Sci-ence and Health, Collier-Macmillen, London, pp. 165-187.
  9. PFAU C. – MÜLLER A. – BÁCS Z. – BÁCSNÉ BÁBA É. (2018): Az egészséges táplálkozás szerepe és jelentősége. Táplálkozásmarketing. 5. évf. 1. sz. pp. 49-63.
  10. SZAKÁLY Z. (2009): Egészségmagatartás és funkcionális élelmiszerek: Hogyan vélekednek a hazai fogyasztók? Élelmiszer, táplálkozás és marketing. 6. évf. 1-2. sz. pp. 9-18.
  11. TOMPA A. (2003): Egészségtudat és tudatos egészség In: Mindentudás Egyeteme. pp. 43-68. I1: OKOSTÁNYÉR – Új magyar táplálkozási ajánlás https://mdosz.hu/uj-taplalkozasi-ajanlasok-okos-tanyer/ (letöltve: 2020.11.07)