dEjournals Nyitóoldal
Gazdálkodástudományi Közlemények
Regisztráció Nyitólap Aktuális Megjelenés előtt Archívum Keresés
Regisztráció Bejelentkezés

Gazdálkodástudományi Közlemények

Évf. 8 szám 1 (2020)
Cikkek

Az élelmiszerfogyasztás és a fizikai aktivitás kapcsolata az egészséges életmód tükrében

Megjelent:
2024-03-14
Szerző
Madarász Tamás
Megtekintés
pdf
Kulcsszavak
funkcionális élelmiszer iszkémiás betegségek fizikai aktivitás egészséges táplálkozás egészséges életmód
Licenc
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Madarász, T. (2024). Az élelmiszerfogyasztás és a fizikai aktivitás kapcsolata az egészséges életmód tükrében. Gazdálkodástudományi Közlemények, 8(1), 35-42. https://ojs.lib.unideb.hu/gazdalkodaskozlemenyek/article/view/14095
Absztrakt

Az elmúlt évtizedekben az emberiség életmódja jelentősen változott, amely kezdetben a fejlettebb országokban majd napjainkban az egész világon új típusú betegségeket alakított ki.
Az úgynevezett civilizációs betegségek terjedése által bekövetkezett halálozási arány mára a legnagyobbnak tekinthető. A jelenséggel foglalkozó szakértők megállapították, hogy a krónikus betegségek megjelenése sok tényező következménye: a környezetszennyezés, a felgyorsult és túlhajszolt életmód, továbbá a túlzott stressz mellett a civilizált társadalmakra egyre inkább jellemző mozgásszegény életmód is kiváltó ok lehet, amely az ülő foglalkozások növekvő számának tudható be. Ehhez a megváltozott életmódhoz képest azonban a társadalmak táplálkozási szokásai nem változtak, így – a táplálkozástudományokkal foglalkozó kutatók szerint – egyenes út vezetett a civilizációs betegségek elterjedéséhez, amely jelentős mértékben terheli a fejlett országok egészségügyi rendszereit, egyúttal gazdasági veszélyekkel is jár (pl. munkából való kiesés, táppénz növekvő mértéke). A legtöbb betegség kialakulásában az életmódnak és a táplálkozásnak van meghatározó szerepe, ezért ezeket a szakirodalom életmóddal és táplálkozással összefüggő betegségeknek nevezi. A magyar lakosság táplálkozási helyzetének a statisztikai adatait elemezve azt tapasztalhatjuk, hogy a férfiak kétszer, a nők másfélszer annyi zsiradékot fogyasztanak az ajánlottnál, továbbá a férfiak kétszer, a nők másfélszer annyi koleszterint, és négyszer, illetve háromszor annyi sót fogyasztanak, mint amennyi elegendő lenne, viszont az ajánlott élelmi rost mennyiségnek csak a kétharmadát. A fizikai aktivitás növekedése, és az elfogyasztott ételek milyensége nagyban befolyásolja az egészségi állapotot.

Hivatkozások
  1. Food Trend Predictions, Unilever Food Solutions (https://www.unileverfoodsolutions.com.my/
  2. en/chef-inspiration/whats-new/2018-food-trend-predictions.html) Letöltve: 2018. 10. 06.
  3. Food & Health Survey, International Food Information Council (IFIC) Foundation (https://foodinsight.org/wp-content/uploads/2019/05/IFIC-Foundation-2019-Food-and-Health-Report-FINAL.pdf) Letöltve: 2019.03.27.
  4. BELTAIFA, L. – TRAISSAC, P. – EL ATI, J. – LEFEVRE, P. – ROMDHANE, H.B. – DELPEUCH, F. (2009): Prevalence of obesity and associated socioeconomic factors among Tunisian women from diffe-rent living environments. Obesity reviews, 10(2), 145-153.
  5. BLANKENSHIP, A.B. – BREEN, G.E. (1993): State of the art marketing research. American Market-ing Association, NTC Business Books, Illinois, USA, 1993, 1-580.
  6. EUROPEAN UNION (2018): Special Eurobarometer 472: Sport and physical activity, ISBN 978-92-79-80242-3, DOI:10.2766/483047 (http://eose.org/wp-content/uploads/2018/03/ebs_472_en.pdf) Letöltve: 2018.10.01.
  7. EUROSTAT Sport statistics – 2018 edition: ISBN: 978-92-79-76912-2, DOI: 10.2785/167456 (https://ec.europa.eu/eurostat/documents/
  8. /8716412/KS-07-17-123-EN-N.pdf/908e0e7f-a416-48a9-8fb7-d874f4950f57) Letöltve: 2018.11.10.
  9. HASLER, C.M. (2002): Functional foods: benefits, concerns and challenges – a position paper from the American Council on Science and Health. The Journal of nutrition, 132(12), 3772-3781.
  10. JOVIČIĆ, A.Đ. (2015): Healthy eating habits among the population of Serbia: gender and age differen-ces. Journal of health, population, and nutrition, 33(1), 76.
  11. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (2017): A háztartások fogyasztása (előzetes adatok), 2018. 05. 30. https://www.ksh.hu/docs/
  12. hun/xftp/stattukor/haztfogy/haztfogy1712.pdf Letöltve: 2018.10.13.
  13. LAKNER, Z. – SOMOGYI, S. – HORVÁTH, ZS. (1998): Az élelmiszerminőség és a piac. Agro 21 füzetek, 1998, 47-64.
  14. MADARÁSZ, T. – BÁBA, É.B. (2016): Survey on the employees’ fitness condition and the employers’ health preservation possibilities in case of small and medium-sized enterprises SEA: Practical Applica-tion of Science, 4(2).
  15. MALHOTRA, N.K. (2001): Marketingkutatás. Műszaki, Budapest, 2001.
  16. POPKIN, B.M. (2009): The world is fat: the fads, trends, policies, and products that are fattening the human race. Penguin.
  17. SCIPIONE, P.A. (1994): A piackutatás gyakorlata. Springer, Budapest.
  18. SZABÓ, Z. – ERDÉLYI, A. – GUBICSKÓNÉ KISBENEDEK, A. – UNGÁR, T. – LÁSZLÓNÉ PO-LYÁK, É. – SZEKERESNÉ SZABÓ, S. – FIGLER, M. (2016): A növényi alapú étrendről| Plant-based diets: a review. Orvosi hetilap, 157(47), 1859-1865.
  19. SZAKÁLY, Z. (2011). Táplálkozásmarketing. Budapest: Mezőgazda Kiadó, 68-70.
  20. SZAKÁLY, Z. – KISS, M. – JASÁK, H. (2014): Funkcionális Élelmiszerek, Fogyasztói Attitűdök És Személyre Szabott Táplálkozás (Functional Foods, Consumer Attitudes and Personalized Nutrition).
  21. WILLIAMS, P. (2005): Consumer understanding and use of health claims for foods. Nutrition reviews, 63(7), 256-264.
  22. WORLD HEALTH STATISTICS (2018): Monitoring health for the SDGs, https://www.who.int/gho/publications/world_health_statistics/2018/en/ Letöltve: 2018. 10. 06.