Cikkek

A környezetvédelem megítélése hazai és külföldi egyetemisták körében

Megjelent:
2024-02-19
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Durkó, E. (2024). A környezetvédelem megítélése hazai és külföldi egyetemisták körében. Gazdálkodástudományi Közlemények, 3(1), 35-40. https://ojs.lib.unideb.hu/gazdalkodaskozlemenyek/article/view/13768
Absztrakt

A II. világháború óta hihetetlenül felgyorsult a tudományos és a technológiai fejlődés, hatása nem nevezhető egyértelműen pozitív jelenségnek. A XX. század közepéig nem váltak köztudottá a civilizáció és a gazdaság növekedésének káros hatásai, amelyek környezetünket fenyegetik. Az 1960-as évektől került előtérbe a környezetvédelem és a környezettudatos szemlélet. A környezettudatosság felmérésére már több ízben tettek kísérletet egyéni és vállalati szinten egyaránt, mely vizsgálatok tanulmányozása kíváncsivá tett és arra ösztönzött, hogy elvégezzek egy kutatást az egyetemisták körében. Azt vizsgáltam, hogyan vélekednek a környezetvédelemről, és a környezettudatosság mennyire kap szerepet mindennapjaikban, legyen szó közlekedésről, vásárlásról, vagy szabadidős programokról. Jelen tanulmányban a debreceni és a prágai agrártudományi egyetem hallgatóinak válaszait elemeztem és hasonlítottam össze. Többek között azt vizsgáltam, hogy a cseh vagy a magyar diákok, a férfiak vagy a nők, a városban vagy falvakban élők viselkednek környezettudatosabban. Vizsgálataim során kiderült például, hogy a nők a pesszimistábbak, a férfiak a tájékozottabbak, a csehek szívesebben szelektálják a hulladékokat, a magyarok pedig többet áldoznak a környezettudatosságra.

Hivatkozások
  1. Banerjee, B. – McKeage K. (1994): How green is my value: Exploring tha relationship between environmentalism. Advances is Consumer Research. Vol. 21. No 1. 147-152. p.
  2. Bulla M. (1993): Feladatok a XXI. századra- Az ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferencia doku-mentumai, Föld Napja Alapítvány, Budapest, 163-298-301. p.
  3. European Commision (2010): State of play in the EU energy policy, http://ec.europa.eu/energy/strategies/2010/2020_en.htm (letöltve: 2011. 07. 20)
  4. IEA (2010): Key World Energy Statistics, http://www.iea.org/stats/index.asp (letöltve: 2011. 08. 12)
  5. IEA (2009): Oil Market Report, www.oilmarketreport.org (letöltve: 2010. 11. 17)
  6. Kormosné K.K. – Odor K. (2010): Környezet, tudat, gazdálkodás. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 10. p.
  7. Kovács A. D. (2009): A környezettudatosság fogalma és vizsgálatának hazai gyakorlata, http://geo.science.unideb.hu/taj/ dokument/telkonf/dokument/kovacs_a_d.pdf (letöltve: 2010. 02.06.)
  8. Nitschke, C. (1991): Berufliche Umweltbildung- Umwelt gerechte berufpraxis. Bundesinstut für Be-rufsbildung, Berlin-Bonn, 89.p.
  9. SZŰCS I. (2002): Alkalmazott statisztika. Agroinform kiadó, Budapest, 235. p.