TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSOK VIZSGÁLATA AZ EGYETEMISTÁK KÖRÉBEN
Szerzők
Kulcsszavak
Licenc
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Hogyan hivatkozzuk
Absztrakt
Napjainkban egyre jobban előtérbe kerül az egészséges étkezés fontossága mind a tudomá[1]nyos szakemberek, mind a közvélemény esetében, mégis az emberek körében számos tévhit és hiedelem terjed az egészségesnek vélt táplálkozást illetően. Sokan olyan diétákat folytatnak, melyek kifejezetten károsak az egészségükre, habár ennek nem feltétlenül vannak a tudatában. Az egészségtelen táplálkozás megfigyelhető az egyetemisták körében is, vélhetően a rohanó életmódjuk, és a folyamatosan változó, követendőnek vélt divatdiéták miatt. Kutatásunk fóku[1]szában a 18-30 éves egyetemisták táplálkozási szokásait vizsgáltuk, egy országos kérdőíves felmérés segítségével, összevetve azt a szakemberek véleményével. A legfőbb következtetésünk, hogy egyre többen olyan diétákat folytatnak, melyek ételintoleranciához kapcsolódnak (pl. gluténmentes diéta 25,7%) úgy, hogy nem szenvednek ételintoleranciában, s tévesen gondolják azt, hogy ezzel jót tesznek az egészségüknek, hiszen az emberi szervezetnek minden tápanyagra szüksége van a megfelelő mennyiségben. Csekély számú egyetemista (31%) fogyaszt naponta tej- és tejterméket, ami a fiatalok körében kiemelt fontosságú tápanyag. A tényleges fogyasztási szokások eltérnek a szakemberek által egészségesnek vélttől. A tévhitek és diétatrendek döm[1]pingjében kiemelt fontosságú lenne a megfelelő, szakmai tájékoztatás számukra.
Hivatkozások
- ALBERT LŐRINCZ E. (2004): Önpusztító lázadás. Scientia Kiadó, Kolozsvár
- ARMITSTEAD, A. (1998): The National Health Survey – consumer attitudes to health and food. Nutrition & Food Science. 93. vol. 2. issue, pp. 95-98.
- ÁBRÁM Z. (2006): Társadalom-egészségtan. University Press, Marosvásárhely
- BALSA-BUDAI N. – SZAKÁLY Z. (2018): A fenntartható értékrend vizsgálata debreceni egyetemisták körében. The hungarian jorunal of nutrition marketing. 5. évf. 1. szám, p. 12.
- BÁTI A. (2017): A mindennapi kenyér a közelmúltban és napjainkban. In: Egy másik Európa - Kelet-Európai Tanulmányok (szerk.: BARTHA E. – BEZSENYI T.) ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék, Budapest, pp. 159- 171.
- BUSHINSKY, D.A. – FRICK, K.K. (2000): The effects of acid on bone. Curr Opin Nephrol Hypertens. 9. vol. 4. issue, pp. 369-379.
- CSAPÓ J. – CSAPÓNÉ KISS ZS. (2002): Tej és tejtermékek a táplálkozásban. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 464 p.
- KARNAI L. - SZŰCS I. (2019): Táplálkozási szokások vizsgálata a debreceni egyetemisták körében. The hungarian journal of nutrition marketing. 6. évf. 2. szám, pp. 39-50.
- MEDNYÁNSZKY ZS. (2002): Zöldség és gyümölcsfélék a sportolók táplálkozásában. Magyar Sporttudományi Szemle. 2002. évf. 2. szám, pp. 23-24.
- PÁLFI E. (2020): Laktózszegény étrend. In: Élelmiszeripari kézikönyv – Laktózmentes élelmiszerek (szerk.: RAFFAI F.) NAK, Budapest, pp. 15-19.
- PÉCSI T. (2010): Káliumkalauz. Új Diéta. 2010. évf. 3-4 szám, p. 52.
- SZAKÁLY S. (2001): Tejgazdaságtan. Szaktudás Kiadó Ház Rt. Budapest, 478 p.
- SZAKÁLY Z. – PETŐ K. – POPP J. – JASÁK H. (2015): A LOHAS szegmens mérete és jellemzői Magyarországon. Táplálkozásmarketing. 2. évf. 1. szám, pp. 11-30.
- SZAKÁLY Z. (2008): Trendek és tendenciák a funkcionális élelmiszerek piacán: Mit vár el a hazai fogyasztó? Élelmiszer, Táplálkozás és Marketing. 5. évf. 2-3. szám, pp. 3-11.
- ZONG, G. – LEBWOHL, B. – HU, B.F. – SAMPSON, L. – DOUGHERTY, W.L. – WILLETT, C.W. – CHAN, T.A. – SUN, Q. (2018): Gluten intake and risk of type 2 diabetes in the three larga prospective cohort studies of US men and women. Diabetologia. 61. vol. 10. issue, pp. 2164- 2173.
- I1: Táplálkozás és tudomány. https://www.innoteka.hu/cikk/taplalkozas_es_tudomany. 1886.html (letöltve: 2021.03.10.)
- I2: A magyarok kevesebb kenyeret esznek, mint általában az európaiak. https://trademagazin.hu/hu/a-magyarok-kevesebb-kenyeret-esznek-mint-altalaban-az-europaiak/ (letöltve: 2021.03.15.)